Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-11 / 35. szám
1976. február 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Öregek Napjainkban a városokhoz hasonlóan számos községben működik öregek napközi otthona. Általában a kisebb településeken később gondoltak erre, de ez korántsem jelenti azt, hogy fontosságát és jelentőségét talán időben nem ismerték fel. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy falun is változott az életforma. Az asszonyok többsége dolgozik, meghatározott munkaidőben, úgy mint máshol az üzemekben, gyárakban és irodákban. Nehezen tudják tehát megoldani azt, hogy a munka, a gyermeknevelés mellett idős szüleiket például naponta meleg étellel lássak el. Kisebb településeken viszont rendszerint nincs étterem, s ha üzemi konyha van is, csak az ott dolgozók vehetik igénybe. Az idős, önellátásra képtelen emberek (ráadásul, ha a hozzátartozókkal, a gyerekekkel nem is élnek egy helyiségben) hogyan juthatna mégis legalább naponta egyszer meleg ételhez? Ahol öregek napközi otthona van, ott ez nem gond. De ahol nincs, ott a Rohodon élő Buda bácsiéhoz hasonló probléma foglalkoztatja az együttérző embereket. A közelmúltban szerkesztőségünk közbenjárását kérték, hogy a nyolcvanéves bácsi naponta meleg ételhez jusson. A községben egyedül az általános iskolának van konyhája, de a rendelkezések szerint az oktatási intézmény vezetője az üzemi étkezést csak az oktatásügyi és közművelődési dolgozóknak engedélyezheti. Buda bácsi tehát az iskola igazgatójának jó szándéka ellenére sem kaphat onnan ebédet. Megoldást keresve jutottunk el a községi tanács elnökéhez, ügy véltük, több idős ember érdekében meg kellett kérdeznünk: nem volna-e indokolt az öregek napközi otthonának a létrehozása. Hiszen túl az étkezési problémákon, fontos, hogy az öregek idejüket tartalmasán töltsék el, amit egy közösségben feltétlenül meg lehet teremteni. A beszélgetés során sokmindenről szó esett. Például arról, hogy e vidéken még különösen tartja magát a régi szemlélet. Bizonyítja ezt, hogy korábban Vaja, Rohod és ör községnek volt egy szociális gondozója. Mindöszsze egy-két személy igényelte segítségét, pedig jóval több a rászorulók száma. Szociális otthonba sem akarnak menni, még akkor sem, ha az látszik az egyetlen jó megoldásnak. Ezek a jelenségek valóban megkérdőjelezik az öregek napközi otthonának a létjogosultságát. De meg kellene vizsgálni azt Is; vajon az öregek szemléletén meggyőző érveléssel lehetne-e változtatni? Telefon Már többször felvetődött a déli ipartelep telefonnal való ellátása. Sajnos, még a mai napig is problémát jelent, mivel semmilyen intézkedés nem történt. Azt megértjük, hogy nem megy egyik napról a másikra egy telefon beszerelése, de addig a régi készüléket nem szabad lett volna elvinni. Azért egy ilyen település mégsem maradhat telefon nélkül? — teszi szóvá Hajdú András Nyíregyháza, Ipari u. 11. szám alatti lakos. Nem jönnek a galambokért Nyugdíjasok vagyunk, s galambtenyésztéssel foglalkozunk — írja társai nevében is Polonkai László Tiszadada, Rákóczi u. 36. szám alatti lakos. A galambokat értékesíteni szoktuk. Tiszadadán egyáltalán, Tiszadobon pedig december 18-án volt utoljára átvétel. A helyi felvásárlás hiába jelenti, hogy van értékesítésre galamb, arra sem méltatnak bennünket, hogy közöljék velünk, miért nem jönnek a galambokért. Ilyen rendszertelen szállítás mellett elmegy a kedvünk a galambtenyésztéstől. így csak ráfizetünk. Nagyon szeretnénk tudni, meddig tart ez az állapot, foglalkozzunk-e továbbra is a galamb tenyésztésével. Kérésünk: legalább kéthetenként egy meghatározott napon történjék a felvásárlás. Patronálok dicsérete A napokban kapott óvodánk az ELEKTERFÉM Szövetkezet Jedlik Ányos szocialista brigádjától egy szép közlekedési lámpát és az udvaron is felfestettek egy gyalogátkelőhelyet. így a gyerekekkel tudjuk gyakorolni a helyes és biztonságos közlekedés szabályait. Ezúton is köszönjük a patronáló szocialista brigád figyelmességét — fejezi be levelét Mari Mihályné vezető óvónő. Nyíregyháza, 3. számú óvoda, Körte u. 39. Penyigéről Szabolcs megyei születésű vagyok, s jelenleg a Heves megyei Építőipari Vállalatnál dolgozom — írja levelében Márton József Eger, Breznai u. 21. szám alatti lakos. Brigádommal a közelmúltban Szabolcs-Szatmár megyében jártam, többek között Penyigén is, ahol annak idején mi is részt vettünk az árvíz utáni helyreállítási munkákban. Az eltelt öt év alatt a község sokat fejlődött, amely részben a társadalmi összefogásnak köszönhető, de nagy érdeme van ebben az itt élő emberek igyekezetének, és munkájának. Figyelmesség Január 22-én délután a kórházzal szemben lévő új ABC-áruházban élelmiszert vásároltam. Alig léptem be az ajtón, az egyik eladó észrevette, hogy járásomban korlátozott vagyok, kivette a kezemből a kosarat és megkérdezte, mire van szükségem. Tessék odamenni a pénztárhoz és mindent oda fogok vinni — mondta az eladó. Figyelmessége meglepett, amiért ezúton is köszönetét mondok. Szamosi József Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 26. szám alatti lakos. Az illetékes válaszol Rejtély 1975. december 17-én „Rejtély” címmel megjelent cikkre a Debreceni Postaigazgatóság lapuk január 14-i számában válaszolt, hogy az észrevétellel kapcsolatosan a Beruházási Vállalat tud részletes felvilágosítást adni. Tájékoztatásul közöljük, hogy a kiviteli munkának szerződés szerint 1971. VI. 12-ig kellett volna elkészülnie a SZÁÉV generál kivitelezésében. Alvállalkozóként az ELEKTERFÉM Ktsz végezte a szerelést. Szerelési gondatlanságból eredően a felirat életveszélyessé vált, ezért le kellett bontani. A SZÁÉV az alvállalkozó ellen pert. indított, amely többszöri fellebbezés folytán 1974-ig tartott. Vállalatunkra a továbbiakban nem tartozik az ügy, ezért a felirat ügyében bővebb információt nem tudunk adni. Erről a SZÁÉV tud érdemben nyilatkozni. Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat Nyíregyháza Szeneslapát „Szeneslapáthiány” címmel észrevétel jelent meg, január PARAGRAFUS A szabálysértési végrehajtásról Kovács Dániel olvasónk egy több lakásos, földszintes házban lakik és az egyik lakóval neki es a többi lakótársnak is állandó vitája van, mert ez a szomszédjuk semmibe veszi a szocialista együttélés szabályait, szándékosan igyekszik kellemetlenséget és kárt okozni a többi lakótársnak. 1975. év elején hasonló esetre került sor és olvasónk szomszédja olvasónknak mintegy 560 forint kárt okozott. A lakók a szabálysértési hatóságnál feljelentéssel éltek, az ügyben több tárgyalást tartottak, majd a szabálysértési hatóság megbírságolta a feljelentett személyt, s egyben kötelezte arra, hogy olvasónk részére 630 forintot fizessen meg kártérítés címén. A határozat még első fokon jogerőre emelkedett, mert az ellen senki fellebbezést nem jelentett be. A kártérítés megfizetésére a határidő 15 nap volt, de a kötelezett nem tett eleget és a kártérítési összeget a mai napig nem fizette meg. Olvasónk jelentkezett a szabálysértési hatóságnál, ahol azt közölték vele, hogy a behajtás bírói útra tartozik, keresse fel a bíróságot és kérje a végrehajtási lap kiállítását. A tanácsot megfogadva megjelent a bíróságon panasznapon, ahol kérését jegyzőkönyvezték, majd meglepődve tapasztalta, hogy a bíróságtól kapott egy végzést, amelyben közölték, hogy a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmét elutasították, mert az 1968. évi I. Törvény 72. §-ban foglalt 17-i számukban. Nyíregyházi boltjaink az elmúlt év végén, novemberben kaptak szeneslapátot. Az utánpótlást decemberben a Nagykereskedelmi Vállalat leltározása miatt nem tudták pótolni. Jelenleg a helyi VASVILL nem rendelkezik a fenti áruval, így a budapesti VASÉRT Vállalattól rendeltük meg, melynek megérkezését a napokban várjuk. -Redőnyrugó „Redőnyrugó kerestetik” című cikkükben redőnyrugó és más alkatrész hiányát kifogásolják. Közöljük, hogy vállalatunk e cikkek árusításával nem foglalkozki. Tudomásunk szerint faredőnyt a TÜZÉP Vállalat árusít, redőnyrugót pedig a Vas-edény - bolt Vállalat. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Nyíregyháza (A szerk. megjegyzése: tekintettel arra, hogy Nyíregyházán, sőt a megyében sincs üzlete a Vas-edénybolt Vállalatnak, helyes volna, ha az említett alkatrészeket nálunk a megyei kiskereskedelmi vállalat forgalmazná. Szerkesztői üzenetek Deskó Béla tiszaadonyi, özv. Fejes Józsefné penyigei, Csizmadia Jánosné arainyosapáti, Orosz Jáhosné nyírteleki, Csáki Sándomé sóstóhegyi, Gebei Béla vajai, Kádár Bertalan fehérgyarmati, Nagy János tiszavasvári, Kórus József nyíregyházi, Boros László porcsalmai, Csercsa Károly tunyogmatolcsi, Gergely Dezső ilki, Szahajda József máriapócsi, Balázsi Balázsné tiszaszalkai, Matolcsy Lajos sóstóhegyi, Dicső Lászlóné újkenézi, Balogh Imre tomyospálcai, Szabó György nagyhalászi, Buries Sándorné pusztadobosi, Turmann András mátyusi, Tóth András encsencsi, Gergely Ferenc szamostszegi, Pénzes István nyíregyházi, Szmutkó Ferenc nyírbélteki, Ohriszt Aladár nyíregyházi, Lakatos Sándomé csengeti, Nyárádi Imre rétközberencsi, Matiskó Pál nagykállói, Szilágyi János nyíregyházi, Kovács Jánosné vajai, Nagy Miklós nyíregyházi, Papp Józsefné nyíregyházi. Tokár Jánosné fülesdi, Hegyaljai Endre nagyvarsányi, Sitku József pócspetri, Miski József fehérgyarmati, M árföldi Mihályné nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kató Mihályné tiszaberceli, Zsindelyes Károlyné abasári olvasóink kedves Fűtetlen Minden szombaton reggel a 8 óra 5 perckor Záhonyba induló vonattal szoktam utazni, s rendszeresen fűtetlen kocsikkal találkozom. Az ügyeletes tiszt szóban már tájékoztatott, hogy a mentesítő vonatok miatt, ez a szerelvény Nyíregyházán éjszakázik és indulás előtt pár perccel áll rá a gép, mely rövid idő alatt nem tudja felfűteni a vonatot, s a fűtőház előfűtéshez nem tud adni gépet. Ez magyarázatnak elfogadható, de utazásra nem éppen a legkellemesebb, különösen ilyen hideg napokon. Sokan utaznak kisgyerekekkel, s a munkába járás ilyen körülmények között a betegség egyik forrása — írja Rádi Gyula, Nyíregyháza, Botond u. 18. szám alatti lakos. köszönő sorait megkaptuk. Őrölünk, hogy segíthettünk. Mező Sándorné mátyusi lakosnak és társainak a termelőszövetkezet a részesedésüket ki fogja fizetni. Szabó Zoltán fényeslitkei olvasónknak üzenjük, hogy az általa átalakított motorkerékpár a közúti forgalomban nem vehet részt. Sajtos Ferenc nagykállói lakos részére a Balkányi Állami Gazdaság — az illetményföld termésének megfelelően — a termény értékét elszámolták és postázták címére. Kovács Györgyné magyi olvasónk táppénzét a baktalórántházi erdészet utólag számfejti. Kiss Bertalan tiszakanyári lakosnak válaszoljuk, hogy tartós kerítés létesítéséhez az illetékes építési hatóság engedélye szükséges, és annak pontos helyét is a hatóság a helyszínen kitűzi. Általában, de különösen beltelek esetében a kerítést a mezsgye vonalára kell helyezni. rendelkezések szerint a szabálysértés során megállapított kártérítés behajtása nem bírósági végrehajtás útján történik. Olvasónk számára érthetetlen a bíróság állásfoglalása, annál is inkább, mert a szabálysértési hatóságtól kapta ezt a tanácsot és a panaszát a bíróságon fel is vették, különösen sérelmezi, hogy ha nem tartozik oda, miért nem mondták neki azonnal és mostmár tényleg nem tudja, hogy a kártérítési összegéhez hogyan juthat hozzá. Bárkivel megtörténhet az, hogy a legnagyobb jóindulattal pontatlan, vagy téves tanácsot ad. A bírósági panasznapon alapvető kötelessége a meghallgatást végző bírósági dolgozónak, hogy lehetőleg minden panaszt felvegyen, kivéve, amelyiknél nyilvánvaló, hogy az alaptalan. Olvasónk is azt tapasztalta, hogy a panasznapon milyen sokan vannak és a panaszt felvevő dolgozónak egyszerűen nincs lehetősége arra, hogy minden részletre kiterjedően azonnal megvizsgáljon minden panaszt, erre csak a későbbiek során kerülhet sor. A bíróság végzése helytálló, mert az adott esetben valóban nem tartozik a behajtás bírói útra, ugyanis az 1968. évi I. sz. Törvény VII. fejezete nem teszi lehetővé a pénzbírság és egyéb pénzösszeg behajtását bírósági úton, hanem a 72. § azt a szabálysértési hatóság hatáskörébe utalja. Eszerint, ha a kötelezett a pénzbírságot, vagy egyéb pénzösszeget, ami alatt értendő a kártérítési összeg is, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki, ha ez a letiltás nem vezet eredményre, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne csak eredményre, az egyéb pénzösszegeket adók módjára kell behajtani. Abban-az esetben, ha a tanács szakigazgatási szerve birtokvitával kapcsolatosan hoz határozatot, annak végrehajtása tartozik bírói útra. Dr. Juhász Barnabás Megjelent a Társadalmi Szemle februári száma Az SZKP hamarosan öszszeülő XXV. kongresszusát köszönti Púja Frigyes cikke: „Az SZKP békeprogramja: közös ügyünk” — amely széles áttekintést ad a békéért és a biztonságért folytatott küzdelem legutóbbi öt évének eredményeiről. „Eszmecsere a párttagokkal” című cikkében Katona Imre a tagkönyvcserét előkészítő beszélgetésekhez nyújt fontos elvi-tartalmi segítséget. Szikszay Béla az életszínvonal-politika és az árpolitika összefüggéseit, a fogyasztói ár alakulására ható tényezőket elemzi az V. ötéves terv életszínvonal-politikai célkitűzéseivel kapcsolatban. Dr. Berecz János tanulmánya az európai szociáldemokrácia helyzetét, ellentmondásos politikáját mutatja be, megvilágítva tényleges szerepét ás magatartását az enyhülés időszakában. Vértes Imre „Egy győztes forradalom példája és tanulságai” címmel számol be a Kubai Kommunista Párt első kongresszusáról. A folyóirat megemlékezik Kun Béla születésének 90. évfordulójáról; a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom nagy alakjának tevékenységét Borsányi György méltatja. Szerkesztőségi cikket közöl a folyóirat a Társadalmi Szemle három évtizedes jubileuma alkalmából. „A szervezésen és az embereken múlik” címmel két érdekes írás sok hasznosítható tapasztalatot hoz felszínre a Fejér megyei Építőipari Vállalat munkájából. Kilenc művelődéspolitikai jegyzet mutatja be a vidék változó kulturális arculatát: a közművelődéssel különböző szinteken foglalkozó 9 ember — köztük megyei titkár és kisvárosi múzeumigazgató, irodalmi folyóirat főszerkesztője és tudományos kutató — sokszínűén rajzolja meg a vidék nagy művelődési eredményeit és problémáit.
