Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

1976. február 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Öregek Napjainkban a városok­hoz hasonlóan számos községben működik öre­gek napközi otthona. Ál­talában a kisebb telepü­léseken később gondoltak erre, de ez korántsem je­lenti azt, hogy fontosságát és jelentőségét talán idő­ben nem ismerték fel. Nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy falun is változott az életforma. Az asszonyok többsége dol­gozik, meghatározott munkaidőben, úgy mint máshol az üzemekben, gyárakban és irodákban. Nehezen tudják tehát megoldani azt, hogy a munka, a gyermeknevelés mellett idős szüleiket pél­dául naponta meleg étel­lel lássak el. Kisebb tele­püléseken viszont rend­szerint nincs étterem, s ha üzemi konyha van is, csak az ott dolgozók vehetik igénybe. Az idős, önellá­tásra képtelen emberek (ráadásul, ha a hozzátar­tozókkal, a gyerekekkel nem is élnek egy helyi­ségben) hogyan juthatna mégis legalább naponta egyszer meleg ételhez? Ahol öregek napközi otthona van, ott ez nem gond. De ahol nincs, ott a Rohodon élő Buda bácsié­hoz hasonló probléma foglalkoztatja az együtt­érző embereket. A közel­múltban szerkesztősé­günk közbenjárását kér­ték, hogy a nyolcvanéves bácsi naponta meleg étel­hez jusson. A községben egyedül az általános isko­lának van konyhája, de a rendelkezések szerint az oktatási intézmény veze­tője az üzemi étkezést csak az oktatásügyi és közművelődési dolgozók­nak engedélyezheti. Bu­da bácsi tehát az iskola igazgatójának jó szándé­ka ellenére sem kaphat onnan ebédet. Megoldást keresve ju­tottunk el a községi ta­nács elnökéhez, ügy vél­tük, több idős ember ér­dekében meg kellett kér­deznünk: nem volna-e in­dokolt az öregek napközi otthonának a létrehozása. Hiszen túl az étkezési problémákon, fontos, hogy az öregek idejüket tartalmasán töltsék el, amit egy közösségben fel­tétlenül meg lehet te­remteni. A beszélgetés során sok­­mindenről szó esett. Pél­dául arról, hogy e vidé­ken még különösen tartja magát a régi szemlélet. Bizonyítja ezt, hogy ko­rábban Vaja, Rohod és ör községnek volt egy szo­ciális gondozója. Mindösz­­sze egy-két személy igé­nyelte segítségét, pedig jóval több a rászorulók száma. Szociális otthonba sem akarnak menni, még akkor sem, ha az látszik az egyetlen jó megoldás­nak. Ezek a jelenségek való­ban megkérdőjelezik az öregek napközi otthoná­nak a létjogosultságát. De meg kellene vizsgálni azt Is; vajon az öregek szem­léletén meggyőző érvelés­sel lehetne-e változtatni? Telefon Már többször felvetődött a déli ipartelep telefonnal való ellátása. Sajnos, még a mai napig is problémát jelent, mivel semmilyen intézkedés nem történt. Azt megértjük, hogy nem megy egyik napról a másikra egy telefon besze­relése, de addig a régi készü­léket nem szabad lett volna elvinni. Azért egy ilyen tele­pülés mégsem maradhat tele­fon nélkül? — teszi szóvá Hajdú András Nyíregyháza, Ipari u. 11. szám alatti lakos. Nem jönnek a galambokért Nyugdíjasok vagyunk, s galambtenyésztéssel foglal­kozunk — írja társai nevé­ben is Polonkai László Tisza­­dada, Rákóczi u. 36. szám alatti lakos. A galambokat értékesíteni szoktuk. Tisza­­dadán egyáltalán, Tiszadobon pedig december 18-án volt utoljára átvétel. A helyi fel­vásárlás hiába jelenti, hogy van értékesítésre galamb, ar­ra sem méltatnak bennünket, hogy közöljék velünk, miért nem jönnek a galambokért. Ilyen rendszertelen szállítás mellett elmegy a kedvünk a galambtenyésztéstől. így csak ráfizetünk. Nagyon szeret­nénk tudni, meddig tart ez az állapot, foglalkozzunk-e továbbra is a galamb tenyész­tésével. Kérésünk: legalább kéthetenként egy meghatáro­zott napon történjék a felvá­sárlás. Patronálok dicsérete A napokban kapott óvo­dánk az ELEKTERFÉM Szö­vetkezet Jedlik Ányos szo­cialista brigádjától egy szép közlekedési lámpát és az ud­varon is felfestettek egy gya­logátkelőhelyet. így a gyere­kekkel tudjuk gyakorolni a helyes és biztonságos közle­kedés szabályait. Ezúton is köszönjük a patronáló szocia­lista brigád figyelmességét — fejezi be levelét Mari Mi­­hályné vezető óvónő. Nyír­egyháza, 3. számú óvoda, Körte u. 39. Penyigéről Szabolcs megyei születésű vagyok, s jelenleg a Heves megyei Építőipari Vállalatnál dolgozom — írja levelében Márton József Eger, Breznai u. 21. szám alatti lakos. Bri­gádommal a közelmúltban Szabolcs-Szatmár megyében jártam, többek között Penyi­­gén is, ahol annak idején mi is részt vettünk az árvíz utá­ni helyreállítási munkákban. Az eltelt öt év alatt a község sokat fejlődött, amely rész­ben a társadalmi összefogás­nak köszönhető, de nagy ér­deme van ebben az itt élő emberek igyekezetének, és munkájának. Figyelmesség Január 22-én délután a kórházzal szemben lévő új ABC-áruházban élelmiszert vásároltam. Alig léptem be az ajtón, az egyik eladó ész­revette, hogy járásomban korlátozott vagyok, kivette a kezemből a kosarat és meg­kérdezte, mire van szüksé­gem. Tessék odamenni a pénztárhoz és mindent oda fogok vinni — mondta az el­adó. Figyelmessége megle­pett, amiért ezúton is köszö­netét mondok. Szamosi Jó­zsef Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 26. szám alatti lakos. Az illetékes válaszol Rejtély 1975. december 17-én „Rej­tély” címmel megjelent cikk­re a Debreceni Postaigazgató­ság lapuk január 14-i számá­ban válaszolt, hogy az észre­vétellel kapcsolatosan a Be­ruházási Vállalat tud részle­tes felvilágosítást adni. Tájé­koztatásul közöljük, hogy a kiviteli munkának szerződés szerint 1971. VI. 12-ig kellett volna elkészülnie a SZÁÉV generál kivitelezésében. Al­vállalkozóként az ELEKTER­FÉM Ktsz végezte a szere­lést. Szerelési gondatlanság­ból eredően a felirat életve­szélyessé vált, ezért le kel­lett bontani. A SZÁÉV az al­vállalkozó ellen pert. indí­tott, amely többszöri felleb­bezés folytán 1974-ig tartott. Vállalatunkra a továbbiak­ban nem tartozik az ügy, ezért a felirat ügyében bő­vebb információt nem tudunk adni. Erről a SZÁÉV tud ér­demben nyilatkozni. Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat Nyíregyháza Szeneslapát „Szeneslapáthiány” címmel észrevétel jelent meg, január PARAGRAFUS A szabálysértési végrehajtásról Kovács Dániel olvasónk egy több lakásos, föld­szintes házban lakik és az egyik lakóval neki es a többi lakótársnak is állandó vitája van, mert ez a szomszédjuk semmibe veszi a szo­cialista együttélés szabályait, szándékosan igyekszik kellemetlenséget és kárt okozni a többi lakótársnak. 1975. év elején hasonló esetre került sor és olva­sónk szomszédja olvasónknak mintegy 560 forint kárt okozott. A lakók a szabálysértési hatóságnál feljelen­téssel éltek, az ügyben több tárgyalást tartottak, majd a szabálysértési hatóság megbírságolta a feljelentett személyt, s egyben kötelezte arra, hogy olvasónk ré­szére 630 forintot fizessen meg kártérítés címén. A határozat még első fokon jogerőre emelkedett, mert az ellen senki fellebbezést nem jelentett be. A kártérítés megfizetésére a határidő 15 nap volt, de a kö­telezett nem tett eleget és a kártérítési összeget a mai napig nem fizette meg. Olvasónk jelentkezett a sza­bálysértési hatóságnál, ahol azt közölték vele, hogy a behajtás bírói útra tartozik, keresse fel a bíróságot és kérje a végrehajtási lap kiállítását. A tanácsot megfo­gadva megjelent a bíróságon panasznapon, ahol kéré­sét jegyzőkönyvezték, majd meglepődve tapasztalta, hogy a bíróságtól kapott egy végzést, amelyben közöl­ték, hogy a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmét elutasították, mert az 1968. évi I. Törvény 72. §-ban foglalt 17-i számukban. Nyíregyházi boltjaink az elmúlt év végén, novemberben kaptak szenes­­lapátot. Az utánpótlást de­cemberben a Nagykereskedel­mi Vállalat leltározása miatt nem tudták pótolni. Jelenleg a helyi VASVILL nem ren­delkezik a fenti áruval, így a budapesti VASÉRT Vállalat­tól rendeltük meg, melynek megérkezését a napokban várjuk. -Redőnyrugó „Redőnyrugó kerestetik” című cikkükben redőnyrugó és más alkatrész hiányát ki­fogásolják. Közöljük, hogy vállalatunk e cikkek árusítá­sával nem foglalkozki. Tudo­másunk szerint faredőnyt a TÜZÉP Vállalat árusít, re­dőnyrugót pedig a Vas-edény - bolt Vállalat. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Nyíregyháza (A szerk. megjegyzése: te­kintettel arra, hogy Nyíregy­házán, sőt a megyében sincs üzlete a Vas-edénybolt Vál­lalatnak, helyes volna, ha az említett alkatrészeket nálunk a megyei kiskereskedelmi vállalat forgalmazná. Szerkesztői üzenetek Deskó Béla tiszaadonyi, özv. Fejes Józsefné penyi­­gei, Csizmadia Jánosné arainyosapáti, Orosz Já­­hosné nyírteleki, Csáki Sándomé sóstóhegyi, Ge­bei Béla vajai, Kádár Ber­talan fehérgyarmati, Nagy János tiszavasvári, Kó­rus József nyíregyházi, Boros László porcsalmai, Csercsa Károly tunyog­­matolcsi, Gergely Dezső ilki, Szahajda József má­­riapócsi, Balázsi Balázs­­né tiszaszalkai, Matolcsy Lajos sóstóhegyi, Dicső Lászlóné újkenézi, Balogh Imre tomyospálcai, Szabó György nagyhalászi, Bu­ries Sándorné pusztado­bosi, Turmann András mátyusi, Tóth András en­­csencsi, Gergely Ferenc szamostszegi, Pénzes Ist­ván nyíregyházi, Szmut­­kó Ferenc nyírbélteki, Ohriszt Aladár nyíregyhá­zi, Lakatos Sándomé csengeti, Nyárádi Imre rétközberencsi, Matiskó Pál nagykállói, Szilágyi János nyíregyházi, Ko­vács Jánosné vajai, Nagy Miklós nyíregyházi, Papp Józsefné nyíregyházi. To­kár Jánosné fülesdi, Hegy­aljai Endre nagyvarsányi, Sitku József pócspetri, Miski József fehérgyar­mati, M árföldi Mihályné nyíregyházi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Kató Mihályné tiszaber­­celi, Zsindelyes Károlyné abasári olvasóink kedves Fűtetlen Minden szombaton reggel a 8 óra 5 perckor Záhonyba induló vonattal szoktam utazni, s rendszeresen fűtet­len kocsikkal találkozom. Az ügyeletes tiszt szóban már tájékoztatott, hogy a mente­sítő vonatok miatt, ez a sze­relvény Nyíregyházán éjsza­kázik és indulás előtt pár perccel áll rá a gép, mely rövid idő alatt nem tudja fel­­fűteni a vonatot, s a fűtőház előfűtéshez nem tud adni gé­pet. Ez magyarázatnak elfo­gadható, de utazásra nem éppen a legkellemesebb, kü­lönösen ilyen hideg napokon. Sokan utaznak kisgyerekek­kel, s a munkába járás ilyen körülmények között a beteg­ség egyik forrása — írja Rádi Gyula, Nyíregyháza, Botond u. 18. szám alatti lakos. köszönő sorait megkap­tuk. Őrölünk, hogy segít­hettünk. Mező Sándorné mátyusi lakosnak és társainak a termelőszövetkezet a ré­szesedésüket ki fogja fi­zetni. Szabó Zoltán fényeslit­­kei olvasónknak üzenjük, hogy az általa átalakított motorkerékpár a közúti forgalomban nem vehet részt. Sajtos Ferenc nagykál­lói lakos részére a Balká­­nyi Állami Gazdaság — az illetményföld termésé­nek megfelelően — a ter­mény értékét elszámolták és postázták címére. Kovács Györgyné ma­gyi olvasónk táppénzét a baktalórántházi erdészet utólag számfejti. Kiss Bertalan tiszaka­­nyári lakosnak válaszol­juk, hogy tartós kerítés létesítéséhez az illetékes építési hatóság engedélye szükséges, és annak pon­tos helyét is a hatóság a helyszínen kitűzi. Általá­ban, de különösen belte­lek esetében a kerítést a mezsgye vonalára kell he­lyezni. rendelkezések szerint a szabálysértés során megállapí­tott kártérítés behajtása nem bírósági végrehajtás út­ján történik. Olvasónk számára érthetetlen a bíróság állásfoglalása, annál is inkább, mert a szabálysértési hatóságtól kapta ezt a tanácsot és a panaszát a bírósá­gon fel is vették, különösen sérelmezi, hogy ha nem tartozik oda, miért nem mondták neki azonnal és most­­már tényleg nem tudja, hogy a kártérítési összegéhez hogyan juthat hozzá. Bárkivel megtörténhet az, hogy a legnagyobb jó­indulattal pontatlan, vagy téves tanácsot ad. A bíró­sági panasznapon alapvető kötelessége a meghallgatást végző bírósági dolgozónak, hogy lehetőleg minden pa­naszt felvegyen, kivéve, amelyiknél nyilvánvaló, hogy az alaptalan. Olvasónk is azt tapasztalta, hogy a pa­nasznapon milyen sokan vannak és a panaszt felvevő dolgozónak egyszerűen nincs lehetősége arra, hogy min­den részletre kiterjedően azonnal megvizsgáljon min­den panaszt, erre csak a későbbiek során kerülhet sor. A bíróság végzése helytálló, mert az adott esetben va­lóban nem tartozik a behajtás bírói útra, ugyanis az 1968. évi I. sz. Törvény VII. fejezete nem teszi lehetővé a pénzbírság és egyéb pénzösszeg behajtását bírósági úton, hanem a 72. § azt a szabálysértési hatóság hatás­körébe utalja. Eszerint, ha a kötelezett a pénzbírságot, vagy egyéb pénzösszeget, ami alatt értendő a kártérí­tési összeg is, a határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 nap alatt nem fizeti meg, a szabálysértési ha­tóság közvetlen letiltást bocsát ki, ha ez a letiltás nem vezet eredményre, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne csak eredményre, az egyéb pénzösszegeket adók módjára kell behajtani. Abban-az esetben, ha a tanács szakigazgatási szer­ve birtokvitával kapcsolatosan hoz határozatot, annak végrehajtása tartozik bírói útra. Dr. Juhász Barnabás Megjelent a Társadalmi Szemle februári száma Az SZKP hamarosan ösz­­szeülő XXV. kongresszusát köszönti Púja Frigyes cikke: „Az SZKP békeprogramja: közös ügyünk” — amely szé­les áttekintést ad a békéért és a biztonságért folytatott küzdelem legutóbbi öt évé­nek eredményeiről. „Eszmecsere a párttagok­kal” című cikkében Katona Imre a tagkönyvcserét előké­szítő beszélgetésekhez nyújt fontos elvi-tartalmi segítsé­get. Szikszay Béla az élet­színvonal-politika és az ár­politika összefüggéseit, a fo­gyasztói ár alakulására ható tényezőket elemzi az V. öt­éves terv életszínvonal-poli­tikai célkitűzéseivel kapcso­latban. Dr. Berecz János ta­nulmánya az európai szociál­demokrácia helyzetét, ellent­mondásos politikáját mutatja be, megvilágítva tényleges szerepét ás magatartását az enyhülés időszakában. Vértes Imre „Egy győztes forradalom példája és tanul­ságai” címmel számol be a Kubai Kommunista Párt első kongresszusáról. A folyóirat megemlékezik Kun Béla születésének 90. év­fordulójáról; a magyar és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom nagy alakjá­nak tevékenységét Borsányi György méltatja. Szerkesztő­ségi cikket közöl a folyóirat a Társadalmi Szemle három évtizedes jubileuma alkalmá­ból. „A szervezésen és az embe­reken múlik” címmel két ér­dekes írás sok hasznosítható tapasztalatot hoz felszínre a Fejér megyei Építőipari Vál­lalat munkájából. Kilenc művelődéspolitikai jegyzet mutatja be a vidék változó kulturális arculatát: a közművelődéssel különböző szinteken foglalkozó 9 ember — köztük megyei titkár és kisvárosi múzeumigazgató, irodalmi folyóirat főszerkesz­tője és tudományos kutató — sokszínűén rajzolja meg a vidék nagy művelődési ered­ményeit és problémáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom