Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Megnyílt az SZKP XXV. kongresszusa 103 kommunista és munkáspárt, nemzeti demokratikus pártok és mozgalmak magas szintű küldöttsége a tanácskozáson Leonyid Brezsnyev főtitkár terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját A moszkvai Kreml ünnepi díszbe öltözött kongresszusi palotájában kedden délelőtt 10 órakor csaknem ötezer küldött és több, mint száz külföldi delegáció jelenlétében megnyílt az SZKP XXV. rendes kongresszusa. A kongresszuson jelen van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége is, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével. Az SZKP XXV. kongresszusát a Központi Bizottság megbízásából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. Brezsnyev megnyitó szavaiban közölte, hogy a területi, a határterületi pártértekezleteken, a szövetségi köztársaságok pártkongresszusain 4998 küldöttet választottak meg. Minden eddiginél több — 103 küldöttség képviseli a kommunista és munkáspártokat, a nemzeti demokratikus pártokat és mozgalmakat, a szocialista pártokat. Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát, szerkesztő bizottságát és mandátumvizsgáló bizottságát. A résztvevők ezután egyperces néma kegyelettel áldoztak az SZKP Központi Bizottsága azon tagjai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ama kimagasló egyéniségei emlékének, akik az SZKP XXIV. kongresszusa óta hunytak el. Mihail Szuszlov ezután a következőket mondta: — Mély megelégedéssel jelenthetem önöknek, hogy a Központi Bizottság meghívására kongresszusunkon kilencvenhat ország kommunista, munkás-, nemzeti demokratikus és szocialista pártjainak százhárom küldöttsége vesz részt. Köszönetét mondunk e pártok vezetőségének azért, hogy elfogadták meghívásunkat. — Pártunk egyetlenegy korábbi kongreszszusán sem vett részt ilyen nagyszámú baráti küldöttség. Soraikban a kommunista, munkás. és nemzeti felszabadító mozgalmak kiemelkedő vezetői foglalnak helyet. Mindez az internacionalista kapcsolatok további kibővítéséről és megszilárdulásáról tanúskodik, amely megbonthatatlanul fűzi össze pártunkat a békéért, a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért harcoló világfront minden egységével. Lenin pártja magasra tartja és töretlenül viszi a proletár internacionalizmus dicső zászlaját. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. az SZKP KB beszámolója és a párt soron lévő feladatai a bel- és külpolitika területén. Előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; 2. az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij ' Szizov, a Revíziós Bizottság elnöke; 3. a Szovjetunió népgazdasága fejlődésének fő irányelvei az 1976—80-as évekre. Előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke; 4. a párt központi szerveinek megválasztása. A napirend jóváhagyása után Mihail Szuszlov felkérte az első napirendi pont előadóját, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát előadói beszédének megtartására, akit a kongresszus küldöttei és vendégei viharos, hosszan tartó tapssal fogadtak. A világhelyzet és az SZKP nemzetközi tevékenysége L. I. Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját előterjesztve beszédében először nemzetközi kérdésekről szólott. Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága a beszámolási időszakban, akárcsak korábban, elsősorban a szocialista államokkal fenntartott kapcsolatokat kísérte figyelemmel. A szocialista országok pozíciói évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem tagadhatja, hogy a szocializmus, országai mind erősebb, mind mélyebb befolyást gyakorolnak a világesemények menetére. Az elmúlt öt esztendő a szocialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt, amelyben magabiztosan és gyors ütemben haladtak előre a fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé. A szocialista országokban a további politikai konszolidációval együtt gyors ütemben fejlődött a társadalmi termelés, emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: kudarcot vallott az imperializmusnak az a második világháború óta legnagyobb szabású kísérlete, hogy fegyveres erővel számoljon le egy szocialista állammal, és elfojtson egy nemzeti-felszabadító forradalmat. A vietnami nép hősiessége és önfeláldozása, amely a szocialista országok és a haladó világközvélemény szilárd támogatásával párosult, erősebbnek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél. Győzött a szabadság és a függetlenség. Vietnam győzelme új távlatokat nyitott meg egész Délkelet-Ázsia előtt. Dicsőséges győzelem volt ez, amely örökre bekerül annak a harcnak történetébe, amelyet a népek a szabadságért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egyesített erőfeszítéseinek kimagasló eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának egyetemleges elismerése, az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomáciai és a gazdasági blokád politikájához még mindig ragaszkodó amerikai imperializmus erőfeszítései nem érték el céljukat. Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött. A kubai kommunisták kongresszusa, a párt programja és az ország új alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista állama magabiztosan halad előre. Az SZKP a szocialista országok viszonylatában következetesen tartja magát a kipróbált elvhez: az igazi egyenjogúság, az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el, döntései kidolgozásakor nemcsak a nemzeti, hanem az internacionalista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azokat a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani. így építjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista államokkal: Bulgáriával, Magyarországgal, Vietnammal, az NDK-val, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, Kubával, Mongóliával. Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával. Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező ereje természetesen a szocialista országok kommunista pártjainak megbonthatatlan harci, szövetsége, világnézeti egysége. a célok és az akarat közössége. A testvérpártok kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek — mély, sokoldalú, rendszeres kontaktusainak meggyőző képét mutatják. A Központi Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pártunk egyik legfontosabb feladata e kapcsolatok sokoldalú fejlesztése. Mélységes belső elégedettséggel jelenthetem a kongresszusnak, hogy a szocialista közösség kommunista pártjainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egymással. Az utóbbi években nem egyszer tartottak többoldalú ba*ráti találkozót a pártok központi bizottságai első titkárai, illetve főtitkárai. Három találkozó volt a Krim-félszigeten. Voltak ilyen találkozók a pártkongresszusok idején is, egyebek között tavaly Budapesten és Varsóban. A rendszeres több- és kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanácskozzunk egymással minden felvetődő nagyobb problémáról, megosszuk egymással — ahogy mondani szokás — örömünket és bánatunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás útját. Egészében a szocialista országok pártjainak többségéhez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümölcsöző együttműködés jellemzi. Mint ismeretes, egyes pártok külön nézeteket vallanak számos kérdésben, de az általános irányzat kétségkívül a szocialista országok összeforrottságának erősödése. Ezt az irányzatot AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MtüYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^Tanácskozik az SZKP XXV. kongresszusa. (Kelet-Magyarország teleiotó) nagyra értékeljük, és fejlődését — akárcsak korábban — minden eszközzel előmozdítjuk. Ennék útja a testvérpártok közös erőfeszítése a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei, a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttműködés alapján. Pártjaink és országaink vezetői együttműködésének egyik fontos kerete a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé, ez a szerződés megbízhatóan szolgálja a béke és a szocializmus érdekeit. Mindenki számára nyilvánvaló azoknak a kezdeményezéseknek jelentősége, amelyek az utóbbi években politikai tanácskozó testületünktől indultak ki. Határozottan ellenezzük mind a világ egymással szemben álló katonai tömbökre osztását, mind a fegyverkezési hajszát. Álláspontunk ebben a vonatkozásban közismert. Mégis teljesen világosan ki kell jelenteni: amíg fennmarad a NATO, amíg a militarista körök folytatják a fegyverkezési hajszáj, addig országunk, a Varsói1-Szerződés többi részvevőjével együtt, erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetséget. A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaságban is. Ma a szocialista közösség a világon a legdinamikusabb gazdasági erő. Az ide tartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkés államok ipara. Közösségünk országainak ipari termelése 1975-ben több mint kétszer annyi volt. mint a „közös piaci” országoké. A párt Központi Bizottsága állandó figyelmet fordított a szocialista államokkal kiépített gazdasági együttműködésre, annak a kölcsönös előny és a szocialista internacionalizmus alapján történő további fejlesztésére. Az elmúlt ötéves időszak jó néhány újdonságot hozott ezen a téren. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialista gazdasági integrációnak azt a hosszú lejáratú programját, amelyet a többi KGST-országgal együtt 1971- ben fogadtunk el. A komplex program végrehajtásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdasági kölcsönhatásunk, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára. Gyors ütemben növekszik a kereskedelem is. öt év leforgása alatt több mint kétszeresére nőtt a KGST-országokkal lebonyolított áruforgalmunk. Ez a forgalom ma igen tekintélyes: évi 26 milliárd rubel értékű. Az elért eredményekre támaszkodva most megtehetjük a következő lépést. Napirendre került a hosszú lejáratú célprogramok kidolgozása és végrehajtása. Természetes, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Nemcsak nagy kölcsönös gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen közösségünk anyagi alapjának megerősítéséről. Az utóbbi években lényegesen kibővült ideológiai együttműködésünk a testvéri országok pártjaival, — mondotta ezután az SZKP főtitkára. — Nem alkalmilag, hanem rendszeresen találkoznak pártjainknak az ideológiai és a nemzetközi munkával foglalkozó vezető tisztségviselői. A szocialista országok tudósai ma már sok tudományágat kollektív erőfeszítésekkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést valósítanak meg a tömegtájékoztatási eszközök — a rádió, a televízió, a sajtó — is. Mindez segíti az eszmeinevelőinunka színvonalának emelését pártjaink mindegyikében, lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fel a két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A jelenlegi körülmények között ez nagyon fontos, mivel mindinkább előtérbe kerülnek az ideológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a szocializmus igazsága. A szocializmus már ma roppant hatással van világszerte százmilliók gondolkodására és érzéseire. A szocializmus biztosítja a dolgozó embereknek a szabadságot, a valóban demokratikus jogokat, a jólétet, az ismeretek legszélesebb körű hozzáférhetőségét, a jövőjük iránti szilárd bizonyosságot. A szocializmus békét hoz, biztosítja valamennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartását és az egyenjogú államközi együttműködést, támasza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. Ami pedig a holnapot illeti, az kétségkívül újabb bizonyítékokat szolgáltat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapitalizmussal szembeni történelmi felsőbbrendűségére. A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és különálló kérdés. Kína jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irányul. Mi több, egyenesen összemosódik világszerte a legszélsőségesebb reakció álláspontjával — a nyugati országok militaristáitól és az enyhülés ottani ellenségeitől egészen a dél-afrikai fajgyűlölőkig és Chile fasiszta vezetőiig. Ez a politika nem csupán merőben idegen a szocialista elvektől és eszményektől, hanem lényegében az imperializmus fontos tartaléka is lett a szocializmus ellen vívott harcában. Minden békeszerető nép számára nagy veszélyt jelentenek Pekingnek azok a lázas kísérletei, hogy meghiúsítsa az enyhülést, meggátolja a leszerelést, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítson az államok között, az a törekvése, hogy világháborút provokáljon, maga pedig hasznot húzzon belőle. Pekingnek ez a politikája mélységes ellentétben áll minden nép érdekeivel. Határozottan szembeszállunk ezzel a gyújtogató politikával, védelmezzük a szovjet állam, a szocialista közösség, a kommunista világmozgalom érdekeit. Ma már nem elég annyit (Folytatás a 2. oldalon)
