Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
Jósavárosi óvoda és általános iskola. Hogy iskolaváros legyünk... Ha azt halljuk, hogy Nyíregyháza iskolaváros — valljuk be jólesik, de nyomban eszünkbe jut: nem túlzás még ez a jelző? Ugyanis, ha a Nyírség fővárosát iskolavárosnak nevezzük, hogyan illessük akkor Debrecent, Pécset, Szegedet...? Valójában mégis jogos az iskolavárosi jelző, amelyet az elmúlt ötéves terv eredményei, számai is igazolnak. De kezdjük az alsó lépcsőkön, hisz valahol itt kezdődik az iskolai életre való felkészítés: az óvodákról van szó. öt év alatt az állami lakásépítkezésekhez kapcsolódóan 350 óvodai hely létesítését tervezték. Ezt azonban már születése pillanatában kevésnek találták a város irányító szervei, csakúgy, mint a kisgyermekes szülők. A város lakóinak kezdeményezőkészségére, áldozatvállalására alapozva hirdették meg az emlékezetes óvodaépítési akciót, melynek eredményeként 1175 új óvodai hely létesült a város óvodáiban. A meglévő helyekkel együtt mindez az óvodás korú gyermekek hetven százalékának elhelyezésére nyújt lehetőséget. De ki ne emlékezne az évek óta szorító általános iskolai gondokra? A régi városrész iskoláinak többsége régi épületben van, majdhogynem elavult, egyben kissé elnéptelenedett. Az új városrészekben pedig a legnagyobb igyekezettel sem lehetett lépést tartani az odaáramló lakossággal, azaz elegendő tanteremről gondoskodni mindenki számára. Mégis a gondok többségét nagy erőfeszítések, anyagi, szervezési és erkölcsi áldozatok árán sikerült csökkenteni. A tervezett 32 tanterem helyett 41 épült meg, új iskola létesült a Jósavárosban és az Epreskert utcában. A tanyai kollégium céljára hat tanterem, a sóstóhegyi iskolához három tanterem épült. S mit mutat a középiskolai hálózat térképe? Üj épületet kapott a pénzügyi szakközépiskola, a 107-es szakmunkásképző intézet, a megyéi gyermekvédő és utógondozó intézet. Tanműhely épült a 110. sz. szakmunkásképző intézetben, a Vásárhelyi szakközépiskolában, elkészült a 216 személyes Münnich Ferenc, a 306 tanulót befogadó 110. sz. szakmunkásképző, a százszemélyes kereskedelmi szakmunkásképző kollégiuma. Bővült a mezőgazdasági szakközépiskola diákotthona is. Száz fiatalt befogadó kollégiumot kapott az élelmiszeripari szakmunkásképző intézet. Az új iskolák megfelelő méretű és felszerelésű tornatermet is kaptak. Háromszáz fős kollégium, könyvtár, előadótermek épültek a tanárképző főiskolán, műhelycsar-350 helyett: 1175! nők, előadótermek a mezőgazdasági főiskolán. A több mint húszezer diákot befogadó nyíregyházi iskolák „népessége” utal az iskolavárosi jelző valódiságára. A diákok az elmúlt évek során a korábbinál kényelmesebb, kulturáltabb körülmények között tanulhatnak, bár jól tudjuk, sok még a tennivaló. Ezek az igények — és a várható népességi prognózis, Nyíregyháza további dinamikus fejlődése — fogalmazódnak meg a következő ötéves terv feladataiban. 1980-ra mintegy 6200-ra becsülik a szakemberek a majdani óvodás korúak számát. A gyermekek iskolai életre való felkészítése érdekében 1980-ra 100 óvodásra legalább nyolcvan hely szükséges, amit 1600 új óvodai hely megépítésével lehetséges megoldani. Az új óvodák korszerűsége megkívánja, hogy tornaszoba is épüljön hozzájuk. S mit tartalmaz az ötödik ötéves terv az általános iskolák fejlesztésével kapcsolatban? A jelenlegi feszültség enyhítését legalább 62 új tanterem megépítése oldaná fel. Ennek megfelelően új iskola épül a Jósavárosban, az Északi körút térségében, a déli városrészen. Bővíteni szükséges az 1-es, a 4-es, a 6-os és 7-es számú általános iskolákat. Korszerű tornatermek és ebédlők építése is indokolt valamennyi új iskolában. A kiegészítő létesítmények, helyiségek is nélkülözhetetlenek, ezért folytatni szükséges a szaktantermek, könyvtárak, klubok, úttörőszobák, sportudvarok kialakítását. Tovább nő az igény a napközi otthonos ellátás iránt: 1980-ig feltehetően 7000 tanuló elhelyezéséről kell gondoskodni. Ezért a megépítésre kerülő két új iskolában 1500 adagos konyha létesítése is szükséges. Háromszáz gyermeket befogadó városi úttörő és napközis tábor megépítése is szerepel a tervben, melyhez jelentős társadalmi segítséggel számolnak. S hogyan alakul a holnap ifjúmunkásainak tanulási körülménye? A szakmunkásképző intézetek fejlesztése továbbra is ütemes lesz. A 107-es számú szakmunkásképző intézet 105 személyes tanműhellyel és 205 fős kollégiummal bővül. Terv, hogy új elhelyezést kap az egészségügyi szakmunkásképző és szakiskola. Igény, hogy kerüljön átadásra az élelmiszeripari szakmunkásképző 110 személyes kollégiuma. Ha az oktatási beruházásoknál nem túlzás „nagyágyúról” beszélni, akkor az épülő 24 tantermes, 306 kollégiumi helyet magában, foglaló fémipari szakközépiskola annak számít. Korszerűsíteni szükséges a Kossuth szakközépiskola épületét. A két főiskola közül a mezőgazdasági főiskolán és a repülőtéren épülnek új objektumok, hogy korszerűbbé tegyék a repülőgépvezetői oktatást. Üj oktatási épületekkel gazdagodik a város, tovább nő a „diáksereg”, hogy minden arra érdemes és tehetséges fiatal továbbtanulása megoldódjék. SZOLGÁLTATÁS Mosógép, Patyolat, A jó városi közérzethez nemcsak modern lakás, megfelelő kereskedelmi hálózat, viszonylag elfogadható közlekedés szükséges, hanem az is; ha elromlik a rádió, a televízió, legyen hol megjavíttatni, vagy legyen lehetőség a ruhatisztításra éppúgy, mint a lakásban adódó apróbb munkák elvégeztetésére. Szolgáltatásként ismerjük ezeket a gondokat. öt évvel ezelőtt jócskán volt még belőlük Nyíregyházán, s bár még ma sincs minden teljesen rendjén, a negyedik ötéves tervben jelentős fejlődés történt. A szolgáltatás fejlesztésére a város vállalatai az elmúlt években 33,6 millió Ft támogatást kaptak, melynek segítségével a tanácsi iparban több mint száz, a szövetkezeti iparban pedig 70 százalékkal növekedett az ilyen jellegű tevékenység. Négy kiemelt szolgáltatás fejlesztése volt a cél: a lakáskarbantartás, a háztartási gépek javítása, a textiltisztítás, valamint az autó- és gépjárműszerviz-hálózat bővítése. A célnak megfelelően a VAGÉP új autószerviz üzemet hozott létre, de az AFIT és a fémipari szövetkezet is hozzájárult a lehetőségek növeléséhez. A HOGYAN TOVÁBB? Lehet korszerűbben ■ A tervek szerint Nyíregyházán 1976—80 között évente 1300 —1400 új munkaerővel lehet számolni. A Nyíregyházán jelentkező munkaerőigény tehát ebben a tervidőszakban biztosított. Hogyan fejlődik tovább iparunk? Az ipartelepítésre alapvetően három területet jelöltek ki: a déli, a nyugati és a keleti ipartelepet. Ezek megfelelő területen részben beépítve, közművesítve adnak otthont a jelenleg és a távlatokban létesülő üzemeknek. Valószínűleg minden városlakó egyetért abban, hogy Nyíregyháza északi részén — az uralkodó szél járás miatt — ne ipar települjön, hanem üdülőövezet, erdő, illetve parkerdő alakuljon. Világpiacra — versenyképesen Dinamikusan termel a jövőben is iparunk: évi növekedés üteme 7—8 százalék körül alakul. A tervek szép távlatokat rajzolnak fel. A világpiacon is versenyképes termékeket, a megyei nyersanyag-források ésszerű kihasználását, illetve azt, hogy gyárainkban több legyen a jól képzett műszaki szakember és a korszerű gép. Mit jelent ez konkrétan? Az átlagosnál nagyobb termelés-növekedést terveznek a MEZŐGÉP-nél és a HAFÉ-nél. Cél, hogy vállalataink törekedjenek a több műszakos termelésre, a gazdaságos gyártmányokat részesítsék előnyben. Dinamikusan fejlődik a TAURUS gumigyár, amely elsősorban a tőkés export növelését célozza. A gyár álló. és forgóeszköz-értéke öt év alatt többszörösére növekszik! Mintegy 30 százalékkal termel többet öt év alatt az élelmiszer-, a ruházati és a bőripar. A két utóbbinál a termelés közel háromnegyede már külföldi megrendelőkhöz jut el. A papírgyár új zsákgyártó gépsort állít be, s ezzel majd egyharmaddal növekszik termelési értéke. Az építőipartól is további kapacitásbővítést várunk, elsősorban gépesítéssel és korszerűsítéssel, hogy megfelelően elvégezhesse a beruházási feladatokat, s továbbra is nagy ütemben folytassa a város épületeinek felújítását. Vertikális integráció A mezőgazdaság koncentrálására, átgondolt átszervezésére is sor kerül ebben az időben. A szakszövetkezeteknél a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit kell megteremteni. A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari üzemek között vertikális integrációt valósítanak meg, ami azt jelenti, hogy pélszarvtx „Váci Mihály” lakásszövetkezet létrehozásával, valamint az IKSZV kapacitásának növelésével megjavultak a lakáskarbantartás feltételei. Üj háztartási gépjavító üzemet létesített az ELEKTERFÉM szövetkezet, a városi tanács tíz magánkisiparosnak adott működési engedélyt. A Patyolat Vállalat 27 millió forintos beruházásával a lakossági szolgáltatást a havi 3,8 millió forintról 5,2 millió forintra növelte. Üj ötéves tervünk egyik kiemelt feladata változatlanul a szolgáltatás fejlesztése. Az a cél, hogy az ilyen jellegű munkák dául az időszakosan üzemel dohányfermentálóval még munkaerő-gazdálkodásban is ki alakulhatnak gyümölcsöző kap csodátok. Az állami gazdaságok kai közösen üzemeltethetne! növényvédő helikoptert és má nagy hatású gépeket. Mezőgaz daságunk feladata továbbra i a zöidségellátás javítása, a gyű mölcsö6Ök felújítása, a zárt tér melési rendszerek teljes gépe sítésének megvalósítása. A me zőgazdasági termelést szolgák szervizhálózatot is ki kell épí tend. Vízmű II. majd a Tisza Az új tervidőszakban újabb nagy teljesítményű autóbuszok érkeznek. Ezekkel és a forgalom jobb tervezésével, a lépcsőzetes munkakezdés szélesítésével sokban javíthatjuk a városi tömegközlekedés feltételeit. A növekvő vízigényt a II. vízmű második ütemének megépítésével — naponta újabb tízezer köbméterrel — lehet átmenetileg növelni. De már most indokolt a tiszai vízkivételi mű építésének előkészítése. Ezeken kívül 19 ezer méter vízvezeték épül a vízhálózati rekonstrukció első ütemében. Alapvető feladat ugyanakkor a külterületi és tanyai települések ivóvízellátása. Az új telefonközpont. 40—45 százalékkal bővüljenek városunkban. Tanácsi kapcsolódó beruházásként a szolgáltatótevékenység alapterületét 1980- ig csaknem ezer négyzetméterrel növeljük. Szükség lesz arra is, hogy a központi támogatási alapokat még koncentráltabban, a textiltisztító, az elektroakusztikai és háztartási gépjavító, valamint a lakáskarbantartó szolgáltatások segítésére fordítsuk. Meggondolandó egyes szövetkezetek fúziójával és a tanácsi vállalatok tevékenységének szakosításával is emelni a szolgáltatás színvonalát. Az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk új lakótelepeinkre, a város peremkerületeire, s el kell érnünk, hogy az ilyen távolabb eső városrészeken is legyenek a szolgáltató vállalatoknak is felvevőhelyei.
