Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

1976. február 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A szovjet polgári légifor­galmi pilóták uljanovszki ki­képzőiskolájában kemény munka folyik mindennap. Éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy beteljesüljön a növen­dék álma és beülhet a nagy utasszállító gép bal oldali pi­lótaülésébe, vagyis a repülő­gép-vezető, a kapitány helyé­re. A repülői karrier legalsó fokozatát, a második tiszt feladatkörét is csak akkor láthatja el, ha már túl van a hosszú és alapos földi kikép­zésen. Első tiszt (másodpiló­ta) csak akkor lehet belőle, ha második tisztként jól megfelelt és kellő gyakorla­tot szerzett. A pilótakiképzés költségei, valamint a repülőgépek mind nagyobb bonyolultsága és ne­hezebb kezelése a földi kikép­zésben szükségessé tették a repülésoktatási szimülátorok használatát. A korszerű re­püléstechnika elsajátításához kétféle szimulátorrendszert alkalmaznak. Az egyik a re­pülés szimulátor, amely föld­höz kötött, és ott teszi lehe­tővé a repülés legtöbb fogá­sának, manőverezésének el­sajátítását. A másik, a re­pülő szimulátor a repülőgép­be kerül beépítésre és ott ad alkalmat a tanulónak a föl­dön utánozhatatlan körülmé­nyek közti manőverek be­gyakorlásához. E szimuláto­rok mindegyike tartalmaz egy számítógépet, eredeti re­pülőszerkezeti elemeket és olyan készülékeket, amelyek ezeket összekapcsolják. A gépek vezetőfülkéit va­lósághűen építik fel a szimu­láció számára. Megtalálhatók az összes szükséges repülő- és hajtómű-ellenőrző műszerek, továbbá azok a szervek, ame­lyek a kormányzáshoz szük­ségesek, s végül egy teljes navigációs berendezés. Hang­szalagról a valósághű hango­kat és zajokat, egy vibrátor­ral pedig a megfelelő géprez­gést is utánozzák a szimulá­torban. Aranybánya a víz alatt Az arany bányászata kezdetben inkább a felszínre törő telérek felkutatására szorítkozott, illetve az aranytartalmú kőzetek egyszerű összeszedésében merült ki. Ugyancsak a leg­korábbi időkből maradt emlékek igazolják, hogy az arany mo­sás is a legősibb foglalkozások közé tartozik. A folyók, patakok hordalékából egykor kezdetleges esz­közökkel, szinte szemenként szűrték ki az aranyat. Ilyen le­lőhelyekben ma sincs hiány, a kitermelés módja azonban je­lentősen megváltozott. Vizen úszó kotróműveket telepítenek azokra a helyekre, ahol aranytartalmú hordalék található. A kotróserlegekkel kiemelt zagyszerű anyagból egy jól ismert ércdúsító eljárással, flotálással választják külön a nemesfé­met. Az igen nagy fajsúlyú aranyszemcsék fokozatosan leüle­pednek a zagy könnyebb fajsúlyú alkotói pedig tovább ha­ladnak és azokat az „úszó aranygyár'’ szállítószalagja máris elteríti a part mentén. Az ülepitéssel különválasztott anyagmennyiségből ion­cserélő műgyantákkal nyerik ki a termésaranyat. A nyers fé­met később higannyal vagy ciánkáliummal „tárják fel” (tisz­títják) és finomítják a végleges minőségnek megfelelően. A hordaílékból való aranykitermelésnek ez a módja különösen a Szovjetunióban dívik, ahol még sok lelőhely vár az automa­tikus aranymosó berendezéssel való „átfésülésre”, feltárásra. Felső állkapocs — közelről. A közép-ázsiai Vahs folyó nem csak arról nevezetes, hogy vize táplálja majd a Szovjetunió egyik legnagyobb ener­getikai létesítményét, a nureki vízierőművet, hanem arról is, hogy a folyóvölgy tadzsikisztáni szakaszán rendkívül értékes őslénytani leletre bukkantak a kutatók. A sok-sok millió évvel ezelőtt élt gerinces állatok csont­vázainak olyan tömege került elő a föld mélyéről, hogy csu­pán arra lehet gondolni, valamilyen hirtelen környezeti vál­tozás okozta a pusztulásukat. A leletek sokféleségéből különö­sen érdekes a képen látható, hatalmas fogakkal bíró állka­pocscsont. Megállapították, hogy a félelmetes szemfogak va­lamikor egy kardfogú tigriséi voltak. Talán kevesen tudják, hogy az összes ma élő macska­fajták — oroszlán, tigris, hiuz stb. — közvetlen elődei már a harmadkor elején (mintegy 600 millió évvel ezelőtt) megta­lálhatók voltak a föld élővilágában. Törzsfejlődésük folya­mán azután alapos változásokon mentek keresztül. A Tadzsik SZSZK Tudományos Akadémiája mellett működő zoológiái és parazitológiai intézet kutatóinak jutott a feladat, hogy a ritka értékű őslénytani leleteket feldolgozzák. KERTBARÁTOKNAK Szobanövények téli ápolása A szobanövények téli te­­leltetése nagy gondot okoz. Sok esetben a növények pusztulásához vezet a szak­szerűtlen kezelés, noha a legtöbb növény esetében meg lehet találni a megfe­lelő helyet a lakásban a téli tároláshoz. A fény az alapvető, a legfontosabb, a többit meg­határozó tényező. A fény­hez kell arányosan igazí­tani a hőmérsékletet és eh­hez az öntözést, az öntözés­hez a tápanyagutánpótlást. Amennyiben napfénytele­nek a téli napok, a hőmér­sékletet is tartsuk alacso­nyabban. Ott, ahol a lépcsőházat kevés fény még éri, telel­tethetjük a muskátlit, a kukoricalevelet, az aglao­­némát, a szanzavériát, a kaktuszokat stb. A muskátlit a cserépből kiütve, újságpapírba cso­magolva, teljesen szárazon is tarthatjuk. Erre a célra a száraz, nem túl magas hő­mérsékletű pincék is meg­felelőek. Sok lakásban lehetőség nyílik arra, hogy szobaker­tet vagy télikertet épít­sünk. A télikertépítés fon­tos feltétele a fényhez való közelség vagy a mestersé­ges megvilágítás. A növé­nyek többsége nem igényli a nagy intenzitású megvi­lágítást, a legtöbb növény esetében az 1 méter magas­ra szerelt neoncső, 60-as, 100-as villanyégő néhány órás megvilágítása — a természetes fény mellett — pótolja a növények számá­ra a fejlődésükhöz szüksé­ges fénymennyiséget. Amennyiben túl magas a teleltetés hőmérséklete, kicsi a fényintenzitás, a nö­vényeken nem a fajra jel­lemző, sokszor vékony, meg­nyúlt hajtások jelennek meg. Ha ezek később is megmaradnak, elcsúfítják a növényt. A növényeket akkor kell öntözni, amikor a föld te­teje száradni kezd. Sziklakertépítés Szimulátoros pilóta­kiképzés A sziklakért kedvelt kert­­építészeti forma. Többféle típusát különböztetjük meg. Van szabályos, szabálytalan és természetet utánzó szikla­kért. Az előzőt elsősorban dombos vidékeken építhet­jük. Sokkal mutatósabb é6 nehezebb a természetet után­zó sziklakért kialakítása. A sziklakért építésénél a legfontosabb szempont a nö­vények igénye. Egyes növé­nyek csak napos, száraz he­lyen, mások félárnyékban, árnyékban érzik jól magukat. Vannak, amelyek csak az északi oldalon maradnak meg, mert a napsugárra ér­zékenyek. Akadnak szárazsá­got és napot kedvelők. A sziklakért elhelyezésénél tekintettel kell lennünk az épület —, a fák nagyságára, helyére és a rendelkezésre álló terület nagyságára. Le­hetőleg lejtős területen ala­kítsunk ki sziklakertet. Le­gyenek különböző magassági szintek a sziklák között, le­gyen minden égtáj felé lejtős a talaj. A kő nagysága is le­gyen arányos a kerttel. Építéskor a talaj alá terít­sünk 10 cm vastag kőmurvát (1—2 cm nagyságúra őrölt kődarabokat) és csak erre kerüljön termőföld. Erre azért van szükség, mert egyes növények gyökere nem tűri az állóvizet. Árnyékos része is legyen a kertnek. A köveket félig beágyazva süllyesszük a földbe, így szi­lárdabban állnak és nem mozdulnak meg. De semmi­képp se „szúrjuk” a követ a talajba. Az elkészített sziklakertet l—2 hónapig hagyjuk üle­pedni. Amikor meggyőződ­tünk róla, hogy a kövek szi­lárdan állnak, akkor kezd­jünk a beültetéshez. A beültetésre ősszel vagy a tavaszi fagyok elmúltával ke­rülhet sor. Tornádórekordok Az amerikai meteorológu­sok az 1973-as esztendőt a „tornádók évének” nevezik, mivel abban az évben re­kordszerű számban fordultak elő a tornádók, orkánok, s a tornádóktól szenvedő államok száma is abban az eszten­dőben volt a legnagyobb. A rákövetkező esztendőben vi­szont, ha a tornádók száma a legalacsonyabb volt is. a leg nagyobb szélvihar követke zett be. Április 3-án 18 ór leforgása alatt 148 forgószé söpört végig 123 államon, , károkat 315 és fél milliári dollárra becsülték. 1974-ig i tornádórekordot az a forgó szél tartotta, amely 1925-bei tombolt Missouri Iliionis é; Indiana államokban és 68! ember halálát okozta. Mesél a múlt PENICILLIN PORAMPUL­­LA. A Debreceni Biogál Gyógyszergyár tavaly felava­tott asszeptikus üzemében ez év közepétől korszerű töltő­gépeken megkezdték a peni­cillin porampulla gyártását. (MTI Fotó — Balogh P. László felv. — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom