Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

Nemzetközi kérdések a kongresszus negyedik munkanapján Kádár János Grúziába utazott — A világsajtó a szovjet kommunisták tanácskozásáról előtérjesztésé-A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentésének meg­hallgatásával kezdte pénteki munkanapját az SZKP XXV. kongresszusa, amely negye­dik napja tanácskozik a moszkvai Kreml Kongresz­­szusi Palotájában. Arvid Pel­­se, az SZKP Politikai Bízott ságának tagja, aki a pénteki üléseken elnökölt, Ivan Ka pitonovot, a mandátumvizs­gáló bizottság elnökét kérte fel a jelentés re. Mint a bizottság jelentésé­ből kitűnt, a kongresszusra összesen 4998 küldöttet vá­lasztottak meg, mégpedig oly módon, hogy 3900 pártta­got képvisel egy delegátus. Ivan Kapitonov összegezte a pártkongresszust megelőző beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlések, pártérte­kezletek, köztársasági párt­­kongresszusok tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a kül­döttségválasztás mindenütt a legteljesebb egyetértés jegyé­ben zajlott le. A kommunis­ták legjobbjaikat választot­ták meg kongresszusi kül­dötteknek. A mandátumvizsgáló bi zottság elnöke ismertette ezután a küldöttek köztár­saságok szerinti megoszlását. Kiemelte a közvetlenül az anyagi termelésben dolgozó munkás-paraszt • küldöttek magas arányszámát. Jelezte, hogy a küldöttek között 103 akadémikus és akadémiai le­velező tag van. 11 űrhajóst választottak meg kongresz­­szusi küldötté, valamennyi­en a Szovjetunió kétszeres hősei. Annak megfelelően, hogy az SZKP-ban az összes párttagok mintegy egynegye­de nő, a kongresszus munká­jában 1255 női küldött vesz részt, az összes küldöttek 25,1 százaléka. Jellemző, hogy a delegátusok között 60 nemzeti és nemzetiségű cso­port van képviselve. Mele­gen ünnepelte a kongresz­­szus azt a hét küldöttet, aki még az októberi forradalom előtt lépett a párt soraiba. Miután a mandátumvizs­gáló bizottság jelentését el fogadták, folytatódott a vita a két első napirendi pontról, tehát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bi zottság beszámolójáról. Egész sor köztársaság, így Moldva, A Kreml Kongresszusi Palotájának (Kelet-M agyarország telefotó) ülésterme. Kádár János Tbilisziben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője pénteken délután Moszkvából rövid látogatásra Grúzia fővárosába, Tbiliszibe utazott. Vele utazott Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, továbbá Leonyid Szmirnov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnökhelyettese, Eduard Sevard­­nadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Vlagyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A TU—134 jelű különgép moszkvai idő szerint délután 4 órakor indult a vnukovói repülőtérről, és — a Kaukázus hegygerincét átrepülve — két és fél órával később landolt a Moszkvától 2390 kilométerre levő Tbilisziben. „Szívélyes üdvözlet a szovjet nép nagy barátjának, Ká­dár János elvtársnak” — ez az orosz és grúz nyelvű felirat állt a tbiliszi repülőtér főépületének homlokzatán, amely elé helyi idő szerint pontosan fél nyolckor gördült oda a külön­­gép. A betonon százak és százak sorakoztak fel, a grúz fővá­ros dolgozóinak képviselői, kezükben magyar zászlócskákkal. A repülőgépből kilépő Kádár Jánost a grúz testvérpárt titkárai, a Grúz KP Központi Bizottsága irodájának tagjai és köztársaság más közéleti vezetői köszöntötték. Komszomo­­lista fiatalok vörös szegfűcsokrokkal kedveskedtek a vendé­geknek. Kádár János ezután szívélyesen kezet szorított a grúz vezetőkkel, köszöntötte a fogadtatására egybegyűlteket, majd szállására hajtatott. Tádzsikisztán, Észtország és Türkmenisztán, valamint a rosztovi terület pártszerve-Békeszeretö külpolitika A Pravda pénteki számának vezércikkében meg­állapítja: A Szovjetunió békeszerető külpolitikája megfelel a föld minden népe alapvető érdekeinek és vágyai­nak. Ezért világszerte egyre nagyobb tiszteletet és tá­mogatást élvez. Az MSZMP XXIV. kongresszusa óta tovább szi­lárdult a Szovjetunió és az egész szocialista közösség nemzetközi helyzete. A hidegháború helyébe a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének időszaka lépett, a veszedelmes feszültsé­get pedig az enyhülés és a kölcsönösen előnyös nor­mális együttműködés váltotta fel. A jelenlegi kongresszus állást foglal amellett, hogy a Szovjetunió továbbra is megkettőzött energiával foly­tatja a békepolitikát, igyekszik megfékezni a háború és az agresszió erőit, szavatolni a népek szabadságjogát a szabadsághoz, a függetlenséghez és a társadalmi fejlő­déshez. A Szovjetunió konstruktív külpolitikai célkitű­zéseit megértéssel és reménnyel fogadták a világ bé­keszerető és haladó erői. Az SZKP magasra emeli a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus forradalmi lobogóját. Mindent megtesz a szocializmus nemzetközi pozíciói­nak további szilárdítása érdekében. Erősíti kapcsolatait a testvérpártokkal, védelmezi a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét és összeforrottságát. A Szov­jetunió kommunistái és dolgozói konkrét tettekkel bi­zonyítják, hogy szolidárisak osztálytestvéreikkel és a szabadságért, demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdő népekkel. A X. ötéves terv újabb távlatokat nyit meg az or­szág előtt. A legfontosabb az, hogy a termelés gyors ütemű és arányos fejlesztése, a hatékonyság fokozása, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a mun­katermelékenység növelése, a munkaminőség állandó javítása alapján megvalósuljon az SZKP-nak az az irányvonala, amely a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala szakadatlan emelését tűzte ki célul — fejeződik be a vezércikk. zetének vezetői szólaltak fel a délelőtti és a Kora délutá­ni ülésen. Jóllehet a kong­resszus gazdasági tárgyi na­pirendi pontjára csak a jövő héten kerül sor, valamennyi­en behatóan foglalkoztak az eredmények ismertetése kap­csán gazdaságpolitikai, ter­vezési kérdésekkel. Számos felszólalásban visszatértek a mezőgazdaság problémái. A köztársasági és területi első titkárok egyöntetűen helye­selték a Központi Bizottság beszámolóját, de a helyi vi­szonyokból kiindulva számos új elképzelést is előadtak. Gyakran szereplő témái a felszólalásoknak az interna­cionalizmus kérdései, vala­mint a nemzetközi helyzet egyes fejleményei. Ivan Bo­­gyul, a Moldvai KP KB első titkára megjegyezte: külföl­dön egyeseknek nem tetszik, hogy a Szovjetunió elítéli a (Folytatás a 4. oldalon) NÉGYSZÁZMILLIÓ ÁRVÍZVÉDEKEZÉSRE Megvalósul a terv: a Tisza vize Nyíregyházán Az 0VH és megyénk vezetőinek tervegyeztető tanácskozása Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke pénteken tervegyeztető tárgyalá­sokra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A megyei tanácson dr. Pénzes János tanácselnök fogadta. A meg­beszéléseken részt vett Hosszú László, a megyei párt­­bizottság titkára. Egyeztették a vízgazdálkodással, az árvízvédekezéssel kapcsolatos 1976. évi, és a középtávú tervidőszakot érintő tennivalókat. Az államtitkár dél­után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon tar­tott megbeszélést dr. Szeifert Gyula igazgatóval és vezető munkatársaival. A megye vezetőivel foly­tatott tervegyeztető tárgya­lások befejezése után dr. Gergely István államtitkár nyilatkozatot adott a Kelet- Magyorország munkatársá­nak. Többek között elmond­ta: Szabolcs-Szatmár veze­tői tájékoztatták a megye IV. ötéves tervben elért ered­ményeiről és a következő kö­zéptávú tervidőszak felada­tairól. Értékelték a vízügyi ágazat eredményeit és átte­kintették a terveket. — A vízgazdálkodás szere­pe, kötelezettsége a megyé­ben az eddigieknél is fonto­sabb lesz a következő öt­éves tervidőszakban — mondta a továbbiakban dr. Gergely István. — A megye eddig is tapasztalt dinamikus fejlesztésével, a lakásépítés­sel, az iparfejlesztéssel, a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésével mindenütt együtt jár a kor­szerűbb vízgazdálkodás, amely alapvető jelentőségű. Ugyanakkor a megyében élő emberek, az itt létrehozott hatalmas érték ár- és belvi­zek elleni védelmét is meg kell szervezni, s ez csak, a megye és az OVH jó együtt­működésével oldható meg. — Az 1976. évi és a közép­távú tervidőszak áltálános tennivalói mellett több, a megye szempontjából külö­nösen fontos konkrét fel­adatot is egyeztettünk — foly­tatta az államtitkár. — Ezek között első helyen említem, hogy az V. ötéves tervidő­szakban meg kell kezdeni Nyíregyháza vízellátásának végleges rendezését. Ennek befejezése áthúzódik a VI. ötéves tervidőszak első évei­re. A megépüld tiszai vízki­vételi művel azonban hosz­­szabb távon megoldódik a rohamosan fejlődő megye­­székhely ipari- és ivóvízel­látása. — Áttekintettük a közmű­vesítést is — mondotta —, s egyetértettünk abban, hogy már ebben a középtávú terv­ben jelentős javulást kell elérni a községekben. Sok település vár vízműépí­tésre. A vezetékes ivóvízellá­tásban, csatornázásban az eddigi javulás ellenére is az országos átlag alatt van a megye. A mi eszközeinkkel is hozzájárulunk, hogy a jelen­legi 28 százalékos arányt 1980-ra 48 százalékosra le­hessen emelni, azaz a lakos­ság fele már rövid időn be­lül vezetékes ivóvízhez jut­hat. Hosszabb távú tanul­mányterveinkben pedig az szerepel — s erről szintén szót váltottunk a megye ve^ zetőivel —, hogy 1990-ben a 80 százalékos ellátásra szá­mítunk. Egyetértettünk azon­ban abban is, hogy az ágazat ilyen arányú fejlesztését az OVH és a megyei tanács csak az üzemek és a lakosság összefogásával valósíthatja meg. A költségvetésből je­lentős összeg áll ehhez ren­delkezésre, de a megoldandó feladatok ennél többet igé­nyelnek. Megállapodtunk ab­ban is, hogy a fejlesztéseket a rendelkezésre álló eszkö­zök takarékos felhasználá­sával, de természetesen a kor színvonalának megfelelő műszaki megoldásokkal kell megvalósítani. A továbbiakban az árvíz­­védekezéssel összefüggő ten­nivalókról szólt az államtit­kár. Elmondta: nagy össze­geket körülbelül 400 millió forintot fordítanak árvízvé­dekezésre, a környezetvéde­lem, a vízgazdálkodás speci­ális céljaira. Szeretnénk el­érni — mondta befejezésül dr. Gergely István —, hogy a vízügyi ágazat, amely min­denfajta fejlesztés alapkér­dése, Szabolcs-Szatmár me­gye fejlődését, a közművesí­tésben a régebbi elmaradá­sok pótlását megfelelően se­gítse. M. S. ELISMERÉS A SZABOLCSI VASUTASOKNAK Vörös vándorzászlót kapott a debreceni vasútigazgatóság A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a vasutasok szakszervezete által alapított vörös vándorzászlót nyerte el a debreceni vasútigazgatóság az igazgatóságok versenyé­ben. A vasútigazgatóság tel-Társulás ezer hektár dohány termesztésére A múlt heti előzetes ta­nácskozás után pénteken a Nyírtassi Állami Gazdaság központjában tartotta alaku­lását megyénk második do­hánytermesztési társulása. A társulás neve: Felső-szabol­csi Dohánytermesztési Tár­sulás. Nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet, három állami gazdaság, ,a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Vál­lalat és a Debreceni Duhány­­kutató Intézet fogott össze, hogy a legkorszerűbb gépek, technológiák fokozott alkal­mazásával megoldják e fon­tos ipari növény nagyüzemi termelését, emeljék a ter­melés színvonalát. A társu­lásban részt vevő taggazda­ságok már az idén 1000 hek­tár területre terjesztik ki az iparszerű termelést, s e terü­let túlnyomó részét Virginia fajtával ültetik be. A gesztor­­gazdaság szerepét a Nyírtassi Állami Gazdaság tölti be. jesítményeinek mintegy két­harmadát a szabolcsi vasuta­sok, különösen a záhonyi át­rakókörzet munkája adja, ezért az ünnepség egyben a szabolcsi vasutasok elismeré­se is volt. A résztvevőket Volosi­­novszki János, a szakszerve­zet területi bizottságának titkára köszöntötte. Köztük Szabó Bélát, a'MÁV vezér­igazgató-helyettesét, Koszo­rús Ferencet, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkárát, A. Gargalát, a Ívovi vasút­igazgatóság vezetőhelyettesét dr. Szénái Sándort, a Szak­­szervezetek Hajdú-Bihar Me­gyei Tanácsának vezető tit­kárát, Tóth Gézát, a Szak­­szervezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsának titkárát. A múlt évi munkáról Varga Imre vasútigazgató tett jelentést. Bonyolult kö­rülmények között teljesítette személy- és áruszállítási fel­adatait a vasútigazgatóság. Javult a vonatok utazási se­bessége, jobban igazodtak a menetrendhez. Az áruszállí­tás dinamikus fejlődését jel­zi, hogy öt évvel ezelőtt 18 millió tonna, 1975-ben már 22 millió tonna árut szállí­tottak el. A vasútigazgatóság közel húszezer vasutasának jó munkáját ismerték el a vörös vándorzászló adományozásá­val. Ebből az alkalomból a dolgozók között egymillió fo­rint jutalmat osztottak szét, százan Kiváló dolgozó jel­vényt kaptak. Az igazgatósá­gon belül a kongresszusi munkaversenyben két éven át légjobb szolgálati helyek elnyerték a kongresszusi vándorzászlót. Az öt legjobb szolgálati hely között van a mátészalkai pályafenntartási főnökség a nyíregyházi állo­másfőnökség és a záhonyi vontatási főnökség. (I. b.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom