Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

26. szám ÄRA 80 FILLER 1976. január 31., szónkat Ülést tartott az Elnöki Tanács Napirenden: rendelet az állami kitüntetésekről - Állampolgársági és kegyelmi ügyek — Bírák megválasztása A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az állami kitüntetésekről. A jogsza­bály egységes rendszerbe foglalja az állami kitüntetések körét, alapításuk és adományozá­suk általános szabályait. Hatályon kívül he­lyezve a korábbi törvényt, újra szabályozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és kitüntető címeit, amelyek alapítása és adományozása az Elnöki Tanács alkotmányos jogköre. Az Elnöki Tanács Szocialista Magyaror­szágért érdemrend elnevezéssel új kitüntetést alapított polgári és katonai személyek részére a szocializmus építésében és védelmében hosz­­szú időn át végzett kiváló munka, kiemelkedő társadalmi közéleti tevékenység elismerésére. Felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy sza­bályozza a miniszterek és a tanácsok által ala­pítható, illetve adományozható kitüntetések­kel kapcsolatos kérdéseket. Az Elnöki Tanács újólag meghatározta ki­tüntetéseinek alapszabályát és adományozásai szabályait, többek között a kitüntetések leírá­sát, viselési sorrendjét és az adományozás fel­tételeit. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az elmúlt évi állampolgársági és kegyelmi ügyek ta­pasztalatait, megállapította, hogy az illetékes állami szervek a szocialista törvényesség és humánum követelményeinek megfelelően vé­gezték munkájukat. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és választott meg. Magyar—lengyel árucsere­forgalmi megállapodás Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és dr. Jerzy Olszewski lengyel külkeres­kedelmi és tengergazdálkodá­si miniszter pénteken Varsó­ban aláírta az 1976—1980. évekre vonatkozó hosszú le­járatú magyar—lengyel áru­csere-forgalmi megállapodást. Az aláírásnál jelen volt Né­meti József, hazánk varsói nagykövete, Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, valamint lengyel rész­ről Tadeusz Nestorowicz mi­niszterhelyettes. A most aláírt egyezmény 2,6 milliárd rubel értékű áru­forgalmat irányoz elő orszá­gaink között, ami 59 százalé­kos növekedést jelent az elő­ző ötéves időszak tényleges áruszállításaihoz viszonyítva. Dr. Bíró Józsefet varsói tartózkodása alatt fogadta Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke. Púja Frigyest fogadta Pham Van Dong Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke pénteken fo­gadta Púja Frigyest, a Ma­gyar Népköztársaság kül­ügyminiszterét és kíséretét. A látogatás, amelyen jelen volt Hoang Van Lói külügy­miniszter-helyettes és Karsai Lajos magyar nagykövet is, szívélyes' baráti légkörben folyt le. Befejeződött a tudományos emlékülés a Rákóczi-szabadságharcról referátumokra utalva kiemel­te a szatmári béke tudomá­nyos értékelésének fontossá­gát. A pénteki programban el­sőként R. Várkonyi Ágnes, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője foglalta össze előadásában a Rákóczi-szabadságharc törté­nelmi helyét és a szatmári béke értékelését. dályozta ugyanis, hogy a ma­gyar fejlődés hagyományaitól megfosztva Magyarországot az örökös tartományok sorá­ba illesszék. Vitás kérdés Rákóczi döntése; miért hagy­ta el hazáját? Benda Kál­mán rámutatott, hogy éppen ebben a döntésben van Rá­kóczi nagysága, mert képte­len volt feladni addig val­lott elveit, s nem fogadta el a szatmári béke feltételeit. Ezután korreferátumokkal folytatódott a vitaülés, a sza­badságharc utolsó esztendei­nek történelmi, társadalmi és gazdasági hátterét, kiemelke­dő személyiségeinek szerepét elemezve. Ezekkel a hozzá­szólásokkal fejeződött be a tudományos emlékülés. Jelentős eseménnyel foly­tatódott pénteken délelőtt a magyar—szovjet barátsági hét eseménysorozata. A megyei könyvtár előadótermében a Szovjetunió című havonta megjelenő képes folyóirat szerkesztői találkoztak az ol­vasókkal, a terjesztőkkel és a Kelet-Magyarország szerkesz­tőivel. Gulyás Emilné dr., a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra köszöntötte a megjelente­ket, Perlai Rezsőt, a „Szov­jetunió” magyarországi fő­szerkesztő-helyettesét, Kővá­gó Györgynét, a Lapkiadó Vállalat osztályvezetőjét, Ba­kos Lászlót, a Lapkiadó Vál­lalat magyar nyelvű szovjet lapok és folyóiratok felelősét. Az ankéton Perlai Rezső is­mertette a tizenkilenc nyel­ven megjelenő Szovjetunió cí­mű havi folyóirat munkáját, törekvéseit és szólt a „Lá­nyok, asszonyok”, az „Éva”, a „Fáklya” szerkesztéséről. Bakos László jutalmakat nyújtott át a magyar nyelvű szovjet lapok, folyóiratok legjobb megyei terjesztőinek, elsőként a KEMÉV Bánki Donáth szocialista brigádnak, illetve vezetőjének, Barna Jánosnak, akik elsőként kez­deményezték a folyóirat ter­jesztését, népszerűsítését a szocialista brigádok körében. Szovjetunióba szóló jutalom­­utat kapott Siklós Adám, könyvutalványt Bagoly Dá­niel, Balogh Katalin, Bán György, Bedő Lajosné, Bíró Jenöné, Bodnár Józsefné, Dé­vényi András, Szikszai Jó­zsef, Csépke István, Fehér Károly, Kállai Bálintné, Má­­jer István, Kordován Zsuzsa, Nagy Domonkos, Nagy Mi­­hályné, Palicz János, Rakács Zoltán, Szabó Antal, Szabó Pál és Zsirkó Imréné. Egy másik találkozón a Tu­domány és Kultúra Házának képviselője olyan fiatalokkal beszélgetett, akik szovjet fia­talokkal leveleznek. Ez az eszmecsere Mátészalkán zaj­lott, részvevői ottani közép­­iskolások voltak. Ugyancsak ebben a városban volt baráti beszélgetés az asszonyok éle­Perlai Rezső, a Szovjetunió című folyóirat főszerkesztő-he­lyettese a lap célkitűzéseiről beszélt. téről, mégpedig a MOM kul­túrtermében. Kiállítás is nyílt Szatmár fővárosában a mú­zeum termeiben. Témája a Szovjetunió közép-ázsiai köz­társaságainak élete, fejlődése. Nagy érdeklődés kísérte Nyíregyházán a népfrontklub­ban a szovjet nagykövetség munkatársának előadását, aki az érdeklődőkkel az SZKP nemzetiségi politikájáról tá­jékoztatta. Solohov életéről és munkásságáról szintén a megyeszékhelyen volt beszél­getés a pedagógiai tovább­képzőben. Az orosz szakos tanárok számára különösen hasznos és jelentős volt a summázó referátum és a ki­bontakozott vita. Két vidéki esemény érdemel még emlí­tést: az egyik Leveleken, a másik Gégényben zajlott. Ez utóbbi helyen szovjet katonák találkoztak a KISZ-esekkel, míg Leveleken az asszonyok szovjet nők életével ismer­kedhettek. A hét utolsó napján egy filmvetítéssel egybekötött űrkutatási előadásra kell fel­hívni a figyelmet, amely TIT-klubban lesz. Ezenkívül Nyíregyházán lesz az úttörő- és pionirtalálkozó, a tejipari vállalatnál egy ifjúsági téma megbeszélése, valamint Kis­várdán egy katona—fiatal ta­lálkozó. A „Szovjet autó” címmel rendezett ankétot Mátészal­kán a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, a Magyar Autóklub helyi csoportja és az 5-ös számú Volán Vállalat csütörtökön. Az ankéton a szovjet Zsiguli és Moszkvics gyár képviselői találkoztak az ilyen típusú gépkocsik tulaj­donosaival. A beszélgetés so­rán a szovjet gyárak képvi­selői beszámoltak vállalataik 30 éves fejlődéséről, majd válaszoltak a gépjármű-tulaj­donosok kérdéseire — írja le­velében Zsoldos Barnabás. Szintén a magyar—szovjet barátsági hét keretében nyílt kiállítás Tiszavasváriban a művelődési otthonban ked­den „A Szovjetunió IX. öt­éves terve képekben” cím­mel. A tárlat a soknemzetisé­gű szovjet nép életét, munká-'2' ját mutatja be. A február 3- ig’nyitva tartó kiállítás iránt nagy az érdeklődés. Már az első napon 400-nál több lá­togatót fogadott — tudósítja Rácz Sándor. Vitás kérdések a szatmári béke értékelésében címmel Benda Kálmán, az MTA Tör­ténettudományi Intézetének főmunkatársa világította meg előadásában, az újkori ma­gyar nemzet tragédiájának nevezett eseményt. Nem ma­gyar szempontból lényeges ez a békekötés, hanem Habs­­burg-szempontból, megaka­amararszüg AZ MSZMP SZABOLCSSZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KISZ-VÁLASZT ÁSOK Beszámoló taggyűlések hatszáz alapszervezetben Félidőhöz érkeztek me­gyénkben a KlSZ-választá­­sok: az 1200 alapszervezet közül már több, mint hat­száz helyen tartották meg a beszámoló taggyűléseket. A KISZ megyei bizottságán el­mondták: a taggyűlések ak­tívak, az üzemek, intézmé­nyek párt- és gazdasági ve­zetői kellő segítséget adtak a szervezeti élet jelentős ese­ményeihez, sőt a legtöbb he­lyen személyes részvétel­lel is hozzájárultak az alapo­sabb, elemzőbb taggyűlések­hez. Több mint négy és fél ezer KISZ-fiatal szólt hozzá az eddigi taggyűléseken, és mondta el véleményét az alapszervezet, a vezetőség és saját KISZ-munkájáról. Re­ális értékelések hangzottak el a fiatalok megbízatásai­nak teljesítéséről is. A KISZ KB 1974. áprilisi ha­tározatát követően most második alkalommal értéke­lik minden KISZ-tag mun­káját, s a taggyűlés dönt: megfelelt-e a követelmények­nek az illető KISZ-fiatal, di­cséretet érdemel-e, átlago­san dolgozott, vagy nem méltó a KISZ-tagságra, ame­lyet nem is újítanak meg ez utóbbi esetben. Eddig kö­rülbelül ötszáz fiatal tagsá­gát nem újították meg a több, mint hatszáz taggyű­lésen: felerészben a KISZ- tag sem kérte, felerészben azonban a taggyűlés érté­kelése alapján történt az el­határozás. A taggyűlések azt jelzik: a KISZ-tagság bízik a jelenle­gi alapszervezeti vezetőkben, újra választják őket. Szám szerint a változás ennek el­lenére nagy: mintegy negy­ven százalékban új vezető­ségek kerülnek az alapszer­vezetek élére. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy megyénk KISZ-tagságának közel fele iskolákban tanul, s itt törvényszerű a sok vál­tozás — az új vezetőségek, vezetőségi tagok aránya meg­felelő. Az alapszervezetekben sok helyen éltek a többes jelö­léssel. A taggyűlések még közel két hétig zajlanak, ezalatt megyénk valamennyi alap­szervezetében összesen 35 ezer KISZ-fiatal értékeli egy év munkáját, s kezdi meg a felkészülést a követ­kező mozgalmi évre, amely egyben a a KISZ-kongresszus éve is. (ms) Kétnapos, országos tudomá­nyos emlékülést rendezett megyénkben a Rákóczi-em­­lékbizottság tudományos munkabizottsága, a TIT tör­ténelmi választmánya és a megyei múzeumok igazgató­sága. Ezzel a programmal kezdődött meg á Rákóczi Fe­renc születésének 300. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő tudományos ülések soro­zata. A Vaján, január 29-én kez­dődött esemény folytatása­ként pénteken a nyíregyházi tanárképző főiskolán tartot­tak vitaülést. Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárhe­lyettese bevezetőjében és vi­taindítójában az előző nap elhangzott előadásra és kor-Az SZMT-elnökség ülésezett Január 30-án ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsá­nak elnöksége. Napirendjén szerepelt annak a javaslat­nak a megvitatása és elfoga­dása, amely az 1976. évi gaz­daságpolitikai célkitűzések végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat jelölte meg. Ezt követően az elnökség megvitatta és elfogadta az SZMT, az el­nökség és a titkárság 1976 első félévi munkatervét. A BARÁTSÁGI HÉT ESEMÉNYEI ■ „„.. _ a személyes ismerkedések HÉT VEGE: jegyébea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom