Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
1976. február 15. KELET-MAGYARORSZAG 9 Mit főzzünk? CITROMPOGACSA. SO dkg lisztből, 12 dkg margarinnal, 3 tojássárgájával, 12 dkg cukorral, 1 citrom héjával, fél citrom levévcl tésztát gyúrunk. Kis pogácsákat szaggatunk ki, amelyeket tojással megkenünk, és cukorral, mandulával meghintjük. OROSZ KRÉMTORTA. 4 deci tejjel, 4 tojásból, 7 deka vajjal, 8 deka liszttel, 10 deka cukorral tortaformában három piskótalapot sütünk. A 7 deka hámozott és apróra vagdalt mandulát és ugyanannyi mazsolát előző este csészében rumba áztat, juk.- 4 tojás sárgájából 2 deci tejjel, 25 deka cukorral, vaníliával forró vízfürdőben krémet főzünk, amihez az előírás szerint elkészített pudingot, a rumos mandulát és 2 deci felvert tejszínt adunk hozzá. A #tortaformába helyezünk egy' kihűlt piskótalapot és vastagon megkenjük a krémmel, majd rátesszük' a második lapot, és szintén megkenjük, a harmadikkal pedig befedjük. Egy napra jégre tesszük. Tetejét édes tejszínhabbal díszítjük. VINDOBONE. Fél liter fehér borban főzünk 15 kockacukrot, néhány szegfűszeget, fahéja, citrom és narancs héját. Mikor kihűlt leszűrjük, egy liter erős teát adunk hozzá, csatos üvegbe zárva legalább egy órára a jég közé állítjuk. Szobánk levegője Természetes viszonyok között a levegő hőmérséklete és vele együtt a páratartalma az időjárástól függ, s aszerint változik. A hőmérséklet és páratartalom közötti arány mesterséges körülmények között, így például a lakásban fűtési idényben helytelen és az egészségre káros lehet. Az említett három tényező közül a hőmérséklet és a páratartalom aránya a legfontosabb. Minden hőfokhoz hozzátartozik ugyanis bizonyos meghatározott, szükséges páratartalom. Túlfűtött lakásokban a levegő páratartalma legtöbbször alacsonyabb a szükségesnél, azaz száraz a szoba levegője. Az ilyen fűtés által kiszárított levegő káros, mert az orr, garat és a légcső nyálkahártyájának kiszáradását idézi elő, amely következménye a nyálkahártyák ellenállóképességének csökkenése, ezzel viszont fokozódik a hajlam bizonyos légúti fertőző betegségek iránt, mint pl. a náthaláz is. Különösen gondot kell fordítani a szoba levegőjének páratartalmára ahol csecsemő. még inkább ahol újszülött van a családban. Ugyanis a csecsemő hőszabályozása nem olyan fejlett, mint a felnőtt emberé. Márpedig a levegő hőmérsékletének és páratartalmának helyes aránya, éppen a hőszabályozás megfelelő biztosítása miatt igen fontos. Természetesen ugyanilyen káros, ha a szoba levegőie túl magas oáratartalmú. Például ha a lakóházban gőzképző-Kalász Márton: „Telelök” c. verséből idézünk: „Hókendő táncolt három napon át,...” folyt a sorrendben beküldendő vízsz. 1. függ. 12., 23., és vizsz. 39. sorokban. VÍZSZINTES 12. Fába szorult féreg. 13. Együvé tartozó személyek összessége. 14. Elő betűi. 15. Keleti uralkodó névelővel. 17. Közlekedési terület. 18. DS. 19. Város az NSZK-ban. 20. Krómmal cserzett, a színe felől csiszolt, marha, vagy borjúbőr. 22 Vonata egynemű betűi. 24. Hőség. 25. Szúró szerszám. 26. Somogy megyei község. 27. Érzékszerv. 28. KY. 30. Az USA kémelhárító szervezete nevének rövidítése. 33. Esetlen. 35. Hagy. 37. Küzdelem jelzője lehet. 42. Álláspontja megvédésére igazságokat felsorakoztató. 43. Gyomnövény, mely bőrünkön érintésre égő viszketést okoz. 44. Vissza: régi. 45. Hangtalan „tudata”. 47. Arra a helyre. 48. Lám. 50 Atya latinul, fonetikusan. 52. Postafiók. 53. FAF. 55. Hazánkat 1241-ben végigpusztították. 56. Tejipari melléktermék. 57. Folyó vizére mondhatjuk. 59. Hazárd kártyajáték. 60. Forró vízből sok rummal, citrommal készült meleg ital. 61. Súlyegység többesben. 63. Fülével érzékeié. FÜGGŐLEGES 2. Szálhúzással és hímzéssel készült kézimunka. 3. Guba betűi. 4. Egyezerötven római számmal. 5. USU. 6. Sportfogadás. 6 a. Zeneművek elején olvasható rövidítés. 7. Kossuthdijas írónk. 8. Művészet latinul. 9. A függ. 6. egynemű betűi. 10. A szóban forgó tárgy alatt levő helyről. (Pl.: szekrény . . .). 11. Az öröklődő tulajdonságokat hordozó kromoszóma-részecskék. 16. Kalap németül. 19. Kórházi osztály. 21. Hegy a Dunántúlon. 24. Minisztériumunk névbetűi. 29. Ilyen rózsa is van, névelővel. 30. CNE. 31. Tengeri emlős. 32. „A” nótája. 34. Radikális irányú 1910-ben alapított napilap volt. 35. Villanyizzó (—’). 36. Makacs ellenszegülés. 37. Átnyújtó. 38. ÁNÁ. 40. Szó is van ilyen. 41. Sor betűi. 45. Száját nyitogató. 46. Egy csoportba hajtott (állatokat). 49. Női név. 50. Egyházi személy. 51. ROR. 52. Kizsákmányolt bérmunkás. 54. Osztrák operettszerző (1837— 1925). 56. Kevert líra. 58. Szolmizációs hang. 60. Gyom. 62. Konc vége! 63. Mássalhangzó kiejtve. déssel járó munkálatokat is végeznek pl. mosnak, főznek stb. A nedves, meleg levegő ugyanis gátolja a párolgást, s így a hőleadást akadályozza, mert a páradús levegő nem tudja fölvenni a testfelületeken képződő páramennyiséget. Ha nedves, meleg levegőjű helyiségben tartózkodunk, szervezetünkben éppen a hőleadás akadályozott volta miatt hőpangás állhat be. Különösen veszélyes helyzetbe kerülhet egy kis csecsemő, pl. akit ilyen helyiségben tartanak, és ráadásul még jól föl is öltöztetik. Falun ez sokkal gyakoribb, mint városban. Városi központi fűtéses lakásokban inkább a száraz levegő a probléma. Ugyanezzel magyarázhatók a túlzsúfolt helyiségekben (gyűléstermek) történő gyakori rosszullétek is. Túlzsúfolt helyiségben ugyanis a hőmérséklet emelkedik a benntartózkodók melegtermelése miatt, hiszen minden ember egy-egy 37 C"-os kályha. Egyúttal pedig magas lesz a helyiség levegőjének nedvességtartalma is. Az általunk kilélegzett levegő ugyanis telítve van párával. A meleg és a páradús levegőben viszont a hőleadás akadályozott, így a szervezetben könnyen hőpangás következik be. Az ilyen helyiségek meleg, párás levegőjében különféle illő, bűzös any^ok is felszaporodnak. Ezek”miatt aztán rossz lesz a tüdőszellőzés, nehézzé válik a légzés, s így a szervezetnek oxigénnel való ellá-A megfejtéseket február 23- Ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Február 1-i zatunk: rejtvénypályá-Megfejtése: ___ Züzüről festett ciklusával és a tájat, arcképet, csendéletet egybeolvasztó színdús kompozícióval Nyertesek: Dr. Borsy Zoltán, Gombos Pál, Orosz Szilárdné, Sütő Gáspárné, Szabó Bertalan nyíregyházi. Szilágyi Gyula gégényl, Kiss Ferencné magosligeti, Dárdai Andrásné nyírmadai, Fehér István szabolcsveresmarti és Tóth Sándor tiszavasvári kedves rejtvényfej tőink. 4 nvereménykönyveket postán elküldtük. tottsága is hiányossá válik. Mindezek következtében jön létre a rosszullét, ájulás. Zárt helyiségek, úgynevezett rossz levegőjét tehát e fenti körülmények magyarázzák és nem az oxigén megfogyatkozása és a széndioxid felszaporodása, mint azt sokan gondolják. Ugyanis még zárt ajtók és ablakok mellett is alig 1 százalékkal csökken a levegő oxigéntartalma. Az oxigén ilyen mértékű csökkenése pedig önmagában még semmilyen egészségi ártalmat nem jelent. Zsúfolt helyiségekben a széndioxid a benntartózkodó emberek Kilégzésétől felszaporodhatik a rendes mennyiségnek tízszeresére hússzorosára is, de sohasem lehet az emberek által kilég zett széndioxid mennyisége olyan nagy, hogy egészségi ártalmat okozzon. Csak bizonyos helyeken és körülmények között (pl. borpincében erjedéskor, vagy egyes barlangokban, bányákban) szaporodik fel a széndioxid olyan mennyiségben, hogy már az egészséget is veszélyezteti. Olyan helyiségekben tehát, ahol sokan tar tózkodnak, a helyes fűtési eljárás, ha a fűtést az összejövetel előtt megkezdik, s az összejövetel ideje alatt beszüntetik. Később a meleget és a párát leadó emberi testek tömege miatt inkább szellőztetésre van szükség. Milyen legyen egy helyiség hőmérséklete? Ez attól függ, milyen munkát végeznek a helyiségben, illetve attól, kik tartózkodnak benne. A lakóházak optimális hőmérséklete 18—20 C\ hasonlóan az ülő foglalkozású munkahelyeké is. Erős izommunkával járó munkafolyamatoknál, a kedvező hőmérséklet ennél alacsonyabb: 16— 18 C*. Iskolák, gyűléstermek megfelelő hőmérséklete 17— 19 C, hálószobák 15 C°, tornatermeké 12 C°, csecsemőszobáké 20—21 C°. az újszülött szobájának hőmérséklete 22—23 C° legyen megfelelő páratartalommal. Mint mondtuk, minden hőfokhoz hozzátartozik bizonyos meghatározott páratartalom, ezért ajánlatos relatív páratartalmat mérő hygrométer — beszerzése, amely figyelmeztet bennünket ha túl száraz vagy túl nedves a szoba levegője. A modellek általában öthat darabból állnak, amelyek közül legjellemzőbbek: a magas nyakú alsó pulóver, T- szabású, kiraonóujjú, gomboló! vagy bebüjós nagy pulóver, amely a csípőt vagy a térdet takarja. A szoknya egyenes vonalú és lábszárközépig ér. Ehhez tartozik még a kötött sapka és sál vagy a sálat helyettesítő nagyméretű, háromszögletes kötött kendő. A leggyakrabban előforduló szín: a világos tejeskávé, drapp, lilával vagy barnával kombinálva, valamint a szürke, a zöld és a bordó. A kabátok durva szövésű anyagból készülnek, szabásuk egyenes, a gallér sokszor a kabát anyagából készült sálat helyettesíti. A bordón, a drappon és a szürkén kívül sok a fekete és a fekete-fehér csíkos modell. A ruhák továbbra is ragián vagy kimonóujjúak, gallérjuk szélesen kihajtós, öv és nagy zseb díszíti őket. Az alkalmi ruhák nyers színű batisztból sok hímzéssel. A bő ujjú ruhákat szegő, ráncolás és színes művirág díszít. A táskák ugyancsak nagyok, a téglalap formáról áttértek az elkerekített vonalakra. Díszük a különböző szélességű stepp és a sok szegő. A színek közül három dominál, a világos drapp, a szürke és a korái. «V Gyermek a túlfűtött lakásban Kevés kivételtől eltekintve a szülők, felnőttek legnagyobb része elköveti azt a hibát, hogy télen túlöltözteti, és túlfűtött szobában tartja gyermekét. Sokkal ritkább a kellemes hőmérsékletű, nem túl meleg szobában tartott és könnyedén öltöztetett gyermek. Nagyon helytelen ez, mert az ilyen meleg szobában tartott. túlöltöztetett gyermekek, ha kikerülnek a lakásból, nagyon gyakran megbetegszenek. Nem ellenállóak, nem edzettek. Pedig az edzettségnek nagy szerepe van a gyermek testi fejlődésében és a betegségek megelőzésében. Gondoljunk csak arra, hogv arcbőrünk fedetlenül is milyen nagy hideget kibír, valószínűleg azért, mert kis korunk óta gyakran érte hideg és edzetté vált. így van ez más testrészünkkel, sőt az egész szervezetünkkel is. A szobában, ahol a babát tartjuk, csikorgó télben is elég 20—22 fok meleg, és gyakori szellőztetéssel gondoskodni kell a friss levegőről. A tapasztalat is azt mutatja, hogy az agyonóvott gyermekek betegesebbek, mint azok, akiket nem féltenek túlzottan. Ha kivisszük a gyermeket télidőben, akkor sem kell agyonöltöztetni. Egyfajta ruházati cikkből például soha sem kell kettőt vagy még többet ráadni a gyermekre. Hideg időben is elég egy trikó, egy ing, egy pulóver, egy kiskabát és a télikabát. Járó. szaladó, 3—4 éves gyermekre még ennyit sem kell ráadni, mert a túl sok nehéz ruha akadályozza a gyermeket a mozgásban. Másrészt a túl melegen öltöztetett gyermek könnyen megizzad, ez pedig nem jó, mert ha nyirkos, izzadt a gyermek teste, könnyen megfázik. Gyakori látvány télen a meleg sállal, kendővel bekötött szájú gyermek. Ez teljesen felesleges azoknál az egészséges gyermekeknél, akik szabályosan az orrukon keresztül lélegeznek. Azért nem helyes, mert ilyenkor a száj körül a lehelettől nedves-párás réteg keletkezik, ami sokkal rosszabb, mint a száraz hideg. Télen, hidegebb időben csak azoknak a gyermekeknek a száját kell bekötni, akik állandóan nyitott szájjal lélégeznek. Ahogy az idő javul, ezek- > nél is fokozatosan el kell' hagyni a száj bekötését, hiszen a légutaknak van a legnagyobb szükségük a friss levegőre. Az az anyuka, aki egészséges gyermekét 25—30 fo- • kos melegű szobában tartja, mennyit fog a tűzre rakni akkor, ha esetleg beteg lesz a kicsi? Mert, ugye köztudomású, hogy a beteg gyermeket melegebb szobában kell tartani, mint az egészségeset. Ez valóban igaz, de az is, hogy a beteg gyermeknek még inkább szüksége van friss, tiszta levegőre, mint az egészségesnek. Vannak olyan betegségek, például az asztmás hörghurut, a tüdőgyulladás stb. — amikor a rossz levegőjű, túl meleg szoba legalább olyan mértékben súlyosbítja a gyermek állapotát, mint maga a betegség. Hátráltatja a gyógyulást, sőt néha életveszélyes is lehet.
