Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. február 3. Fürdő, piac, játszótér 1980-ig: húszmilliós társadalmi munka Nyírbátorban 343 forint értékű társadalmi munka jutott Nyírbátor egy lakosára 1975-ben. A város a múlt évre hárommillió forint értékű társadalmi munkát tervezett ;— ezzel szemben több, mint négymillió lett belőle. A legtöbb munkát a városi fürdő építésénél végezték, kerítés készült, tereprendezés volt társadalmi munkában. A Vörösmarty utcai játszótér építése, az új piac rendezése, iskolák, óvodák felszerelésének javítása, parkosítás, fásítás, útjavítás — hosszan sorolható a végzett társadalmi munka, amelyből elsősorban a város vállalatai, intézményei vették ki részüket, de a lakosság is jócskán hozzájárult. Az üzemek közül a Csepel Szerszámgépgyár gyáregysége, a tanács költségvetési üzeme, és a SZÁÉV kirendeltsége végez-A tűz oltása már csak a végső feladat — a megelőzés a legfontosabb. A megyeszékhelyen és a járásban sokat javult a tűzvédelmi helyzet 1975-ben — ezt a városijárási tűzoltó-parancsnokság beszámolója elemzi, melyet a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztettek a közelmúltban. A mezőgazdaságban a létesítmények tűzvédelmi helyzete kedvezően alakult, az állami és erdőgazdaságok mellett a tsz-eknél is javult a helyzet. Több régi, elavult gazdasági épület helyett újat építettek, javítottak felszerelésükön. Emellett azonban igen sok gondot jelent a villamos berendezések szakszerű karbantartása, számos előírás figyelmen kívül hagyása. Az állami iparban nem volt sok probléma, annál inkább néhány ipari szövetkezetnél. Igen rossz a tűzvédelmi helyzet a nyíregyházi asztalosipari, és az építőipari szövetkezetnél, a göngyölegellátó vállalatnál, s még több hasonló profilú üzemnél. A tűzvédelmi helyzet azonban természetesen nem csak a felszereltségtől függ — sokkal több múlik az embereken! Mint a jellemző keletkezési okok felsorolásából kitűnik: a gyermekjáték, dohányzás, elektromos áram miatt keletkezett tüzek veze-l tik a listát! Az állami tűzoltóság felszereltsége is iavult az elmúlt években: új műszaki mentőkocsikat, tolólétrát, porral és vízzel oltó gépjárműveket szereztek be. Gondot jelent számukra, hogy az új lakótelepeken épült toronyházakhoz megfelelő méretű létrával még nem rendelkeznek! A város és a járás vállalati tűzoltóinak felszereltsége is sokat javult, ezáltal munkájuk is eredményesebb lett. Különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a papírgyár, a gumigyár, a vas-műszaki nagyker., a SZÁÉV, a dohányfermentáló, a konzervgyár vállalati tűzoltói. A járás községeiben 34 önkéntes tűzoltóegyesület működik, összesen 1228 fővel. Emellett húsz iskolai tűzoltószakkör is van, tagjaikból kerül ki az utánpótlás. A községi tűzoltórajok felszereltté a legtöbb társadalmi munkát, emellett az iskolák is — a tanulók és szüleik egyaránt — kivették részüket. Tavaly jelentős volt a fürdőépítéshez és a gyermekintézményekre befizetett vállalati és lakossági pénzhoz-, zájárulás: több, mint hatszázezer forint. (Bár ez az összeg 212 ezerrel kisebb az 1974-esnél!) A Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága munkatervet dolgozott ki az V. ötéves terv során végzendő társadalmi munkára, s ezt hamarosan a tanácsülés elé terjesztik jóváhagyásra. Az új tervidőszakra tervezett munka értéke húszmillió forint! Az első évre hárommiliót tervezett a vb — ezek közül a legfontosabbak: az új piacnál további térféltöltés, betonozás; az új kollégiumnál tereprendezés, a sége már nem olyan jó, mint a vállalatiaké. Néhány egységnél még kézifecskendő található, de a motorfecskendők jó része is elavult. A felszerelések selejtezésére és pótlására terv készült. A községi tűzoltók nemcsak abban jeleskedtek, hogy hatvan tűznél avatkoztak be 1975-ben, hanem megelőző munkájuk is jelentős volt. A lakóházak 98 százalékát ellenőrizték tűzvédelmi szempontból, s intézkedtek a hibák megszüntetésére. (t&y) fürdő területén parkosítás, új játszótér kialakítása a Fürst utcán, sportlétesítmények javítása, építése, a református templom kornyékének rendbetétele a zenei napokig. A következő négy év legfontosabb teendőit is meghatározta a munkaterv. Évente félmillióval több a tervezett társadalmi munka értéke, számítanak a lakosság és az üzemek, intézmények növekvő részvételére. Utfeltöltés, fásítás, sportpályaépítés, pihenőerdő kialakítása, új játszóterek létrehozása, piacépítés, iskoláknak, óvodáknak végzett munkák szerepelnek a tervben, melyet bizonyára évről évre túlteljesítenek majd a nyírbátoriak. (tarnavölgyi) Tanácskozás a mesterséges holdakról A mesterséges holdak földfelszínről készült adatainak hazai hasznosításáról kétnapos előadássorozat kezdődött hétfőn a MTESZ központi asztronautikai szakosztálya szervezésével a technika házában. A tanácskozáson részt vevő meteorológusok, geológusok, hidrológusok és agrárszakemberek megvitatják, hogy a szovjet és az amerikai műholdak felvételeit a gyakorlatban hogyan lehet a népgazdaság számára felhasználni. Eddig főként a meteorológiában hasznosították ezeket az adatokat, az országos meteorológiai szolgálat 1968. óta használja fel előrejelzései elkészítéséhez a műholdakról készített felvételeket. Most, mint a tanácskozás résztvevői is megállapították, lehetőség van rá, hogy más ágazatokban — így például a mezőgazdaságban is — alkalmazzák a mesterséges holdak adatait. A megyeszékhelyen és környékén Kétmilliós tűzkár 149 tűz volt Nyíregyházán és a nyíregyházi járásban az elmúlt évben. A mezőgazdaságban okozták a legnagyobb veszteséget a tüzek: egymillió 313 ezer forint ment veszendőbe. Az iparban közel félmillió, a lakóházakban 164 ezer forint kár keletkezett. Ennél azonban sokkal nagyobb értékek pusztultak volna el a lángok között, ha az állami és önkéntes tűzoltók nem avatkoznak közbe időben. Furulyások műsora. Úttörojubileum A Magyar Üttörőszövetség 30. évfordulója tiszteletére szombaton délután a nyíregyházi úttörőházban kulturális bemutatót rendezett az 5-ös számú általános iskola úttörőcsapata. A bemutatón az a 250 pajtás szerepelt, akik az iskolai rajversenyeken a legjobb eredményt érték el. A bemutató közönsége. (Elek Emil felvételei) Nagy sikert aratott a 4. osztályosok cigánytánca. Zárszámadás a fehérgyarmati sertéskombinátban Az elmúlt hét végén tartotta első zárszámadó igazgatótanácsi ülését Fehérgyarmaton a sertéstenyésztő és hizlaló közös vállalkozás. Az 54 millió forint beruházással épült üzemben, amelyek költségeit hét termelőszövetkezet közösen vállalta, 1975. július elsején kezdődött meg a munka. A társultak közül a nábrádi Békeharcos és a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád adta a legnagyobb segítséget az induláshoz. A mátészalkai mezőgazdasági szakközépiskola és a szakmunkásképző a Hat hold földjén és háromszáz öl szőlőjén gazdálkodott Molnár János nyírbélteki lakos. Felesége és három gyermeke ' hiába kérlelte, egyre inkább az iv ásnak adta a fejét. Az őszi szüreten történt a baj . _ . Molnár túlzott italozással emelte a szüreti hangulatot. Délután amikor hazamentek, pénzt kért a feleségétől, hogy úgymond, fodrászhoz megy. A pénzből nem kapott eleget, erre vitatkozni veszekedni kezdett feleségével. Majd a harminc-negyven évvel ezelőtti történetet idézett fel, amikor arra kérte feleségét, hogy váljanak el és ,.okosan” osztozzanak meg a vagyonon. A felesége erről hallani sem akart és pénzt sem adott. Ezt követően ismét fájó, de nevetséges jelenet játszódott le a szobában. Molnár az ágyhoz lépett, mert azt hitte, hogy a párnák alatt most is pénzt talál. (A fiatalok talán nem is tudják, hogy évtizedekkel ezelőtt nem a takarékban, hanem szakemberek betanításában segített sokat. Ennek is köszönhető, hogy a telepen az elmúlt évben közel 11 ezer sertés volt és több mint ötezret értékesítettek. Fehérgyarmat és a környék lakosságát tőkehússal és töltelékáruval való ellátásában tavasztól lesz érezhető hatása annak a kapcsolatnak, amelyet a mátészalkai húskombináttal alakítottak ki. A sikeres gazdálkodás lehetővé tette, hogy a társult szövetkezetek kétmillió forinton osztozhatnak. Molnár Károly párna alatt gyűjtögették a pénzt ) Nem talált egy fillért sem, erre zsebkésével szétvagdalta a pár_ nát, a dunnát és az egész ágyne_ müt. Felesége fékezni akarta, erre ő késsel támadott. . . Jött a mentő, a szerencsétlen asszonyt a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A részeges férj önként jelentkezett a rendőrségen. Emberölés bűntettének kísérletével vádolták, ezért őt a megyei bíróság dr. Lengyel István tanácsa két év szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Molnár a büntetés letöltése alatt alkoholelvonó kúrának is köteles alávetni magát. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy megyénkben elszaporodtak az italtól befolyásolt állapotban elkövetett élet elleni cselekmények. A vádlott és védője fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. (n. 1.) Hatszemközt az autómentőkkel Útlevél Európába Egy karambolos roncs kocsiért mentünk. Kegyetlen hideg volt. Az alig pár száz méteres kaptatón mégis órákba telt míg fel bírtunk kapaszkodni. Lépésben haladtunk de állandóan visszacsúsztunk. Mindez Csehszlovákiában történt, a lengyel határ közelében — emlékezik Zajácz István és Hrotkó László, a Nyíregyházi 5. számú Volán Vállalat két autómentője. Nem ritka az olyan eset, mikor nem saját kerekein tér haza az autó. Egyre több a véletlen baleset, műszaki meghibásodás vagy figyelmetlenség okozta karambol miatt országúton vesztegelő járművek száma. A törött, esetleg használhatatlan gépkocsikat autómentő viszi a szervizbe, javítóba. Nyíregyházán az 5-ös Volán és az AFIT tart szolgálatot 1-—1 autómentővel. — Egy éve járok a BARKAS-on — kezdi a beszélgetést Hrotkó László — István kilenc hónappal ez előtt társult hozzám. Mindketten másodállásban végezzük az autómentést. Főállásban a vállalat diagnosztikai műhelyében vagyok műszeres bemérő szerelő. István — szintén a Volánnál — munkaügyi előadó. Sokan kérik a segítségüket. Bizonyítja ezt, hogy havonta átlagosan kétezer kilométert utaznak. Tavaly például jóval többet, négyezerhalszáz kilométert tettek meg. — Az igénylés rendje szerint a tulajdonosnak csupán be kell jelentenie hogy honnan. hová és mikor kéri a szállítást. A többi a mi dolgunk. A szolgáltatás nincs sem időhöz, sem területhez kötve. Rendszerint együtt dolgoznak, de kisebb távolságra egyedül is elmennek. Sok helyen jártak Magyarországon és külföldön egyaránt. Eddig három alkalommal mentettek Csehszlovákiából és kétszer Romániából. — Útjaink során számtalan intő példával találkozunk. Legtöbbször karambol miatt riasztanak minket. Az emberek figyelmetlenek, gyorsan vezetnek. Sokszor megszegik a KRESZ alapvető szabályait. Az egyik kedves középiskolás osztálytársam is a száguldozás áldozata lett. (házi) Börtönben a bélteki bicskás