Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

1976. január 14. KELET-MAGYARORSZÄG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS GYES A közelmúltban adta hírül a sajtó és a rádió, hogy a gyermekgondozási segélyről szóló rendelke­zést illetően néhány ki­sebb módosítás történik. Lényege, hogy ezentúl a segélyt igénybe vevő anya — ha gyermekét el tudja helyezni — a hároméves időszakon belül többször is megszakíthatja e sza­badságot és munkába áll­hat. Lehetőség nyílik ar­ra is, hogy a gyermeküket otthon gondozó kismamák egy, vagy két kisgyermek gondozását vállalják, ter­mészetesen díjazás ellené­ben. A Minisztertanács felhívta továbbá a váll^ latok figyelmét arra, hogv az eddiginél jobban és többet törődjenek a gyer­mekgondozási szabadsá­gon lévő dolgozókkal. El­sősorban szakmai képzé­sük, továbbképzésük megszervezéséért, és bé­rük emeléséért. Ezzel a módosítással a kormány elsősorban azok­nak a vállalatoknak, üze­meknek, gyáraknak a munkaerőgondján kíván enyhíteni, melyek tipiku­san nőket foglalkoztatnak, és ahol az utóbbi évek­ben jellemzővé vált a munkaerőhiány. Az intéz­kedés azonban a legki­sebb mértékben sem ve­szélyezteti a gyermekgon­dozási segély eredeti tár­sadalompolitikai céljait. Az említett módosítás a segélyt igénybe vevő anyák számára is rendkí­vül előnyös. Bizonyára az idő rövid­sége miatt nem kaptunk még olvasóinktól e témá­val foglalkozó levelet, és alkalmunk sem volt még kismamákkal erről be­szélgetni. De tudjuk — mivel nem ez az első olyan módosítás, amely a családokra, az anyákra kedvezően hatott —, hogy örülnek. A fiatalok — a legérintettebbek — egy kicsit természetesnek ve­szik, de értik jelentőségét és értékelik. A negyven— ötvenéves nőnemzedék­hez tartozók pedig meg­jegyzik: most lenne jó fiatalnak lenni. Visszaem­lékeznek még, mennyire nehéz volt gyermekgon­dozási szabadság, bölcső­de nélkül összeegyeztetni a családi életet, a gyer­­megnevelést, a munkát és a közéleti tevékenységet. Sokan csak azért tudták mindezt vállalni, mert számíthattak az áldozatos nagymamára, akinek se­gítsége akkor azt tette le­hetővé, amit most a tár­sadalom tesz azzá, évi több milliárdos áldozat­tal: a munka és az anya­ság együttes vállalását. 1974-ben például 2,4 mil­liárd forintot fizetett ki államunk gyermekgon­dozási segély címén. Szin­te szemünk láttára vált az emberek legszemélyesebb ügye társadalmi üggyé, melynek további érvényre jutását, megvalósulását segíti a közelmúltban be­jelentett módosítás is. Soltész Agnes Füstös terem Nyíregyházán ^ Jókai téri autóbuszállomás várótermébe naponta benézek. Bemenni nem merek, mert ott mindig „vágni” lehet a füstöt. Janu­ár 5-én mégis megtettem, bérletet kellett váltanom. Láttam, amint a kisgyerme­kes anyák vigasztalták, nyug­tatták síró apróságaikat, mert kegyetlenül csípte a szemüket a füst, és alig tudtak egy egészséges lélegzetet venni. És szintén így a betegek, az idős emberek. Emiatt van, hogy sokan inkább a sza­badban várják meg az autó­busz indulását. Helyes lenne, ha megtiltanák a váróterem­ben a dohányzást. Legyen az elsősorban a kisgyermekes anyáké, betegeké, a megfá­radt, idős embereké — java­solja levelében Kiss J.-né, nyírpazonyi olvasónk. „Gyermekcipőben járok” Koromhoz képest az átla­gosnál kisebb vagyok. Ruhát gyerekszámban veszek, ezzel jól járok, de a cipővásárlás annál nagyobb gondot jelent. Harmincnégyes lábom van, és sehol nem kapok divatos, magas sarkú lábbelit. Ala­csony termetemnél fogva vi­szont, szeretnék magasabb ci­pőben járni. Hiába járom az üzleteket, nem kapok, sőt csinálatni sem tudok, mert nem vállalják. Meddig kell még gyerekcipőben járnom? — kérdezi Mihályi Kálmánná nyíregyházi lakos. Gyalogolnak... A falutól körülbelül 500 mé­terre lakunk. Nagyon régen kérjük, hogy közelünkben is legyen egy feltételes autó­buszmegállóhely — írja leve­lében Cselle Józsefné, Páp, Kisvárdai út 15. szám alatti olvasónk. Ha gyermekeink betegek, különösen kellemet­len az, hogy a legközelebbi megállóhoz másfél kilométert kell gyalogolnunk. Sok csa­ládot érint ez a probléma, jó lenne, ha késérünket végre méltányolnák. Segítség az özvegynek Tizenegy évi betegség után férjem december elsején meg­halt. Három kiskorú gyer­mekkel maradtam özvegyen. A család minden gondja rám szakadt, a kenyérkeresés is, hiszen már korábban is csak a legszükségesebbre telt a csekély rokkantsági nyugdíj­ból. Hála és köszönet, hogy a Magyar Néphadsereg egyik alakulatától Béni Mihály fő­tiszt javaslatára három szo­cialista brigád családomnak támogatást nyújtott. Kará­csonyra tűzifát, szenet, a gyerekeknek ruhaneműt és egy feldíszített karácsonyfát ajándékoztak. Ezúton is sze­retném megköszönni önzetlen segítségüket, és kifejezésre juttatni azt, hogy mindannyi­unknak jólesett a figyelem és a gondoskodás — írja özv. Sógor Mihályné Nyírtelek, Rákóczi út 50. szám alatti olvasónk. Az illetékes válaszol A közelmúltban Nyírmada Ady Endre utca lakói úttal és csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos problémájukkal keresték meg a szerkesztősé­get. Közöljük, hogy az emlí­tett utca a KPM kezelésében van. Az út végleges felújítá­sát 1975-re tervezték, erre azonban különböző okok mi­att nem került sor. Nyírma­da és Pusztadobos községek­re vonatkozóan a községi ta­nács elkészíttette a belvíz­rendezési tervet. Megvalósí­tása több ütemben és több éven át történik a vízműtár­sulat kivitelezésében. Nyírmada Nagyközségi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szerve November 26-án észrevé­tel hangzott el az I-lona-ta­­nya melletti autóbuszváróval kapcsolatosan. Az Orosi Köz­ségi Tanács építtette e fedett váróhelyiséget, amely közle­kedésbiztonsági szempont­ból rossz helyen van. Ugyan­is az építést megelőzően el­mulasztották a kötelezően előírt helyszíni bejárást ösz­­szehívni. Vállalatunk az építkezés befejezése után a tanács kérése ellenére sem helyezte át a megállót, mert a lejtő közepén kellett vol­na a mindkét irányból érkező autóbusznak megállnia. Ez normális útviszonyok mellett is balesetveszélyes. A közel­múltban javaslatot tettünk a probléma megnyugtató meg­oldására az épület kihaszná­lása érdekében, és amiatt is, hogy valóban ott álljanak meg az autóbuszok, ahol az utasok várakoznak. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza 1975. december 17-én „Rej­tély” címmel megjelent cikk­re közöljük, hogy az 1. szá­mú postaépület homlokzatá­ra tervezett „POSTA” fel­irat a követelményeknek nem felelt meg, ezért az le­bontásra került. A lebontás óta több egyeztető, illetve bírósági tárgyalás volt. Hogy jelenleg milyen munkák folynak, arról a Szabolcs- Szatmár megyei Beruházási Vállalat — mint megbízott bonyolító — tudna részle­tes felvilágosítást adni. A posta is kíváncsian várja, hogy a felirat mikor fog fel­kerülni a helyére. Debreceni Postaigazgatóság Napilap — hetente kétszer? Már decemberben sem kap­tuk rendszeresen az újságot, az új évben azonban mégin­­kább okunk van a panaszra — jegyár meg levelében Sze­gedi Sándor Nyíregyháza, Or­gona utca 12. szám alatti la­kos. Jó, ha a napilapokat he­tente kétszer megkapjuk, de előfordul, hogy összegyűjtve, egyszerre négyet-ötöt talá­lunk a postaládában. Már ar­ra gondoltunk, — a bosszú­ságok elkerülése végett — hogy lemondjuk az újságo­kat, s mert sértő számunkra, hogy a posta így kihasználja jóhiszeműségünket. Redőnyrugó kerestetik Különösen régi házak ab­lakain még sok helyen lát­ható faredőny, melyet az ipar ma is gyárt és a kereskede­lemben is kapható. Sőt, új lakások ablakain is sok he­lyen fellelhető. Tehát létezik, és használják ma is e redő­nyöket. Éppen ezért érthetet­len, hogy alkatrészt csak nagy ritkán lehet hozzá kapni. Most például hetek óta kere­sek hozzávaló rugót, de nem kapok. Apróság, de mégis bosszúság — jegyzi meg Só­lyom Mihály nyíregyházi la­kos. Jó pihenést, postás néni! Községünk postása, Büte Gyuláné huszonöt évi szolgá­lat után a közelmúltban ment nyugdíjba — írja levelében Király Béla Szamostatárfal­­váról. Mindenki ismerte és szerette, munkájában fárad­hatatlan volt. Ki tudja, ilyen hosszú idő alatt hány ezer ki­lométert gyalogolt esőben, hóban, de mindig eljuttatta nap mint nap az ország és a megye híreit, eseményeit tar­talmazó újságot. Örömmel vitte a jó hírt. és együttérzett azokkal, akiknek szomorú hírt hozott a posta. A köz­ség lakossága ezúton is kö­szöni lelkiismeretes munkáját, és a megérdemelt pihenéshez jó egészséget és sok örömet kívánnak. PARAGRAFUS Lakásbérlet felmondásáról Beregi Tibor nyíregyházi olvasónk a szerkesztő­séghez intézett levelében felvilágosítást kér és problémáját a következőkben adta elő: Bérlőként lakik egy személyi tulajdonban lé­vő lakásban és kizárólagos használatában van három szoba, előszoba, melyet akként hasznosít, hogy az egyik szobát konyhaként használja. Az elmúlt évben építte­tett egy saját tulajdonú lakást, amely társasház kereté­ben nyert kivitelezést és a lakás túlnyomó részt el is készült. Nincs megoldva azonban a lakás fűtése, mert a lakás gázfűtésre lett tervezve, a TIGÁZ azonban nem kötötte be a gázt és olyan ígéretet kaptak, hogy 1976. év végén, vagy 1977. évben fogják csak a gázt bekötni. Ennek ellenére vagy tíz lakótárs a lakásba beköltözött, a fűtést a legkülönbözőbb szükségmegoldásokkal oldot­ták meg. Olvasónk kérdését az alábbiakban lehet ösz­­szefoglalni: 1. A bérbeadó felmondhat-e neki azon a címen, hogy saját lakása van. 2. Köteles-e beköltözni ebbe a lakásba annak elle­nére, hogy a fűtés nincs megoldva. 3. Hány szoba után kérheti a lakáshasználati dí­jat, tekintettel arra, hogy két helysiéget használ szobá­nak és egyet konyhának. A bérlőnek azon a címen fel­mondani nem lehet, hogy saját lakással rendelkezik, az 1/1971. Korm. sz. rendelet 76. §-nak (1) bek. szerint fel-Szerkesztői üzenetek Uj Jobbágy Andrásné kótaji, Mészáros Mária encsencsi, Szalma Károly­­né tiszaadonyi, Fülep Fe­renc nyírbátori, Rézmű­ves Sándorné zsarolyáni, Bíró Jánosné kállósem­­jéni, Balogh Attila porcs­­almai lakosoknak levél­ben válaszoltunk. özv. Balogh Sándorné nyírkarászi, K. Fedics László csegöldi, Kovács Györgyné magyi, Bódis Imre tiszavasvári, Danes László benki, Horváth Lászlóné újdombrádi, Si­mon János tornyospálcai, Kristóf József nyíregyhá­zi, Török Pál nyíregyházi, Schmidt Ferenc máté­szalkai, K. Varga Endre eperjeskei, Milák Gyulá­né túristvándi, Marosi Lajos sóstógyógyfürdői, Rubóczki Pálné ófehértói, Papp János kállósemjé­­ni, Lipták József nap­kori, Szikszai Antal ib­­rányi, özv. Szilágyi Mi­hály gégényi,- Rozgonyi László tiszavasvári, Kon­dor Miklósné nyírgyulaji, Legény Lászlóné aranyos­apáti, ifj. Szilágyi Bá­­lintné ibrányi és Kónya Sándorné gávavencsellői lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kér­tük. Bunya Jánosné mária­­pócsi, Jenikovszky Willi­bald nyíregyházi, Dudik András nagykállói és Bo­­da Antal kedves köszönő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Kovács Józsefné nyír­egyházi lakost az ipar­cikk kölcsönző és szol-Csap és szeméttároló Nyíregyházán, a Bessenyei tér közepe táján van egy praktikus vízcsap, melynek felfelé törő vízsugarából bár­ki olthatja szomját. Nem tu­dom, de remélem, hogy most is működik, s bárhogy is le­gyen, furcsának tartom, hogy az utóbbi időben, a csaptól alig egy méterre egy szemét­­tároló áll. Lehet, valaki já­tékból tette oda, mert az edény mozdítható. Akárhogy került oda, egészségügyi okok­ból nem fér össze a két, me­rőben különböző célt szolgáló alkalmatosság — jegyzi meg Hajdú Lászlóné, nyíregyházi lakos. gáltató vállalat értesí­tette, hogy a nyíregyházi boltjuk egyműszakos, a jelenlegi nyitvatartási rend ezzel magyarázha­tó. Tájékoztatták olva­sónkat arról is, hogy hő­kandallóból a jelentkező igényeket ki tudják elé­gíteni. Vinnai Mihály és tár­sainak — gávavencsellői lakosok — kérését az ÁFÉSZ nem tartott« jo­gosnak. 1975. október 8-i szá­munk szerkesztői üzene­tében Gajdos Attiláné be­­regdaróci olvasónkat tá­jékoztattuk, hogy mint nyugdíjas az újabb mun­kaviszonya alapján mikor kérheti nyugdíjának át­cserélését. Tájékoztatá­sunk nem terjedt ki minden részletre — és ez esetleg félreértésre adhatott okot — ezért is­mét elmondjuk, hogy a nyugdíjról nem lehet le­mondani, de a törvényes keretek között munkát vállalhat a nyugdíjas, és ha a nyugdíjazását köve­tő időszakban e munka­­viszonya alapján 36 hó­napra munkabért kap — mely idő alatt nyugdíjá­nak folyósítása szüne­tel — a 36 havi munka­bére után kérheti nyug­díjának átcserélését. Már másfél éve 1974. június 19-én a lengő­lapátos mosógépemet javítás végett bevittem a Nyírbátori Építő- és Szakipari Szövet­kezetbe. Többször érdeklőd­tem, mikor lesz kész? Alkat­részhiányra való hivatkozás­sal mindannyiszor türelemre intettek. Tizenkilenc hónapja van a mosógépem a szerviz­ben, közben gyermekem is született, sokat kell mosnom, és mindezt kézzel vagyok kénytelen csinálni, a szerviz gondatlansága miatt. Mert nem hiszem, hogy egy alkat­részt, másfél év alatt nem le­hetett volna beszerezni — pa­naszolja Bakk Józsefné Nyír­­mihálydi, Postaköz 11. szám alatti olvasónk. mondhatja a bérbeadó a lakást a 71. és 73. §-ban fog­lalt feltételek nélkül is, ha saját maga, vagy közeli hoz­zátartozója számára igényt tart a bérleti lakásra és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban, községben lévő, beköltözhető lakást ajánl fel. Ugyanezen §. (2) bek. szerint nem köteles a bérbe­adó a bérlő részére megfelelő másik lakást felajánlani, ha a bérlő tulajdonában ugyanabban a városban meg­felelő, beköltözhető lakás van, ilyen esetben azonban a bérlő a bérbeadótól pénzbeli térítést igényelhet. Felmondási okként tehát nem jelölhető meg az, hogy a bérlőnek saját lakása van, az adott esetben a bérbeadó csak azon a címen mondhat fel, hogyha sa­ját magának, vagy közeli hozzátartozójának van szük­sége a lakásra. Nem tudjuk, hogy olvasónk ezen a jog­címen kapott-e felmondást, vagy sem. A fontosabb az adott esetben, hogy ilyen, érvényes felmondás esetén köteles-e a bérbeadó megfelelő másik lakást biztosítani, vagy sem. Véleményünk szerint a bérbeadó jelenleg nem hivatkozhat arra, hogy a bérlő megfelelő, beköl­tözhető másik lakással rendelkezik, mert az adott kö­rülmények között az a rendeltetésszerű használatra még nem alkalmas, tekintettel arra, hogy szükségmegoldás­hoz folyamodjék, különösen akkor, ha ez a bérlőre in­dokolatlan anyagi terhet is róna, márpedig — Bármilyen kályha vásárlása és beállítása ezt vonja maga után. Ilyen körülmények között olvasónk lakása még nem minősül megfelelő saját lakásnak. A pénzbeni kártérítés összegét nem az határozza meg elsősorban, hogy olvasónk jelenleg hány szobát használ, hanem az, hogy a vele együttlakó családtagok számát figyelembe véve, milyen lakásra tarthatna igényt. A rendelet értelmében ugyanis a térítés összege nem haladhatja meg az olyan tanácsi bérlakásra meg­állapítható lakás-használatbavételi díj összegét, ami­lyent a bérbeadó egyébként köteles lett volna a bérlő részére felajánlani. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom