Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 11976. január 25. VÁNDORLÁS, BÜNTETÉS, REMEKEK A MÁSIK OLDAL Régi és mai mestervizsgák Járatkiesés, türelem, mikrofon Hogyan válhatott valaki mesterré régen, amikor a céhek szigorú szabályai szerint kellett a leendő céhbelinek élni, dolgozni, vizsgázni? A kérdésre egy 1818- as keltezésű, 'kézírással rótt krónika válaszol, melyet a KIOSZ megyei titkárságán őriznek, mint ipar- és várostörténeti érdekességet. HOSSZÜ INASÉVEK Nyíregyházán 1818 Szentgyörgy havának 26-ik napján alakult meg — őfelsége I. Ferenc kegyelmes királyunk jóváhagyásával — az önálló csizmadia céh. Korábban a nagykállói céhhez tartoztak a nyíregyházi csizmadiák. Huszonhárom esztendős fáradozásba került, hogy kivívják az önálló céhalapítást. A korabeli bejegyzések hű képet adnak a céhek „törvényeiről”, szokásairól, a különféle rangsorokról, mestervizsgákról, vándorlásról, büntetésről, az úgynevezett remekek elkészítéséről, ame-A tanácsi állandó bizottságok munkájáról általában kevés szó esik a nyilvánosság előtt. Nem titkolózásról van szó: az ok elsősorban abban kereshető, hogy az állandó bizottságok többségében olyan elemzéseket készítenek vagy véleményeznek, amelyek később a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé kerülnek, ahol több bizottság munkáját összegezve készülnek el a megye különböző tervei, születnek jelentős, megyei intézkedések. A héten ülésezett például a megyei tanács műszaki és kommunális bizottsága, s jóváhagyta idei munkatervét, értékelte saját több évi munkáját. A bizottság az elmúlt két esztendőben elsősorban „alapozott": jó néhány hosszú távú fejlesztési tervet vitatott meg, s több tanulmány elkészíttetésére tett javaslaton. A műszaki és kommunális bizottság a népgazdasági fejlesztési elképzelések jó megyei megvalósítása érdekében sokat foglalkozott a területfejlesztési tervvel, amelyben jelentős helyet foglalt el a negyedik ötéves terv sok konkrét feladata. A bizottság szakvéleménye is hozzájárult, hogy alapos, sokoldalú hosszú távú fejlesztési koncepciókkal rendelkezik a megye: az élelmiszer- és fagazdaság, a vízgazdálkodás, a közlekedés területén. Javasolta például a közlekedési koncepció átdolgozását; amelyet az időközben szerzett tapasztalatok alapján jobban a mai és a jövőbeli feladatokhoz kelllett igazítani. A megye szempontjából fontos településhálózat-fejlesztési tervről a bizottsági vitában is elhangzott: megalapozott, Szabolcs-Szatmár arányos fejlesztését szolgálja, egymáshoz közelíti az azonos szerepkörű települések ellátási színvonalát. Az alapos szakvéleményre jellemző: a megyei tanács a következő öt évre is változatlan formában és tartalmi lyek nélkül senki nem léphetett a mesterek sorába... Az inasok általában három-négy-öt évig tanulták a szakma fogásait, de akadtak olyanok is, akik hat-nyolc, sőt kilenc évig inaskodtak, mert vagy nem szegődtették be őket a mestereik, vagy valamilyen „vétséget” követtek el. Szigorú szabályok korlátozták az inasból segéddé, mesterlegénnyé előlépők jogait és kötelességeit. Nem egy bejegyzés arról tanúskodik, hogy éjszakai kóborlás, káromkodás, illetlen viselkedés miatt kemény Pengőforintokat kellett fizetni a mesterlegényeknek. KESZTYŰ AZ ATYAMESTERNEK Külön szabálya volt a mesterré válásnak, melyet meg kellett előznie a hatéves vándorlásnak. Ebből egyetlen nap sem hiányozhatott, illetve néhány napot pénzben megválthattak. A hatéves magaviseletről, szakmai céllal fogadta el a településhálózat-fejlesztési tervet. Szintén több évre előbbre tekintett a bizottság, amikor megvizsgálta: milyen rendezési tervekkel rendelkezik a megye 74 kiemelt szerepkörű települése. A tanácsi állandó bizottság javaslatára a megyei tanács vb jelentős összeggel segített egyes helyi tanácsokat, hogy el tudják készíttetni rendezési tervüket, amely az átgondolt, következetes — és így gyorsítható — fejlesztés alapját jelenti. A bizottság napirendre tűzte Nyíregyháza meglévő általános rendezési tervének megvitatását. Az elemzés után a tervet általánosságban jónak minősítette, de javasolta, hogy a bizottság észrevételeinek alapján kezdeményezzék a terv felülvizsgálatát, hogy az jobban igazodjon a mai követelményekhez. Rendszeresek az építőipari kapacitás fejlesztését, közte az egyes — megyében dolgozó — kivitelező szervezetek munkáját értékelő tanácskozások. Szakember- és szakmunkásképzés, a műszakszámok növelése és még jó néhány más, minden építőipari vállalatot, szövetkezetét érintő kérdésről is szó volt ezeken a megbeszéléseken, Lényegében a bizottság segítséget adott, hogy a vállalati szakemberek a megyei elképzeléseket, általánosabb, megyei fejlesztési terveket is ismerve alaposabban dönthessenek a vállalati kérdésekben. Hasonló kérdésekről az idén újra megbeszéléseket kezdeményeznek. Ugyancsak idén újra viszszatérő téma: a takarékossági terveket figyelembe véve már foglalkozott a bizottság a megye energiaellátásával és javaslati tett egy — távlatban megvalósítható —r~ gazdaságos energiaszerkezet kialakítására. Az újabb ismeretek birtokában az idén ezt továbbfejlesztik. M. S. előmenetelről, erkölcsös viselkedésről tanúskodó levelet kellet hozniuk. Ha minden rendben volt, akkor kerülhetett sor a remekek elkészítésére, melyet csak saját kezűleg csinálhattak a leendő ifjú mesterek. Ha nem, és rájöttek a turpisságra a mester és a legény is büntetést fizetett. A sikeres remekmunka után egy-egy pár kesztyűt kellett ajándékozni a vizsgáztató céhatyamestereknek. És néhány forintot a céhek építendő szinköiltségére. A céhek figyelemmel kísérték az odatartozók magánéletét is. A bejegyzések szerint többen fizettek büntetést, mert bajkeverő módon viselkedtek, néhányukat a városból is kitiltották, másokat „szabad személyekkel való paráználkodás” miatt büntettek. Bizonyos Sonkoly József céhmester még a felesége viselkedéséért is kénytelen volt büntetést leróni a céh iládájába, mert az „zabolátlanul viselkedett” és lejáratta a céhet... MI VAN MA? A régi mestervizsgák, szokások, hiteles krónikák böngészése után a mesterré válás mai tudnivalóiról tájékoztattak bennünket a KIOSZ megyei titkárságán. Évente a megyében mintegy nyolcvanan tesznek mestervizsgát. Kilenc szakmában érhető el a magasabb szakmai fokozat. Szakmunkás — régi értelemben vett segédi — levéllel is váltható ipar, azonban a mestervizsga letétele, főként az építőipari jellegű szakmákban több előnyt nyújt ázoknak, akik mesteri fokozatot szereznek. A mai mestervizsgázók is kötelesek „remeket”, azaz gyakorlati vizsgamunkát készíteni, de írásbeli és elméleti ismeretekről is számot kell adniuk, így iparjogi és egyéb tudtyvalókról is. Ma sem könnyű mesterré válni, bár ma már nincsenek olyan fokozatok, mint a céhvilágban, amikor a mesterek között is nagy rangkülönbségek voltak, ifjúmester, bejárómester, öregmester, atyamester és így tovább. Ma már egy jól képzett mesternek tudni kell annyit, mint egy technikusnak, művezetőnek... Az utas bosszankodik, ha késik vagy kimarad a járat, ha rámordulnak az aprópénz miatt, ha gorombán szóinak hozzá — lapunkban is gyakorta jelenik meg az autóbuszokkal foglalkozó panasz. A Volán Vállalatnál január 22- én újszerű tanácskozást rendeztek. A személyforgalom területén dolgozó munkások küldöttei és a vállalat vezetői tanácskoztak arról: mi a teendőjük Nyíregyháza és környéke autóbuszközlekedésének javításában. Hiába várnak a megállóban... Kezdjük talán azokkal a nehézségekkel, amelyekről legkevésbé a Volán-dolgozók tehetnek. Az autóbuszpark meglehetősen kicsi a forgalomhoz képest. 1976-ban bár kapnak új buszokat, lényeges változás nem lesz, mivel ezek helyett ki kell selejtezniük a már lefutott járműveket. Mindezeket Erőss Károly igazgató ismertette a tanácskozáson és hozzáfűzte: az utasforgalom növekedése várható, ám ezt nem szabad kísérnie a panaszok szaporodásának! A tanácskozáson elhangzottakat nem sorolhatjuk fö' hiánytalanul — csupán az utazóközönséget közvetlenül érintő dolgokat említjük meg (Bár munkaszervezésre, a munkaidő kihasználására, a belső tájékoztatás javítására stb. vonatkozó javaslatok szoros kapcsolatban vannak ezzel.) Sok szó esett a járatkimaradásokról, amelyek miatt utasok százai várakoznak hiába a megállókban. Ennek sok oka lehet — ám ezek az okok többnyire egyes dolgozók hibájára vezethető viszsza. Megesett például, hogy hűtővíz vagy olaj nélkül indult ki reggel a kocsi, s egykét forduló után persze a műhelynél kellett kikötnie. A hideg napokon egyszerre tíz-tizenöt busz is kiállt, mert a fagyálló folyadékkal bajok voltak. Többször volt rá példa: a vezető (bár típusvizsgát kellett tennie) nem ismerte az új típusú kocsit, s hibájából az gyorsan elromlott-. Az is előfordul, hogy a buszvezető egyszerűen kihagy egy fordulót, mert valami dolga akad ... Mindezek kapcsán a dolgozók javaslatokat is tettek: szigorítsák meg az ellenőrzést, vegyék komolyabban a típusvizsgákat, jobban követeljék meg a gépkocsivezetőktől a napi karbantartás elvégzését! A „lépcsőzetes" hatása A reggeli és délutáni csúcsidőszak gondjai is napirendre kerültek. Egy múlt heti forgalomszámlálás szerint a lépcsőzetes munkakezdés nem hozta meg a kívánt teljes eredményt, nem csökkent jelentősen a hét és nyolc óra közötti zsúfoltság. A tömött autóbuszokon pedig nemcsak az utasok idegesek, hanem bizony a volánnál ülők is. Nagy hangsúlyt kapott a tanácskozáson a buszok személyzetének helyes magatartása: az udvariasság, az átlagosnál nagyobb türelem. (Hiszen valljuk be: az utasok közül is sokan ingerültek, nem ritkán durván szólnak a kalauzhoz, vezetőhöz ...) A városban zömmel panorámabuszok közlekednek, s ezek mindegyikén van működő mikrofon, hangszóró. A vezetők azonban nem hasz-A Nyírteleki Általános Iskola tanárait egy reggel megdöbbentő látvány fogadta. Az előző nap még ízlésesen berendezett nevelői szoba csatatérhez hasonlított. A bútorok, a virágok összetörve, az első emeleti ablak üveg nélkül tátongott. Ugyanekkor a vegyesbolt vezetőjét Is kellemetlen meglepetés érte. A mérleg, a számológép a földön hevert, a berendezések és az áruk egy része vandál pusztításról árulkodott. A bűnüldözők megállapították. hogy mindkét bűncselekményt Bárány Tibor húszéves helyi lakos követte el. A miértre a bűnügyi szervek sem kaptak elfogadható, vagy legalábbis érthető választ. A fiatalember megdöbbentő viselkedésére nem Is lehet magyaránálják ezeket, holott a tájékoztatás mellett fontos eszköze lehet az utasokkal való kapcsolat javításának — bizonyára jobb kedvvel szállnának le a buszról, ha egy „Viszontlátásra, kedves utasok!” kísérné őket... (E tanácskozás után remélhetőleg hallani fogjuk.) Munkaszervezési intézkedések így fest tehát néhány boszszúságot okozó dolog — a másik oldalról, szépítés nélkül. Nem egy felszólaló hangoztatta: a tömegközlekedésben résztvevőnek nemcsak anynyi a dolga, hogy fogja a volánt — személyes gondjának kell éreznie járműve állapotát, ügyelni kell külsejére, modorára és így tovább. A Volán első munkásküldött-tanácskozása bizonyára’ meghozza a várt eredményt. A személyforgalmi főnökség vezetésében változások történ; tek, jelentős munkaszervezér si intézkedések voltak és lesznek — de a következő lépés a legnehezebb: a dolgozók szemléletének alapos megváltoztatása, a fegyelem megszilárdítása ... zatot adni. O maga is ezt hajtogatta: „Nem tudom miért, nem tudom miért". Talán ennek a két bűncselekménynek is az alkohol volt a mozgató rugója, vagy a fiatalokra néha Jellemző vagánykodásl vágy. Mert Báránynak egyik helyen sem keletkezett anyagi haszna (igaz, a boltból enni- és innivalót lopott), azt sem Lehet mondani, hogy bosszúvágyát elégítette ki, mert bosszúra egyik helyen sem volt oka. Az orvosszakértő szerint a cselekmények elkövetésekor öntudatzavarban nem szenvedett, csupán az alkohol befolyásolta. ★ Bárány az utóbbi időben nem éppen úgy viselkedett, mint egy kezes bárány. A MEZŐGÉP VáUalat nyírteleki gyáregységében dolgozott mint segédmunkás, innen kiküldték az NDK- ba dolgozni és tanulni. Külföldi útjáról azonban hamar hazahívták sorozatos fegyelemsértései miatt. A munkahelytől és a szülőktől kapott nevelőmunka nem bizonyult elégnek. Csavargásnak, léha életnek adta a fejét. A bűncselekmény estéjén az italboltban és a helyi ifjúsági házban (I) italozott, majd barátaival távozott. Elköszönt tőlük, az iskolához botorkált, a villámhárító rácsain felkapaszkodott, betörte az ablakot és a nevelőiben „munkához” látott. Érthetetlen szenvedélyét Itt nem elégítette ki, így a bolt követ-, kezett. Kihasználta a kereskedők mulasztását (nem volt rács az üvegajtón), könnyűszerrel betört, majd pusztító munkája után öt üveg pálinkát, és öt rúd szalámit vett az ölébe és távozott. A tsz gyümölcsösében az éjjeliőrt pálinkával kínálta, ő maga is ivott és részegen a határban elaludt... Az iskolában csaknem ötezer forint értékű, a boltban több mint ötezer forint értékű kárt csinált. A pálinka és a szalámi ára majdnem 800 forint. A súlyos számlát szülei kifizették, de a büntetést nem kerülheti el. Vádolták 2 rendbeli rongálás bűntettével, amellyel összefüggésben garázdaságot követett el és vádolták egy rendbeli lopással. Halmazati büntetésül a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa másfél évi szabadságvesztésre ítélte és kél évre eltiltitta a közügyektől. Védője felllebbezett, az ítélet nem jogerős. Munkában a tanácsi állandó bizottság Véleményt mond a szakember p. a. Fotó: Tarpai Gyula, Nyíregyháza, (tarnavölgyi) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Tört, zúzott de miért? N. L.
