Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 11976. január 25. VÁNDORLÁS, BÜNTETÉS, REMEKEK A MÁSIK OLDAL Régi és mai mestervizsgák Járatkiesés, türelem, mikrofon Hogyan válhatott valaki mesterré régen, amikor a cé­hek szigorú szabályai sze­rint kellett a leendő céhbe­linek élni, dolgozni, vizs­gázni? A kérdésre egy 1818- as keltezésű, 'kézírással rótt krónika válaszol, melyet a KIOSZ megyei titkárságán őriznek, mint ipar- és város­történeti érdekességet. HOSSZÜ INASÉVEK Nyíregyházán 1818 Szent­­györgy havának 26-ik nap­ján alakult meg — őfelsége I. Ferenc kegyelmes kirá­lyunk jóváhagyásával — az önálló csizmadia céh. Koráb­ban a nagykállói céhhez tar­toztak a nyíregyházi csizma­diák. Huszonhárom eszten­dős fáradozásba került, hogy kivívják az önálló céhalapí­tást. A korabeli bejegyzések hű képet adnak a céhek „tör­vényeiről”, szokásairól, a különféle rangsorokról, mes­tervizsgákról, vándorlásról, büntetésről, az úgynevezett remekek elkészítéséről, ame-A tanácsi állandó bizottsá­gok munkájáról általában kevés szó esik a nyilvános­ság előtt. Nem titkolózásról van szó: az ok elsősorban ab­ban kereshető, hogy az ál­landó bizottságok többségé­ben olyan elemzéseket ké­szítenek vagy véleményez­nek, amelyek később a ta­nács vagy a végrehajtó bi­zottság elé kerülnek, ahol több bizottság munkáját összegezve készülnek el a megye különböző tervei, születnek jelentős, megyei intézkedések. A héten ülésezett például a megyei tanács műszaki és kommunális bizottsága, s jóváhagyta idei munkater­vét, értékelte saját több évi munkáját. A bizottság az elmúlt két esztendőben elsősorban „ala­pozott": jó néhány hosszú távú fejlesztési tervet vita­tott meg, s több tanulmány elkészíttetésére tett javasla­ton. A műszaki és kommu­nális bizottság a népgazda­sági fejlesztési elképzelések jó megyei megvalósítása ér­dekében sokat foglalkozott a területfejlesztési tervvel, amelyben jelentős helyet foglalt el a negyedik ötéves terv sok konkrét feladata. A bizottság szakvéleménye is hozzájárult, hogy alapos, sokoldalú hosszú távú fej­lesztési koncepciókkal ren­delkezik a megye: az élelmi­szer- és fagazdaság, a víz­­gazdálkodás, a közlekedés területén. Javasolta például a közlekedési koncepció át­dolgozását; amelyet az idő­közben szerzett tapasztala­tok alapján jobban a mai és a jövőbeli feladatokhoz kel­llett igazítani. A megye szempontjából fontos településhálózat-fej­lesztési tervről a bizottsági vitában is elhangzott: meg­alapozott, Szabolcs-Szatmár arányos fejlesztését szolgál­ja, egymáshoz közelíti az azonos szerepkörű települé­sek ellátási színvonalát. Az alapos szakvéleményre jel­lemző: a megyei tanács a következő öt évre is válto­zatlan formában és tartalmi lyek nélkül senki nem lép­hetett a mesterek sorába... Az inasok általában há­­rom-négy-öt évig tanulták a szakma fogásait, de akadtak olyanok is, akik hat-nyolc, sőt kilenc évig inaskodtak, mert vagy nem szegődtették be őket a mestereik, vagy va­lamilyen „vétséget” követ­tek el. Szigorú szabályok korlá­tozták az inasból segéddé, mesterlegénnyé előlépők jo­gait és kötelességeit. Nem egy bejegyzés arról tanúsko­dik, hogy éjszakai kóborlás, káromkodás, illetlen viselke­dés miatt kemény Pengőfo­rintokat kellett fizetni a mesterlegényeknek. KESZTYŰ AZ ATYAMESTERNEK Külön szabálya volt a mesterré válásnak, melyet meg kellett előznie a hatéves vándorlásnak. Ebből egyet­len nap sem hiányozhatott, illetve néhány napot pénz­ben megválthattak. A hat­éves magaviseletről, szakmai céllal fogadta el a település­hálózat-fejlesztési tervet. Szintén több évre előbbre tekintett a bizottság, amikor megvizsgálta: milyen rende­zési tervekkel rendelkezik a megye 74 kiemelt szerep­körű települése. A tanácsi állandó bizottság javaslatá­ra a megyei tanács vb jelen­tős összeggel segített egyes helyi tanácsokat, hogy el tud­ják készíttetni rendezési ter­vüket, amely az átgondolt, következetes — és így gyor­sítható — fejlesztés alapját jelenti. A bizottság napirendre tűzte Nyíregyháza meglé­vő általános rendezési ter­vének megvitatását. Az elemzés után a tervet általá­nosságban jónak minősítet­te, de javasolta, hogy a bi­zottság észrevételeinek alapján kezdeményezzék a terv felülvizsgálatát, hogy az jobban igazodjon a mai követelményekhez. Rendszeresek az építőipari kapacitás fejlesztését, közte az egyes — megyében dolgo­zó — kivitelező szervezetek munkáját értékelő tanács­kozások. Szakember- és szakmunkásképzés, a mű­­szakszámok növelése és még jó néhány más, minden épí­tőipari vállalatot, szövetke­zetét érintő kérdésről is szó volt ezeken a megbeszélése­ken, Lényegében a bizott­ság segítséget adott, hogy a vállalati szakemberek a me­gyei elképzeléseket, általáno­sabb, megyei fejlesztési ter­veket is ismerve alaposab­ban dönthessenek a válla­lati kérdésekben. Hasonló kérdésekről az idén újra megbeszéléseket kezdemé­nyeznek. Ugyancsak idén újra visz­­szatérő téma: a takarékos­­sági terveket figyelembe vé­ve már foglalkozott a bi­zottság a megye energiaellá­tásával és javaslati tett egy — távlatban megvalósítható —r~ gazdaságos energiaszerke­zet kialakítására. Az újabb ismeretek birtokában az idén ezt továbbfejlesztik. M. S. előmenetelről, erkölcsös vi­selkedésről tanúskodó leve­let kellet hozniuk. Ha min­den rendben volt, akkor ke­rülhetett sor a remekek el­készítésére, melyet csak sa­ját kezűleg csinálhattak a leendő ifjú mesterek. Ha nem, és rájöttek a turpisság­ra a mester és a legény is büntetést fizetett. A sikeres remekmunka után egy-egy pár kesztyűt kellett ajándé­kozni a vizsgáztató céhatya­mestereknek. És néhány fo­rintot a céhek építendő szin­­köiltségére. A céhek figyelemmel kí­sérték az odatartozók ma­gánéletét is. A bejegyzések szerint többen fizettek bün­tetést, mert bajkeverő mó­don viselkedtek, néhányu­­kat a városból is kitiltották, másokat „szabad személyek­kel való paráználkodás” mi­att büntettek. Bizonyos Son­koly József céhmester még a felesége viselkedéséért is kénytelen volt büntetést le­róni a céh iládájába, mert az „zabolátlanul viselkedett” és lejáratta a céhet... MI VAN MA? A régi mestervizsgák, szo­kások, hiteles krónikák bön­gészése után a mesterré vá­lás mai tudnivalóiról tájé­koztattak bennünket a KIOSZ megyei titkárságán. Évente a megyében mintegy nyolcvanan tesznek mester­­vizsgát. Kilenc szakmában érhető el a magasabb szak­mai fokozat. Szakmunkás — régi értelemben vett segédi — levéllel is váltható ipar, azonban a mestervizsga leté­tele, főként az építőipari jellegű szakmákban több előnyt nyújt ázoknak, akik mesteri foko­zatot szereznek. A mai mes­tervizsgázók is kötelesek „re­meket”, azaz gyakorlati vizs­gamunkát készíteni, de írás­beli és elméleti ismeretekről is számot kell adniuk, így iparjogi és egyéb tudtyvalók­­ról is. Ma sem könnyű mesterré válni, bár ma már nincsenek olyan fokozatok, mint a céh­világban, amikor a mesterek között is nagy rangkülönb­ségek voltak, ifjúmester, be­járómester, öregmester, atya­mester és így tovább. Ma már egy jól képzett mester­nek tudni kell annyit, mint egy technikusnak, művezető­nek... Az utas bosszankodik, ha késik vagy kimarad a járat, ha rámordulnak az aprópénz miatt, ha gorombán szóinak hozzá — lapunkban is gya­korta jelenik meg az autóbu­szokkal foglalkozó panasz. A Volán Vállalatnál január 22- én újszerű tanácskozást ren­deztek. A személyforgalom területén dolgozó munkások küldöttei és a vállalat vezetői tanácskoztak arról: mi a te­endőjük Nyíregyháza és kör­nyéke autóbuszközlekedésé­nek javításában. Hiába várnak a megállóban... Kezdjük talán azokkal a nehézségekkel, amelyekről legkevésbé a Volán-dolgozók tehetnek. Az autóbuszpark meglehetősen kicsi a forga­lomhoz képest. 1976-ban bár kapnak új buszokat, lé­nyeges változás nem lesz, mi­vel ezek helyett ki kell selej­tezniük a már lefutott jármű­veket. Mindezeket Erőss Ká­roly igazgató ismertette a ta­nácskozáson és hozzáfűzte: az utasforgalom növekedése vár­ható, ám ezt nem szabad kí­sérnie a panaszok szaporodá­sának! A tanácskozáson elhangzot­takat nem sorolhatjuk fö' hiánytalanul — csupán az utazóközönséget közvetlenül érintő dolgokat említjük meg (Bár munkaszervezésre, a munkaidő kihasználására, a belső tájékoztatás javítására stb. vonatkozó javaslatok szo­ros kapcsolatban vannak ez­zel.) Sok szó esett a járatkima­radásokról, amelyek miatt utasok százai várakoznak hi­ába a megállókban. Ennek sok oka lehet — ám ezek az okok többnyire egyes dolgo­zók hibájára vezethető visz­­sza. Megesett például, hogy hűtővíz vagy olaj nélkül in­dult ki reggel a kocsi, s egy­két forduló után persze a műhelynél kellett kikötnie. A hideg napokon egyszerre tíz-tizenöt busz is kiállt, mert a fagyálló folyadékkal bajok voltak. Többször volt rá pél­da: a vezető (bár típusvizsgát kellett tennie) nem ismerte az új típusú kocsit, s hibájából az gyorsan elromlott-. Az is előfordul, hogy a buszvezető egyszerűen kihagy egy for­dulót, mert valami dolga akad ... Mindezek kapcsán a dolgozók javaslatokat is tettek: szigorítsák meg az el­lenőrzést, vegyék komolyab­ban a típusvizsgákat, jobban követeljék meg a gépkocsive­zetőktől a napi karbantartás elvégzését! A „lépcsőzetes" hatása A reggeli és délutáni csúcs­­időszak gondjai is napirend­re kerültek. Egy múlt heti forgalomszámlálás szerint a lépcsőzetes munkakezdés nem hozta meg a kívánt teljes eredményt, nem csökkent je­lentősen a hét és nyolc óra közötti zsúfoltság. A tömött autóbuszokon pedig nemcsak az utasok idegesek, hanem bi­zony a volánnál ülők is. Nagy hangsúlyt kapott a tanácsko­záson a buszok személyzeté­nek helyes magatartása: az udvariasság, az átlagosnál nagyobb türelem. (Hiszen valljuk be: az utasok közül is sokan ingerültek, nem rit­kán durván szólnak a kalauz­hoz, vezetőhöz ...) A városban zömmel pano­rámabuszok közlekednek, s ezek mindegyikén van mű­ködő mikrofon, hangszóró. A vezetők azonban nem hasz-A Nyírteleki Általános Iskola tanárait egy reggel megdöbben­tő látvány fogadta. Az előző nap még ízlésesen berendezett nevelői szoba csatatérhez ha­sonlított. A bútorok, a virágok összetörve, az első emeleti ab­lak üveg nélkül tátongott. Ugyanekkor a vegyesbolt veze­tőjét Is kellemetlen meglepetés érte. A mérleg, a számológép a földön hevert, a berendezések és az áruk egy része vandál pusztításról árulkodott. A bűn­üldözők megállapították. hogy mindkét bűncselekményt Bá­rány Tibor húszéves helyi lakos követte el. A miértre a bűnügyi szervek sem kaptak elfogadható, vagy legalábbis érthető választ. A fia­talember megdöbbentő viselke­désére nem Is lehet magyará­nálják ezeket, holott a tájé­koztatás mellett fontos esz­köze lehet az utasokkal való kapcsolat javításának — bi­zonyára jobb kedvvel száll­nának le a buszról, ha egy „Viszontlátásra, kedves uta­sok!” kísérné őket... (E ta­nácskozás után remélhetőleg hallani fogjuk.) Munkaszervezé­si intézkedések így fest tehát néhány bosz­­szúságot okozó dolog — a má­sik oldalról, szépítés nélkül. Nem egy felszólaló hangoz­tatta: a tömegközlekedésben résztvevőnek nemcsak any­­nyi a dolga, hogy fogja a vo­lánt — személyes gondjának kell éreznie járműve állapo­tát, ügyelni kell külsejére, modorára és így tovább. A Volán első munkásküldött-ta­­nácskozása bizonyára’ meg­hozza a várt eredményt. A személyforgalmi főnökség ve­zetésében változások történ; tek, jelentős munkaszervezér si intézkedések voltak és lesznek — de a következő lé­pés a legnehezebb: a dolgo­zók szemléletének alapos megváltoztatása, a fegyelem megszilárdítása ... zatot adni. O maga is ezt haj­togatta: „Nem tudom miért, nem tudom miért". Talán en­nek a két bűncselekménynek is az alkohol volt a mozgató ru­gója, vagy a fiatalokra néha Jellemző vagánykodásl vágy. Mert Báránynak egyik helyen sem keletkezett anyagi haszna (igaz, a boltból enni- és inniva­lót lopott), azt sem Lehet mon­dani, hogy bosszúvágyát elégítet­te ki, mert bosszúra egyik helyen sem volt oka. Az orvosszakér­tő szerint a cselekmények el­követésekor öntudatzavarban nem szenvedett, csupán az al­kohol befolyásolta. ★ Bárány az utóbbi időben nem éppen úgy viselkedett, mint egy kezes bárány. A MEZŐGÉP VáUalat nyírteleki gyáregységé­ben dolgozott mint segédmun­kás, innen kiküldték az NDK- ba dolgozni és tanulni. Külföl­di útjáról azonban hamar ha­zahívták sorozatos fegyelemsér­tései miatt. A munkahelytől és a szülőktől kapott nevelőmun­ka nem bizonyult elégnek. Csa­vargásnak, léha életnek adta a fejét. A bűncselekmény estéjén az italboltban és a helyi ifjúsági házban (I) italozott, majd bará­taival távozott. Elköszönt tő­lük, az iskolához botorkált, a villámhárító rácsain felkapasz­kodott, betörte az ablakot és a nevelőiben „munkához” látott. Érthetetlen szenvedélyét Itt nem elégítette ki, így a bolt követ-, kezett. Kihasználta a kereske­dők mulasztását (nem volt rács az üvegajtón), könnyűszerrel betört, majd pusztító munkája után öt üveg pálinkát, és öt rúd szalámit vett az ölébe és távo­zott. A tsz gyümölcsösében az éjjeliőrt pálinkával kínálta, ő maga is ivott és részegen a határban elaludt... Az iskolában csaknem ötezer forint értékű, a boltban több mint ötezer forint értékű kárt csinált. A pálinka és a szalámi ára majdnem 800 forint. A sú­lyos számlát szülei kifizették, de a büntetést nem kerülheti el. Vádolták 2 rendbeli rongálás bűntettével, amellyel összefüg­gésben garázdaságot követett el és vádolták egy rendbeli lopás­sal. Halmazati büntetésül a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa más­fél évi szabadságvesztésre ítél­te és kél évre eltiltitta a köz­ügyektől. Védője felllebbezett, az ítélet nem jogerős. Munkában a tanácsi állandó bizottság Véleményt mond a szakember p. a. Fotó: Tarpai Gyula, Nyíregyháza, (tarnavölgyi) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Tört, zúzott de miért? N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom