Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

8 KELET-MAGYARORSZAG 1976. január 1. Á mondabeli * Nagy emberek diákévei A magyar irodalom nagyjai közül két­ségkívül Petőfi Sándor nevéhez fűződik a •legtöbb monda és emlékezés. Nagy népszerű­ségét mindenekelőtt a szabadságharcban be­töltött szerepének köszönheti. 1843 ugyanis az a történelmi esemény, amely az íratlan száj­hagyományban máig is a legelevenebben él. Ez a hagyománykor a múlt század közepe óta száll nemzedékről nemzedékre, bővül, te­rebélyesedik. A napi- és hetilapok tanúsága szerint a költő „szibériai utóéletéről” még napjainkban is születnek új változatok. A hagyománykörben műfajilag mondák és emlékezések váltják egymást. A mondák kö­zött akadnak szépen megformáltak és sután, vázlatosan odavetettek. Az emlékezések a va­lóságot csak elnagyoltan érintik. A mondabeli Petőfinek kevés köze van az élőhöz. Á halhatatlan Petőfi A legtöbb monda — az európai hagyó- ■ mánykörbe illően — a költő születésével, ha­lálával és álruhás megjelenésével foglalkozik. Petőfi halálhírét nemcsak a magyarok, de a szomszéd népek is 'elutasították. A szlovákoknál mondák terjengtek álru­hás megjelenéséről, szibériai fogságáról. A szerb Vreme c. belgrádi lapban megjelent egy cikk, amely szerint Petőfi nem halt meg, ha­nem Románián keresztül Törökországba, majd Szerbiába menekült. Petrus álnéven sekres­tyésként évtizedekig élt Crna Travában. Ver­seket is írt, amelyeket maga fordított le szerb nyelvre. Az európai folklórban a „jó királyok” ál­ruhában győződnek meg arról, hogyan bánnak az urak alattvalóikkal. A felismerés leggya­koribb formája: a hős írást hagy hátra, ebből tudják meg kilétét. Köztudomású, hogy ná­lunk ez a mondakör elsősorban Mátyás király alakját övezi, de rajta kívül is sok más hőst felruháztak e cselekménytípu«sal. A Petőfi-mondakör egyik leggyakoribb motívuma is az álruhás megjelenés. Ezeknek a mondáknak az alapgondolata, a költő egy a néppel, együtt eszik-iszik velük, gondjaikkal .ionosul. A felismferés formája a, hátrahagyott írás. Hogy ez a monda a múlt század második felében mennyire elterjedt volt, bizonyítja az, hogy szélhámosok Petőfinek adták ki magu­kat s hetekig élősködtek a hiszékeny embe­rek nyakán. Az egyik váltósat a bécsi besú­gók füléhez is eljutott, 1850 júliusában jelen­tik Bach-nak, hogy Kossuth ügynököket kül­dött Magyarországra, köztük a költőt: „Petőfi Sándor, az ismert magyar költő nincs Párizs­ban, hanem juhásznak maszkírozva a Mura­közben, éspedig annak horvátországi részén taitózKodik.” < -■‘A számtalan változat közül, amely máig fennmaradt, egyet közölnék csupán: „Petőfi nem esett el a segesvári csatában ... megme­nekült, aztán álruhában bujdosott az ország­ban, és a pajták, meg a pincék ajtajára írt verseket, hogy tudják az emberek, hogy él még Petőfi Sándor”. (Hajdú megye.) Á szabadságharc hőse Gyakoriak a? olyan emlékezések is, ame­lyek a költő életének valóságos eseményeiből nyernek inspirációt, a valóságos kiindulópont azonban többnyire a felismerhetetlenségig ki­színezve, eltúlozva ölt testet. Az ilyen emlé­kezések legnagyobb csoportja Petőfit a sza­badságharc kiemelkedő hősének, vezéregyéni­ségének ábrázolja. Ezekben az emlékezések­ben legszembetűnőbb a valóságban bonyolult események egyszerűsítése. » A legtöbb emlékezés Petőfi és Kossuth barátságáról szól. Lelkes szónoklatokkal, ver­sekkel megindítva a harcot eltöröltek a ne­mesi kiváltságokat, kivívták az egyenlőséget, kiverték az osztrákokat. „Petőfi Sándor ba­rátja volt Kossuthnak. Együtt csinálták a sza­badságharcot, Kossuth szóval, Petőfi írással”. — „Kossuthnak a katonák önként álltak be. Az elnyomók ellen mindenki állt be, lóháton. Petőfi járt faluról-falura, lelkesítette a népet.” Az emlékezések másik nagy csoportja Bem tábornokhoz fűződő bensőséges kapcso­latról szól: „Bein apó igen féltette, egy ki­csinyt gyöngébb egészsége vót. Mondta neki: Fiam, neked csak a szüved nagy, ám úgy gyönge vagy! De szavaival úgy fellelkesítette a csapatot, hogy erősebb volt, mint akármi­lyen vezérlet alatt... Petőfi őrnagy volt. Amerre ment, mindenfelől elhajtották az el­lenséget.” Az „özvegyi fátyol” eldobása Számtalan variációban máradt fenn a múlt század második felének nagy pletykája, • Szendrey Júlia hűtlenségéről. Ez a monda kü­lönösen az Alföldön és Erdélyben terjedt el. A monda a társadalom különböző szintje­in más-más formában fogalmazódott meg: „Én úgy tudom, hogy Petőfi nem jól élt a fe­leségével, aztán elterjedt a híre, hogy ő meg­halt volna, az asszony meg nem gyászol, ha­nem elment a bálba. A tisztékkel még táncolt is. No már most, akárhol is volt Petőfi, meg­tudhatta ezt és ezért nem jött vissza.” — „Pe­tőfiről azt mondják, meghalt a segesvári csa­tában. De nem halt ám meg, csak megsebe­sült. Az oroszok elvitték és felápolták. Haza­jött, de meghallotta, hogy felesége Szendrey Júlia elhagyta, bánatában visszament Orosz­országba.” A Petőfi-mondakör kialakulására nagy »Hatással voltak legnépszerűbb versei. A „fele­ségek .felesége” hűtlenségéről szóló mondákra a „Szeptember végén” című költemény. Az ilyen közismert sorok: „Talpra magyar, hí a haza!” — Rabok leszünk vagy szabadok!” — „Ott essem el én a harc mezején” — ha csak egy-egy kifejezés erejéig, de minduntalan visszatérnek. „Az úr jó dóga akkor szűnt meg, ami­kor Petőfi azt mondta, hogy Talpra magyar!” — „Jött Petőfi, akkor felszabadult a nép, és . attól kezdve nem vitték el tőle azt, amit ter­mel. Attól kezdve jobban mertek beszélni az uraikkal, .azok is jobban bántak a cselédekkel, attól kezdve kommenciót mértek. Petőfi fáin gyerek volt, úgy tudott az beszélni, hogy az egész magyar népet mind felrázta. A Talpra magyar-t Petőfi tanáta ki, a maga eszitől”. — „Petőfi is de marha egy ember volt, mikor erővel kiment a frontra. Mondta is neki egy tábornok, hogy .poétának nincs itt semmi he­lye’. — Ott essem el én, a harc mezején”. A ponyvák és olajnyomatok hatása is érezhető bizonyos fokig, különösen az Altöl-] dön a parasztság felső rétegének emlékezései­ben: „Petőfi? Talpig magyar (!) volt. Híres költő korában halt meg Segesvárnál. Volt egy kép a községházán, rajta volt félig fekve Pe­tőfi, megsebesülve és a saját vérével írta egy kőre, vagy mire, hogy Hazám”. ★ Mindmáig Petőfi az a költő, akinek em­léke a néphaigyományban a legerősebben él. Rajta kívül Csokonaihoz fűződnek még Deb­recen környékén anekdoták és mondák. Mivel az iskolai, írásos műveltségtől viszonylag füg-1 gellen szóhagyomány egyre jobban elhalvá­nyul, beleolvad a közkultúrába, lehetséges, hogy Petőfi az utolsó költőnk, akinek emlékét országszerte nópmondák őrzik. • 1823 szilveszter éjszakáján született Petőfi Sándor <d) Hordozható színes képfelvevő A különféle elektronikus képátalakítók fejlesztésére néhány évvel ezelőtt még csak ígéretes lehetőséget kínáltak azok az újfajta, ún. töltéscsatolt (CCD) elemek, amelyekből „lépésenként” vándorolnak ki a villamos töltések. Nemrég viszont már elkészültek a vákuumcső nél­küli első hordozható tv-ka­­merák, és gyökeres átala­kulás várható számos más képérzékelő és adattároló ké­szülékben is. Az egyik nagy japán hír­adástechnikai vállalat hozza forgalomba a hordozható színes tv-kamerát, amely mindössze 6,8 kilogramm súlyú. Élő közvetítésre és az események rögzítésére egyaránt alkalmas. Az újfaj­ta kamerával való színes felvételkészítésnél nincs szükség az eddigi rendkívül erős megvilágításra. Sőt, megfelelően „érzékenyít­­ve” még sötétben és ködben is használható a kamera. A kamera „lelke” egy kb. 5X6 mm méretű, különle­gesen elkészített szilícium­­lapocska (CCD-kristálylap), arra vetíti rá az átalakításra váró képet a szokásos gyűj­tőlencse. A jelenlegi tv-ka­­merákban elektronsugár ta­pogatja le a képet, az új ka­merához viszont nem kell elektronsugár, az ún. lépte­tő áramkör helyettesíti a le­­topogatást. A zsenik az isko­lában is zseniá­lisak voltak — ez az egyik elmélet. A másik ezzel szemben azt állítja: a híres emberek átlagosan, vagy rosszul tanultak, osztályt ismételtek, sőt, elég gyakran ki­csapták őket az isko­lából. Az igazság — mint rendszerint — vala­hol a középen van. Kutatók állítása sze­rint sok nagy ember volt rossz tanuló, persze nem azért, mert buta lett volna. Jellemük, egyénisé­gük nem állta a me­rev iskolai kereteket. Két érdekes és jel­lemző példa bizonyít­ja egyebek között, hogy híres politikus is lehetett csapniva­lóan rossz tanuló. Ne­vük: Bismarck és Churchill. „Az iskolai évek: szomorú, szürke folt az életemben — írta Churchill. — Csupa szenvedés, megaláz­tatás, kényszer, una­lom és értelmetlen­ség”. Franz Kafka is so­kat szenvedett az is­kolában: „Éjszakán­ként ma is kísértenek a velem foglalkozó tanári értekezletek” — írja naplójában. Hadd áruljuk el: nagy nehezen csú­szott át egyik osztály­ból a másikba. G. B. Shaw, aki szinte betegesen fé­lénk természetű volt, ezeket írta az angol iskolarendszerről: „Az egész nevelési rend­szer egy nagy csalás. A tízéves oktatás végén még anyanyelvemet sem ismertem jól. Legföljebb derék sportolókat nevelnek, de minden erkölcsi tartást kiirtanak az emberből...” A fentiekkel ellen­tétben kitűnő tanuló volt Descartes, Vol­taire, Kant, Hegel, Lenin, Richard Stra­uss, Erich Kästner. Descartes-ról isme­retes, hogy nyolcéves korában tökéletesen beszélt latinul, mate­matikai tudása pedig bámulatba ejtette ta­nítóit. Kant az ötödik osz­tálytól kezdve osz­tályelső volt, és végig az is maradt. Hegel évről évre kitüntetést kapott az iskolában, tízéves ko­rától tizennyolc éves koráig. Tizenötéves korában latinul írt naplót. Zseniálisnak azonban egyáltalán nem látszott. Barátai egyike így nyilatko­zott erről: — Nem számítot­tunk arra, ami ké­sőbb lett belőle. Lenin kitüntetés­sel végezte az isko­lát. Érettségi bizo­nyítványába beje­gyezték : „Rendkívül tehetséges, szorgal­mas és alapos. Sem az iskolában, sem az iskolán kívül, sem szóval, sem tettel so­ha nem adott okot ta­nárainak st. megro­vásra .. Annál több volt a baj Darwinnal. De nem ő, hanem az an­gol iskolarendszer volt a hibás ebben, amely megtörte a ta­nulók jellemét, a többi között súlyos testi fenyítéssel. Do­kumentum van arról például, hogy Chur­­chillt annyit- verték az iskolában, hogy emiatt egy ideig da­dogott és selypített. Tallózva híres em­berek életrajzában, meglepő dolgokra bukkanhatunk. Ki gondolná ugyanis, hogy rossz tanuló volt Albert Einstein, a relativitáselmélet atyja, Richard Wag­ner, a zseniális zene­szerző, sőt Mahatma Gandhi is. Tizenöt éves ko­ráig igen rosszul ta­nult Napóleon. Egy­szerűen nem ismerte a helyesírást, a fran­cia nyelvet pedig — egyik tanára szerint — „barbár módra használta”. Ragyogó tehetségnek bizo­nyult azonban a ka­tonaiskolában: az előírt három év he­lyett egy év alatt el­végezte az iskolát. Komoly sikereket értek el az iskolában Friedrich Schiller, a két Grimm testvér, Gustave Flaubert, Emile Zola, Marx Károly és Ho Si Minh. Még egy pár rend­hagyó eset ide kí­vánkozik, melyek szerint rendkívül te­hetséges tanulók vol­tak — bár nem jár­tak iskolába — Nagy Sándor, Julius Cae­sar, VIII. Henrik, Morus Tamás és Rot­terdami Erasmus. Kevesen tudják, hogy Mark Twain csak elemi iskolát végzett, akárcsak Jack London. Al­berto Moravia 60 éves korában érett­ségizett, akkor is csak azért, hogy megkaphassa hiva­tásos újságírói iga­zolványát. Honoré de Balzac állandóan különféle büntetéseket kapott az iskolában. Maja­kovszkijt tizenhat éves korában kicsap­ták az iskolából; ti­zenkilenc éves, ami­kor bejut a képző­­művészeti főiskolára, de a rutinszerű foglal­kozások hamarosan untatni kezdik és ott­hagyja az iskolát. Befejezésül még egy rendhagyó példa: Willi­am Faulkner ameri­kai regényíró csak két évig járt közép­iskolába. Apja jó kapcsolatai révén, érettségi nélkül be­jutott ugyan az egye?, temre, de ott egy évig sem bírta ki. Mégis Nobel-díjas író lett belőle ... (1) KERESZTREJTVÉN V 1823. január 1-én született Petőfi Sándor, legkiválóbb költőnk. A vízsz. 38. sorban szerep­lő költeményéből idézünk a vízsz. 1. és függ. 1. sorokban. A vers címével együtt ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: 13. Férfinév. 14. Északi pénz. 15. Szintetikus műszál. 16. Forrásmunkából, kútfőből vesz valamit. la. Szanató­rium rövidebben. 20. Mímel. 21. A Tisza balparti mellék­folyója. 23. A cselgáncs pon­tozási egysége. 24. Balkeze­sek. 25. Erdélyi városból va­ló. .27. Harcsa része! 28. Ró­mai hatos és kötőszó. 30. Meghatározott időpontra. 32. Azonos magánhangzók. 33. Zavaros kor! 34. Kas betűi. 36. Roham, támadás a mo­narchia hadseregében. 37. A mélybe. 39. Határban van! 40. Igazságügyi dolgozó név­elővel. 41. Zákány, Somogy megyei község egyik fele. 42. KAM. 43. UUUU. 45. Név­­elős római ruhadarab. 47. . . .-concours, versenyen kí­vül, franciául. 48. Egykori portugál gyarmat Indiában. 50. Város Svédországban. 51. Hajadonok félhold alakú dí­szes fej éke. 52. Angliában és az USA-ban protestáns egy­házi vezetéssel működő ifjú­sági szervezet nevének rövi­dítése. 54. ZTU. 55. Rugal­mas műanyag borítás atléti­kai pályákon. 56. Ünnepi kö­szöntő. 59. A tenger vizének naponta kétszeri apadása. 60. Szigetcsoport a Mexikói-öböl­ben. 62. Nem használ. 64. Női név. 65. Angol férfinév névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Részeire. 3. Izzadság. 4. Cicomázás. 5. Vásznat ké­szít. 6. Megjött a levele. 7. Igekötő. 8. Einsteinium vegy­­jele. 9. Sízése egynemű be­tűi. 10. Cukorkaféleség. 11. Város Mexikóban. 12. L-el, női név. 17. Thaiföldi város a Ping folyó mentén. 18. Minden kéznél lévő mérték­­egység, névelővel. 21. Tej­ipari melléktermék. 22. Szá­mítógép része. 26. Puszitok. 29. Daedalos fia a görög mondában. 31. AAL. 34. Ház­tartási kellék. 35. Földtávol a csillagászati nyelvben. 38. Ki­rályunk (Sámuel). 39. Belső lényege. 42. Irodalmi folyó­irat. 44. A Honvéd egykori labdarúgója (Imre). 46. Női énekhang. 47. Veszekedős asszony. 49. Ravasz ötlet, névelővel. 51. Apa betűi. 53. AZNT. 57. TAA. 58. Az ener­gia mértékegysége rövidítve. 61. Aláírások után olvasható. 62. Dátumrag. 63. Személyes névmás. A megfejtéseket január 8-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉ­SEKET FOGADUNK EL! December 21.-i rejtvénypá­lyázatunk megfejtése: Ellenfelei s a premier kintrekedt közönsé­ge botrányba fullasztották az előadást. Nyertesek: Janka Sarolta, Kulimár János, Lengyel Ar­­pádné, Lengyel Margit, Per­iinger Imréné nyíregyházi, Szilvássy László kemecsei, Enyedi Istvánné nyírbátori, Vadon Sándorné tunyogma­­tolcsi, Kiss Mária tyukodi és Mokri László vásárosnamé­­nyi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. A karácsonyi számban elő­fordult technikai hibáért va­lamennyi kedves rejtvény­fej tőnk szíves elnézését kér­jük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom