Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

1 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. február 20. Csatorna épül a Sztyeppén Nyugat-Szibéria sztyeppéin csupán 250— 300 milliméter az évi csapadékmennyiség, öntözés nélkül tehát nem élnek meg a mező­­gazdasági kultúrák. Szerencsére sok helyütt lehetőség nyílik rá, hogy a bő vizű Ob fo­lyóból leágazásokat, csatornákat építsenek, s azok mentén öntözőműveket létesítsenek. A nagyszabású tervek megvalósítása persze nagy erőfeszítésekbe kerül, s komoly anya­gi áldozatot igényel. A Kamenynaobi városától induló, majdnem 180 kilométer hosszú öntözőcsa­torna a kulundinszki sztyeppvidékre vezeti el az Ob vizét. A csatorna medrének ki­építése viszonylag könnyen megy — ho­mokos talajról lévén szó —, ám annál na­gyobb gondot jelentett, hogy miként old­ják meg a víz gyors beszívódásának meg­akadályozását. Ügy döntöttek, hogy a csa­tornamedret teljes hosszában polietilén fó­liával bélelik ki. Eddig már 50 kilométer hosszú szakaszt elkészítettek ezen a módon. Az egyik kép a nem mindennapi vállal­kozás kivitelezését mutatja, a másik kép a csatorna vízátemelőművének építéséről ké­szült. rELEX... NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ őtitkára a világszervezet :özpontjában jelentést tett :özzé az ENSZ-kÖzgyűlés »vetkező, szeptember 21-én negnyiló ülésszakának elő­készületeiről. Az előzetes nä­hrenden szerepelnek anem­­letközi béke és biztonság negerősítésével, a fegyver­kezési hajsza, mindenekelőtt >edig a nukleáris fegyver­kezési hajsza megfékezésé­re!, a leszerelési világkon­ferencia összehívásával ösz­­izefüggő kérdések. A 31. ilésszak napirendjén össze­sen 115 pont szerepel. LISSZABON - >*• A Portugál Fegyveres Erők Legfelső Forradalmi Taná­csa a portugáliai választá­sokról és az Angolai Népi Demokratikus Köztársaság elismerésének kérdéséről tárgyalt szerdáról csütörtök­re virradóra tartott rendkí­vüli ülésén. A Legfelsőbb Forradalmi Tanács hatvan nappal meghosszabbította az alkotmányozó nemzetgyűlés működését. Lisszaboni diplo­máciai körökben ebből arra következtetnek, hogy -ké­sőbbre háláSztják' az erede­tileg április 25-re tervezett törvényhozó nemzetgyűlési választásokat. GENF Az ENSZ emberi jogok bizottsága különleges, a chilei törvénysértésekkel foglalkozó bizottságának ülésén a junta képviselői „dokumentumot” osztottak szét. A „dokumentum” meg­erősíti, hogy eljárás folyik Luis Corvalán, a Chilei KP KB főtitkára ellen. A bizott­ság vitájában felszólalt francia delegátus a Chilében uralkodó helyzetet a hitleri időkkel hasonlította össze. A szovjet delegáció vezetője nyomatékosan követelte: a nemzetközi szervezeteken be­lül mindent el kell követni annak érdekében, hogy Cor­valán és társai életben ma­radjanak. BÉCS Csütörtökön délután Bécs­­ben folytatódnak a ciprusi kérdés rendezésére irá­nyuló tárgyalások Glavkosz Kleridesz, a görög és Rauf Denktas, a török közösség vezetője között. A ciprusi konferencián elnöklő Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra csütörtökön megkísérli, hogy elmozdítsa a holtpont­ról a megbeszéléseket. Je­lentések szerint a tárgyalá­sok a területi újrafelosztás és a központi kormány jövő­je kérdésében fennálló el­lentétek miatt rekedtek meg. Feltehető, hogy a csü­törtöki megbeszéléseken fő­ként a területi kérdéssel fog­lalkoznak majd. Japán „védelmi" bombázók Japán kormánykörökben politikai bombaként rob­bant az a leleplezés, amely szerint az amerikai Lock­heed repülőgépgyártó kon­szern 1958 és 1975 között sok millió dollárral meg­vesztegetett tokiói politiku­sokat és üzletembereket — azért, hogy a Felkelő Nap Országa a társaság harci és polgári gépeit vásárolja meg. A botrány ügyében ki­terjedt vizsgálat folyik; ám arról már kevés szó esik. hogy Japán — alkotmánya értelmében — tulajdonkép­pen egyáltalán nem vásá­rolhatna fegyvereket. A második " világháború után a japán újrafölfegyver­kezéstől tartó Egyesült Álla­mok nyomáséra került be as alkotmányba az a tétel, hogy a „japán nép örök békét kí­ván”. Az alkotmány híres 9. cikke leszögezi: „őszinténtö­rekedve az igazságon és ren­den nyugvó nemzetközi bé­kére, a japán nép örökre le­mond a háborúról, az erővel való fenyegetésről..., soha­sem hoz létre szárazföldi, tengeri és légierőt, vagy bár­­milyes más háborús poten­ciált. Az állam hadviselési joga nem ismertetik el.” Abban az időben — 1946- ban — még fel sem vetődött az a lehetőség, hogy valaha Japán lesz az USA első szá mú szövetségese a távol-kele­ti térségben. Az amerikai po­litika gyors átértékelésében három tényező játszott közre: 1. minden lehetséges oldalról fokozni akarták a Szovjet­unió elleni nyomást; 2. a Kínai Népköztársaság meg­alakulása szertefoszlatta azt a reményt, hogy a csangkaj­­sekista Kína lehet a fő szö­vetséges a térségben; 3. a ko reai háború viszont szüksé­gessé tette a biztos bázisokat, az utánpótlás megszervezé­sét. Ezek a körülmények tet­ték lehetővé, hogy Japán — az alkotmány megsértésével — hozzákezdhetett az újra­fegyverkezéshez. 1957 óta a szó szoros értel­mében tervszerűen folyik japán fegyverkezés: négy, egyenként öt évre osztott „védelmi” terv szerint. A leg­utóbbi az idén jár le, több mint 16 milliárd dollárt köl­töttek eddig a hadsereg fej­lesztésére, 220 százalékkal többet, mint az előző időszak­ban. A japán szárazföldi erőknél 260 ezer, a haditengerészet­nél 39 ezer, a légierőknél 42 ezer katona teljesít szolgála­tot. A számok első pillantás­ra nem tűnnek túl nagynak Japán lakosságához képest, ám figyelembe kell venni azt, hogy a tisztikar hatalmas minden harmadik katonára jut egy tiszt. Ez lehetővé te­szi a japán hadsereg személyi állományának gyors feltölté­sét. A hadsereg felszereltsége a legkorszerűbb. A légierő pél­dául Phantom-vadászbombá­­zókkal, a haditengerészet a lemodernebh cirkálókkal és tengeralattjárókkal rendelke­zik, a szárazföldi erőkhöz pe­dig négy Hawk-rakétazászló­­alj is tartozik, összességében a japán hadsereg a hatékony­ság szempontjából a 6—7. he­lyen szerepel a világranglis­tákon. A fegyverkezést tiltó alkotmány ellenére ... Egyébként éppen az alkot­mány miatt valamennyi fegy­vernem a „védelmi” jelzőt viseli neve előtt, a hadügy­minisztériumot védelmi hi­vatalnak hívják, a haditenge­részet pedig védelmi hadi­tengerészeti erő és így to­vább. A hátálmon lévő konzer­vatív párt sokáig kísérlete zett az alkotmány módosítá­sával, de a heves tömegellen­állás csírájában megbuktatta próbálkozásait. A „problé­ma” áthidalására új fogalmat vezettek be: az aktív védel­met. Valahogy meg kellett ugyanis magyarázni, hogy mit keresnek a japán arze­nálban a kifejezetten támadój jellegű fegyverek, mint pél­dául a Phantom, vagy a Lockheed által szállított szá­mos más típus. Az „aktív védelem” hang­zatos jelszava azonban nem oszlatja szét azt a gyanak­vást és aggodalmat, amellyel a délkelet-ázsiai népek a ja pán militarizmus újjáéledését figyelik. Brezsnyev üdvözlete ■ Oriásteleszkóp a Kaukázusban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözölte mindazokat a tudósokat, konstruktőröket, mérnököket, technikusokat, munkásokat, vállalatokat és szervezeteket, amelyek részt vettek a világ leghatalmasabb csillagászati teleszkópjának létrehozásá­ban és üzembe helyezésében. Az üdvözletét a csütörtök reggeli szovjet lapok közöl­ték. Az óriás teleszkópot a Kau­kázus hegyei között, a Kara­­csajcserkesz autonom terüle­tén, 2100 méteres magasság­ban épült különleges asztro­fizikai obszervatóriumban ál­lították fel. A berendezés méretei lenyügözőek: a 6 mé­ter átmérőjű, 650 milliméter vastagságú, 42 tonna súlyú tükröt tartó cső hossza 42 méter, súlya több tonna, a mozgatható rész súlya meg­haladja a 650 tonnát. A te­leszkópot magában foglaló bástya kupolája 1000 tonna. Szétnyitható teteje pedig 36 tonna súlyú. A korábban a Szovjetunióban gyártott, leg­nagyobb teleszkóp átmérője 2,6 méter volt. A csillagászat legújabb fel­adatainak megoldásához egy­re nagyobb méretű teleszkóp létrehozására yan szükség. Eddig az Egyesült Államok­beli Palomar-hegyi csillag­­vizsgáló 5 méter átmérőjű te­leszkópja volt a világ legna­gyobb csillagászati berende­zése. Az új szovjet óriás te­leszkóp feladatai közé tarto­zik a változó és kölcsönha­tásban álló galaxisok, csillag­csoportok és csillaghalmazok természetének és fejlődésé­nek kutatása, a fejlődésük kritikus stádiumába jutott kettős csillagok, az erős mág­neses mezővel rendelkező, vagy szokatlan vegyi összeté­telű csillagok megfigyelése. A berendezést a Leningrá­­di Optikai-Mechanikai Egye­sülés (LOMO) szakemberei hozták létre. Lázár György miniszterelnök legutóbbi szov­jetunióbeli látogatása ide­jén megtekintette az óriás te­leszkóp terveit és makettjét a LOMO-gyárban. GENF: A leszerelési bizottság ülése A további leszerelési in­tézkedésekkel kapcsolatos gyors megállapodásokat sürge. tett a genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki ülésén Inga Thorsson, a svéd küldöttség vezetője. Kifejezte reményét, hogy már a mostani ülésszakon si­került megállapodni a környe­zet és a légkör katonai cé­lokra való használatát eltil­tó egyezmény szövegében. Síkra szállt azért, hogy ér­jenek el konkrét eredménye­ket a magfegyverkísérletek teljes eltiltásáról és a vegyi fegyverek átfogó eltiltásáról szóló megállapodás megtár­gyalásakor. Küldöttsége — fűzte hozzá — nem lát áthi­dalhatatlan műszaki akadá­lyokat az atomfegyver-kísér­letek átfogó beszüntetése megtartása elleőrzésének kér­désében sem. Kongresszusra készülnek a csehszlovák kommunisták KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNÉK a testvéri szocialista szomszédország, Csehszlovákia kommunistái. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága levelet intézett a pártszervekhez, a pártszervezetekhez, minden kommunistá­hoz és ebben a levélben nemcsak a múlt időszak, a XIV. kongresszus óta eltelt idő munkájának értékelését adja, ha­nem azt kéri: magas fokú belpolitikai aktivitással segítsen előkészíteni minden kommunista a jövő esztendő áprilisában összeülő XV. kongresszust. Nyíltszavú, a múlt nehézségeiről sem hallgató pártok­mány ez a levél. Utal arra, hogy a múlt esztendők nem vol­tak könnyűek és a csehszlovák kommunistáknak nem egy aka­dályt kellett leküzdeniük, hogy megoldhassák a társadalom fejlődéséből eredő új és újabb feladatokat. A párt a társadalom és a gazdaság fejlődésében egyaránt kiemelkedő jelentőségű adatokról számolhat be. Megállapítja a KB levele: a nemzeti jövedelem az idén — 1970-hez mér­ten — mintegy a harmadával növekszik és a nemzeti jövede­lem számottevő gyarapodását több, mint 90 százalékban a társadalmi munkatermelékenység fokozódása fedezi. Az ipari termelés — a végrehajtott szerkezeti változások eredménye­ként — jelentősen fejlődött és mindenekelőtt a gép- és vegy­iparban, az energetikában sikerült teljesíteni a terveket; rá­adásul a múlt öt esztendő alatt mintegy 30 milliárd korona felhasználásával eredetileg nem tervezett feladatok megoldá­sára is sor kerülhetett. Az építőipar is teljesítette, sőt néhol túl is teljesítette a rábízott feladatokat. (Külön kiemeli a Köz­ponti Bizottság levele, hogy sikerült előrelépni Prága évtize­deken át figyelmen kívül hagyott problémáinak megoldásá­ban. A prágai beruházások a mostani ötéves tervben az elő­zőhöz képest megkétszereződtek, előrelépés történt a lakás­építésben, üzembe helyezték a metró első szakaszát és átad­ták a Klement Gottwald-hidat is.) Ami a szociális programot illeti, a levél — sok más tény mellett — emlékeztet arra, hogy a lakosság pénzjövedelme 1975-ben becslés szerint 67 milliárd koronával lesz nagyobb, mint 1970-ben és a dolgozók átlagos havi bére 370 koronával lesz több, mint öt évvel ezelőtt. A GAZDASÁGI KERDESEK ELEMZÉSE után a levél megállapítja: megszilárdult és elmélyült az országban a szo­cialista demokrácia. Bevált a csehszlovák föderáció, mint a cseh és szlovák nemzet testvéri együttélésének és együttmű­ködésének szilárd állam jogi alapja. A XIV. kongresszuson kitűzött feladatok megvalósításáról szóló beszámoló egyik legfontosabb megállapítása: a XIV. kongresszus óta felvett 267 362 tagjelölt 62,1 százaléka mun­kás és megszűnt a munkások .részarányának mintegy 25 éve tartó csökkenése a párt soraiban; a felvett tagjelöltek több, mint 90 százaléka 35 éven aluli, több, mint a fele pedig 25 éven aluli fiatal. A gazdaság fejlesztéséről szólva a KB levele megállapít­ja: a következő, 1976—1980-i ötéves tervben a nemzeti jöve­delemnek évente legalább 5 százalékkal kell növekednie és az iparban a gép-, a vegy-, az építőanyag-iparé és az energe­tikáé az elsőség. Olyan beruházásokat kell majd eszközölni, amelyeknek értéke legalább egyharmaddal haladja meg a mostani ötéves terv beruházásait. A jövő felrajzolásában ott szerepel a szocialista társada­lom fontos kérdéseinek mindegyike. „Továbbra is a dolgozó nép hatalma megszilárdításának bevált útján haladunk a szo­cialista demokrácia sokrétű formáinak tökélesítésével és ki­­szélesítésével” — állapítja meg a KB levele, majd a kommu­nisták munkájával, tevékenységével a párt, az állam és a nép érdekeit szolgáló munkásságával kapcsolatban leszögezi, hogy abban is alapvetően fontos a párt alapszabályzatának, a de­mokratikus centralizmus elvének következetes megtartása és olyan légkör kialakítása, amelyben nincs helye az egyénies­­kedésnek, a formalizmusnak, az intrikának, csoportosulás­nak. A CSKP KB LEVELE a jó belső feltételek mellett, a kedvező külpolitikai feltételekre is felhívja a figyelmet a XV. kongresszus előkészítésének időszakában. Megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése Helsinkiben nagy győzelme a Szovjetunió és a szo­cialista közösség békepolitikájának, de a tőkés világ olyan köreinek is, amelyek tiszteletben tartják a békés egymás mellett élés ma már általános érvényű elveit. A jövőt felvá­zolva szögezi le a levél: „Pártunk elsőrendű feladata továbbra is aktívan segíteni a szocialista közösség országai egységének fejlesztését és megszilárdítását, elmélyíteni a sokoldalú köl­csönös együttműködést, mindenekelőtt a Szovjetunióval...” A pártlevél megtárgyalásához, az egyes pártszervek és pártszervezetek feladatainak kijelöléséhez taggyűléseken, kon­­: ferenciákon már hozzákezdtek a szocialista szomszédország- I ban. Gárdos Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom