Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

11976. január 4. KELET-MAGYARORSZÁG 9 CSAL Ä D - CTTUCN Mit főzzünk? MANDULÁS PISZTRÁNG Négy friss pisztrángot meg­mosunk és minden oldalán négy helyen bevagdossuk, hogy sütésnél ne kunkorod­­jon fel és hamar átsüljön. Sózzuk, borssal ízesítjük és körülbelül 15 percig állni hagyjuk, lisztben forgatjuk és jól kikloppfoljuk. Három evőkanál olajat és egy evő­kanál vajat serpenyőbe te­szünk és felforrósítjuk. A pisztrángokat ebben nyolc percig sütjük, közben a sü­­tőzsíradékkal locsoljuk. Majd forró tálra tesszük és gyorsan egy további evőka­nél vajat teszünk hozzá. Eb­ben egy csomag hámozott mandulát aranysárgára sü­tünk. A pisztrángra öntjük és citromszeletekkel dí­szítjük. Sósburgonyával tá­laljuk. HERINGFILÉ Egy kiló tisztított heringet áztatjuk, amíg a hús középső 1—2 napig fél liter ecetben része elveszíti piros színét. Majd a halat filézzük és 75 gramm cukorral, 40 gramm sóval, egy kávéskanál őrölt borssal, vagy szegfüborssal és egy csomag kaporral tál­ba tesszük, hűvös helyen tartjuk. Négy—öt nap múl­va felhasználható. ízlés sze­rint tejfellel és forró, héjá­ban főtt burgonyával tálal­juk. HERING KONYHAMESTER MÓDRA Négy közepes nagyságú só­zott, tisztított heringet hideg vízbe teszünk és egy éjsza­kán át állni hagyjuk. Két­­centis csíkokra vágjuk (szál­kával együtt), négy darab vöröshagymát felszeletelünk, három babérlevelet, két ká­véskanál szegfüborsot vagy szegfűszeget, fél kávéskanál mustármagot, egy egész szá­rított gyömbért, majd ízlés szerint friss retket és felsze­letelt sárgarépát keverünk a heringhez és üvegbe tölt­jük. Negyed liter fehér ecet­ben 150 gramm cukrot felfő­zünk, s ha kihűlt, a hering­­re öntjük. Néhány napig a hütőszekrányben állni hagy­juk, majd héjában főtt bur­gonyával fogyasztjuk. Gondolatok a gyermekvárásról A z a tény, hogy a há­­zaspárból család lesz, nemcsak azt jelenti, hogy a családi költ­ségvetésben számolni kell a gyerekkel kapcsolatos kiadá­sokkal is. Ami ennél talán még fontosabb: a család élet­módjában, szokásaiban és gondolkodásmódjában kell helyet adni neki. A megszü­letendő gyerek sokáig állan­dó törődést, gondoskodást igényel. Mindehhez többek között az szükséges, hogy kezdettől fogva emberszámba vegyük a gyereket. Ennek egyik kül­ső megnyilvánulási formája, hogy kezdettől fogva úgy beszéljünk hozzá és róla, mint embertársunkhoz és embertársunkról. Ha játéko­san el is ismételjük gőgicsé­­lő-gagvogó hangjait — élvezi majd velünk együtt ő is ezt a játékot —, természetes hangon, „felnőtt”-nyelven és nyelvünk szabályainak meg­felelően beszéljünk vele. Ne nevezzük „papi”-nak vagy „hami”-nak az ételt, ne „pancsizr.i” vigyük, hanem „fürödni”, ágyába ne „haj­­csizni” tegyük le hanem „aludni”, ruhájáról ne azt mondjuk, hogy „csecse”, ha­nem, hogy „szép1’ vagy „csi­nos” vagy még inkább, hogy kockás, vagy pettyes, vagy piros. S később is ne a „vau­­vau”-t mutassuk meg neki, hanem a „kutyát”, s ha azt szeretnénk, hogy leüljön, ne azt mondjuk, hogy „csüccs”, s még csak ne is azt, hogy „leül Zsuzsika (vagy Pisti­ke)”, hanem inkább kérjük meg: „ülj le Zsuzsikám (Pis­tikém)”. Gondoljunk arra, hogy a gyerek abból tanul szót érteni és beszélni, ahogy kezdettől fogva beszélnek ve­le és körülötte (és nem ab­ból, hogy megtanítják egy­­egy szóra). De az „emberszámba ve­réshez” tartozik az is, hogy időben tudomásul vesszük, hogy a gyerek nemcsak öröm forrása, hanem az a va­laki is, akihez alkalmazkod­nunk kell, aki körül csendes, egyenletes, nyugodt, bizton­ságot adó légkört, rendszeres életmódot kell kialakítanunk (akkor is. ha eddig a válto­zatos, hangos, kicsit bohém életet szerettük), aki miatt estéről estére otthon kell ma­radni (akkor is, ha eddig sze­rettünk gyakran eljárni ott­honról), aki miatt nem lehet hétvégi kirándulást tenni vagy külföldre utazni, sőt aki miatt esetleg a mama szak­mai előrehaladása is elmarad egv időre. Azt jelenti-e mindez, hogv a szülőknek ezután fel kell adniuk saját életüket? Nem válik-e elkényeztetetté, kö­vetelőzővé az a gyerek, aki­re a szülők állandóan tekin tettel vannak? Nem arra kell-e szoktatni kezdettől fogva, hogy alkalmazkodnia kell? Minden jó közösségre, a jó családra is jellemző a kölcsö­nös alkalmazkodás. Már szinte unalomig ismételt közhely, hogy a jó házasság­hoz az is szükséges, hogy a házastársak alkalmazkodja­nak egymáshoz. De alkal­mazkodni keli egymáshoz szülőknek és gyerekeknek is. S ahhoz, hogy a gyermek életrendjében, szokásaiban, viselkedésében fokozatosan hozzánk alkalmazkodjon, az első lépéseket nekünk kell megtennünk. Olyan körülmé­nyeket kell teremtenünk, amelyek ezt megkönnyítik számára. Dr. F. J. Csokonai Vitéz Mihály: ÜJ esztendei gon­dolatok c. verséből idézünk: „Oh idő, futós idő, ..folyt, a sorrendben beküldendő vízsz. 1., függ. 11., IS. és vízsz. 66. sorokban. VÍZSZINTES: 11. Aram teszi. 12. Éneklő szócska. 13. Ráér egynemű betűi. 14. Betegséget Jelez. 15. Lassan magához térő. 18. Ember, aki lemond az élet örömeiről. 20. Pad végek! 21. Kézi mérték. 22. Minden tornak ez a vége! 23. A hét vezér egyike. 25. Pest kör­nyéki település. 26. Kinai hosszmérték. 28. Mérnöke, majd igazgatója volt a Ganz Gyárnak (Miksa). 30. Ipari tanuló régen. 32. Kétjegyű mássalhangzó. 33. Családi ünnepségek. 35. Földközi­­tengeri sziget. 37. Csont la­tinul. 38. Ha vad, az erdő lakója!!! 39. Képmutatóan ájtatos. 44. A levelet küldő névelővel. 48. Svájci szabad­sághős. 49. Szálkátlanított hal. 50. Puha fém. 51. Kerti növény. 52. Vonós hangszer. 54. Papírmérték. 56. Vissza: folyó Franciaországban. 57. Naiv egynemű betűi. 58. Viz­­parti növény. 60. Fehérnemű. 62. Idöhatározó szó. 63. Fé­­lig-meddig szamár! 64. Ta­gadószó. FÜGGŐLEGES: 2. Baranya megyei község. 3. Azonos mássalhangzók. 4. Lábaihoz. 5. Az ő lakásán. 6. Háziállat. 7. Frigy. 8. Vég­tag. 9. „A” folyadék, lo. Végtelen campingfelszerelés. 17. Vigyáznak rá. 18. Ter­méketlen föld névelővel. 24. Os szülő. 25. Hajó része. 27. Hangtalanul vivé. 29. Vés. 31. Nobélium vegyjele. 32. Egymást előző betűk. 34. Húz. 36. Harag latinul. 40. Idegen kötőszó. 41. Elavult címzésrövidítés. 42. Nem hagy jóvá. 43. Ugyanaz mint: argó. 44. Ázsiai ország lakója. 45. Gyermekem. 46. Kelme közepe! 47. Szolmizá­­ciós hang. 53. Petőfi-vers első szakaszának első sorá­ból három szó. 55. Virág­tartó. 57. Fontos táplálék névelővel. 59. Keleti uralko­dó. 60. Közepén viszi! 61. Tavasszal sok van a fán. 62. Egy angolul. 65. Indium vegyjele. 66. Ellentétes kö­tőszó. 67. LS. A megfejtéseket január 12-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉ­SEKET FOGADUNK EL. December 25-i, karácsonyi számunkban technikai hiba folytán — amint azt már közöltük — hibás kereszt­­rejtvény jelent meg. Ennek ellenére voltak olyan kedves rejtvényfejtők, akik a deffi­­niciók alapján megszerkesz­tették a négyzethálót is, és megfejtették a rejtvényt, s azt beküldték hozzánk. Va­lamennyiük egy-egy köny­vet nyert az alábbiak sze­rint: Balogh József, Gincsai Miklós, dr. Kubassy Tamás­­né, Lóránt Ildikó, dr. Pász­tor Istvánná, Racskó Mi­hály, Racskó Mihályné nyír­egyházi, Kiss Csaba nagy­­kállói és Révész Bertalan záhonyi kedves rejtvényíej­­tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Az álmok: játék, futás, szülő, mese Száznegyven perc gyermekség Pedagógusok és szülők Nyíregyházán együttes számításokat végeztek, hogy a hat-nyolcéves gyermekek, gyakorlatilag az első és másodikos idő­beosztása miként alakul. Vajon a gyermek gyermek tud-e maradni. Az aláb­biakban néhány tapaszta­lat. és néhány gyermeki sóhaj. II napirend A szülők foglalkozásától függően, de általában a gyer­mekek többsége hat és hét óra között kel. Rohanva öltő. zik, reggelizik, a szülői ház minden reggeli izgalmát érez­ve. Ezt követően általában 15 perces út az iskolába, tipi­kusan bonyolult közlekedési viszonyok között. Itt délelőtt tanítás. Ezt követően vagy egész napos oktatás keretében délutáni munka, vagy napkö­zi, vagy tanulószoba. Közben a nevelők minden jóindulata ellenére is csak legfeljebb napi 2—3 óra szabad idő, ez is csoportban, behatárolt te­rületen, fegyelem alatt. Isko­lából hazamenet öt táján, is­métlődik a reggeli izgalom az újfent csúcsforgalmi időben. A gyermekek 15 százaléka ilyenkor még otthon iskolai munkáival foglalkozik, álta­lában szülői kényszerre. Ilyenkor jelentkeznek az ott­honi feladatok, megbízások, munkára szoktató kis tevé­kenységek. Nyári időben, ősz elején még adódik valami já. ték- és mozgáslehetőség, de a korai sötétedés miatt októ­ber és március miatt ez csök­ken. A családok nagy részé­nél a vacsoraidő és a mese diktálja a programot, majd a mosdás és lefekvés követke­zik, többségében este nyolcig. Ez a kissé szomorú felso­rolás még súlyosbodik néhány apró momentummal. Az iga­zi kikapcsolódást jelentő kis­dobos-foglalkozások zömében az iskolában zajlanak, az osz­tályban vagy az udvaron, vagyis nem biztosítanak iga. zi változatosságot. Az iskolai játékórák vagy egy-egy ját­szótérre, vagy rosszabb eset­ben az iskolaudvarra korlá­tozódnak. A délutáni otthoni játszások zsúfolt játszóterekre korlátozódnak, de otthon a legtöbb gyermeknek nincs megfelelő „dühöngője”. Ha az alvást 10 órára tesz­­szük, ami feltétlenül szüksé. ges még az ilyen korú, tanuló gyermeknek, akkor a számí­tások szerint napi 140 perc marad, amire azt lehet mon­dani: ime az alkalom, legyél gyermek. Amikor este vi­szonylag csendes lesz a ház, és a szülő munkája is csök­ken, a gyermek hiába vár a mesére, hiszen édesapa és édesanya fáradt. Pedig ez lenne a nap utolsó alkalma, hogy a kis emberke részesül­jön a fegyelem és kötöttség híjával egy kis jóból. Lazábban! A visszafogott mozgás­igény, a túl gyors élettempó, a „hivatalos” keretek között zajló játék végeredményben a gyermeket megfosztja az igazi kikapcsolódástól, a szel­lemi és fizikai regenerálódás­tól — állapítja meg a megfi­gyelés. A megkérdezett kis is. kolások igényeiket ilyen mon­datokban fogalmazták meg: „Legjobban a szombatot sze­retem, mert akkor délután szabad.” „Nekem este sose mesélnek, p^dig úgy szeret­ném.” „Édesanyámék mindig sietnek, sokszor meg se tud­ják hallgatni amit mondani akarok.” „Az iskolából min­dig ugyanarra a térre visz­nek. Unom.” „Nagy öröm, ha valaki este leül az ágyamra, és mesét mond.” „Nálunk ott­hon a tévével többet törőd­nek, mint velem és a testvé. remmel.” A gyermekek raj­zokat is készítettek, melyek­nek ezt a témát adták meg: Szabad időm. Ábrázoltak a gyermekek otthoni segítést, de az ötven képen csak három olyan volt, amelyen az iskolás családi körben mutatta magát. A já­tékot felvillantó képek általá­ban az iskolaudvaron mutat­ták a gyerekeket, s csak két lányka festette meg a babá­zást. Szegényes volt a fiúk játéka is, 80 százalékuk a fo­cinál ragadt meg. Mindez jelzi, hogy se a gyermek sza­bad idejének szervezése, irá­nyítása, se a kicsik fantáziája nem elégséges. Sokkal lazább, színesebb lehetőség és elkép. zelés kellene ahhoz, hogy a játék, mozgás, gyermekkel foglalkozás színesebbé váljék. Gyerekesebben Szülőknek, nevelőknek, út­törővezetőknek egyaránt jó tanulságokkal szolgált ez a felmérésnek nem mondható megfigyelés. Mutatja, hogy gyermekeink időfelhasználása nem felel meg az életkor adottságainak. Túl korán csöppennek bele a felnőtt életritmus számukra megter­helő sodrásába, s nem a ta­nulmányok, hanem a rosszul felhasznált szabad órák je­lentik az igazi veszélyt. Erre célzott az oszágos úttörő-ta­nácskozás is legutóbb, amikor sürgették: több és okosabb játéklehetőség szükséges ah­hoz, hogy a könnyed kikap­csolódás megadja a lazulást, az örömöt, egyszóval meg­őrizze a gyermeket gyermek­nek — amíg lehet. B. L. SZABAD IDŐBEN Hotivum-bélyeggyűjtés A bélyegábrán alapuló, úgynevezett motívumgyűj­tésnek tulajdonítható, hogy a filatélia a világ legnépsze­rűbb hobbyja lett. Hogy a bélyegkép szinte kimeríthetetlenül változatos tematikájú gyűjtemény ösz­­szeállítására alkalmas, né­hány példát sorolunk fel. Aki politikai érdeklődésű, az a munkásmozgalommal, a bé­kéért folyó harccal, az anti­­fasizmussal kapcsolatos bé­lyegeket igyekszik megsze­rezni. De igen hatásos az a gyűjtemény is, amelyben a Május 1-ét köszöntő kiadá­sok szerepelnek. Kiemelhe­tünk egy személyt is, például Lenint, hiszen a világon még nem volt senki, akinek arc­képét, az egész emberiséget formáló eszméit, történelmi jelentőségét, annyi ország bé­lyegén örökítették volna meg, mint az övét. Természetesen a gyűjtemény akkor lesz teljes, ha az arcképét ábrázoló ki­adásokon kívül a munkássá­gát bemutató bélyegek is az összeállításba kerülnek. A vi­lágpolitikai érdeklődésűek fi­gyelmébe ajánljuk az Egye­sült Nemzetek Szervezete postája által és a nemzetközi szervezet különböző intézmé­nyei tiszteletére a világ szin­te minden országában kiadott bélyegeket. A kulturális, tudományos érdeklődésűek valamely tu­domány-, vagy művészeti ág­ra vonatkozó bélyegeket sze­rezzenek meg albumuk szá­mára. összeállíthatjuk tudó­sok, irók, művészek arckép­csarnokát is. Sokoldalú lehe­tőséget nyújt például az or­vostudomány bemutatása az ókortól a legújabb időkig. Feldolgozhatjuk a betegségek elleni harcot, vagy például a Vöröskereszt tevékenységét is. A képzőművészeti rep­rodukciókat ábrázoló kiadá­sok .száma sok ezer. Az ősi barlangművészet alkotásai éppúgy megtalálhatók bé­lyegeken, mint a legújabb stílustörekvések képviselői­nek művei. Hasonló a hely­zet a színházi, zenei, tánc-, vagy az építőművészeti kiad­ványoknál. A természettudományi ér­deklődésűek figyelmét az ál­lat- és növényvilágra vonat­kozó sok-sokezer bélyegre hívjuk fel. Korunk nagy tudományos szenzációjának: a világűr meghódításának minden je­lentős eseményét, sőt, az em­bernek erre irányuló törek­vését bélyegeken is nyomon követhetjük. Olyan sok ilyen témájú bélyeget adtak ki, hogy már külön katalógusba foglalták őket, és megszerzé­sük nem csak nagy szorgal­mat, de meglehetős anyagi áldozatot is igényel. A Ma­gyar Posta művészi raj­zó bélyegein az Ikarus-mon­­dától kezdve a július 15-re várható közös szovjet-ameri­kai űrrepülésig, az űrkutatás fejlődésének egész történetét végigkísérhetjük. Ugyanez vonatkozik a repüléstörténet­re is. Nincs a sportnak olyan ága, amely bélyegen ne szerepel­ne. Olimpiák, a világ- és Eu­­rópa-bajnokságok, jelentős találkozók, mind filatéliai emléket kaptak. Nagyon szép gyűjtemény lehet a gyerme­kek mesevilágát, vagy az if­júság életét, találkozóit, a ve­lük való törődést bemutató összeállítás. Ha valaki egy témakörbe tartozó bélyegeket szerez meg, azzal még nincs motí­­vujngyűjteménye. A felépí­tésbe valamilyen rendszert kell belevinni ás a bélyegek mellett más filatéliai doku­mentumokat is! — mint pél­dául a bélyegzéseket, első napi borítékokat —,kell meg­szerezni. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom