Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

XXXIII. évfolyam, 13. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1976. január 16, péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA MA Híres Szabolcs-A sínek mellett szatmári emberek (3. oldal) (5. oldal) A világpiac reklamál Három aranyárom (2. oldal) (8. oldal) ■ ■ r ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Napirendjén: az élelmiszer-termelés minősége, a vizek szennyezettsége, vasúti kereszteződések korszerősitése és az új ingatlannyilvántartás TEJIPARI TERVEK Felvásárlás, újabb boltok, bővülő választék Magasabb követel­­menyek Pártunk életében, egész tevékenysé­gében előtérbe ke­rültek a magasabb követelményrendszerek. Csak olyan pártszerveze­tek képesek ellátni a megnövekedett feladato­kat, amelyek a pártépí­tésre is megfelelően fel­készültek. Nem mindegy tehát, hogy a pártba kik kerülnek. Ezért a XI. kongresszus határozatai magasabb követelménye­ket állítanak a pártba lé­pőkkel szemben. Az 1975. évi pártépítő munkát behatóan tárgyal­ta meg az MSZMP Nyír­egyházi Városi Végrehajtó Bizottsága. Három fontos és alapvető politikai cél szempontjából értékelték ezt a munkát. Egyik, a párttagság összetételének, főleg a fizikai munkások arányának a javulása, a párt munkásjellegének to­vábbi javítása. A másik a pártba jelentkezőkkel szemben támasztott köve­telmények következetes érvényesítése. Harmad­szor annak a rendszeres vizsgálata, kik nem valók a párt soraiba, kik azok, akik képtelenek a köve­telmények teljesítésére. Egyértelmű volt a meg­állapítás: a határozat vég­rehajtása érdekében 1975- ben javult a pártszerveze­tek belső élete, munkájuk színvonala. Céltudato­sabb és rendszeresebb po­litikai munkát végeznek a párttagság és a pártonkí­­vüli dolgozók körében. A választások óta — 1975- ben — egy pártvezetöség alakult a VAGÉP-nél, a SZAVICSAV-nál pedig egy alapszervezettel bő­vült a pártvezetőség. Je­lenleg a nyíregyházi váro­si pártbizottsághoz 6 üze­mi, inézményi pártbizott­ság és 19 pártvezetőség tartozik. Ezek a közbeeső pártszervek 108 alapszer­vezetet irányítanak, míg 123 közvetlenül a városi bizottsághoz tartozik. A pártépítő munka tervszerűségének javítá­sa érdekében 1975 augusz­tusában nevelési terv ké­szítését írtak elő az alap­szervezeteknek és párt­szerveknek. Ebben meg­tervezték a jelöltekkel va­ló foglalkozást, iskolázta­tásukat, képzésüket, ne­velésüket, azt, hogy mi­lyen társadalmi megbíza­tást végezzenek, s kik a felelősök nevelésükért. B tapasztalatok bizo­nyítják: erre rtágy figyelmet fordíta­nak a pártszerve­zetek, s jó eszköznek bizo­nyul a pártépítő tevé­kenység rendszerességé­nek és tervszerűségének eléréséhez. F. K. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint az igaz­ságügy-miniszter előterjesz­tésére a kormány megtár­gyalta az élelmiszertermelés és -forgalmazás előfeltételei­ről, minőségéről szóló tör­vényjavaslatot és úgy hatá­rozott, hogy azt az ország­­gyűlés elé terjeszti. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je­lentést tett a vizek szennye­ződésének megakadályozá­sára hozott kormányren­deletek végrehajtásának el­lenőrzéséről. A víztisztaság javítása érdekében további erőfeszítésekre van szükség. A kormány a jelentést el­fogadta. Utasította az érde­kelt minisztereket és orszá­gos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a saját területü­kön tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a pénz-Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság kül­ügyminisztere csütörtökön délelőtt — kíséretének tagjai­val együtt — elutazott Ma­gyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi ■repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársaság Egész napon át tartó ülés után csütörtökön délután jegyzőkönyv aláírásával feje­ződtek be Bonnban a ma­gyar—nyugatnémet gazdasági vegyes bizottság tárgyalásai. A megbeszéléseken a két küldöttség — amelyet ma­gyar részről dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, nyugatnémet részről Hans Friderichs szövetségi gazda­ságügyi miniszter vezetett — egyetértett abban, hogy har­monikus, azaz az eddiginél kiegyenlítettebb fejlődést kell biztosítani Magyarország és az NSZK kereskedelmi kap­csolatainak. Ennek feltételei, hogy mindkét fél, kivált Ma­gyarország szállításai növe­kedjenek. A megbeszéléseknek igen fontos témáját alkotta a gaz­dasági kooperáció. Ilyen jel­ügyminiszter javaslatára a kormány határozatot ho­zott a mezőgazdasági szövet­kezetek nem mezőgazdasá­gi jellegű tevékenysége szabályozásának egyes kér­déseiről. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter jelentést tett a vasúti-közúti keresztező­dések korszerűsítésére, a közlekedésbiztonság javítá­sára előirányzott intézke­désekről. A Minisztertanács utasította az érdekelt minisz­tereket, hogy segítsék a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot a tervezett intézkedések megvalósításá­ban. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter je­lentését az új ingatlannyil­vántartás kialakításáról, és határozatot hozott az eljárás további egyszerűsítésére, gyorsítására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) lisszaboni nagykövete, és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt Lopes Vieira, a Portugál Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Ott volt dr. Václav Mora­­vec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete is. A portugál külügyminiszter magyaror­szági látogatásakor közle­ményt adtak ki. legű kapcsolatok már egy év­tizede kialakultak a két or­szág között és ma is 159 koo­perációs megállapodás van érvényben. A kooperációs kapcsolatok fejlesztésének még tág tere van: különösen kínálkozik erre a gép- és szerszámipar, a műszeripar, a vegyipar és a villamosipar. Dr. Bíró József csütörtökön délben ebédet adott nyugat­német kollégája, Hans Fride­richs tiszteletére. Pohárkö­szöntőjében mindkét minisz­ter igen pozitívan értékelte a tárgyalások eredményét. Dr. Bíró József pénteken délelőtt Érti földművelésügyi miniszterrel tart megbeszé­lést, majd nyugat-németor­szági hivatalos látogatásának befejeztével kora délutáű a kormány különgépén vissza* utazik Budapestre. Minden megtermelt liter tej felvásárlását, a termelés bővítését, a lakosság tej-, tejtermék ellátásának az or­szágos átlagtól nagyobb mér­tékű javítását tűzték ki cé­lul az V. ötéves tervben a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál. Ezekhez a fel­adatokhoz a több mint ezer dolgozót számláló vállalat­nak tovább kell javítania a szervezettséget, hatékonyab­bá kell tennie a munkát. A felvásárlásban évente 4—5 százalékos emelkedést terveznek. Ennek alapján az idén 103,5 millió liter tej fel­vásárlását tervezik a terme­lőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól, háztáji és egyéni termelőktől. Miután 1975-ben az előző évihez ké­pest minimális visszaesés volt a megyében a tejterme­lésben, ezért a tejipari vál­lalatnak is elsőrendű érde­ke, hogy ne csökkenjen a megyében a termelési kedv. A meglévő tehénállomány­­nyál — a hozamok növelése révén — elérhető, hogy a tejtermelés tovább nőjön. Ehhez a vállalat a maga esz­közeivel hozzájárul a terme­lési és a tenyésztési munka segítésével, az országos tej­termelési verseny támogatá­sával. A felvásárlást segíti, hogy tovább korszerűsítik a köz­ségekben lévő gyűjtőhálóza­tot, hogy azok maradéktala­nul megfeleljenek az egész­ségügyi és MÉM-előírások­­nak. Jelenleg a tejgyűjtők több, mint a fele van a tej­ipari vállalat kezelésében. A tröszt lehetőségeitől függő­en, 1980-ig 45—50 új tej­gyűjtőt tudnak építeni. Az új tejgyűjtők már mélyhű­tő berendezéssel is el lesz­nek látva. A IV. ötéves terv idején már nagyot lépett -előre a vállalat a gyűjtőhá­lózat korszerűsítésében, mi­vel 60 községben oldották meg a hűtést, jelenleg 70 százalék körül van a hűtési arány, amit tovább növel­nek. A termelésben, feldolgo­zásban döntő változást az utóbbi évek hoztak, amikor felépült a nyíregyházi tej­üzem és tejporgyár. A szat­mári térségben a változást ez év nyara hozza. Május­ban megkezdi a próbaüze­melést az új, napi 200 ezer liter tejet feldolgozó tejpor­gyár. Ezzel egyidejűleg le­hetővé válik az elavult kis­üzemekben — Gacsályban és Nyírmihálydiban — a fel­dolgozás megszüntetése. További gond a mátészal­kai régi tejüzem sorsa. Itt a gépek, berendezések elhasz­nálódtak, az üzem jelenlegi szerkezetével, felépítésével sokáig nem működtethető. Ahhoz viszont, hogy egy új üzemet építsenek felső szín­tű döntésre van szükség. A vállalat jelenleg napon­ta százezer liter tejet szál­lít Budapestre, mivel hely­ben nincs meg a feldolgozó kapacitás, ugyanakkor a la­kosságnál az egy főre eső fogyasztás elmarad az orszá­gos vidéki átlagtól. Ezért szükséges a mátészalkai .tej­porgyár felépítése, az üze­mekben a termelés korsze­rűsítése. A tejiparon belül az egyes vállalatok között szakosodás, ésszerű kooperáció alakul ki, hogy a termelést a követ­kező tervidőszakban gazda­ságosabbá tegyék így már az idén megszüntették Má­tészalkáról az étkezési túró Budapestre szállítását, he­lyette Debrecennek és Haj­­dú-Bihar megyének az ellá­tását kapták meg. Ugyanak­kor az egész megyébe Deb­recenből érkezik a félliteres kakaó. A szakosodáshoz tar­tozik, hogy sajtféleségeket nem gyártanak a megyében, hanem más megyékből szer­zik be. Mindezek ellenére tovább nő a vállalat terme­lése, az 1975-ös 510 milliós termeléssel szemben ' öt év múlva 670 milliós termelést terveznek. A jelenlegi 220 millió forint értékű eszköz­­állomány pedig több, mint 400 millióra emelkedik. A megyén belüli értékesí­tésnél tervezik, hogy az or­szágos átlagot meghaladóan nő a lakosság tej- és tejter­mék fogyasztása, öt év alatt mintegy 40 százalékos emel­kedést terveznek (ezzel elé­rik az országos vidéki átla­got). Különösen a savanyí­tott készítményeknél — mint a tejföl, kefir, joghurt — és az ízesített termékek­nél — kávé,, kakaó — vár­ják, hogy nő a fogyasztás. A sajtféleségeknél a jelen­legi fogyasztás másfélszere­sével számolnak. Ezekhez feltétel a keres­kedelmi hálózat korszerűsí­tése, a vállalat öt év alatt mintegy 20 millió forintot költ a járműparkjának kor­szerűsítésére. Többek között 30 új teherautót szereznek be egyrészt pótlásként, más­részt a bővítéshez, ugyanak­kor emelik a karbantartó bázis színvonalát. Az új gép­kocsik között már lesznek a termoszkocsik mellett hűtő­kocsik is, amivel a hűtőlánc folyamatosságát kívánják megteremteni. A IV. ötéves tervben kez­dődött a vállalat saját szak­bolthálózatának kiépítése 70 üzlet nyitásával. A lehetősé­gektől függően további 20— 25 bolt nyitását tervezik, minden nagyobb községbe eljutva. A feladatokhoz a követ­kező években nem kívánja a vállalat növelni a létszámát, hanem a szervezet korszerű­sítésével, az ésszerű munka­­szervezéssel akar a nagyobb feladatoknak eleget tenni, a jelenlegi 780 milliós árbevé­tel helyett több, mint 900 milliót elérni. Segítséget ad a már jól bevált munkaver- 6eny-mozgalom, hiszen a dolgozók kétharmada 41 szo­cialista brigádban dolgozik, a többiek pedig az egyéni munkaversenyben vesznek részt. A bérfejlesztési politi­kát úgy alakítják ki, hogy elérjék az iparági átlagot, amelytől jelenleg mintegy évi másfél ezer forinttal vannak lemaradva. L. B. Elutazott a portugál külügyminiszter Befejeződtek a magyar-NSZK gazdasági tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom