Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

197«. február 19. KELET-MAG Y ARORSZÄG 7 TYUMEN OLA3A A nyugat-szibériai tyume­­ni terület világviszonylat­ban is a legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelynek szá­mít. Rendkívül nagy kiterje­désű területről van szó, amely óriási háromszöget al­kot Tyumen városa és a Je­ges-tenger között. A geoló­giai kutatás a tyumeni te­rületen még nem fejeződött be, de máris bizonyosnak látszik, hogy évente 500— 700 millió tonna kőolaj és kb. 700 milliárd köbméter földgáz kitermelésére nyí­lik majd lehetőség. Amel­lett hogy a kitermelést rend­kívül zord éghajlati viszo­nyok között kell végezni — a téli hőmérséklet nemegy­szer a mínusz 50 C fokot el-A múlt év augusztusában átadták a Tyumen és Szur­­gut közötti 700 kilométeres vasútvonalat, amely közvet­len szárazföldi összekötte­tést létesít a nyugat-szibé­riai olaj- és földgázlelőhe­lyek, valamint a szovjet iparvidékek között. Az egyik nagy áteresztőképességű ál­lomáson készült felvételen jól látható, hogy az olajme­zők felé haladó szerelvé­nyek acélcsöveket szállíta­nak, míg az onnan jövő va­gonok értékes nyersanya­gokkal vannak megrakva. A tartálykocsikból álló vég­telen szerelvénysor is az olajmezőkről tart a feldol­gozóüzemek irányába. A csőtávvezetékek építéséhez MENTÉS AZ ALAGÜTBAN. A földalatti vasutak alag­útrendszerében bekövetkező baleseteknél hátráltatja a gyors segítségnyújtást, hogy a villamosvezeték-hálózatot azonnal áramtalanítják és így csak gyalogszerrel közelíthető meg az adott szakasz. Frankfurti szakemberek elkészítettek egy olyan mentőjármüvet, amely bármilyen körülmények között meg tudja közelíteni a baleset színhelyét, ugyanis nemcsak az út­testen, de a vasúti síneken is nagy biztonsággal, gyorsan ha­ladhat. A nehéz teherautókerekek — illetve a sínen való ha­ladás — futóművének meghajtásáról egy 250 lóerős, belsőégé­sű motor gondoskodik. A mentő jármű nagy mennyiségű tűz­oltóanyagot is visz magával a baleset színhelyére. A földalat­ti vasutak földfelszínre kifutó szakaszain, vagy a mélyben, a mellékvágányokon állhat készenlétben az univerzális jármű. A lavinák sebessége Az elmúlt évben a csont­héjad kultúrákban szintén a betegségek okozták a leg­több növényvédelmi prob­lémát. Különösen kedvezett a tavaszi időjárás az őszi­­barack-levélfodrosodás (Taf­­rina deformans) járványsze­rű fellépésének. A tünetek — deformált, fodros levelek formájában — már korán jelentkeztek és erős lomb­veszteséget okoztak. A kórokozó a rügyekben, kéregben és a fertőzött hajtásokban telel át. A fer­tőzés kialakulása szoros összefüggésben van az idő­járási tényezőkkel. Mivel a szaporító képletek esőcsepp útján jutnak a fiatal leve­lek felületére, tavasszal ak­kor kell járványszerű fer­tőzéssel számolni, ha rügy­­fakadás idején hűvös, esős az időjárás, vagy tartós har­mat vem. A meteorológiai előrejel­zéseket figyelembevéve ta­vasszal ismét slzámolni kell a fertőzés kialakulását ked­vezően befolyásoló időjárá­si tényezőkkel. Különösen a mély fekvésű területek és az előző évben erősen fer­tőzött kertek és hajlamos — főleg korai — fajták ve­szélyeztetettek. Védekezést tekintve leg­jobb eredményt a rügypat­tanás előtt elvégzett lemosó n csonthéjasok növényvédelme jellegű permetezéstől vár­hatunk. Erre a célra 2 szá­zalékos bordódé, vagy vala­milyen rézoxiklorid ható­anyagú készítmény (Réz­oxiklorid 50 WP, Cob|ox, Coprantol, etb.) a legalkal­masabb. Az elmúlt évben a me­gye több helyén meggy- és cseresznyefáikon erős mér­tékben lépett fel az ún. blu­­meriellás levélfoltosság. A kártétel nyomán az erős le­vélhullás szüret után, júni­us, július hónapban volt szembetűnő. Tekintettel ar­ra, hogy a kórokozó a le­hullott levelekben telel, a nagy mennyiségű fertőző anyag tavaszra már biztosí­tott. Vegyszeres védekezést az első tünetek megjelenésétől ajánlatos elkezdeni a kon­takt hatású Dithane M—45, vagy a felszívódó Fundazol 50 WP készítménnyel. Csapadékos tavaszi időjá­rás esetén ugyancsak szá­molni kell a csonthéjasok levéllikasztó betegségének erős fellépésével is. A tü­netek legfeltűnőbben a le­veleken jelentkeznek. Kez­detben apró foltok láthatók, majd ezek megnövekednek, s közepük kiesik. A fertőzés megelőzése céljából tavasstzal legfonto­sabb tennivaló rügypatta­nás előtt a lemosó permete­zés (bordódéval, vagy réz­­oxlkloriddal, vagy DNOC- vel) elvégzése. Keresztesi István A lavinaképződés a legér­dekesebb meteorológiai je­lenségek közé tartozik Egy jellegzetes, jól kifejlett la­vinának két része külön­böztethető meg: egyrészt az úgynevezett mag, amely sű­rű hótömegekből ád és a ta­laj mentén folyadékhoz ha­sonlóan folyik; másrészt pe­dig egy hóporból álló felhő. Ez a hóporfelhő különösen jól fejlődik ki a száraz hó­ból álló lavináknál, és ke­vésbé fejlett a nedves hó­ból álló lavináknál. Bár a hóporfelhő alkotja a lavináknak a látványos ré­szét, mégis a lavina töme­gének túlnyomó többségét a lavinamag alkotja. Ennek sűrűsége legalább 20-szor és olykor 50-szer is nagyobb fel. Még a lavina magjában megfigyelt legkisebb sebes­ség is 10 méter/másod perc, de kivételesen 60—80 mé­­ter/másodperc sebesség is előfordulhat. Nem csodál­hatjuk ezekután, hogy a le­zuhanó lavina még repülő madarakat is utolérhet és megölhet. A fenti sebességi adatok Kanadában és Svájcban végzett vizsgálatokból szár­maznak. Kanadában a lavi­nák kutatására azért fordí­tanak nagy figyelmet, mert a Trans-Canada Higway műút áthalad az 1320 méter magasságú Rogers Pass hágón, ahol évente 1300 mil­liméter csapadék esik le és ebből kereken 1000 midimé­Üj istállófertőtlenítő-gép éri — csőtávvezetékek fek­tetésével gondoskodni kell a kitermelt kincs elszállítá­sáról. Meg kell oldani az üt­és vasúthálózat kiépítését is. nagy átmérőjű — 1220—1420 milliméteres — csöveket használnak fel. A gáztávve­zeték-hálózat hossza mint­egy húszezer kilométernyi lesz. mint a hóporfelhőé és azért a rombolások legnagyobb részét ez végzi. A legnagyobb mozgási se­bességek a magban lépnek ternyi mennyiség havazás­ból származik. A hágón át­vezető 50 kilométeres út­szakaszon 86 jól ismert la­vinapálya fut keresztül. Bánya az erőmű mellett A Mátra hegység déli lankáin több mint egy évtized alatt kié­pült Magyarország legkorsze­rűbb és legnagyobb külfejtéses szénbányája, a Thorez bánya­üzem. Vlsontán 1964-ben kezd­ték meg a külfejtéses bánya nyitását és 1963-ben termelték ki az első lignitet. A szomszé­dos hőerőművek 1970-ben már 1,5 millió tonna szenet adtak át. Az elmúlt esztendőben megkö­zelítette a 5 millió tonnát, 1976- ban pedig el fogja érni a 6,5 millió tonnát — az ország szén­­termelésének egynegyedét -— a bánya termelése. Az ötödik öt­éves terv során 6,8—7,2 millió tonna lesz a bányaüzem hozama évente. A visontai szénmezőn az utóbbi években olyan nagy tel­jesítményű és automata vezér­lésű gépek Jelentek meg — ezek egyike látható a képen —, amilyeneket először alkalmaztak hazánkban és amelyek a ma­gyar szénbányászatban eddig példa nélküli magas eredmé­nyekre képes. Az NDK-ban gyártott őriás gépekkel való munka elsajátítása nem kis erőfeszítésbe került az ott dol­gozóknak, hiszen korábban nem alkalmazott eljárások és módszerek bevezetéséről volt ■zó. A hazai gyártmányú ST—8# istállófertőtlenítő-gép. A nagyüzemi mezőgazdaság sok olyan új gépet, berendezést igényel, amely speciális mun­kák elvégzésére alkalmas. Ve­gyünk egy példát az álattartás­­ból. Régen, faluhelyen az volt a szokás, hogy úgy nyár közepén, évenként egy alkalommal kikö­tötték a Jószágot az Istállóból, mindent kipucoltak onnan, s Jó alaposan kimeszelték a falakat. Ehhez — Jobb esetben — háti permetezővel még olykor külön fertőtlenítés is járult. E kisüzemi módszer természe­tesen még dívik, hiszen háztá­ji gazdaságok Istállóit a gondos gazda ma is éppen olyan szor­galommal takarítja, tisztítja, mint régen. Am egészen más a helyzet azokkal a már-már lparszerűen termelő állattartó telepekkel, amelyekben eseten­ként több száz sertést, szarvasmarhát, baromfit te­nyésztenek. Az állomány nagy értéke, valamint a tejtermelő tehenészetekben a higiénikus tejkezelés éppen elég indok ar­ra, hogy napról napra tisztaság legyen. Ez pedig a hagyomá­nyos módszerrel, kézierővel, aligha valósítható meg. Külö­nösen nagy gond lenne — meg­felelő gépek nélkül — az istál­lók „nagymosása”, fertőtleníté­se. Ezért mondhatjuk jelentősnek azt a vizsgálatot, amelyet a gö­döllői Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet munkatársai végez­tek el. Számos tisztitó és fertőt­lenítő gépet vizsgáltak meg, és természetesen nem csupán a gépek működését, hanem a fer­tőtlenítés eredményességét is. Céljuk volt az, hogy kipróbál­ják, mely eljárások és mely gépek a legalkalmasabbak a nagyüzemi sertéstelepek tisztán­tartására. A tisztítási eljárás többféle lehet: a fertőtlenítést megelőzheti száraz takarítás, áz­tató lemosás vagy öblítő lemo­sás ; mig a fertőtlenítés történ­het a fertőtlenítő szer meleg vagy hidegvizes kipermetezésé­vel, aerosolos hatóanyaggal, gá­zosítással, vagy éppen gőz hal­mazállapotú fertőtlenítő szerrel. Mindezekhez megfelelő gép szükséges, amely könnyen moz­gatható, s lehetőleg a villamos hálózatról ellátható energiával, így került sor az olasz gyárt­mányú Scia-Carpi, a dán Gerni K—80, a magyar St—80, az angol Super-Sloux tisztító-fertőtlení­tő, valamint az NSZK-gyártmá­­nyu Pulsfog—K—2 aerosol ge­nerátor, az ugyancsak NSZK- ban készült Clay párásitó-fer­­tőtlenitő és az amerikai Kllp­­on-fogger, rovarirtó, fertőtlení­tő gépek vizsgálatára. A beren­dezéseket azokon a nagy sertés­telepeken vizsgálták üzemi kö­rülmények között, amelyek évek óta eredményesen, a higiéniai követelményeket is klelégitő módon termelnek. Nagyon figyelemre méltó, hogy a nyolc kipróbált gép kö­zött egy hazai gyártmányú is van. Az ST—80 típusú tisztító­­fertőtlenítő gépet (képünkön) a veszprémi MEZOGEP VáUalat gyártja. A gép lényegében meg­egyezik a Dániában készült Gerni—K—80-as típussal, hiszen egy licenc alapján annak alkat­részeit is felhasználják hozzá. Az ST—to géppel mosáskor át­lagosan 22, fertőtlenítéskor 243 köbméteres teljesítmény érhető el óránként. A gép maximális üzemi nyomása 80 kp/cm'1, amellyel a falak, berendezések legapróbb zugaiban megült szennyeződések is kimoshatok. Kiderült, hogy a hidegvlzes üze­mű gépek közül az ST—80 üze­meltetési költségei a legkiseb­bek. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom