Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
1976. január 34. KELET-MAG YARORSZÁG 3 KÉSZÜL AZ 1976. ÉVI TERV Jobb munkával, takarékosabban Közgyűlés előtt a tiszalöki Szabadság Tsz-ben A tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezet földjein műtrágyát szórnak gépek, a silókukorica és napraforgó alá hordják az istállótrágyát, a gyümölcsösben metszenek. Az irodában is tipikus januári kép fogad: a könyvelők készítik a zárszámadást, a szomszédos teremben a vezetőség és a szakemberek vitatják a majd közgyűlés elé kerülő 1976-os és középtávú tervet. A szövetkezetben dolgozó kommunisták taggyűléseken már megvitatták a tervek főbb összetevőit, arányait. A termelőszövetkezet 1976 évi tervéről Borivó Károly tsz-elnökkel és Pál Sándor párttitkárral beszélgettünk. A párttitkár József Attilát szabadon idézve azzal kezdte a beszélgetést, a szövetkezetben is rendezni kell közös dolgaikat, a maga területén mindenki legyen felelős, a közösen elhatározottakat fegyelmezetten, szervezetten hajtsa végre. Az elnök így summázta a teendőket: kutatni hogyan lehet ráfordításnövelés nélkül, jobb munkával, takarékossággal nagyobb eredményt elérni. Fő profil az állattenyésztés A termelőszövetkezet ötezer hektár 'közös területen 480 dolgozó és 450 nyugdíjas taggal gazdálkodik. Néhány évvel ezelőtt, amikor a község négy termelőszövetkezete egyesült úgy határoztak, hogy fokozatosan állattenyésztési fő profilt alakítanak ki. Azóta felépült a 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telep. A benépesítés három év alatt megtörtént, most a minőség kerül előtérbe. A legkülönbözőbb helyekről összevásárolt vegyes állomány egységesítése megkezdődött. Három évvel ezelőtt az évi tejhozam tehenenként 1400 liter volt, a múlt évet 2070 literrel zárták. Az ötödik ötéves tervre évi húsz százalékos növekedést terveznek, így 1976 végére 2400 liter fölé tervezik a hozamot. Ebben az évben hétven darab saját nevelésű kiváló apaállatoktól származó vemhesüszőt állítanak a termelésbe. Tervük szerint a következő években 150—200 darabot nevelnek egy-egy esztendőben a régi állomány lecserélésére. Ezzel a módszerrel három-négy év alatt kicserélődik a vegyes állomány. Vásárlással ilyen nagyszámú tehenészetet megfelelő minőségben elsősorban a kínálat hiánya miatt, másrészt a szövetkezet teherbírása végett sem lehet megteremteni. Az idei terv szigorúbb normákat ír elő a rend, a fegyelem, az állategészségügyi szabályok betartására is. Az elmúlt években a megengedettnél nagyobb volt a borjúelhullás. Erre az évre elkészült a steril ellető és szigorúan ellenőrzik, hogy tíz napos korig minden újszülött az előnevelőben, a saját anyjától származó föccstejet kapja. Ez a tej minden gyógyszernél jobb, természetesebb védettséget ad a fiatal borjaknak, Ehhez a feltételeket is megteremtik, növelik az előnevelő helyet. A szigorúbb és szakszerűbb előírások betartásához a szakembergárda — állatorvos is — megvan. Saját takarmányalap A növénytermelési üzemág fő feladata lesz ebben az esztendőben a saját takarmányalap megteremtése. A tehenészet részére egész évben azonos összetételű és minőségű takarmányt kell biztosítani. Saját kárukon tanulták meg, a más minőségű takarmányra való átállás három-négyheti visszaesést jelentett a tejtermelésben. A kérődző állatfajok tulajdonsága, hogy minden takarmányfajtához más és más emésztőbaktériumnak kell elszaporodni a jó takarmányértékesítéshez, ez pedig időbe telik. A szövetkezet a Tisza árterületén rendelkezik akkora kaszálóval, ahol normális időjárás mellett megterem a szükséges széna. A gyakori áradás miatt az utóbbi években itt sikertelen volt a takarmánytermesztés. Ezért úgy döntöttek, hogy az árterületen kívül — elsősorban lucernából — kell megtermelni a szakosított tehenészet takarmányát. Tervezik, hogy legalább nyolchónapi azonos minőségű tartalék takarmánnyal rendelkezzenek. Ezt a takarmányalap-gyűjtést már az idén megkezdik, s ha sikerül, akkor visszaállhatnak a bizonytalanabb hozamú árterületi takarmánytermesztésre. A növénytermesztésben fontos helyet foglal el a kenyérgabona. A múlt őszön — a népgazdasági igényeket figyelembe véve — a tervezettnél 100 hektárral több búzát vetettek. Ebben az évben öt-hat százalékos terméshozamnövelést terveznek. Az egész növénytermesztésben 10 százalékos előrelépésre számítanak. A főbb növények közé tartozik még a kukorica és a cukorrépa. Mind a kettőnél, de különösen a cukorrépánál az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak talajelőkészítésre, a tőszámnövelésre. A szakosított szarvasmarhatelep a szövetkezet fejlesztési alapját 1978-ig leköti! Addig csak a legszükségesebb gépek pótlására tudnak pénzt fordítani. Műtrágyától is kevesebbet használnak az átlagosnál. Ezért fordítanak ebben a- szövetkezetben nagyobb gondot az istállőtrágya minőségére, időben való kiszórására. Évente a szántóterület 25 százalékára juttatnak szerves trágyát. A szarvasmarhatelepre felvett hitelt 1978-ig visszafizetik, utána újra előtérbe kerül a gépesítés, a növénytermesztést előmozdító beruházások, például szárítótelep létesítése, vagy a nagyobb adag műtrágya alkalmazása. Ettől az időtől lépnek majd különböző termelési rendszerekbe is. Segítik a háztájit A közös szövetkezeti tervhez kapcsolódik a háztáji gazdaságok segítése. Az elmúlt évben 140 darab vemhes kocát adtak ki a szövetkezetből. A jövőben is segítik a háztáji és más kistenyésztők állattartását hasonló kocaakciókkal. Közreműködnek a takarmánytápok beszerzésében, a szövetkezetből pedig eddig is minden tag annyi árpát és takarmánybúzát vásárolhatott az állattenyésztéshez, amennyire szüksége volt. A háztájiban termelt tej egy részét, a hízómarhát, sertést pedig szinte teljes egészében a szövetkezet szervezésében értékesítik. A negyedik ötéves terv idején mintegy 17—18 millió forint értékű árut értékesítettek közösen a háztájiból. Mint a múlt évben, az idén is az üzemi terv mellé elkészítik a takarékossági tervet. Legjelentősebb megtakarításra a takarmánytermelésben, illetve előállításban számolnak. A szövetkezetben évente mintegy 1400—1500 vagon abrakot etetnek fel. Ezt a roppant mennyiséget kétszer— háromszor is megmozgatták, amikor a szárítóba, cseretelepre, majd az istállókhoz szállították. Ha ebben az esztendőben legalább felét helyben tudnák előkészíteni a takarmányoknak, már ezzel is sok ezer fuvarórát takarítanának meg. Az istállótrágya gondosabb kezelésével több ezer mázsa műtrágyát pótolhatnak. A munkanormák felülvizsgálatával, a fegyelem továbbszilárdításával élőmunka-megtakarításban is előre, léphetnek. Reális terv Az új szabályzók a múlt évinél nagyobb nyereségelvonást írnak elő. Ennek ellensúlyozására a szövetkezet eredményeit 10 százalékkal kívánják növelni. Ha a terveiket teljesítik, sem a tagok jövedelmében, sem a szociális, kulturális alapban viszszaesés nem lesz, sőt mérsékelt növekedés is várható. Az előkészítő tanácskozáson, a kommunisták taggyűlésein a 10 százalékos hozamnövelést reálisnak tartották. A vezetőség bizton számíthat nemcsak a közgyűlési megszavazásra, hanem a terv teljesítésére is. Csikós Balázs LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, hogy mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást, %milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Körtély Sándor, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. tervosztályának vezetője. — Végtelen örömmel tölt el bennünket, a tervezéssel foglalkozókat — de gondolom a megye lakosságát is —, hogy a IV. ötéves tanácsi tervet nemcsak sikerrel teljesítettük, hanem túlteljesítettük. A megye az eddigi történelme során ilyen nagyarányú fejlődést nem ért el, mint az utóbbi öt évben. — Voltak gondjaink is az elmúlt évek során. A tervteljesítést befolyásolták a népgazdaságot ért kedvezőtlen hatások, igen sok feszültséget kellett megoldani, ami a tervmunka hiányára is visszavezethető. A mostani tervkészítés során igyekszünk megfelelő tartalékokat beépíteni ; az árváltozások hatásait is megpróbáltuk tervezni a következő évekre. A tervjavaslat készítése során erősítettük a központi akarat érvényesülését, hogy mind a területi, mind az ágazati arányok fejlesztését betartsuk. Ennek érdekében szeretnénk befolyásolni a helyi fejlesztési politikát is, elérni a megyén belül azt, hogy a településfejlesztési tervben azonos regionális szerepkörű települések fejlettségi színvonala közelítsen egymáshoz. — Segíti a munkánkat az, hogy a megye legfontosabb ágazataira a közelmúltban hosszú távú tanulmányok készültek, amelyek egyrészt felmérték a lehetséges kapacitásokat, másrészt a távlati fejlesztési irányokat. Ezek alapján — miután a jelenlegi döntések egy-egy beruházásnál hosszabb távra kihatnak — tudjuk megalapozottabban készíteni az ötéves tervet. Mivel a megyében megvalósuló öszszes fejlesztés közül a közvetlen tanácsi beruházások részaránya mintegy ötödrész, ezzel — különösen az VÁLASZOL, Körtély Sándor infrastrukturális beruházásoknál, mint a lakásépítés, közművesítés, kommunális ellátás — befolyásolni tudjuk az üzemek, iparvállalatok fejlesztési elképzeléseit is. Miután az idén a tanácsi ötéves terv mellett területi terv is készül, amelyet az év első felében fogad el a megyei tanács, ezért a területi tervben megfelelő orientációt tudunk adni a különböző ágazatok fejlesztésére. — A jobb tervkészítésre való törekvést bizonyítja, hogy az alsóbb szintű tanácsok, a városok, községek egyre jobban szakítanak a rutinszerű tervezéssel. Az élet, a gazdasági szükségszerűségek ráviszik őket, hogy mint a terület gazdái 'pontosan mérjék fel helyzetüket, s ennek alapján készítsék el a terveiket. Hangsúlyozni kell, hogy a tervcélok megfogalmazásánál megfelelő szelektív politikát dolgozzanak ki, válasszák ki azokat a célokat, amelyek leginkább megfelelnek a lakosság legfontosabb igényeinek kielégítésére, hiszen az anyagi eszközök nem teszik lehetővé, hogy minden területet egyformán fejlesszenek. Még jobban támaszkodjanak a lakosságra, az o\t élők társadalmi munkájára, az üzemek, vállalatok támogatására. A megye dinamikus fejlődése a következő években sem áll meg. A jelenlegi körülmények között elsősorban a mennyiségi fejlesztés a fontos, hogy minél több lakás épüljön, javuljanak az oktatás feltételei, több legyen a közművesített község. Ugyanakkor ez önmagában minőségi fejlődést is jelent. A tervezés feladata, hogy megteremtsük a feltételeit, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban fejleszteni Szabolcs-Szatmárt. magyar forradalmi munkásmozgalom különleges egyénisége. Most már okmányilag is bizonyított, hogy ópályiban született 1891. január 25-én. Apja Mosolygó Gusztáv, anyja Lemák Mária uradalomról uradalomra vándorló szegényemberek. Sokan voltak testvérek, ezért hamarosan Mátészalkára adják inasnak. A kor szokásainak megfelelően — de inkább szükségből — ő is valcoló lesz, bejárja a korabeli monorchiát. Szatmár, Nyíregyháza, Debrecen után Budapest városok nevei jelzik vándorútját, amit apró elzárások, fekete listára tevések, toloncutak kísérnek. Bár a munkásmozgalommal és szocialista elvekkel csak éppen akkor kerül kapcsolatba, ösztönös lázadása szembefordítja a tőkés társadalommal. Ez a lázadás azonban nem jutott túl a — különben is divatos — anarchoszinikalista világfelfogástól. Ekkor még nem volt kialakult osztályharcos elmélete, az általános sztrájkot, a munkamegtagadást, a felkelést tekintette a kivezető útnak. Amikor a fiumei torpedógyári munkások sztrájkja lejátszódik, rádöbben, hogy csak a munkásság egységes ereje, összefogása tudja a kapitalista rendet megdönteni. 1912-ben újra Budapestre kerül, ahol bekapcsolódik a szakszervezeti munkába. Az MSZDP tagja lesz. Hamarosan Szabó Ervin és köre tanításának eszmei hatása alá kerül. A források emlékeztetnek arra, hogy mint szakszervezeti megbízott, sikeres munkát végzett — 1913-ban — a Zsilvölgyi bányászok szervezésében. A mátyásföldi repülőgépgyár főbizalmija lesz, mint jó szakmunkást a világháború idején a hadvezetőség megbecsüli. A Galilei-körben szerzett tanítások, a zimmerwaldi és a kienthali kongreszszusok felhívása eredményeként harcos antimilitarista lesz. 1917-től együttműködik a Korvin Ottó és Sallai Imre által szervezett forradalmi szocialisták csoportjával. Az 1918. januári sztrájk nagy részben ennek a csoportnak a műve volt. A második nagy sztrájkmozgalom idején őt is letartóztatják, csak az őszirózsás forradalom szabadítja ki a Conti utcai fogházból. November 20-án a Szovjet- Oroszországból hazatért Kun Béla találkozik Korvin Ottó lakásán a különböző gyári ellenzéki csoportok képviselőivel, így Mosolygóval is. A következő napokban megkezdődtek a tárgyalások a KMP megalakításáról. Mosolygó részt vett az alapító értekezlet ülésén, azonban az első Központi Bizottságnak nem lett tagja! Ez a kérdés máig is vitatott. Az alakuló ülésről jegyzőkönyv nem készült, a később keletkezett visszaemlékezések szerint a második KB tagja lett volna, amiről még a legfelsőbb vezetés tagjai közül is igen kevesen tudtak. Mosolygó közvetlen befolyása alatt három gyár állt. A mátyásföldi és aszódi repülőgépgyár és a budapesti fegyvergyár. Nem véletlen, hogy a munkások felsorakozása a KMP mellé az eredményes agitáció hatására igen elismerésre méltó teljesítmény volt, elsősorban Mosolygón keresztül tartották a kapcsolatot, az aszódiak ismerték a forradalmi szocialisták tevékenységét. Az 1919. február 21-i letartóztatási hullám őt sem kerülte ki. A diktatúra szabadította ki, újból Mátyásföldre ment. Az egyesülésnek nem volt híve! Részt vesz a Pest megyei munkástanácsok szervezésében, majd a fronton mint zászlóalj politikai megbízott harcol. A Tanácsköztársaság bukása után a fővárosban marad, azonban augusztus 8-án letartóztatják. A főkapitányság, majd a Margit körút után Vácra és Szegedre kerül. Miskolcon ítélik el nyolc évre. Újra a váci fegyházba kerül, újra elítélik. 1921-ben a szovjet-orosz kormány a második cseretranszporttal Moszkvába menekíti. Hamarosan a moszkvai magyar klub egyik vezetőségi tagjaként ismerhetjük meg. Hiányos iskolai végzettségét állandó tanulással pótolja. Szervezetét betegség támadja meg, gennyes mellhártyagyulladást kap. 1927. március 7-én hősies nyugalommal viselte a halált. Nyéki Károly KISZ szervezi! titkárok képzése Séstón KISZ-alapszervezeti szervező titkárok képzése kezdődött január 12-én a sóstói KISZ vezetőképző táborban. A hathetes bentlakásos tanfolyamon 57 megyei termelőszövetkezeti, illetve állami gazdasági szervező titkár vesz részt. A fiatalok a tanulmányi idő alatt társadalom-, gazdaság- és ifjúságpolitikai kérdésekkel ismerkednek, valamint nevelés-, szervezés- és vezetéselméletet tanulnak. Az előadások mellett különböző módszertani és gyakorlati foglalkozásokat szerveztek részükre. Mosolygó Antal (1891—1927)
