Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 7. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) kai nőtt, a mezőgazdaságban kis mértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy lakosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység emelkedéséből származott. A terv a gazdasági egyensúly javítására a belföldi felhasználásnak — a fogyasztásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3—3,5 százalékos növekedésével számolt. A belföldi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mértékben 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig — amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia — mintegy 4—5 százalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 százalékkal szemben mintegy 5 százalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelésből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A belföldi célú értékesítés — a terv előirányzatának megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a beruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szocialista országokba irányuló ipari export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az értékesítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglalkoztatottak száma — a tervezett kismértékű növekedéssel szemben — 0,2 százalékkal csökkent. Az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből adódott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A munkaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. A központi fejlesztési programok — a földgázprogram, a közúti járműprogram, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerűen haladt. A központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók, a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött, azonban ennek üteme nem volt kielégítő. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Villamos energia (milliárd kwó) Szén (millió tonna) Kőolaj (millió tonna) Földgáz (milliárd köbméter) Acélnyersvas (millió tonna) Acél (millió tonna) Bauxit (millió tonna) Timföld (ezer tonna) Alumínium félgyártmány (ezer tonna) Tégla (millió darab) Cement (millió tonna) Kénsav (ezer tonna) Marónátron (ezer tonna) Műtrágya (hatóanyagban, ezer tonna) Növényvédő szer (hatóanyagban, ezer tonna) Műanyagok (ezer tonna) Autóbusz (darab) Számítástechnikai termékek (folyó árakon, milliárd forint) Rádió (ezer darab) Televízió (ezer darab) </~ Hűtőszekrény (ezer darab)"" Mosógép (ezer darab) Centrifuga (ezer darab) Porszívó (ezer darab) Pamutszövet (millió négyzetméter) Kötöttáru (ezer tonna) Cipő (millió pár) Fogyasztói tej (millió liter) Csontos nyershús (ezer tonna) Vágott baromfi (ezer tonna) Sör (millió hektoliter) az 1975. évi termelés mennyisége 20.5 24,9 2 5,2 2,1 3.7 2,9 756.2 130.2 1839,4 3.8 630.3 91,3 629 15.5 123.3 10 696 2.5 255 400 431 164 165 106 351.4 19.8 43,1 668 545.1 133.2 6.6 az 1975. év az 1974. év %-ában 108 96.6 100.5 101.6 96.6 105.9 105 109.1 96,1 100.7 109.4 95,9 102.7 107.9 113.8 106,7 118,3 134.2 124 101.3 103.5 112.4 101.9 101*7 99 107,2 105.1 103.6 113.7 108.2 102.7 Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98—99 ezer lakás épült. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakásépítkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2—2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcstermelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonnával kevesebb, mint egy évvel azelőtt.. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37,5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyümölcstermés az egy évvel ezelőttinél kisebb volt, a zöldségtermés nem változott. A kukorica termesmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termésmennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15 illetve 19 százalékkal több, mint 1974- ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarha-állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 ezer darabot tett ki, 6. illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is. A vágóállat és a tojás termelése 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 százalékkal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak mint 1974-ben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metrómotorkocsit, több új csuklós villamost és HÉV-szerelvényt állítottak forgalomba. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személygépkocsik száma csaknem 90 000-rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 ezret. Ebből 551 000 a lakosság tulajdonában volt. Budapesten bűvült a lágymányosi és a Lipót-telefonközpont. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 15 ezer, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonöszszeköttetésre az öszes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. Külkereskedelem A behozatal folyó devizaárakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több, mint 1974-ben A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett. összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt. Jelentősebbén növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkésországokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubelelszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel, összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubelelszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt. Dollárelszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkésországok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollárelszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. Beruházás A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141— 142 milliárd forint volt, foMagyar—zöld-foki zárótárgyalás Pénteken az Országházban ismét találkozott a Lázár György miniszterelnök vezette magyar és a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke, Pedro Pires által vezetett küldöttség. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen kibontakozott eszmecsere során azonos álláspont alakult ki a mindkét felet érdeklő főbb nemzetközi kérdésekben. Mindkét fél örömmel juttatta kifejezésre, hogy hasznos és gyümölcsöző a delegációk találkozása, amelyet a két távoli ország kölcsönös megismerésének kiindulópontjaként méltattak. Pedro beszéde ladását, de — és ezt önök tapasztalhatják a legjobban — megnehezítik küzdelmüket, fékezik a tőkésországokban működő testvérpártjaink befolyásának növekedését, lassítják közös céljaink megvalósítását. — Pártjaink — a többi testvérpárttal együtt — részei korunk leghatalmasabb politikai mozgalmának, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, amely más erőkkel szövetségben egyedül képes arra, hogy az emberiséget a népelnyomó kapitalizmusból átvezesse a szabadság, az egyenlőség és a béke társadalmába, a szocializmusba. Tegyünk meg mindent — közös erővel — a kommunista mozgalom sorainak erősítéséért, egységének megszilárdításáért. — Sok sikert kívánok kedves francia elvtársak és barátaink abban a nehéz harcban, amelyet a francia munkásosztály a francia nép érdekében a demokráciáért és a szocializmusért folytatnak. — Éljen a Francia Kommunista Párt! Éljen pártjaink közötti szolidaritás! Éljen a szocializmus! — fejezte be Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét. Fock Jenő (Folytatás az 1. oldalról) véftenységünktől, hanem ezzel egyidejűleg a nemzetközi erőviszonyok további kedvező alakulásától is függ. A szocializmusért folytatott harc sikere önöknél és az épülő szocializmus előrehaladása nálunk nagy mértékben feltételezi, hogy tovább erősödjön az enyhülési folyamat, teret nyerjen a békés egymás mellett élés. Önökkel együtt úgy ítéljük hogy az enyhülésért, a békéért és biztonságért folyó harc szerves része anemzetközi osztályhareriak, attól elválaszthatatlan. — Pártjainkat e' harcban szolidaritásunk internacionalista elveink és együttműködésünk kapcsolja össze. Közös érdekünk a szocializmus térhódítása, az óriási áldozatok árán elért eredményeink megszilárdítása és a további fejlődés biztosítása. Ehhez pedig elengécjhetetlenül szükséges, hogy továbbra is határozottan elutasítsuk az európai biztonsági konferencia szellemével és az enyhüléssel ellentétes szovjetellenes, illetve a baloldali, demokratikus erők harcának gyengítésére irányuló kommunistaellenes kampányokat. Ezek nem akadályozhatják meg ugyan a szocialista országok előreha(Folytatás az 1. oldalról) \ tartalékokat hogyan hasznosítják. Szükséges a nagyobb méretű termelési egységek kialakítása az állami gazdaságok között és az állami gazdaságok ~ termelőszövetkezetek közötti együttműködés társulás formájában. Legnagyobb tartalék a végtermékben való érdekeltségben, a termelési rendszerek szervezésében, a korszerű integrációban rejlik. • A termelésnövelésben, a hatékonyság fokozásában döntő az ipari eredetű anyagok hatékony felhasználása, a korszerű talajerő-utánpótlás, a növényvédő szerek takarékos, szakszerű, táblákra adagolt felhasználása. Az ágazatonkénti tartalékok lehetővé teszik, hogy a termelés menynyisége és minősége mindenütt növekedjék, őszi búzából 1980-ig el kell érni a hektáronkénti 41 mázsás hozamot, burgonyánál a terméshozam növelése mellett fő feladat a komplex gépesítés, a technológia javítása, a betakarítás, osztályozás, tárolás egységes rendszerének megvalósítása. Dohánytermesztésnél Pires ismertette azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek a félezer éves gyarmati uralom alól felszabadult országot sújtják, s amelyeket az évek óta tartó aszályos időjárás még súlyosbít. Vendégeink élén érdeklődést tanunusítottak a magyar ipar és mezőgazdaság eredményei, a kultúra vívmányai iránt. A megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek a műszakitechnikai együttműködés és a kulturális csere kérdéseinek, s hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát egyéb területeken is* A magyar—zöld-foki tárgyalások ezzel befejeződtek. fő cél a hozamok növelése, főleg a fajtaösszetétel megválasztásával, a gépi betakarítás jobb megszervezésével. A Nyírtassi Állami Gazdaság gesztorságával állami gazdasági, termelőszövetkezeti közös dohánytermesztő társulást hoznak létre. A kukoricatermesztésben a jelenlegi 57 mázsás hektáronkénti átlagtermés 1980-ra 62—65 mázsára növekszik. A gyümölcstermesztésben az öt évre szóló feladat a termelés 15 százalékos növelése, ugyanakkor nagy gondot kell fordítani a rekonstrukció megvalósítására, a termőalapok korszerűsítésére. A területnövekedés 1980- ig 6,3 százalék, a hozam a jelenlegi hektáronkénti 160 mázsával szemben 218 mázsa lesz. Az állami gazdaságok V. ötéves tervében kulcsfontosságú az állattenyésztés fejlesztése, ezenbelül is a szarvasmarha-állomány növelése. A tehénlétszám az V. ötéves terv végére 19 százalékkal növekszik, a tejtermelés növekedését 11 százalékban határozták meg. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (seres) lyó árakon számolva 17— 18 százalékkal több mint 1974- ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelkedett. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több, mint egyharmadát az építési beruházások, — a többi részét gépberuházások és az egyéb beruházások növekedése tette ki. Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 milliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befejezetlen beruházások állománya. 9—10 milliárd forinttal emelkedett, és az év végén megközelítette a 118 milliárd forintot. , Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban nőtt. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt, a tervezett 6,4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelkedett. Legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,0 milliárd forintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint- 1974- ben. Nyugdíjakra 26,8 milliárd forintot, az előző évinél 17 százalékkal többet fizettek ki. ■* A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 Százalékkal, egy . lakosra számítva 4 százalékkal emelkedett. ★ Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975- ben 194 200 gyermek született, az előző évinél 7900-zal több. Az ezer lakosra jutó élve születések száma az 1974. évi 17,8-ról 18,4-re emelkedett. Az év végén a kereső szülő nők több, mint 3/4-e, 265 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 36 000-rel több, mintegy évvel azelőtt. A bölcsődei helyek száma körülbelül 2900-zal bővült, az év végi állomány megközelítette a 50 000-et. Az óvodai helyek száma az 1974. év végi 276 000- ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974-ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3,3 százalékkal több, mint az előző tanévben. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés mintegy 4 milliárd forintot folyósított. A kiadott könyvek száma 7700, példányszáma 74 millió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett. A mozik, színházak látogatottsága az előző évhez képest nem változott. Az év végén ezer lakosra 226 televízióelőfizető jutott, 8-cal több az előző évinél. 1975-ben 9,4 millió külföldi érkezett hazánkba, 13,4 százalékkal több mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar állampolgárok száma 3,5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szocialista országokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba. Budapest, 1976. február 6. (MTI)
