Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. február 18. Alvaro Cunhal Prágában Képünkön: dr. Gustav Husák fogadja Alvaro Cunhalt. (Kelet-Magyarország telefotó) Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára, aki hétfőn és kedden Prágában megbeszéléseket folytatott a CSKP vezetőivel, Gustav Husákkal és Vasil Bilakkal, kedden délelőtt sajtóértekezleten találkozott csehszlovák és külföldi újságírókkal. Jellemezte a jelenlegi -portugál belpolitikai helyzetet. A közelgő parlamenti választásokról szólva kijelentette: bár az ország egy részén nincsenek biztosítva a szabad választás előfeltételei, napirenden vannak a kommunisták és más haladó emberek elleni terrortámadások, s egyes vidékeken a kommunista párt illegalitásba kényszerült, a PKP mégis bízik benne, hogy a választás pozitív' szerepet játszik majd, ugyanis meggátolhatja a diktatúra viszszaállítását. Portugáliában ma nincs olyan párt, amely meg tudná szerezni a parlamenti többséget. Két alternatíva van: vagy baloldali többség a kommunista párt részvételével, vagy pedig jobboldali. A szocialista párt vezetőségének választania kell, melyik politikai erővel lép fel együtt a választásokon. Az MTI, valamint a magyar rádió prágai tudósítóinak kérdésére válaszolva A- Cunhal kitért a fegyveres erők mozgalmának szerepére, elmondotta, hogy múlt év novemberében és azóta a fegyveres erők mozgalmán belül megerősödött a jobboldali erők pozíciója. A Portugál Kommunista Párt továbbra is arra törekszik, hogy az ottani haladó erők ismét egységesen lépjenek fel a forradalom és a de mokrácia védelmében. Florakisz-interjú a Pravdában A Pravda keddi számában Harilaosz Florakisszal, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával készített interjút közöl. A Görögország gazdasági és politikai helyzetével foglalkozó interjúban Florakisz mindenekelőtt leszögezte, hogy a világban kialakuló enyhülés, az eltérő társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok normalizálásának folyamata a görög kormánytól távolbalátóbb és független külpolitika folytatását követeli. A Görög KP Görögország teljes kivonulását követeli a NATO-ból, továbbá sürgeti az észak-atlanti tömb és a Pentagon görög földön létesített valamennyi katonai támaszpontjának felszámolását. A gazdasági problémákat érintve Florakisz elmondotta, hogy a kapitalista országok többségét sújtó jelenlegi válság Görögországban különösen élesen jelentkezik az infláció, amelynek mértéke a múlt évben meghaladta a 15 százalékot. Együttjár a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével, a termelés hanyatlásával. A görög burzsoázia is kiváltságai és extraprofitja megőrzésére törekszik és a válság következményeit a dolgozó tömegekre hárítja. Ilyen körülmények között a dolgozóknak szélesíteniük kell a jogaikért folyó harcot. Florakisz megjegyezte, hogy Görögországban jelenleg a balrafordulás bizonyos tendenciája figyelhető meg és még a burzsoá pártok is kénytelenek, programjaikba a társadalmi változások szükségességét hangoztató kijelentéseket foglalni. Ezzel összefüggésben a Görög KP első titkára hangsúlyozta: a görög nép azonban jól tudja, hogy a demokráciáért, a társadalmi igazságosságért és a haladásért ténylegesen, elvszerűen és következetesen a kommunisták harcolnak. A Szovjetunió, a testvéri szocialista államok lelkesítő példája megerősíti a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető útnak, népeik választásának helyességét. A ténylegesen létező szocializmus sikereivel felbecsülhetetlen hozzájárulást jelent Görögország progresszív erőinek harcához is. Napirenden: A Ciprus jövőjéről most kezdődött tárgyalások Bécsben újra reményt keltenek a kis sziget sorsa iránt aggódókban. Kleridész és Denktas, a két közösség vezetője hosszas előkészítés után ült az ENSZ főtitkára jelenlétében asztalhoz, hogy közelítse az ugyancsak távoli nézeteket. A megosztott Ciprus, melynek legtermékenyebb részén immár másfél év óta török katonai megszállás talátható. déli területét pedig menekülttáborok teszik tragikussá, igazán megérdemelné már a poltikai rendezést. Mit lehet várni a mostani tárgyalásoktól? Sajnos a túlzott derűlátásra aligha van ok, hiszen mint köztudott, a NATO továbbra sem mondott le arról, hogy a sziget, amolyan természetes repülőgépanyahajónak kínálkozzék, és mint potenciális feszültséggóc szolgálja a mediterrán övezet nyugtalanságát. A ciprusiak, akikkel Larnakában, Nicosiában beszéltem, mind egy egységes semleges és demilitarizált ország megteremtése mellett voltak. Hasonló, a két — görög és török — közösség közti okos kompromisszum mellett ezt szolgálja az érsekelnök politikája is. A kérdés most az: hat-e Heléinki szelleme a bécsi tárgyalóasztalnál, sikerüle .azokat a pontokat megtalálni, amelyek összekötnek. Ciprus jövője „Halálzóna” Nicosiában (Bürget felv.) Remélhető, hogy a kulisszák re serkenti a két fél tárgyamögött Athén és Ankara er- lóit. (bürget) Az SZKP XXV. kongresszusa A kilencedik ffj ötéves terv HP^ 1. Az egész szovjetország — kommunisták és pártonkívüliek — az SZKP XXV. kongresszusára késziU. Moszkva ünnepi arculata is ezt tükrözi. A tereken, az utcák troli- és buszmegállóinál, a metró bejáratánál hatalmas táblák, transzparensek, plakátok. Az egyik tablócsoporton a sikeresen befejezett kilencedik ötéves terv legfontosabb számai, eredményei képekkel illusztrálva. Egy másikon kitüntetett munkások csoportja, jelképéül annak: a tervet, amely újabb hatalmas lépést jelentett a kommunista építés útján, a dolgozó nép váltotta valóra. Természetesen külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak a tablókon, előtérbe állítva az SZKP következetes békepolitikáját, s annak fontos eredményét, a helsinki tanácskozást. Leonyid Brezsnyev, aíi. SZKP KB főtitkára egyetlen nagy könyv fejezeteinek nevezte az ötéves terveket, amelyek alapján a szovjet gazdaság valamennyi ága, a nép életszínvonala fejlődött, növekedett. Jól érzékelteti e szavakat V. Beljanov, a közgazdasági tudományok kandidátusa, aki a számok birodalmába kalauzol. A kilencedik ötéves tervidőszakban jelentősen nőtt az ország gazdasági ereje, a társadalmi termelés hatékonysága. A szovjet gazdaság az elmúlt ötéves (tervben az SZKP XXIV. kongresszusa direktíváinak megfelelően fejlődött. A fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem 28 százalékkal nőtt, a növekedés abszolút értékben 76 milliárd rubelt tett ki. A nemzeti jövedelem dinamikus növekedése megalapozta a tervezett beruházások megvalósítását. Az ötéves terv idején 500 milliárd rubelt ruháztak be. öt esztendő alatt kétezer új nagy iparvállalatot helyeztek üzembe, köztük olyanokat, mint a togliatti autógyár, ahol a Zsiguli gépkocsikat gyártják. Kétezer új gyár öt év alatt! Ez lényegé ben azt jelenti, hogy a Szovjetunióban na ponként adnak át egy új gyárat. Egyébként 1 százalékos nemzetijövedelem-növekedés hét togliatti gyár megépítését jelenti. Az utóbbi öt év alatt épül fel a kámai autógyár, ahol az SZKP XXV. kongresszusára indul meg a teherautógyártás. A gyár első részlege 1976-ban 75 ezer teherautót állít elő. A továbbiakban pedig évente 150 ezer teherautót és 250 ezer Diesel-motort fog gyártani a KAMAZ. Az ipari termelés volumene 43 százalékkal nőtt. Növeli értékét, hogy javult az ipar termelési szerkezete. (Különösen szembeötlő a gépiparban bekövetkezett változás, s ezen belül a számítógépiparban elért fejlődés.) A már említett kétezer új nagyipari vállalat üzembe helyezése mellett a régi gyárak 60 százalékát gyökeresen felújították, 1971—75 között csaknem 16 ezer újtípusú gép, berendezés, műszer és automatizálási eszköz prototípusát kísérletezték ki. 1467 automatizált irányítású rendszer készült el, több, mint 14 millió találmány és ésszerűsítési javaslat valósult meg. V. Beljanov, hogy érzékeltesse a Szovjetunióban elért termelési eredményeket, öszszehasonlította a mostani termelést az egykorival. 1922-ben például, a polgárháború utáni évben a Szovjetunió energia-, acél-, olajtermelése egyszázad része volt az USA- énak. Ma a Szovjetunió a világon az első helyre került pl. az acél-, illetve olajtermelésben. Amíg az USA ma 450 millió tonna kőolajat termel, addig a Szovjetunió 500 milliót. Még egy szám: a villamosenergiatermelés 1975 végére elérte az 1000 milliárd kilowattórát. Az ipar után nézzük a mezőgazdaságot! — Az öt esztendőből három évben rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás, a súlyos aszály nagy nehézségeket okozott — mondotta Nyikolaj Rugyenko, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — Mégis megvalósult a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési terve, amely nemcsak a jelenlegi feladatok megoldását, de e fontos ágazat további fejlődéséhez szükséges előfeltételek megteremtését is céljául tűzte ki. Szüntelenül erősödött a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa. A IX. ötéves tervben a mezőgazdasági beruházások értéke 131 milliárd rubel volt, 49 milliárd rubellel több, mint a VIII. ötéves tervben. Széles körben megvalósulta mezőgazdasági termelés gépesítése. Az ötéves terv során 150 féle újtípusú mezőgazdasági gépet helyeztek üzembe, 10 millió villamos motorral gyarapodott a kolhozok, szovhozok gépparkja, s ennek eredményeként: másfélszeresére növekedett az energiafelhasználás. Az ötéves terv során további 1,7 millió traktort, több mint 1,1 millió teherautót állítottak munkába. A rendkívüli kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — noha a Szovjetunióban szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyi köztársaságban egyformán kedvezzen a klíma a mezőgazdaságnak — a földek bruttó termelése az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal nőtt. Évi átlagban a gabonatermelés 180 millió tonna, a hústermelés 14,1 millió tonna, a tejtermelés 87,5 millió tonna volt, lényegesen magasabb, mint a nyolcadik ötéves tervben. Olyan komplex módon szakosított és magas fokon gépesített állattenyésztő, kertészeti, szőlészeti és más szövetkezeti, valamint állami gazdaságokat hoztak létre, ahol a munkatermelékenység meghaladja az átlagszintet. Az ilyen lehetőségekkel dolgozó gazdaságok számának növelése lehetővé teszi a termékek előállítási költségeinek lényeges csökkentését, amely persze a kiskereskedelmi árakat is kedvezően befolyásolja. Csak Ukrajnában kétezer ilyen szakosított, jól gépesített gazdaságot hoztak létre, amelyek fő profilja a hústermelés. Eredmény: ezek a gazdaságok az ötéves terv során a Szovjetunió húsfogyasztásának egyharmadát adták. A szakosítás eredménye, hogy az optimális talaj- és éghajlati viszonyokat kihasználva Örményországban hektáronként 600 mázsás csemegeszőlő termésátlagot értek el. A juhtenyésztésben pedig úgy léptek előre, hogy kolhozközi egyesüléseket hoztak létre, ahol aztán zárt rendszerű tenyésztést vezettek be. Magyarul, a külterjes juhtartásról áttértek a belterjesre, amely azt eredményezte, hogy évente négyszer lehet nyírni a birkákat. Jelentős az előrelépés az öntözött terület növelésében. A IX. ötéves tervben elkészült a szaratovi és a második nagy sztravropoli öntözőcsatorna, s befejezéshez közelednek az Éhség-sztyeppe földjeinek öntözési munkálatai. Üzbegisztánban a sivatagi tájak válnak termővé. Az 50. születésnapját nemrég ünneplő köztársaság az óriás létesítmények országa lett. Az öntözőrendszer részére eddig 12 Balaton-nagyságú víztároló épült, s az Amu-Darja mentén — tizenharmadiknak — mesterséges tenger. Természetesen a mezőgazdaság területén is mélyebbre hatolt a tudomány. A kilencedik ötéves tervben 21 százalékkal növekedett a mezőgazdasági tudományos kutató központok száma. Ma 685 ezer tudományos kutató dolgozik ezekben a központokban. Remoszlov akadémikus, a Kijev környéki mirnovkai kutatóközpontban kitermesztett egy olyan különleges búzafajtát, amely a kevesebb napfénnyel rendelkező területeken is jó termést hoz. Nemcsak a tudományos intézetekre, a mezőgazdasági szakiskolákra is nagy gondot fordítanak. A kilencedik ötéves tervidőszakban már 1415 szakiskola működött, ahol 95 szakmában 500 ezer embert képeztek ki. A kolhozokban és a szovhozokban is folyik a munkaverseny, amelyet erkölcsileg és anyagilag is ösztönöznek. Az elmúlt öt év alatt 650 ezer mezőgazdasági dolgozó kapott kitüntetést, érdemendet, 1480-an a Szocialista Munka Hőse címet, 38-an pedig Államidíjat. A számok birtokában tehát joggal állapíthatjuk meg: a Szovjetunió még erősebb, még gazdagabb lett a kilencedik ötéves tervben, s a szovjet emberek jobban élnek, mint bármikor. Ezt a megállapítást is érdemes számokkal bizonyítani. A nép életszínvonalának emelésére az állam 1,7-szeresét költötte ebben az ötéves tervben, mint az azt megelőzőben. A Szovjetunióban ma 11 millió áruféleség közül válogathat a vásárló, s hogy van ehhez pénze is, bizonyítja az a tény, a munkások és alkalmazottak bére átlagban 20, a kolhoztagok keresete 25 százalékkal, a bérből és fizetésből élők havi átlagbére 141 rubelra nőtt (1970-ben 122 rubel volt). Ezen kívül területi bérpótlékot vezettek be, növelték az éjszakai pótlékot, a nyugdíjakat és az ösztöndíjakat, s ezzel 40 millió ember jövedelme nőtt meg. 1971-től 1975-ig 540 millió négyzetméter lakást építettek, ami azt jelenti, hogy 56 millió szovjet ember költözött új lakásba. Moszkvában, a Troperjevo kerületben — amelyről személyesen is meggyőződtem — 22 szintes házakat építettek előre gyártott elemekből. Üj kultúrotthonokat, mozikat, színházakat emeltek. Még több jutott volna a szovjet nép anyagi és szellemi igényeinek kielégítésére, ha a mezőgazdaságot nem sújtotta volna aszály, ha egyes iparágak fokozottabb gondot fordítanak a hatékonysági és minőségi követelményekre. A tizedik ötéves terv előírja e hibák kijavítását, a szovjet gazdaság egyenletes fejlesztését, a hatékonyság fokozását. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a kilencedik ötéves terv a Szovjetunió történelmének legjobb ötéves tervidőszaka volt. Fodor László
