Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
1976. január 14. KELET-MAGYARORSZÄG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS GYES A közelmúltban adta hírül a sajtó és a rádió, hogy a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezést illetően néhány kisebb módosítás történik. Lényege, hogy ezentúl a segélyt igénybe vevő anya — ha gyermekét el tudja helyezni — a hároméves időszakon belül többször is megszakíthatja e szabadságot és munkába állhat. Lehetőség nyílik arra is, hogy a gyermeküket otthon gondozó kismamák egy, vagy két kisgyermek gondozását vállalják, természetesen díjazás ellenében. A Minisztertanács felhívta továbbá a váll^ latok figyelmét arra, hogv az eddiginél jobban és többet törődjenek a gyermekgondozási szabadságon lévő dolgozókkal. Elsősorban szakmai képzésük, továbbképzésük megszervezéséért, és bérük emeléséért. Ezzel a módosítással a kormány elsősorban azoknak a vállalatoknak, üzemeknek, gyáraknak a munkaerőgondján kíván enyhíteni, melyek tipikusan nőket foglalkoztatnak, és ahol az utóbbi években jellemzővé vált a munkaerőhiány. Az intézkedés azonban a legkisebb mértékben sem veszélyezteti a gyermekgondozási segély eredeti társadalompolitikai céljait. Az említett módosítás a segélyt igénybe vevő anyák számára is rendkívül előnyös. Bizonyára az idő rövidsége miatt nem kaptunk még olvasóinktól e témával foglalkozó levelet, és alkalmunk sem volt még kismamákkal erről beszélgetni. De tudjuk — mivel nem ez az első olyan módosítás, amely a családokra, az anyákra kedvezően hatott —, hogy örülnek. A fiatalok — a legérintettebbek — egy kicsit természetesnek veszik, de értik jelentőségét és értékelik. A negyven— ötvenéves nőnemzedékhez tartozók pedig megjegyzik: most lenne jó fiatalnak lenni. Visszaemlékeznek még, mennyire nehéz volt gyermekgondozási szabadság, bölcsőde nélkül összeegyeztetni a családi életet, a gyermegnevelést, a munkát és a közéleti tevékenységet. Sokan csak azért tudták mindezt vállalni, mert számíthattak az áldozatos nagymamára, akinek segítsége akkor azt tette lehetővé, amit most a társadalom tesz azzá, évi több milliárdos áldozattal: a munka és az anyaság együttes vállalását. 1974-ben például 2,4 milliárd forintot fizetett ki államunk gyermekgondozási segély címén. Szinte szemünk láttára vált az emberek legszemélyesebb ügye társadalmi üggyé, melynek további érvényre jutását, megvalósulását segíti a közelmúltban bejelentett módosítás is. Soltész Agnes Füstös terem Nyíregyházán ^ Jókai téri autóbuszállomás várótermébe naponta benézek. Bemenni nem merek, mert ott mindig „vágni” lehet a füstöt. Január 5-én mégis megtettem, bérletet kellett váltanom. Láttam, amint a kisgyermekes anyák vigasztalták, nyugtatták síró apróságaikat, mert kegyetlenül csípte a szemüket a füst, és alig tudtak egy egészséges lélegzetet venni. És szintén így a betegek, az idős emberek. Emiatt van, hogy sokan inkább a szabadban várják meg az autóbusz indulását. Helyes lenne, ha megtiltanák a váróteremben a dohányzást. Legyen az elsősorban a kisgyermekes anyáké, betegeké, a megfáradt, idős embereké — javasolja levelében Kiss J.-né, nyírpazonyi olvasónk. „Gyermekcipőben járok” Koromhoz képest az átlagosnál kisebb vagyok. Ruhát gyerekszámban veszek, ezzel jól járok, de a cipővásárlás annál nagyobb gondot jelent. Harmincnégyes lábom van, és sehol nem kapok divatos, magas sarkú lábbelit. Alacsony termetemnél fogva viszont, szeretnék magasabb cipőben járni. Hiába járom az üzleteket, nem kapok, sőt csinálatni sem tudok, mert nem vállalják. Meddig kell még gyerekcipőben járnom? — kérdezi Mihályi Kálmánná nyíregyházi lakos. Gyalogolnak... A falutól körülbelül 500 méterre lakunk. Nagyon régen kérjük, hogy közelünkben is legyen egy feltételes autóbuszmegállóhely — írja levelében Cselle Józsefné, Páp, Kisvárdai út 15. szám alatti olvasónk. Ha gyermekeink betegek, különösen kellemetlen az, hogy a legközelebbi megállóhoz másfél kilométert kell gyalogolnunk. Sok családot érint ez a probléma, jó lenne, ha késérünket végre méltányolnák. Segítség az özvegynek Tizenegy évi betegség után férjem december elsején meghalt. Három kiskorú gyermekkel maradtam özvegyen. A család minden gondja rám szakadt, a kenyérkeresés is, hiszen már korábban is csak a legszükségesebbre telt a csekély rokkantsági nyugdíjból. Hála és köszönet, hogy a Magyar Néphadsereg egyik alakulatától Béni Mihály főtiszt javaslatára három szocialista brigád családomnak támogatást nyújtott. Karácsonyra tűzifát, szenet, a gyerekeknek ruhaneműt és egy feldíszített karácsonyfát ajándékoztak. Ezúton is szeretném megköszönni önzetlen segítségüket, és kifejezésre juttatni azt, hogy mindannyiunknak jólesett a figyelem és a gondoskodás — írja özv. Sógor Mihályné Nyírtelek, Rákóczi út 50. szám alatti olvasónk. Az illetékes válaszol A közelmúltban Nyírmada Ady Endre utca lakói úttal és csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos problémájukkal keresték meg a szerkesztőséget. Közöljük, hogy az említett utca a KPM kezelésében van. Az út végleges felújítását 1975-re tervezték, erre azonban különböző okok miatt nem került sor. Nyírmada és Pusztadobos községekre vonatkozóan a községi tanács elkészíttette a belvízrendezési tervet. Megvalósítása több ütemben és több éven át történik a vízműtársulat kivitelezésében. Nyírmada Nagyközségi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szerve November 26-án észrevétel hangzott el az I-lona-tanya melletti autóbuszváróval kapcsolatosan. Az Orosi Községi Tanács építtette e fedett váróhelyiséget, amely közlekedésbiztonsági szempontból rossz helyen van. Ugyanis az építést megelőzően elmulasztották a kötelezően előírt helyszíni bejárást öszszehívni. Vállalatunk az építkezés befejezése után a tanács kérése ellenére sem helyezte át a megállót, mert a lejtő közepén kellett volna a mindkét irányból érkező autóbusznak megállnia. Ez normális útviszonyok mellett is balesetveszélyes. A közelmúltban javaslatot tettünk a probléma megnyugtató megoldására az épület kihasználása érdekében, és amiatt is, hogy valóban ott álljanak meg az autóbuszok, ahol az utasok várakoznak. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza 1975. december 17-én „Rejtély” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy az 1. számú postaépület homlokzatára tervezett „POSTA” felirat a követelményeknek nem felelt meg, ezért az lebontásra került. A lebontás óta több egyeztető, illetve bírósági tárgyalás volt. Hogy jelenleg milyen munkák folynak, arról a Szabolcs- Szatmár megyei Beruházási Vállalat — mint megbízott bonyolító — tudna részletes felvilágosítást adni. A posta is kíváncsian várja, hogy a felirat mikor fog felkerülni a helyére. Debreceni Postaigazgatóság Napilap — hetente kétszer? Már decemberben sem kaptuk rendszeresen az újságot, az új évben azonban méginkább okunk van a panaszra — jegyár meg levelében Szegedi Sándor Nyíregyháza, Orgona utca 12. szám alatti lakos. Jó, ha a napilapokat hetente kétszer megkapjuk, de előfordul, hogy összegyűjtve, egyszerre négyet-ötöt találunk a postaládában. Már arra gondoltunk, — a bosszúságok elkerülése végett — hogy lemondjuk az újságokat, s mert sértő számunkra, hogy a posta így kihasználja jóhiszeműségünket. Redőnyrugó kerestetik Különösen régi házak ablakain még sok helyen látható faredőny, melyet az ipar ma is gyárt és a kereskedelemben is kapható. Sőt, új lakások ablakain is sok helyen fellelhető. Tehát létezik, és használják ma is e redőnyöket. Éppen ezért érthetetlen, hogy alkatrészt csak nagy ritkán lehet hozzá kapni. Most például hetek óta keresek hozzávaló rugót, de nem kapok. Apróság, de mégis bosszúság — jegyzi meg Sólyom Mihály nyíregyházi lakos. Jó pihenést, postás néni! Községünk postása, Büte Gyuláné huszonöt évi szolgálat után a közelmúltban ment nyugdíjba — írja levelében Király Béla Szamostatárfalváról. Mindenki ismerte és szerette, munkájában fáradhatatlan volt. Ki tudja, ilyen hosszú idő alatt hány ezer kilométert gyalogolt esőben, hóban, de mindig eljuttatta nap mint nap az ország és a megye híreit, eseményeit tartalmazó újságot. Örömmel vitte a jó hírt. és együttérzett azokkal, akiknek szomorú hírt hozott a posta. A község lakossága ezúton is köszöni lelkiismeretes munkáját, és a megérdemelt pihenéshez jó egészséget és sok örömet kívánnak. PARAGRAFUS Lakásbérlet felmondásáról Beregi Tibor nyíregyházi olvasónk a szerkesztőséghez intézett levelében felvilágosítást kér és problémáját a következőkben adta elő: Bérlőként lakik egy személyi tulajdonban lévő lakásban és kizárólagos használatában van három szoba, előszoba, melyet akként hasznosít, hogy az egyik szobát konyhaként használja. Az elmúlt évben építtetett egy saját tulajdonú lakást, amely társasház keretében nyert kivitelezést és a lakás túlnyomó részt el is készült. Nincs megoldva azonban a lakás fűtése, mert a lakás gázfűtésre lett tervezve, a TIGÁZ azonban nem kötötte be a gázt és olyan ígéretet kaptak, hogy 1976. év végén, vagy 1977. évben fogják csak a gázt bekötni. Ennek ellenére vagy tíz lakótárs a lakásba beköltözött, a fűtést a legkülönbözőbb szükségmegoldásokkal oldották meg. Olvasónk kérdését az alábbiakban lehet öszszefoglalni: 1. A bérbeadó felmondhat-e neki azon a címen, hogy saját lakása van. 2. Köteles-e beköltözni ebbe a lakásba annak ellenére, hogy a fűtés nincs megoldva. 3. Hány szoba után kérheti a lakáshasználati díjat, tekintettel arra, hogy két helysiéget használ szobának és egyet konyhának. A bérlőnek azon a címen felmondani nem lehet, hogy saját lakással rendelkezik, az 1/1971. Korm. sz. rendelet 76. §-nak (1) bek. szerint fel-Szerkesztői üzenetek Uj Jobbágy Andrásné kótaji, Mészáros Mária encsencsi, Szalma Károlyné tiszaadonyi, Fülep Ferenc nyírbátori, Rézműves Sándorné zsarolyáni, Bíró Jánosné kállósemjéni, Balogh Attila porcsalmai lakosoknak levélben válaszoltunk. özv. Balogh Sándorné nyírkarászi, K. Fedics László csegöldi, Kovács Györgyné magyi, Bódis Imre tiszavasvári, Danes László benki, Horváth Lászlóné újdombrádi, Simon János tornyospálcai, Kristóf József nyíregyházi, Török Pál nyíregyházi, Schmidt Ferenc mátészalkai, K. Varga Endre eperjeskei, Milák Gyuláné túristvándi, Marosi Lajos sóstógyógyfürdői, Rubóczki Pálné ófehértói, Papp János kállósemjéni, Lipták József napkori, Szikszai Antal ibrányi, özv. Szilágyi Mihály gégényi,- Rozgonyi László tiszavasvári, Kondor Miklósné nyírgyulaji, Legény Lászlóné aranyosapáti, ifj. Szilágyi Bálintné ibrányi és Kónya Sándorné gávavencsellői lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Bunya Jánosné máriapócsi, Jenikovszky Willibald nyíregyházi, Dudik András nagykállói és Boda Antal kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Kovács Józsefné nyíregyházi lakost az iparcikk kölcsönző és szol-Csap és szeméttároló Nyíregyházán, a Bessenyei tér közepe táján van egy praktikus vízcsap, melynek felfelé törő vízsugarából bárki olthatja szomját. Nem tudom, de remélem, hogy most is működik, s bárhogy is legyen, furcsának tartom, hogy az utóbbi időben, a csaptól alig egy méterre egy szeméttároló áll. Lehet, valaki játékból tette oda, mert az edény mozdítható. Akárhogy került oda, egészségügyi okokból nem fér össze a két, merőben különböző célt szolgáló alkalmatosság — jegyzi meg Hajdú Lászlóné, nyíregyházi lakos. gáltató vállalat értesítette, hogy a nyíregyházi boltjuk egyműszakos, a jelenlegi nyitvatartási rend ezzel magyarázható. Tájékoztatták olvasónkat arról is, hogy hőkandallóból a jelentkező igényeket ki tudják elégíteni. Vinnai Mihály és társainak — gávavencsellői lakosok — kérését az ÁFÉSZ nem tartott« jogosnak. 1975. október 8-i számunk szerkesztői üzenetében Gajdos Attiláné beregdaróci olvasónkat tájékoztattuk, hogy mint nyugdíjas az újabb munkaviszonya alapján mikor kérheti nyugdíjának átcserélését. Tájékoztatásunk nem terjedt ki minden részletre — és ez esetleg félreértésre adhatott okot — ezért ismét elmondjuk, hogy a nyugdíjról nem lehet lemondani, de a törvényes keretek között munkát vállalhat a nyugdíjas, és ha a nyugdíjazását követő időszakban e munkaviszonya alapján 36 hónapra munkabért kap — mely idő alatt nyugdíjának folyósítása szünetel — a 36 havi munkabére után kérheti nyugdíjának átcserélését. Már másfél éve 1974. június 19-én a lengőlapátos mosógépemet javítás végett bevittem a Nyírbátori Építő- és Szakipari Szövetkezetbe. Többször érdeklődtem, mikor lesz kész? Alkatrészhiányra való hivatkozással mindannyiszor türelemre intettek. Tizenkilenc hónapja van a mosógépem a szervizben, közben gyermekem is született, sokat kell mosnom, és mindezt kézzel vagyok kénytelen csinálni, a szerviz gondatlansága miatt. Mert nem hiszem, hogy egy alkatrészt, másfél év alatt nem lehetett volna beszerezni — panaszolja Bakk Józsefné Nyírmihálydi, Postaköz 11. szám alatti olvasónk. mondhatja a bérbeadó a lakást a 71. és 73. §-ban foglalt feltételek nélkül is, ha saját maga, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart a bérleti lakásra és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban, községben lévő, beköltözhető lakást ajánl fel. Ugyanezen §. (2) bek. szerint nem köteles a bérbeadó a bérlő részére megfelelő másik lakást felajánlani, ha a bérlő tulajdonában ugyanabban a városban megfelelő, beköltözhető lakás van, ilyen esetben azonban a bérlő a bérbeadótól pénzbeli térítést igényelhet. Felmondási okként tehát nem jelölhető meg az, hogy a bérlőnek saját lakása van, az adott esetben a bérbeadó csak azon a címen mondhat fel, hogyha saját magának, vagy közeli hozzátartozójának van szüksége a lakásra. Nem tudjuk, hogy olvasónk ezen a jogcímen kapott-e felmondást, vagy sem. A fontosabb az adott esetben, hogy ilyen, érvényes felmondás esetén köteles-e a bérbeadó megfelelő másik lakást biztosítani, vagy sem. Véleményünk szerint a bérbeadó jelenleg nem hivatkozhat arra, hogy a bérlő megfelelő, beköltözhető másik lakással rendelkezik, mert az adott körülmények között az a rendeltetésszerű használatra még nem alkalmas, tekintettel arra, hogy szükségmegoldáshoz folyamodjék, különösen akkor, ha ez a bérlőre indokolatlan anyagi terhet is róna, márpedig — Bármilyen kályha vásárlása és beállítása ezt vonja maga után. Ilyen körülmények között olvasónk lakása még nem minősül megfelelő saját lakásnak. A pénzbeni kártérítés összegét nem az határozza meg elsősorban, hogy olvasónk jelenleg hány szobát használ, hanem az, hogy a vele együttlakó családtagok számát figyelembe véve, milyen lakásra tarthatna igényt. A rendelet értelmében ugyanis a térítés összege nem haladhatja meg az olyan tanácsi bérlakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj összegét, amilyent a bérbeadó egyébként köteles lett volna a bérlő részére felajánlani. Dr. Juhász Barnabás
