Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
1976. január 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Felelősséggel Olvasóink gyakran írnak munkájukról, úgy, mint legszemélyesebb ügyükről, mint az önmegvalósítás egyik lehetőségéről. A hétköznapi tettekről általában csak ritkán írnak érdekeset, de nem is ez a céljuk. Önvallomásuk a munkáról elárulják, hogy nagyon sokan nem is tudnak felemelőbbet, mint a munkát, amely kötelességtudattal és lelkiismeretességgel párosul. Mások azért fognak tollat, mert erélyesebb fellépést követelnek a munkamorál megsértőivel szemben. Tóth Jánostól — aki huszonöt éve dolgozik ugyanabban az üzemben, s a negyedszázados évforduló alkalmából a közelmúltban kapta meg az elismerő oklevelet és a jubileumi jutalmat — levelet kaptunk. Nem a számára oly jelentőségteljes eseményre való figyelemfelkeltésből írt. Sokkal szerényebb annál. Munkájáról írt, amit lelkiismeretesen és felelősséggel végez. mert szenvedélyesen szereti. „Nálunk az üzemben egy idő óta az a szokás, hogy a munkánkhoz a nevünket is adjuk. Az elkészített munkadarabra mindenki ráírja a nevét, így aki hanyagul dolgozik, selejtet gyárt, megszégyenül. Sajnos, az üzemben sokáig a szakma becsületét féltő emberek mögött meghúzódtak, akik hanyag munkájukkal, nemtörődömségükkel rontották az üzem hírnevét. Ha minőségi reklamáció volt. a kereskedelmi partner nem vette át az üzem termékét, az egész kollektíva bűnhődött. Elmarasztalták. megfeddték azokat is, akik teljes odaadással vettek részt a közösség munkájában. Sokáig gondot okozott ez nekünk is, de az üzem vezetőinek is. Hogy lehetne ezen változtatni? Sokszor felvetettük termelési tanácskozásokon. hiszen a tények döntik el, hogy a munkának az üzemben valójában milyen becsülete van. El lehet fogadni azt, hogy a munka nem mindenkinek egyformán érdekes, és hogy nem született mindenki kiváló esztergályosnak. marósnak, szabásznak. De véleményem szerint mindenkinek kötelessége, hogy amit vállalt, azt pontosan, lelkiismeretesen, felelősséggel csinálja. A közösség is ezt várja tőle, és ezért kapja a fizetését. Az üzem vezetői ebből kiindulva vezették be az egyéni felelősséget. A megvalósításban nagy szerepe volt a szocialista brigádmozgalomnak. A tíztizenkét fős kollektívák alakítani, formálni, nevelni tudták azokat, akik a munkát rosszul értelmezték. És sikerrel járt, ami bizonyára annak is volt köszönhető, hogy sokkal többen vannak akik szeretnek — méghozzá jól — dolgozni.” Soltész Ágnes Három pulóverben Harmadik éve költözött a Szabolcs megyei Sporthivatal a Mártírok téri új Irodaházba. A nyolcadik emeleten a fűtéssel már akkor is baj volt, s azóta sem történt semmi változás. Szerelők ugyan megjelentek a helyszínen, szétvágták a csöveket, majd összeforrasztották, csapokat szereltek fel, azonban meleg még mindig nem lett. A harmadik emeleten dupla radiátorsor van, a dolgozók könnyű nyári ruhákban járnak, míg mi három-négy pulóverben didergőnk. Talán három év után jogos a kérésünk, hogy jó lenne már végre megoldani a problémánkat — teszi szóvá Kutykóné szakszervezeti bizalmi. Kormos ügy Nyíregyházán, a Tarcsay István u. 4. szám alatt lakom. Lakásunk kéménye ősz óta nem volt seperve, s már e fa sem ég a tűzhelyben. Karácsony előtt telefonáltam a kéményseprő vállalatnak, s ki is jött egy szakember, de csak elsétált a házunk előtt és nem jött be. Utána még kétszer is telefonáltam, de eredménytelenül. Személyes kérésemre azt válaszolták, hogy kéthavonként járnak kéményt seperni, de ha nincs otthon senki, bizony négy hónap is lesz belőle. Jó lenne, ha a vállalat előre értesítené a lakosságot, hogy abban az utcában mikor járnak, s akkor otthon tartózkodnának, mivel arra nincs lehetőségünk, hogy állandó készenlétben várjuk a kéményseprőket — írja Jeszenszky László. Köszönet Kislányom a vásárosnaményi gimnázium tanulója, s minden nap reggel a fél hétkor közlekedő autóbusszal jár be Márokpapiból az iskolába. Nehezen tud közlekedni. mivel a lába paralizises. Nekem nagy aggodalmat jelentett az utazása, de vannak emberek akik igyekeznek megkönnyíteni a kislányom helyzetét, s én sem idegeskedem annyit. Ezért szeretném megköszönni az autóbusz vezetőinek és kalauzainak, valamint a diákoknak azt az önzetlen segítséget, mellyel igyekeznek megkönynvíteni kislányom közlekedését — írja S. Jánosné márokpapi lakos. Gépkocsik a járdán Relytély előttem, hogy Nyíregyházán a Kossuth és Kun Béla u. sarkán a Márka presszó előtt a járdán mióta van parkolóhely. Ugyanis rendszeresen ott állnak meg a gépkocsik, s így a gyalogosok a kocsik végénél kénytelenek közlekedni. Csúcsforgalmi időben ez különösen veszélyes. Nagy a forgalom a közúton is, éppen, hogy csak elférünk az autóbusz mellett. Síkos időben nem sok kell hozzá, hogy megcsússzon az ember és máris kész a baleset. Meg kellene tiltani, hogy a gépkocsik ott parkoljanak, vagy valamilyen más megoldást találni, amíg komolyabb baj nem történik — teszi szóvá E. J.-né. Ablak üveg nélkül Lakásunkban az ablakok életveszélyessé váltak, mivel az utcára potyogtak ki, s ezért kérelemmel fordultunk az IÍISZV-hez, hogy javítsák meg az ablakokat. Szeptemberben az ablaküvegeket is kiszedték, s azóta semmilyen intézkedés nem történt. Itt vagyunk a tél középén hideg lakásban idős szüleimmel, s bizony nagyon kell fűteni ahhoz, hogy valamennyire is elviselhető legyen a lakásban való tartózkodás. Vajon meddig kell még vámunk, hogy az ígéret valóra váljon? — kérdezi Barcs Irén Nyíregyháza. Szamuely tér 5. szám alatti lakos. Rendszertelen kézbesítés Régi problémánk, hogy az újságokat nem kapjuk meg rendszeresen, sőt a hivatalos leveleiket sem, mivel a postásunk nagyon rendszertelenül kézbesít. Már többször jelentettük a postának is, de azt a választ kaptuk, hagy a pcetás idős, beteg ember, ezért előfordulnak problémák. Szeretnénk, ha problémánk végre megoldódna, s olyan postásunk lenne, aki rendszeresen hordaná az előfizetett újságokat — teßzi szóvá Balázs István az Ujteleki-bokorbam lakók nevében. Alkatrész Hajdú mosógépemhez keresek már hónapok óta alkatrészeket, tárcsát és középső tengelyt. Sajnos, sehol sem kapok, s mindenütt csak ígérni tudják. Szervizek sem tudják megjavítani, szintén alkatrész hiányában. A mosógép ott áll, nem tudom használni, s bizony három gyerekre van mit mosni rendszeresen. Ha egy mosógépet forgalomba hoznak, miért nem gyártanak hozzá megfelelő alkatrészeket, hogy azt folyamatosan lehessen kapni az üzletekben — teszi szóvá Nagy Imréné Nyírtura, Szabadság u. 35. szám alatti lakos. Bánatra — öröm Január 17-én gyógyszerért mentem a Lenin téri gyógyszertárba. Sajnos, a gyógyszert nem kaptam meg, s mivel a lábam trombózisos, megkértem a gyógyszerésznőt, telefonon kérdezze már meg, hogy a Vörös'hadsereg utcai gyógyszertárban kapható-e a gyógyszer, hogy feleslegesen ne kelljen lemennem. Természetesen felajánlottam, kifizetem a telefonköltséget. Sajnos, nem kaptam segítséget. Fájós lábammal kénytelen voltam elballagni a gyógyszertárba. A gyógyszert itt sem kaptam meg. Nagyon kétségbe voltam esve, e ekkor egy gyógyszert vásárló hölgy odajött hozzám, felsegített és mondta, hogy hazavisznek kocsin. Sajnos, a rendszámot nem tudtam megjegyezni, de ezúton is szeretnék érte köszönetét mondani — írja K. J.-né nyíregyházi lako6. Szerkesztői üzenetek Miklós Elemér vitkai, Csonka Bertalan pusztadobosi, Oláh Sándorné nyírbátori, Simon Miklósné ópályi, Kovács Mihályné nyírbátori, Varga Géza győrteleki, Tóth István nyírlövői, Kiss Zoltánná kéki. Kacur Lászlóné anarcsi. Mező Sándorné mátyusi, Juhász Ferencné mátészalkai, Szabó Lajosné nyíregyházi, Horváth László vajai, Árokszállási Gizella nagyhalászi, Kiss Lászlóné apagyi, Bíró Jánosné kállósemjéni. Szabó Zoltán fényeslitkei, Szabó Imréné nyírbogáti, Sajtos Ferenc nagykállói, Bandur János kállósemjéni, Szilágyi Dániel gégényi, Papp Jánosné vásárosnaményi, Szászi Ferencné fehérgyarmati, Faragó István mándoki. Király Béla mezőladányi, Móra János tuzséri, Ancsán Jánosné újfehértói, Viraszkó Györgyné nyírteleki, Bujdosó László nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Gáti Istvánná szamoskéri, Engel Katalin fehérgyarmati olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Áz illetékes válaszol Szikszai Sándorné lónyai lakos tetőszerkezetének javítását kivitelező hiánya miatt nem tudta a községi tanács megvalósítani. így csak 1976 tavaszán kerülhet rá sor. Fodor Dezső újkenézi, Szolnoki Lászlóné újfehértói lakosoknak a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége írásban válaszolt. Vlrga Dezső ajaki olvasónk problémája 1976-ban a község villanyhálózatának bővítése során lerendeződik. Németh Gábor nyírbátori lakos kérését a személyvonat szerelvényeinek helyes összeállítására és a fűtéssel kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére vonatkozóan a Debreceni MÁV Igazgatóság a szükséges intézkedéseket megtette. Leltár „Leltár” címmel észrevétel jelent meg a mátészalkai OFOTÉRT boltunkkal kapcsolatosan. melyre az alábbiakban tesszük meg észrevételünket. Boltjaink leltározását négy ütemben végeztük, hogy ne legyenek egyszerre zárva. így a mátészalkai üzletünkben a. leltár november 24—27 között volt. Miután a kedvezményes vásár november 14—29-ig tartott, így a leltár előtt és után is volt lehetőség engedményes cikkek vásárlására. A leltár időpontjáról egy héttel a leltár megkezdése előtt a bolt tájékoztatta a vásárlóközönséget a bolt ajtajára kitett plakáton. A leltár után is rendelkezett az üzlet megfelelő mennyiségű engedményes áruval. Optikai Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat, Budapest PARAGRAFUS A viszontkeresetről Kocsmáros Sándor olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy magyarázzuk meg neki mi az a viszontkereset, sőt egyáltalán mi az, hogy kereset. Semmiféle konkrét érdeke nem fűződik hozzá, hogy ezekkel a kifejezésekkel tisztában legyen, de végighallgatott egy beszélgetést, és ez felkeltette a kíváncsiságát. Úgy ítéljük meg olvasónk kérdését, hogy az közérdeklődésre tarthat számot két okból is, először is mert minden foglalkozásnak megvan a sajátos nyelvezete, kifejezésmódja, ami a kívülállók számára sokszor érthetetlen, a másik ok pedig, fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok alapvető jogaikkal tisztában legyenek és az adott esetben pontosan ilyen alapvető jogról van szó. Mindenekelőtt tisztázzuk a kereset fogalmát: keresetnek nevezzük azt az okiratot, amellyel a bíróság előtt valamilyen jog érvényesítése iránt az eljárást megindítjuk, vagyis pert indítunk. Ezt a beadványt hívják keresetlevélnek és magát a követelést keresetnek. Nem vagyok nyelvész, de valószínűleg abból ered, hogy valaki a bíróságon keresi a maga igazát. Az ilyen keresetlevél beérkezése után tűzi ki a bíróság a tárgyalást, idézi meg az érdekelteket és hoz az ügyben döntést. Aki indítja a pert, azt a személyt nevezzük felperesnek, és aki ellen indítják a pert azt a személyt nevezzük alperesnek. A viszontkereset tulajdonképpen nem más, mint az alperes védekezésének egyik módja, vagyis amikor az Tej-kenyér este „Tej—kenyér este” címmel közölt írásban a 8-as és 11-es számú boltunkat marasztalták el tej és kenyér hiánya miatt. Mindkét üzlet vizsgálatánál megállapítást nyer. hogy megfelelő menynyiségben rendeltek árut, s valóban akkor nap hiánycikk volt. Sajnos az alapvető élelmiszeráruk ellátását nagymértékben befolyásolja a közelben működő magánkereskedő rendszertelen nyitvatartása, aki nem értesíti a 11. sz. bolt vezetőjét, hogy mikor nem nyit ki, hogy mikor rendeljen nagyobb mennyiségű árut. Sáni Andrásné azon állításával, hogyha a 8. sz. boltban nincs kenyér, vagy tej, akkor a városba kell beutazni, nem értünk egyet, mert pár száz méterre van az ÉKV. 24. sz. boltja, s ezenkívül más hasonló profilú egység is van a közelben. Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Nyíregyháza „Elfolyt a víz” címmel Gyügye község artézi kútjának vízellátásával kapcsolatosan jelent meg észrevétel. A kút kompresszorozási munkálatait a SZAVICSAV végezte. A munkálatok során megállapították, hogy az artézi kút vízhozama a továbbiakban nem növelhető, s így az artézi kút újrafúrása volna szükséges. Sajnos ez igen magas összeget igényelne amellyel nem rendelkezünk, de nem is volna célszerű a ráfordítás, mivel a községben 1976—77-es évben vízmű épül. Községi tanács vb Cégénydányád alperes akként védekezik: lehet, hogy én tartozom a felperesnek, de ő is tartozik nekem, esetleg még többel, mint én neki és kéri a bíróságot, hogy a felperesit kötelezzék az ő követelésének a megfizetésére. Ezt a kérelmet nevezzük viszontkeresetnek. A viszontkereset érvényesítésének szabályait a polgári perrendtartás 147 §-a tartalmazza, amely rendelkezés (1) bekezdése kimondja, hogy az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszonitkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével ázom* vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha viszontkereset tárgyául szolgáló követelés, a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. Tehát a viszontkeresetet a peres eljárás tartalma alatt bármikor lehet támasztani mindaddig, míg a bíróság nem közli, hogy befejezte a bizonyítási eljárást és ítéletet fog hozni. Viszontkereset támasztásának lehetősége mint említettük egy védekezési jog az alperes részéről, amivel lehet élni, de lehet visszaélni is. Pontosan azért, hogy a visszaélés lehetősége ki legyen zárva, ugyanezen törvényi rendelkezés kimondja, hogy a bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel (és nem ítélettel) elutasíthatja a viszontkeresetet ha nyilvánvaló, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. Gyakorlati tapasztalatok alapján hozott ilyen rendelkezést a törvény alkotója, ugyanis előfordul, hogy az alperes akkor terjeszti elő ezt az igényét, amikor bebizonyosodott, hogy a felperes követelése jogos, érzi,, vagy akár tudja is azt, hogy a bíróság marasztaló ítéletet fog hozni és csak azért támaszt viszontkeresetet az utóbbi pillanatban, hogy elhúzza a pert. Ugyancsak végzéssel utasíthatja el a bíróság a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a viszontkeresetben támasztott követelés nem alkalmas a fő követeléssel szemben beszámításra, vagy a keresettel nem azonos jogviszonyból ered. Dr. Juhász Barnabás
