Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

Kelet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sgyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA [S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXm. évfolyam, 42. szám AB A: 80 FILLÉR 1976. február 19., csütörtök Az integrációs egyKtlmáködés sikere Faggyejev a KGST eredményeiről Fidel Castro beszéde a népszavazásról és feladatairól jelen volt, több kérdés hangzott el a KGST-nek a Közös Piac irányába tett újabb együttműködési kez­deményezésével kapcsolat­ban. Ezekre válaszolva Fagy - gyejev hangoztatta: a KGST a helsinki biztonsági értekezleten elfogadott el­vektől vezérelve tett meg újabb javaslatot olyan meg­állapodás megkötésére, mely biztosítaná az európai országok közötti kereske­delmi kapcsolatok gyorsabb bővülését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján. Faggyejev emlékeztetett arra, hogy a KGST 1973 ősze óta több kezdeménye­zést tett a Közös Piac tagor­szágaival, illetve a Közös Piac szervezetével való együttműködés kialakításá­ra, az eddigi tárgyalások so­rán azonban nem sikerült megfelelő kölcsönös megér­tést kialakítani. A KGST tit­kársága feltételezi, hogy most a helsinki követelmé­­nvek fényében, és az Euró­pában kialakulóban lévő jobb légkörben az EGK mi­nisztertanácsa pozitív vá­laszt ad a KGST-országok javaslatára. Befejeződtek a magyar—holland tárgyalások Szerdán a Külügyminiszté­riumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Max Van der Stoel holland külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Nagy János külügyminiszter­helyettes, Bebrits Anna, a Magyar Népköztársaság há­gai nagykövete, és a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa, valamint Jan Kneppelhout, a Holland Ki­rályság budapesti nagykö­vete A tárgyalásokon áttekintet­ték a két ország kapcsolata­inak alakulását, további fej­lesztésének lehetőségeit és a két felet kölcsönösen ér­deklő nemzetközi kérdése­ket. ANGOLA Az Angolai Népi Köztár­saság kormányát diplomá­ciai elismerésben részesítő államok sorához szerdán csatlakozott Sri Lanka, vala­mint az Ír Köztársaság, és Svájc. Dr. Korom Mihály Fontos feladatok várnak a TIT-re ÜLÉST TARTOTT A SZERVEZET MEGYEI ELNÖKSÉGE Készül a népfront Van-e a község, a város életében olyan ese­mény, ahol ne halla­nánk; rendezte — szervezte — kéri — meghívja: a Ha­zafias Népfront. A statiszti­ka szerint évente átlagosan hét-nyolc ezer ember vesz részt megyénkben a téli fa­lugyűléseken, különböző fó­rumokon, s mintegy ezerkét­száz hozzászólás hangzik el a közösség gondjairól, tenni­valóiról. A közelmúltban ké­szült és kihirdetésre váró új törvények tervezetének vitá­jában ugyancsak sok véle­mény, javaslat hangzott eL Ezekben a hetekben ismer­tetik országszerte minden településen az új ötéves terv céljait, a helyi tanácsi ter­veket, Szabolcs-Szatmárban kétszázötven falugyűlésre kerül sor. A társadalmi munkák, közös feladatok számbavétele is megtörténik — mindezekben fontos sze­rep jut a népfrontnak. Nyilvánvaló, hogy nem le­het csupán formai ügy a Hazafias Népfront különbö­ző bizottságainak a megvá­lasztása. A helyi tisztségvi­selők a következő években tevékenyen részt vesznék a közös munkában, sőt irá­nyítják is a lakóközösségek társadalmi összefogását, köz­életét Különös jelentőséget ad a választásnak az a tény, hogy egybeesik a Hazafias Népfront VL kongresszusá­nak előkészületeivel, s ez a kongresszus hivatott arra, hogy a következő évekre megszabja a népfrontmozga­lom tennivalóit. A kongresszus előkészíté­seként február 15. és már­cius 31-e között a falvakban, a városi körzetekben, falu­gyűléseken választják meg a helyi bizottságokat. Május­ban a kiemelt nagyközségi, városi bizottságokat választ­ják újjá, júniusban pedig sor kerül a megyei küldött­­értekezletre. Az eddigi választásoktól eltérően, most nem választ­ják újjá a népfront járási bizottságait. Ezzel növelni kívánják a községi