Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-30 / 25. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. január 30. RIPORTEREINK JELENTIK Január 31 február 21: A szabolcsi télről Ha csak azt néznénk, hogy mennyi hó hullott az elmúlt két nap folyamán, nem lenne ok az aggodalomra: a nyíregyházi meteorológiai állomás mérése szerint csupán pár centiméterre tehető. Ám az időnként hetven—-nyolcvan kilométeres sebességgel fújó szél — mely húsz— harminc méter magasságig is fölkavarta a havat — megváltoztatta a képet: néhol tisztára söpörte a földet, máshol jókora torlaszokat emelt. Egyik napról a másikra tél lett! Január 28-án éjjel és 29- én napközben a megye fő közlekedési útjai teljes szélességükben járhatók voltak. Néhány mellékúton, bekötő úton azonban hótorlaszok emelkedtek, járhatatlanná téve azokat. A legkritikusabb helyzet a Sényő és Nyírtura közötti útszakaszon alakult ki: két és fél méter magas hóakadályok parancsoltak álljt a járműveknek. 28- án este egy csuklós autóbusz és egy Trabant rekedt a hóban ezen az úton. Ugyancsak járhatatlanná vált a Kisvárda és Szabolcsveresmart közötti út 28-án éjjel: reggelre egy nyomvonalon megtisztította a hómaró. Nehezen járhatók voltak csütörtökön a következő utak: Nyíregyháza és Kálmánháza között, Székelytől Baktalórántházáig, Nyírbogdánytól Nagyhalászig, valamint a Kisvárda, Dombrád és Tiszatelek közötti út. A megye területén összesen 32 hóeke és két hómaró dolgozik megállás nélkül. Órákat késett néhány vonat Nyíregyházán 28-án és 29- én. A Budapestről érkező vonatok késnek a legtöbbet — átlagosan egy, másfél óra a késés, de volt 3 óra 20 perces is. A váltókkal sok gondjuk van a vasutasoknak — befagytak, sokat befújt a hó, nehezen működtethetők. A Volán autóbuszai — mivel viszonylag jó a helyzet az utakon — nem sokat késnek. A legnagyobb késések félórásak voltak. Egy autóbusz elakadt 28-án késő este Nyírturától két kilométerre, utasai gyalog folytatták útjukat Sényőig. A buszt csütörtökön délután mentették ki a hótorlaszok közül. A megyében több helyre egyáltalán nem jutottak ki tegnap a Budapestről érkező hírlapok, mivel több órát késett a postavonat. A postabuszok kiindulása után érkezett, így a megyei postahivatal személykocsijai vitték ki néhány városba és községbe a hírlapkötegeket. \ Kétméteres hótorlaszok A nyíregyháza—vásárosnaményi úton tiszta volt a terep, csupán itt-ott késztette óvatosságra a gépkocsik vezetőit egy-egy átfúvás. Söpört a hó a betonon, az északi szél keresztbe kapta az úttestet. Napkor felé fordulva már nehezebb volt az előrehaladás — hullámzó, de nem túl vastag hóréteg borította az utat. Sényő és Nyírtura között viszont két, két és fél méteres hófal szegélyezte a betoncsíkot, mely csak pár helyen látszott a hó alól. Dolgozott a hómaró. Rácz Béla és Tóth József ültek a vezetőfülkében. Éjfél körül álltak munkába, felkészítették járművüket, és reggel hét óra után kiindultak a Sényő és Nyírtura közötti útszakaszra, ahonnan rendkívüli méretű hótorlaszokat jeleztek. Az első szakasz körülbelül hatszáz méter hosszú lehetett, néhol csak félméteres, másutt több mint kétméteres buckák állták útjukat. Egy szürke Trabant lapult a hóban az út szélén, a hómaró óvatosan kikerülte. Pár perc múlva megérkezett a gazdája Sényőről. Előző nap Ifjúmunkásnapok megyénkben Ifjúmunkásnapok kezdődnek megyénkben szombaton. A KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács, az SZMT és több más rendező szerv összefogásával háromhetes eseménysorozatra kerül sor. Szabolcs-Szatmárban 36 ezer ifjúmunkás dolgozik, közülük 12 ezer a KISZ tagja. Munkájuk, életük alakulása a fejlődő, iparosodó megyében különösen fontos. Ennek részletesebb megismerése, a fiatal munkások közéleti szereplése jelenti a legfontosabb célokat az ifjúmunkás napok során is. A rendezvénysorozat öt napja mindig egy-egy témakör gazdag kibontakozásához járul hozzá. Így az ifjúmunkásnapok megyei megnyitója január 31-én 10 órakor lesz a megyei pártbizottság nagytermében. Ezen a napon az ifjúmunkások körében végzendő politikai munka időszerű feladatairól lesz szó. Február 7 az ifjúmunkások és a kultúra napja címet viseli. A megyei művelődési központban amatőr képzőművészeti és karikatúra kiállítás lesz. Megtartják az ifjúmunkás vers- és prózamondó verseny nyertesei, valamint a népitáncosok bemutatóját. Ekkor kerül sor a különböző pályázatok értékelésére és díjkiosztására is. Egy hét múlva, február 14-én a termeléssel kapcsolatos programok lesznek. A HAFE gyáregységében tartják meg az esztergályos és lakatos szakmában a „Ki minek mestere” megyei döntőjét. Az ifjúmunkás KISZ-vezetők politikai akadémiájának programjában az ifjúsági parlamentekről, a KISZ termelőmunkában betöltött szerepéről lesz szó. Február 17 a rendezvénysorozatban a tudomány napja lesz. Megtartják a II. megyei műszaki fejlesztési konferenciát, amelyen a vitaindító előadás után a véleményeket szekciókban, a tudományos egyesületek vezetőinek részvételével mondhatják el a fiatalok. A sportrendezvényekre február 2il-én kerül sor. Ekkor tartják a sakk, asztalitenisz, légpuskaversenyek megyei döntőit. Az ifjúmunkásnapok 1976 évi rendezvényeire a KISZ és a többi rendező szerv több ezer ifjúmunkást vár. Embernél is magasabb hótorlasz Nyírtura és Sényő között. Hóhelyzet Tovább élnek a nők, mint a férfiak Hermann Imre postás szokásos napi 40 kilométeres útja előtt az orosi határban. este kilenc tájban indult Nyíregyházára a tízkor végző felesége elé Papp József. Ennél tovább nem juthatott. Mire felocsúdott, (megfordulni is képtelen volt), foglyul esett a hófúvásban. Kisgyermekével együtt kénytelen volt gyalog visszamenni a faluba, és otthagyni a hasznavehetetlen kocsit. Kell a csapadék a földeken Igen sokan figyelték a mostani hóesést: vajon mit jelent ez a mezőgazdaságnak. A kérdésre Krakomperger Mihály, a megyei tanács főelőadója adott választ. — A hótakaró megyénkben nem egyenletes, így korai volna azt mondani, hogy betölti azt a funkciót, amit a mezőgazdász általában a hótól elvár. Annyi tény, hogy a csapadék nagyon kell, hiszen enélkül aligha lehetne megfelelő magágyat készíteni tavasszal. A mostani hó tehát jókor jött, és remélhetően vastag takaró borítja majd az őszieket is, ami a jó áttelelés előfeltétele. Úgy hiszem itt kell utalni arra is, hogy a földeken látható jég, ami a korábbi olvadásokból keletkezett, nem veszélyes. Nincsen szó kifagyásról, legfeljebb azt mondhatjuk: foltokban elképzelhető kipusztulás. Mégis jó felhívni mezőgazdasági üzemeink figyelmét: a csapadék, főleg a szatmári és a beregi tájon, olvadás idején okozhat majd gondot, ezért az elvezetés, a szivattyúzás szükségessé válhat. A felkészülés indokolt, és ami a fő, Idő is van rá. a megyeszékhelyen A LEGNŐIBB SZAKMA; A TANÍTÁS Nyíregyházán a hóeltakarítás munkája — kivéve az országos fő közlekedési utakat — az ingatlankezelő vállalat kötelessége. Úgy irányították a munkaerőt, hogy elsősorban a közlekedési gócpontokat és az átkelőhelyeket tisztítsák meg. Négy gép, öt teherautó kotorja és szállítja a havat, de szükség esetén egy hómaró is rendelkezésre áll, és több vállalat közölte: billenős kocsikat bocsát rendelkezésre. Ha a hóesés tovább tart, úgy szükségmunkásokat is igénybe vesz a vállalat. A város fontos útjai járhatók. A mellékutcák lakói sok helyen maguk csináltak rendet. Ahogy a vállalat igazgatója, Ács István nyilatkozta: fő céljuk a legforgalmasabb gócok balesetmentes közlekedésének biztosítása, valamint az iskolák környékének, a gyalogátkelő helyek láthatóságának elérése. A jelentést összeállította: Bürget Lajos, Hammel József, Tarnavölgyi György. A KSH összefoglalva közreadta a nők helyzetéről és annak változásairól szóló adatait. E számok is tükrözik, hogy hazánkban a felszabadulás óta eltelt három évtizedben a nők történelmileg kialakult hátrányos megkülönböztetése sok vonatkozásban megszűnt vagy legalábbis enyhült. Hazánk 10,5 millió lakosának több mint .fele, 51,5 százaléka nő. Ez az arány az elmúlt négy évtized alaitt lényegesen nem változott. Ezer férfira 1062 nő jut. A nők aránya a 30 évesnél fiatalabbak között alacsonyabb, az idősebbeknél magasabb, mint a férfiaké. Ez abból is adódik, hogy a nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak. A férfiak átlagéletkora hazánkban 66,9, a nőké 72,6 év. Az országok többségében több a nő, mint a férfi, amiben nemcsak a nők hosszabb életkora, hanem sok helyen a férfiak háborús veszteségei is közrejátszanak. A Szovjetunióban és az NDK-ban 1157 nő jut 1000 férfira. Néhány országban viszont kevés a nő. A férfiak túlsúlya Indiában a legnagyobb, ahol csupán 929 nő jut 1000 férfira, de kisebbségben vannak a nők Kubában (956) és Ausztráliában (990) is. Hazánkban a 15 éves és idősebb nők 64 százaléka házas, 16 százaléka hajadon é6 majdnem ugyanennyi özvegy. Az utóbbiak száma 1975 elején 685 000 volt, ötször annyi, mint az özvegy férfiaké. A magyar családok mintegy kétharmadában van gyermek. A gyermektelen, valamint az egy-két gyermekes családok aránya 1949-től napjainkig emelkedett, a három- és több gyermekes családoké csökkent. A családtervezés az utóbbi években általánosabbá vált. A 18 éve6 és idősebb nők közül tízszer annyi az érettségizett. mint 1930-ban volt, és tizenháromszorosra emelkedett a felsőfokú képzettséggel rendelkező nők száma. A nők iskolázottsági színvonala összességében azonban még meet is alacsonyabb, mint a férfiaké, de ahhoz közelebb került. A nagyobb különbség az idősebb korosztályoknál tapasztalható, a fiatalok iskolai végzettsége megközelítőleg egyforma. Hazánkban az aktív keresők 44 százaléka, szám szerint 2 millió 235 ezer nő. A szellemi pályák közül a legnőiesebb a tanítói hivatás, ahol a,z oktató-pedagógus gárdának 87,4 százaléka a gyengébb nemhez tartozik. A gyógyszerészek körében is túlhaladta a 70 százalékot a nők aránya. A fizikai szakmák közül a fonás-szövés 93,8. a szabás-varrás 89,6 százalékban női munka. Száz villamosgép-, rádió- és tévészerelő közül 38 tartozik a női nemhez. A nők szakképzettségének jelentős emelkedése ellenére többségük ma is a szakképzettséget nem igénylő fizikai munkakörökben, a szellemi munkakörök közül pedig főként irodai dolgozóként helyezkedik el. Az utóbbi években a nők körében nőtt az érdeklődés néhány szolgáltató szakma, továbbá a vegyipari és a nyomdaipari szakma iránt. Az aktív keresők száma 1930 é6 1965 között hazánkban 1,3 millióval- nőtt, a növekedés 93 százaléka a nők keresővé válásából adódott. Jelenleg a 14—54 éves nőknek csupán 16,4 százaléka a háztartásbeli é6 egyéb eltartott, vagyis nem tanul vagy nem folytat kereső munkát, szemben az 1949. évi több mint 60 százalékkal. A statisztika azt is megállapítja, hogy a nők átlagkeresete átlagosan körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ebben szerepe van a férfiak és nők eltérő képzettségi szintjének, foglalkozás szerinti öszszetételének, szakmastruktúrájának, a munkakörülmények különbözőségének, továbbá annak, hogy a nők munkaideje, valamint átlagos szolgálati ideje rövidebb, mint a férfiaké. Mindezek mellett hozzájárul a kereseti különbségekhez az is, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve még mindig nem érvényesül következetesen minden területen. Fotópályázatunkra érkezett A TISZA TÉLEN, 1976. Beküldte: Benkő Zsigmond, Aranyosapáti.