Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. január 4. ÉPÍTÉS HELYETT MAGYARÁZAT Kérdőjelek a Malomkertben A Vöröshadsereg útján a megyei kórházzal szemben lebontott családi házak, s a mögülük kibontakozó új ABC-áruház adja tudtunkra, hogy ott — a Vöröshadsereg, Kert, Szántó Kovács János, valamint az Ady Endre utcák által közbezárt területen — városunknak egy új lakónegyede van kialakulóban, melyet a régi malomépületről Malomkertnek, hivatalosan pedig XIX-es lakókörzetnek neveznek. A beépített terv szerint a lakóházak részben célcsoportos beruházásként valósulnak meg. Az ötödik ötéves terv végéig 690 lakás (évi 200) lakásépítő szövetkezet szervezésében, társasházak formájában fog megépülni. Csúszó határidők A MÉSZÖV lakásszövetkezet titkársága még 1973- ban kezdte meg e körzetben épülő lakásokkal kapcsolatos tagszervezést. (Azért a MÉSZÖV, mert ekkor Nyíregyházán nem volt önálló szövetkezet, amely e feladatra vállalkozhatott volna, csak amikor 1973 júliusában megalakult a Váci Mihály Lakásépítő- és Fenntartó Szövetkezet, amely tevékenységi körébe vonta az építés, fenntartás munkája mellett a tagszervezést is.) Akik 1973 júliusában léptek a lakásszövetkezet tagjai sorába — mellyel természetesen együtt járt, hogy a 30 ezer forint, úgynevezett sajáterő előleget be kellett fizetniük — a lakásszövetkezettől szóbeli ígéretet kaptak, hogy 1974-ben a Malomkertben lakáshoz jutnak. Ezt később előkészítési nehézségekre hivatkozva a szövetkezet 1975-re módosította. De ezt a határidőt sem tudják betartani.. Napjainkban is még csak az első 33 lakás alapozását kezdte meg a kivitelező vállalat. Érthető tehát, hogy az érdekelt családok türelmetlenek, hiszen megoldatlan lakáskörülményeik miatt vállaltak ^ komoly anyagi áldozatot. Ennek ellenére, még ma is albérletbe kényszerülnek és fizetniük kell a magas albérleti díjat. Legtöbben gyermekekkel, lehetetlen körülmények között élnek. Joggal tartják ennyi várakozás után még azt is számon: vajon a lakásépítések és azok átadásának sorrendje követi-e a tagfelvételek sorrendjét? Számos panasz érkezett emiatt szerkesztőségünkhöz is. A leendő .lakótelep helyén családi házak vannak. A lakók elhelyezése és a nagy mennyiségű épület kisajátítása komoly feladat. A terület átadásának elhúzódása is mutatja, hogy nem megy zökkenőmentesen. A MÉSZÖV annak idején a tagszervezést arra az ígéretre alapozta, hogy 1973-ban a Malomkertben egy bizonyos részt építkezés céljára megkapnak. De végeredményben ez a határidő 1975 márciusára kitolódott, amikoris 264 lakásnak megfelelő területet készített elő a városi tanács. Késett a terv A terület átadása körüli bizonytalanságok késleltették a tervkészítést is. Gondot jelentett az is, hogy Nyíregyházán nem vállalták a tervezést. Ezért kénytelen volt a lakásszövetkezet a Budapesti SZÖVTERV-et felkérni. A SZÖVTERV is késett ugyan a tervekkel, végrered menyben azonban a lakókörzetben első ütemben épülő 224 lakás beépítési terve és a közműtanulmány lényegileg a terület előkészítésével egyidőben készült el. A Kert utcai fronton megkeidődtek a bontási munkák és mögötte — a magánlakások udvarai helyén — pedig az ÉPSZER vállalat megkezdte az A/3-as 32 lakásos épület alapozását. E lakások átadási határideje 1976. december 31. Mellette lévő területen felépülő nyolcvan lakásra vonatkozó kiviteli szerződés megkötésére pedig előreláthatólag a jövő év elején sor kerül. A lakások tehát olyan sorrendben épülnek, ahogy a terület átadásra kerül, s amint azok építését a kivitelező vállalja. Ez által valóban előfordulhat, hogy akik később léptek a szövetkezeti tagok sorába, néhány hónappal hamarabb jutnak lakáshoz és fordítva. A lakótelep gondjaiként kell megemlíteni, hogy a többszintes épületeknél a közművek egyidejű elkészítése nem nélkülözhető. Esetünkben a közművek a környező utcákban bár adottak, .de bővítésük, a lakókörzetben való megépítésük komoly feladat. A közműtervet a tervezőnek módosítania kell, s csak ha ez megtörténik, azután tudja a lakásszövetkezet a munkát a KEMÉV vállalattól megrendelni. Mindenki „mossa kezét" Amint a fentiek igazolják, minden érdekelt szerv, hatóság a maga oldaláról magyarázatot tud adni az elhúzódó munkákra, de ez a lakókat nem elégíti ki. ök a pénzükért lakást várnak, immár évek óta. Türelmetlenségüket az sem-csökkenti, ha azt mondjuk: az építkezés elkezdődött és ez biztató jel. A holtponton való átlendülés gyorsabb ütemet ígér. A terület további átadásával remélhetőleg nem lesz probléma, és 1976-ban az ÉPSZER mellett a TÖVÁLL is bekapcsolódik a kivitelezők sorába. Mint ismeretes a jogszabályok jelentős kedvezményt biztosítanak a lakásépítőknek. Az egyéni, anyagi vállalás ugyanakkor jelentős tehertől kíméli meg az államot, helyes volna tehát, ha ezt a vállalkozást súlyának és jelentőségének megfelelően 'kezelnék az illetékesek. Soltész Ágnes Baleset — szülés előtt A kótaji Vass István életében először ült motorkerékpárra, alig tett meg néhány száz métert és máris halált okozott. A halálmenetben a motorkerékpárt nem csupán az üzemanyag hajtotta, hanem a fiatalember vagánykodása. Hajtott azután a buta virtus — és az alkohol. A mindenre kiterjedő rendőri jelentés szerint a tragédia Kótaj belterületén történt tiszta időben, valamivel dél előtt. Az úton semmilyen jármű nem közlekedett, ami Vasst zavarhatta volna a vezetésben. Csak két ember ment az út jobb oldalán: Hankó János és Hankó Jánosné. Az aszszonyt kapta el a motor kormánya... Az oda sereglő járókelőknek a hangjuk is elakadt: a még szenvedő áldozat magzata megmentéséért könyörgött... A mentő korán jött mégis elkésett. A várandós mama meghalt. Háborogtak a felbolydult falu lakói. Nos, bármennyire is fáj, tanulságképpen muszáj leírni, hogy a balesetért az elhunyt is felelős. A bűnügyi aktában fényképek, rajzok és tanúvallomások bizonyítják, hogy a széles járda ellenére a házaspár az úttesten közlekedett, s ezzel megszegték a KRESZ 41. paragrafusában foglaltakat. Ök szabálysértést követtek el, a bűn a 19 éves fiatalember lelkét terheli. Ki is ez a fiatalember? A 110. sz. Szakmunkásképző Intézet harmadéves tanulója. A bűnüldözők kérésére az intézet jellemzést adott róla, ami szintén lesújtó. A Centrum Áruház az intézetben feljelentést tett a fiú, ellen két magnókazetta ellopása miatt. Az osztályfőnöki véleményből csak néhány szó: „Hanyag, rossz tanuló, fegyelmezetlensége miatt többször ki kellett küldeni az óráról, több tantárgyból elégtelen.” A fiúnak már nem él az apja, édesanyja beteges. Baráti köre szintén elégtelen. A baleset napján Vass szintén „jó” társaságban italozott, majd — vallomása szerint — a kétes hírű barátjától elkérte a motor sluszkulcsát, hogy úgymond gyufát vásárolhasson. A felelőtlen barát átnyújtotta, vagy elvinni hagyta a kulcsot, a baleset indítóját. A jogosítvány nélkül, ittasan gázoló fiút a bíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa három év szabadságvesztésre ítélte. Nábrádi Lajos MINDENKI ÖRÖMÉRE! Tárlat a megyei múzeumban A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az elmúlt esztendőben több ezer látogatóval nőtt azok száma, akik kíváncsiak voltak az értékes gyűjteményre. Szerepet játszott ebben az is, hogy a múzeum vezetése kereste a kapcsolatot az üzemekkel és iskolákkal, és így olyanok is eljutottak a kiállítótermekbe, akik korábban csak hallottak az érdekes anyagról, s legfeljebb csak újsághíradásból értesültek az országosan is érdekes látnivalókról. Mindez arra serkentette a múzeum vezetését, hogy az 1976-os évet úgy kezdje, hogy a kedves látogató elé tárja azokat az újdonságokat, melyek valóban megérdemlik a figyelmet. Adományok, ajándékok Egy múzeum rangját az is bizonyítja, hogy hatóterületén o lakosság milyen mértékben tartja vele a kapcsolatot. Sok értékes, múzeálisan gazdag anyag található ugyanis magánkézben, mely alkalmas arra, hogy gazdagítsa egy kiállítás anyagát. Az elmúlt évben Léderer Ervin antik szoborgyűjteménye került így a Jósa András Múzeum tulajdonába. Az adományozók sorában kell ezenkívül említeni Bocskai Sándort, valamint Erdei Tamást és Gyenes Tamás özvegyét. Azok a plakettek, makettek, melyeket a múzeumnak ajándékoztak, igazi helytörténeti és művészettörténeti értékekkel gazdagítják az anyagot. Nem lenne igazságos, ha nem említenők azt az adományt, amelyet a sóstói művésztelepen dolgozók hagyományoztak volt a múzeumra. Igaz, művészi értékük különböző és vitatható is, de önmagában az a tény, hogy egy, a Nyíregyházán időszakosan működő alkotó közösség műveiről van szó, a gyűjtemény értékét eleve, meghatározza. A látogató joga a döntés arról, mi tetszik és mi nem. Sok kép, és sajnos kevés szobor mutatja, hogy a kies környezetben születtek maradandó művek is. Vétel A múzeum az elmúlt esztendőben azt a gyakorlatot követte, hogy vásárolt mindazoktól, akik a magyar képzőművészetben jelentős személyiségek. Igaz, a gyűjtemény korántsem teljes, de ezt befolyásolják az anyagi lehetőségek, nézetek és vélemények is. Mindenesetre öröm, hogy a művek között találjuk Csiky Tibor alkotását, valamint a hajdani Benczúr-tanítvány, Klimkovitis Béla műveit is. Erdei Dezső Barzó-portréja teszi Új tehéntakarmány Egy japán kísérleti állattenyésztő telepen újfajta takarmánnyal etetik a teheneket. A takarmány alapanyag fűrészpor, amelyhez paradicsomlét, vagy „ketchup”-ot kevernek. Az erjesztés gyorsítására élesztőt is adnak hozzá. A tehenek jó étvággyal fogyasztják az új táplálékot, amely a hagyományos takarmány árának mindössze 25 százalékába kerül. A kísérleti telep vezetője Keito Tatebe elmondotta, hogy az újfajta takarmánnyal táplált tehenek jobb minőségű, kevesebb koleszterolt tartalmazó tejet adnak. A telepen már 2 éve folyik a kísérlet. Februárban azt tapasztalták, hogy az új takarmányra fogott tehenek és ökrök látványos módon meghíztak. Az új termék iránt nagy érdeklődést tanúsít Anglia Amerika és Kanada is. kellemes néznivalóvá a gyűjteményt. Amint látható, a vásárolt alkotások valamilyen formában kötődnek Szabolcs- Szatmárhoz, így alapját "képezhetik egy későbbi gyűjteménynek. Nem kevésbé jelentős a néprajzi szerzemények listája. Ajaki második vasárnapi asszonyruha, millenniumi díszviselet szerepel az új anyagok között. És hogy a látogató igazi örömet érezzen: megtekinthetőek lesznek azok a művek is. amelyek eddig a raktárakban lapultak. Menyhárt József, az ismert debreceni művész és restaurátor több olyan barokk arcképet tett széppé, melyek bizonyára a képzőművészet iránt érdeklődők tetszését is megnyerik. Mindezt szükséges volt előrebocsátani akkor, amikor hírül érkezett, hogy a nyíregyházi Jósa András Múzeumban olyan kiállítás nyílik január 18-án, ahol azok a művek kerülnek közönség elé, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Remélhető, hogy a múzeum, erőfeszítései, hogy a tárlatokat mind többen nézzék, eredményre vezet, és így az új szerzemények sokak okulására és örömére szolgálnak majd. A tárlat egy hónapig tart nyitva, (b) Centenáriumi ipari vásár Szegeden Országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg az 1976. évi Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár iránt. Az idén ünnepli a Tisza-parti város az 1876. évi „Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás” megrendezésének 100. évfordulóját. Az akkori országos jellegű és méretű szegedi rendezvényt tekintik az első szegedi ipari vásárnak. Az érdeklődésre jellemző, hogy eddig több mint 250 hazai ipari vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet jelentette be részvételét. A Szabolcs megyei vállalatok közül a többi között jelen lesz a MEZŐGÉP Nyíregyháza, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Tiszavasvári és mások. Szívesen vesznek részt ezen a termékbemutatón, amelyet a jobb áruellátásért, a korszerű techni káért jelszó jegyében rendeznek. Jól tudják, hogy a szegedi termékbemutató már évek óta lehetővé teszi a felhasználóknak, a kereskedelemnek, a fogyasztóknak, hogy kedvező körülmények között tájékozódjanak a kínálatról. A július 23-tól augusztus 8-ig megrendezésre kerülő vásárt olyan fórummá kívánják tenni, amely a ma piacát tükrözi, a holnapi üzletkötés céljaira. Ez alkalommal nemcsak a magyar, hanem a külföldi vállalatok, elsősorban Szeged testvérvárosainak üzemei nagy számban mutatják be termékeiket. Már az előkészületből is látható, hogy Szeged méltó módon emlékezik meg első ipari vására rendezésének 100. évfordulójáról. „Csak a felébe kerülhet1” — hirdette a szilveszteri műsort az aktualizált címe. Már most azt kellene eldöntenünk, hogy vajon féláron kaptunk-e jó humort, vagy egyszerűen csak olcsóbbat? Netán előzetes mentséget jelzett a cím? THja, a keret!. ..) Az a gyanúnk, hogy ezt is, azt is — már ami a humor minőségét, szilveszteri televíziós szórakozásunk hangulatát és hőfokát illeti. (Persze az utóbbiakat kinek-kinek a külön, tévétől független hangulata erősen befolyásolhatta...) Nos, Arsene Lupinnek valóban sikerült néhány jó számot becsempésznie a szilveszteri műsorba, bár meg kell mondanunk, hogy kevésbé mulatságos eleganciával tette és ezúttal minden neki sem sikerülhetett. Már maga az a nyitó blüett is erőltetett, mesterkélt volt. Régi ötletét (Majoros bácsi!) újította, hangolta zenésre Komlós János, a tőle megszokottól sokkal kevésbé szellemes, fáradtnak ható konferanszában, párban Sas Józseffel, aki dalosajkú „untermann”-ként sehogyan sem tudott Madár „bácsi” lenni. Az idő előre haladtával azután csak-csak emelkedett a szilveszteri hangulat. Már ezt jelezte Márkus László magánszáma is, de az első igazán újszerű, kitűnő alapötletű szám Bárdy György és Csákányi László kettőse volt a nemlétező londoni szálloda jó üzletmenetéről a „praktikus” kiküldetési elszámolásról. Alfonso is alaposan besegített a hangulat felfelé ívelésébe brilliáns paródiáival, amelyekben a klasszikus paródiaelemekhez társult, bizonyos utánozhatatlanul egyéni, derűsen fanyar alt'onsói stílus most sem maradhatott hatástalan. Gálvölgyi János paródiái (Filléres fesztivál) ugyan hagyományosabb eszköztárúak voltak, de ő is felnőni látszott a műfaj csúcsaihoz. A kevéssé csattanós villámtréfák és egykét régebbi ötletű szám felfrissítése (ne essék most róluk külön is szó, hiszen a színészek sokban feledtették a szöveg laposságait) sem rontotta meg a hangulatot, mert Kellér Dezső is konferált és ismét új ötlettel rukkolt elő, az öregek tornájával. (Feleki Kamill, Turay Ida.) És a legriagyobb élmény: Day ka Margit. Olyan karaktere, színpadi levegője van, hogy bármit csinált ezen az estén is, az „kész kabaré” volt — a kifejezés nagyon megtisztelő értelmében. Miről még? Talán Hofi Gézáról, akinek a számáról voltaképpen azt lehet mondani, mint az egész műsorról: nehezen, döcögve indult, ám régebbi ötletek felfrissítései sem homályosíthatták el benne a valóban újat, az aktuálist, a szellemest és a színészi teljesítmény, az egyéni varázs is megemelte. Végül — és tényleg a végén — kedvesen derűs színfolt volt a tévébemondók házimulatsága, egyik-másik betét (pl. Tamási Eszteré) még produkciónak sem volt utolsó. Merkovszky Pál