bizottsá­gok önállóságát, hatáskörét a megyei bizottságok vezető­irányító tevékenységét A járási bizottságok megszün­tetésével megerősödhetnek a városi, nagyközségi bizott­ságok. lehetővé válik, hogy vonzási körzetükben az eddi­ginél hatékonyabb elvi, po­litikai munkamódszerek ala­kuljanak ki. A kongresszus előkészüle­tei, mint az előbbiekből is kitűnik, átfogják az ország minden települését, a vá­lasztásban gyakorlatilag ér­dekelve van minden állam­polgár. Ez a több hónapra szóló munkaterv nem más, mint eszmecsere beszélgetés milliónyi emberrel a gon­dokról, feladatokról, arról: hogyan tovább. A tenniva­lók egyértelműek, a párt XI. kongresszusának határoza­taiból adódnak: „A Hazafias Népfront-mozgalom tevé­kenysége továbbra is szol­gálja az állampolgárok leg­szélesebb körének összefo­gását hazánk javára. A szo­cialista nemzeti egység tel­jes kibontakoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Hazafias Népfront társadal­mi, politikai szerepe. Több fizikai dolgozót, fiatalt és nőt készítsen fel közéleti cselekvésre. gondoskodjék róla, hogy a dolgozók leg­jobbjai kerüljenek a nép­­képviseleti szervekbe. Akti­vitásával, javaslataival, bí­rálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város- és községpolitikai tervek kapcsolatának erősí­téséhez, a város, és község­politikai tervek kimunkálá­sához és megvalósításához, az országgyűlés, a tanácsok feladatainak jobb ellátásá­hoz.” Nem kevés tennivaló mindez, valóban rá­termett, a közösségért tenni akaró embereket kí­ván. S ezért nem lehet csu­pán formai tevékenység a következő hetek-hónapok előkészületei munkája sem. A KGST-tagországok együttműködésének 1975. évi eredményeiről számolt be szerda délutáni moszk­vai sajtóértekezletén Nyi­­kolaj Faggyejev, a szerve­zet titkára. A tagországok kereskedelmi forgalma lé­nyegesen meghaladva gaz­daságuk növekedésének ütemét, egyetlen esztendő alatt 31 százalékkal bő­vült. A soronlévő feladatokról szólva Faggyejev hangoz­tatta: a legnagyobb prob­léma ez idő szerint a fűtő­anyag- és energetikai bázis közös erőfeszítéssel történő kiszélesítése, a KGST-orszá­gok ellátásának biztosítása. A szocialista országok ered­ményes intézkedések egész sorát hajtották végre, il­letve kezdték meg a prob­léma megoldása érdekében. A KGST titkára kiemelte ezek közül az európai szo­cialista országok egységes villamosenergia-rendszeré­­nek megteremtését. E rend­szer első láncszeme lesz az „A vasárnapi népszavazás a kubai forradalom nagy győzelme volt” — jelentette ki Fidel Castro. A kubai mi­niszterelnök a kormány kedd esti ülésén mondott rövid beszédet azután, hogy az or­szágos szavazási elnökség be­számolt a referendum ered­ményeiről, tapasztalatairól. „A csaknem 99 százalékos részvétel, az igennel szava­zók 99,7 százalékos aránya történelmi esemény népünk életében — mondotta — ez kifejezésre juttatta népünk érettségét, politikai öntuda­tát, s azt, hogy szabadon, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán látogatást tett Pest megyében. I Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Szentendrén Simon János, a városi pártbizottság ejső titkára és dr. Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke tájékoztatta Szentendre fej­lődéséről és további fejlesz­tésének terveiről. A vendégek ezután a PEDVI szentendrei írószer­gyáregységét -keresték fel, ahal Édes István igazgató is­mertette a vállalat tevékeny­ségét. Az üzemrészek meg­tekintése után Pullai Árpád megtekintette a 40 millió fo-1978-ra elkészülő Vinnyica— Albertirsa nagyfeszültségű távvezeték. Kiemelkedő je­lentőségű az orenburgi gáz­lelőhelyek együttes erővel való kiaknázása és a 2750 kilométeres Grenburgból in­duló, a Szovjetunió nyugati határáig vezető gázvezeték építése, amely már teljes erővel folyik. Az integrációs együttműködés e fejlett for­mái a jövőben még nagyobb segítséget nyújtanak majd a tagországok gazdaságának fejlődéséhez. újabb és újabb közös ter­vezetek lehetősége nyílik meg. A sokoldalú együttmű­ködéshez csatlakozik Kuba is, melynek területén együt­tes erővel évi 30 ezer tonna nikkel és kobalt kitermelé­sét szervezik meg. A szoci­alista országok fűtőanyag­ellátásában változatul köz­ponti szerepe lesz a Barát­ság olajvezetéknek, melyen tavaly 50 millió tonna, ed­dig összesen 340 millió tonna szovjet olaj érkezett négy európai szocialista or­szágba. A sajtóértekezleten, me­lyen a nyugati hírközlő szer­vek nagy számú tudósítója is meggyőződésből, őszintén a szocializmus mellett tett hi­tet Ez az eredmény felül­múlt minden optimista vára­kozást. Én személyesen — hangsúlyozta — azt vártam, hogy a szavazóknak körülbelül 90 százaléka mond igent, hi­szen ne feledjük, akik az ur­nák elé járultak, azoknak több mint fele a régi rend­szerben nevelkedett”. Fidel Castro a vasárnap elfogadott alkotmányt — amely február 24-én lép életbe, a kormány ülésén „egyértelműnek, reálisnak igazságosnak, a szocialista hazához méltónak nevezte. rinitos költséggel épült szent­endrei bevásárló központot. Továbbá a Czóbel-múzeumot és Kovács Margit kerámia­gyűjteményét. A vendégek útja innen Vi­­segrádra vezetett, ahol bejár­ták a Panoráma út most épü­lő szakaszát. Matók Lajos, a járási pártbizottság első titká­ra és Madas László, a pilisi parkerdő gazdasági igazgató­ja adott tájékoztatást a vi­segrádi üdülőkörzet helyzeté­ről. A délutáni órákban Pullai Árpád Szentendrén a megyei művelődési központban a város és a járás párttitkárai­val, aktivistáival megbeszé­lést folytatott a pártélet idő­szerű kérdéseiről. Dr. Korom Mihály. az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, igazságügymi­niszter szerdán Nyíregyházán részt vett és felszólalt a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának ülésén. Ezt követően időszerű kérdésekről folyta-Hogyan teljesítette hivatá­sát 1975-ben megyénkben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat? Mit mutat az egy­éves mérleg a TIT-szervezetek munkájáról? Ez volt a témá­ja a február 18-án sorra ke­rülő megyei elnökségi ülés­nek. Az ülésen részt vett dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitká­ra, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnök­­helyettese. A beszámoló rámutatott, hogy az elmúlt évben a járá­si-városi TIT-szervezetek fő feladatai között szerepelt az ismeretterjesztő munka széle­sítése, tartalmi fejlesztése, el­sődlegesen az üzemeknél dol­gozók körében, helyi körzeti csoportok és szervezetek lét­rehozása, megerősítése, a tag­létszám növelése, a testületi élet és irányító munka javí­tása. A munka eredményekép­pen javult a fizikai dolgo­zók részére tartott ismeret­­terjesztő előadások aránya. Az elmúlt évben 2500 előa­dást tartottak fizikai dolgo­zóknak, amely az összelőadá­­sok 33 százaléka volt. Jelen­tősen fejlődött az ismeretter­jesztő tevékenység az ipari dolgozók körében Nyíregyhá­zán. Mátészalkán, Nyírbátor­ban, Vásárosnaményban. Eze­ken a helyeken 31 ipari üzem­mel kötöttek szerződést a TIT-szervezetek. Több üzem­ben, tsz-ben azonban még nem sikerült folytonossá ten­ni az ismeretterjesztést, s tar­talmilag sem tudták úgy be­folyásolni a tematika alaku­lását, hogy az a célkitűzések­nek jobban megfeleljen. A fizikai dolgozó nők kö­rében közkedvelt „nők aka­démiája” sorozatok általában egészségügyi, pedagógiai, csa­ládnevelési, gazdaságpolitikai és jogi kérdésekben nyújtot­tak ismereteket. Növekedett az ipari és mezőgazdasági üzemekben a szocialista bri­gádoknak nyújtott ismeretter­jesztő tevékenység. Főként Nyíregyházán, s a megye más ipari üzemeiben mintegy 700 előadás hangzott el a felsza­badulási vetélkedő, és a kul­turális vállalások teljesítésére való felkészülés során. A fel­­szabadulás 30. és Nyíregyhá­za örökváltságának 150. év­fordulója kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetések, elő-Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese kedden és szerdán látogatást tett Borsod megyé­ben, a vendégeket Miskolcon a megyei pártbizottság szék­házában Dr. Bodnár Ferenc első titkár fogadta. Aczél György ezután megtekintette a város új lakótelepeit, kor­szerű kereskedelmi létesítmé­nyeit, s a szakszervezetek székházában nemrég megnyílt „Asszonyportrék” című kép­zőművészeti tárlatot. A lá­togatás következő állomása a miskolci gyermekváros volt. A Politikai Bizottság tagja ezután a Diósgyőri Gépgyárat kereste fel. Tájékoztatót hall­gatott meg a nagyüzem mun­tott megbeszélést a megyei bíróság vezető munkatársai­val. Dr. Korom Mihályt nyír­egyházi tartózkodása során fogadta dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. adássorozatok is nagy közön­séget vonzottak. Számszerű­leg is növekedett az előadá­­sos tevékenység, 1974-ben 5407, 1975-ben 6300 előadást tartottak a városi-járási szer­vezetek, melyeken 255 ezren vettek részt. Az ismeretterjesztő tevé­kenység nagy részét teszik ki a különböző tanfolyamok; tit­kárnőképző, műszaki rajzoló, idegen nyelvű, egyetemi fel­vételi és egyéb ipari-műsza­ki rendezvények. Az általános iskolai tanulók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kis matematikusok baráti körei­nek rendezvényei iránt. Fejlődött a szervezeti élet is, az üzemi, községi, körzeti TIT-csoportok erősödtek. A megyei szervezet létszáma 1400, akik közül 1021 a tag­díját is fizető TIT-tag. Ebben az évben egyik legfontosabb feladatait a TIT 1977. évi VII. küldöttközgyűlésének előké­szítése, a munka értékelése, színvonalának növelése. Kor­szerű ismeretek nyújtása kor­szerű eszközökkel. A megyei elnökség ülésén felszólaló dr. Vonsik Gyula főtitkár elmondta a többi kö­zött, hogy a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat sze­repe tovább növekszik a párt közművelődési politikájának megvalósításában. Fontos, hogy erősödjék a helyi szer­vezetek irányító, tervező, szervező, ellenőrző tevékeny­sége. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára felhív­ta a figyelmet a hatékonyabb ismeretterjesztő munkára, a párt tömegpolitikai munkájá­nak segítésére, az üzemi munkások, a tsz-ek és a fia­talok körében végzendő isme­retterjesztő tevékenységre. Az elnökség második napi­rendjén személyi kérdések szerepeltek. Dr. Vonsik Gyu­la ismertette, hogy Lábass Menyhért, a TIT megyei szer­vezetének titkára nyugalom­ba vonult. A főtitkár ezt kö­vetően két évtizedes megyei titkári munkásságáért, ered­ményes kultúrpolitikai te­vékenységéért átnyújtotta Lá­bass Menyhértnek a Munka­érdemrend arany fokozata ki­tüntetést. Az elnökség köszö­netét fejezte ki Lábass Meny­hértnek eddigi munkásságá­ért. A TIT megyei tikárává Nagy Mihályt, a megyei párt­­bizottság munkatársát válasz­tották meg. kájáról, majd üzemlátogatás­ra indult. Ennek során elbe­szélgetett az Állami-díjas Le­nin szocialista brigád tagjai­val. A városnézésre és a gyár­­látogatásra elkísérte Aczél Györgyöt Drótos László, a miskolci városi pártbizottság első titkára és Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke is. Aczél György Borsod me­gyei látogatásának következő állomása Leninváros volt. Ott — a városi pártbizottság székházában — dr. Kovács Miklós első titkár és dr. Ko­vács Albert, a városi tanács elnöke fogadta. A Miniszter­­tanács elnökhelyettese előbb városnézésen vett részt, majd a Tiszai Vegyikombinátot és Olefinművet, továbbá a Ti­szai erőmű, valamint a Tiszai Olajfinomító építkezését ke­reste fel. Ezt követően a Ti­szai Vegyikombinát vezetői­vel, munkásaival találkozott. Szerdán Miskolcon Aczél György részt vett az áram­­szolgáltató vállalat székházá­ban rendezett megyei pártak­­tíva-értekezleten. Az időszerű kül- és belpolitikai, valamint művelődéspolitikai kérdések­ről tartott tájékoztatót. Ezt követően a Minisztertanács elnökhelyettese visszautazott a fővárosba. Pullai Árpád Pest megyében Aczél György látogatása Borsod megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom