Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. január 13. NAPI 40 EZER ÜVEG KONZERV HP A Nyíregyházi Konzervgyár nagycsarnokában, az úgynevezett „zöldségesben” almabefőtt, vegyes betőtt és paradicsomos bab készül ezekben a napokban. Az előkészítés után a lezáró gépeken át halad a konzerv útja. Sok száz lezárt dobozt raknak a henger alakú konténerekben, amit gépi emelő visz a forró gőzzel fűtött kádakba. Itt történik a dunsztolás. Műszakonként 40 ezer üveg konzerv. Ennyi halad át azon az automata címkézőgépen, amelyet Torzsás Júlia kezel. Ezután már csak a csomagolás és a vagonbarakás következik. Hammel József felvételei MEGBECSÜLÉS FELSŐFOKON Valamit a képtárról. Nem is mentegetőzöm az elfogultságért, hiszen ez az épület az az elemi iskola volt, ahová Tóth Sándor is járt egykor, négy évig. Érdekes, hogy a körök miként fonódnak egymásba. A hajdani tanteremben, meg a hajdani igazgató, Farkas Ilonka lakásában kiállítóterem van, melyben az egykori kisiskolás, aki itt tanulta meg a betűvetést és a kis körök rajzolását, most mint művész állít ki. Tagadhatatlan, ez a nehezebb vizsga. Már nemcsak a vonal formáját kérik számon, hanem a tartalmat is. * A megnyitóra nem fért be a közönség. Szombaton délben 12-kor két terem telt meg zsúfolásig. Akik nem fértek be, kintről hallgatták Papp Lajos költő megnyitóját. A művészbarát egy szabadverssel foglalta össze Tóth Sándor életének eddigi négy évtizedét, művészetének ihletőit és meghatározóit. Nem volt szokványos köszöntő. Hangulatot teremtett, s így a néző nem egyszerűen kiállítást nézett, hanem egy alkotó művészt is látott. Belülről. * Kilencven érem és tizenegy szobor. Ennyi ke-Tóth Sándor tárlata Miskolcon A Nyíregyházán élő Tóth Sándor szobrászművészt Miskolc város meghívta: mutassa be utóbbi időben született műveit. Otthonul ehhez a Herman Ottó Múzeum képtárát kínálták. Szabadfalvi József múzeumigazgató: — „Ebben az épületben csak olyan tárlatokat rendezünk, melyeknek anyaga múzeális értékű. Elő művésznek ritkán kerül itt nyilvánosságra anyaga. Most indokoltnak éreztük a kivételt.” rült a közönség elé. Gondosan rendezve, a müvek tematikus rendszerét gondosan mégőrizve. Mi is bontakozott ki ezekből? A családszeretet, a művészt ért szellemi hatások, a hazai és külföldi pályázatokra készült művek alázattal megfogalmazott mondanivalója. Vásári, Dante, Radnóti, József Attila és Móra egyféle művészi hitvallást kölcsönöztek Tóthnak, s ez a szellemiség ott bujkál minden éremben és minden szoborban. A gondolati rokonság áttevődik az alkotásokba, így maradnak azok mindig érthetők, szépek, igazolván: a művészet akkor igaz, ha nem kezdeni akar valamit, hanem folytat, mesterségbeli tudással, és közönséget tisztelő tisztasággal. égvári Lajos művészettörténész : „Tóth Sándor nem követte érmein elődei példáját. A magyar éremművészet legjobbjai alig hatottak rá, inkább valamiféle merészség és önmagához, élményeihez való hűség irányította mintázó kezét...” Jóleső volt hallani ezt a véleményt egy itt alkotó szobrászról. Egy kicsit sajnálatos, hogy ezt Miskolcon hamarább fogalmazták meg, mint Nyíregyházán. Talán ha valakinek eszébe jutott volna, hogy kiállításra kérje a művészt, úgy nem kellene száz kilométert utazni annak érdekében, hogy megismerjük azt, aki naponta itt jár közöttünk. (bürget) RENDELET Létszámstop az adminisztrációban A Magyar Közlöny 1975. évi 87. száma közli a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletét, amely az igazgatási és adminisztratív ügyviteli létszámfelvételi zárlatról intézkedik. A január 1-én életbe lépett jogszabály az igazgatási szerveknél (minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél, tanácsoknál) teljes létszámfelvételi zárlatot rendel el, a vállalatoknak, szövetkezeteknek, költségvetési intézményeknek pedig az adminisztratív ügyviteli dolgozók felvételét tiltja meg. Ide sorolhatók például a vállalati igazgatási, rendészeti, revizori munkakörben foglalkoztatottak, tervgazdászok, beruházók, statisztikusok, anyaggazdálkodók, üzletszerzők, számlázók, utókalkulátorok, titkárnők, gépírók, adminisztrátorok, iktatók stb. Az érintett munkakörök listá-Az Egészségügyi Világszervezet szerint a magas vérnyomás a legelterjedtebb betegség a világon. Sajnálatos módon a magas vérnyomásos betegek száma világviszonylatban fokozatosan növekszik. A magas vérnyomással kapcsolatban az egyik legaggasztóbb problémát az jelenti, hogy igen sok esetben elhibázott terápiát alkalmaznak. Giulio Muiesan profeszszor, a perugiai egyetem professzora kijelentette, hogy a vezetése alatt álló kórházban 160 magas vérnyomásos beteg közül mindössze 8, azaz 2 százalék részesült megfelelő kezelésben. Minek tulajdonítható az elhibázott kezelésmód? Elsősorban annak, hogy igen sok orvos felkészültsége hiányos ezen a téren. Maguk a betegek sincsenek tisztában a betegség tüneteivel és következményeivel. De a legnagyobb hibát talán ott követjük el, hogy amint helyreállt a vérnyomás értéke, abbahagyjuk a kezelést. Holott tisztában kell lennünk vele: a magas vérnyomásos beteget ugyanúgy élete végéig kezelni kell, mint a cukorbeteg embert. ját a rendelet mellékleteként közölt kulcsszámok alapján a „foglalkozások egységes osztályozási rendszere” című KSH-összeállításban lehet megtekinteni. A meghatározott munkakörökben az 1975. december 31-én munkajogi állományban lévők munkába való visszatérésén túlmenően új dolgozó akkor sem alkalmazható, ha bármilyen okból megüresednek egyes állások, beleértve azt az esetet is, ha sorkatonai szolgálatra bevonultak. gyermekgondozási szabadságra, vagy három hónapon túli fizetés nélküli szabadságra menők munkahelye üresedik meg. A Munkaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, hogy a rendelet kiadását az alkalmazotti létszám indokolatlan növekedése tette szükségessé. A hetvenes évek elején az alkalmazottak létszáma kétszer, sőt háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a munká-Bruno Magnani professzor szerint az ételek sótartalmának csökkentése révén olykor látványos vérnyomáscsökkenés érhető el ä könynyebb eseteknél, de főként a fiataloknál. Problémát jelent azonban a sófogyaszlás-csökkentés mindazoknál, akik üzemi étkezdében vagy vendéglőben kénytelenek étkezni. (Ford.: Draskovits Emma) A Farkas és a Csíki rokonok amolyan bűnszövetkezetet alakítottak Nyírbátorban. Zsebtolvajlások és rablások egész sorát követték el. Egy vásár után egy nyírbogáti férfi áldomásokat ivott, majd amikor alaposan felöntött a garatra, megismerkedett velük, akik lakásra csalták és ragadozóként csaptak le áldozatukra, illetve a nála lévő (a tehén árából maradt) 7500 forintra. Egy nyírcsászári férfit szerelmi ajánlatokkal csaltak lakásra, útközben azonban lecsatolták a karóráját és elvették a 800 forintját. De több részeg, vagy hiszékeny férfi esett áldozatul Nyírbátorban ... A tárgyaláson Farkas Zsigmondot bűnösnek mondsoké, s az alkalmazottak létszáma az utóbbi két évben is tovább nőtt, amikor a munkáslétszám stagnált, illetve csökkent. Sok a párhuzamos munka, a fölösleges adminisztráció, egész sor vállalatnál rosszul tervezik meg az alkalmazotti létszámot, nem egy helyen rosszul szervezik munkájúkat. A Minisztertanács 1974-ben már foglalkozott az alkalmazotti létszámgazdálkodással, s határozatában felhívta az intézményeket, vállalatokat a fölösleges munkakörök, megszüntetésére, a létszám helyes megtervezésére, a munka jó szervezésére. Ezt a határozatot zömében nem hajtották végre, s ahol történtek is intézkedések, azok sem bizonyultak kielégítőnek. A kormány felhatalmazása alapján most kiadott miniszteri rendelet rákényszeríti a vállalatokat, hogy a korábbi intézkedéseket hajtsák végre. A csökkenő létszámot munkaszervezési intézkedésekkel, az ügyintézés és adminisztrációs ügyviteli munka ésszerű egyszerűsítésével, s a munkafegyelem erősítésével lehet és kell ellensúlyozni. Ugyanakkor a kormányzat arról is gondoskodik, hogy a rendeletet ne játszhassák ki. Szigorúan felelősségre vonják az érintett vezetőket, ha például valakit más munkakörben foglalkoztatnak, mint ahová besorolták őt. A vállalatoknál különösen indokolt esetben az elkerülhetetlenül szükséges mértékig a felügyeletet gyakorló miniszter, megyei, illetve fővárosi tanácselnök engedélyezheti a munkaviszony megszűnése miatti ’étszámcsökkené. pótlását. ták ki zsebtolvajlás útján visszaesőként elkövetett lopás, egyéb lopás és rablás miatt. A másodrendű Farkas Miklós ellen így szólt a vád: bűnös rablás bűntettében, mint társtettes Csíki Lászlót és egy fiatalkorú lányt zsebtolvajlással vádoltak. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Farkas Zsigmondot öt év fegyházra. Farkas Miklóst 2 év szabadságvesztésre, Csíki Lászlót egy év és 4 hónap fegyházbüntetésre ítélte. A lány egy év és 2 hónap szabadságvesztést kapott, s ez a büntetés már az első fokon jogerőre emelkedett, a férfiak fellebbeztek. A megyei bíróság azonban az első fokú ítéletet helyben hagyta. Az ítélet jogerős. A magas vérnyomásban szenvedők Elemelték a teltén árát A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban naponta 25M pár férficipőt gyártanak. Képünk gépi megmunkálás közben Imre Ferenc és Póti Dániel szakmunkásokról készült. (Elek Emil felvétele)
