Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 18. szám
1976. január 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A műanyag, mint építőanyag, már eddig is igen sok jó tulajdonságát bebizonyította. Viszonylag olcsó, könnyű, ezért jól szállítható, kiváló hang- és hőszigetelő képességű stb. Mindezek ellenére a műanyag házak elterjedése még valószínűleg igen sokára valósul meg. Egyszerűen azért, mert megjelenése a mai életmódot, hagyományokat és szokásokat gyökeresen átformálná, s ebbe még nem tudott beletörődni a világ. A kezdeményező, kísérletező kedv azért nem lankad. Ezt bizonyítja a kép is, amely egy, az NSZK-ban előállított műanyag háztípust 'mutat be. Az ún. Casanova-elemeket egymáshoz illesztve egy nap alatt beköltözhetővé tehető egy többszobás lakás. Különösebb alapozásra sincs szükség, csak némi tereprendezésre, hogy az alapot képező betonlapokat lefektethessék A 12 négyzetméter alapterületű elemeket üvegszállal erősített poliészterből, szendvicsszerkezettel állítják elő. Ha lehetőség van az közüzemi — víz, csatorna, gáz, villany — hálózathoz való csatlakozásra, az is nyomban megoldható, az elemeket ugyanis a belső csőrendszerrel és szerelvényekkel együtt szállítják a helyszínre. Az újfajta műanyag ház nemcsak lakásul szolgálhat, hanem vendégfogadók, munkásszállások, irodák stb. is kialakíthatók az elemekből. ÉPÜL PÉCSETT A HOTEL PANNÓNIA. Pécs egyik legszebb pontján épül a Hotel Pannónia, amelynek 118 szobája lesz. Látványos az erkélyek pirogránit burkolata, amit Fürtös György keramikus tervezett és a Pécsi Porcelángyár készített. Egy erkélyhez 32 féle díszítőelemet használnak fel. Jelenleg a belső szakipari munkákat végzik. (MTI fotó — Kálmándy Ferenc felv. — KS) KORSZERŰBB NYOMDATECHNIKÁVAL. Hét nyomdaipari vállalat kooperációjában fényszedő üzemet létesítettek Budapesten, hogy korszerűsítsék az ofszetnyomást. A debreceni Alföldi Nyomda is részt vesz ebben a vállalkozásban azzal, hogy itt készítik elő a kéziratokat, a lyukszalagokat. Az üzemrészben augusztus elsején kezdődött meg a munka és januártól már teljes kapacitással dolgoznak. Képünkön: Rácz Lászlóné fényszedő operátor munka közben. (MTI fotó — Balogh P. László fel.) Televízió hallássérülteknek A francia televízió 2 programja december 18. és január 5. között figyelemreméltó és dicséretes kísérletet folytatott: megpróbálta a süketek és nagyothallók számára is élvezhetővé tenni az adást. „Ez ideig senki sem törődött azzal, hogy igen sok süket és nagyothalló nézi a televízió műsorait. Talán sikerül számukra is élvezhetőbbé tenni az adásokat” — mondotta a francia televízió 2. programjának egyik munkatársa. Egyelőre két módszerrel kísérleteznek: a híreket és kommentárokat felirattal látják el, azonkívül jelbeszéddel és tagoltan, megfelelő szájmozgással olvassák fel a híreket. mm Uvegtaka rékosság Az üveg nem szemét, hanem nyersanyag. Ezt ismerték fel a Rajna menti Neussban, ahol a képen látható üveggyűjtő konténereket helyezték el a város különböző pontjain. Az összegyűjtött üvegeket egy közeli üvegkohóba szállítják. így tehermentesítik a szemétgyűjtést és értékes nyersanyagot takarítanak meg. Hasonló megoldást terveznek az NSZK több más városában is. (Telefoto — AP — MTI — KS) A rizoktóniás (Rhizoctonia solani Kühn) palántadőlés az uvegházakban vagy fóliasátrakban nevelt palánták egyik leggyakoribb betegsége hazánkban. A kórokozó rendkívül elterjedt, sok gazdanövényű gomba; előfordulását 66 családba tartozó mintegy 230 növényről ismerjük. Akár paprika-, paradicsom-, vagy karalábépalántákon vizsgáljuk kártételét, azonos tüneteket észlelhetünk: a kórokozó fertőzi a csiranövényt, a palántát és a kiültetett növényt is. A csiranövények barnulása és a kiültetett növények teljes elhervadása mellett legszembetűnőbb az egy-két lombleveles palánták járványszerű dőlése! A szártő elvizenyősödik, megbámul, befűzódik és a növény kidől. A gomba a palántaágyban körkörösen terjed. Már azzal is mérsékelhetjük a kórokozó terjedését, ha magvetésre, palántanevelésre csak fertőtlenített földet használunk. A magtakaró földbe 30 g/’m2 Pol—Thiurám 85-öt keverjünk. Kerüljük a sűrű vetést és a túlöntözést. Magtakaró-földnek használjunk könnyen száradó folyami homokot. Ha a rizoktóniás betegség kezeletlen palántaágyban lépne fel, a beteg foltokat Zineb tartalmú fungiciddel beöntözhetjük. Állománykezelésre szükség szerint tehát 0,5%-os Zineb 80-at használjunk, 2,5 litert egy m2-re a beöntözés során. Dísznövények megóvása A glőospóriumos (Gloeosporium elasticae Cke. et' Mass.) levélfoltosság a Ficus-fajok gyakori betegsége. Egyes levelek elhalnak, a növények díszítő értéke csökken. A levelek szélén vagy csupán foltszerűen terjedő sáigulás figyelhető meg. A sárguló részek a levél szélétől kiindulva fokozatosan sárgásbarnára színeződik. majd a levél szövete kissé besüpped, elhal és hamarosan szürkésbarnává fakul. Ekkor az elhalt levélszövetrészt felkör alakú, sötétbarna sáv határolja, amelyet sárgászöld szegély vesz körül. A foltok 3—9 cm nagyok. Az elszáradt foltokban a levél színen sűrűn, sorokban rendeződve, többnyire szabályosan koncentrikus körívekben a levél fonákán elszórtan, fekete képletek láthatók. E képletekből rózsaszínű kocsonyás anyagként törnek elő a spórák. A levél elsárgul és lehullik. A kórokozó sebparazita megtelepedésére a durva sebzések a legalkalmasabbak Elpusztult növényrészeken a gomba sZaprofita módon sokáig életképes marad. Növekedésére a 30 ’ Celsius-fok körüli hőmérséklet a legkedvezőbb. Alapvető követelmény, hogy az elhalt, beteg növényrészeket rendszeresen távolítsuk el. Védekezzünk a sebzéseket okozó állati kártevők ellen. A betegségre hajlamosító tényezőket, az erős hőingadozást, a túlöntözést kerüljük. A leveleket Recin—Super 0,4%-os vagy Cuprosan—Super D 0,4%-os oldatával permetezzük. A permetlevet Famos típusú, szobanövény ápolásához rendszeresített permetszóróval is kijuttathatjuk, ha csak egyes növények kezelése válik szükségessé. Széles Csaba adjunktus, mg. főiskola A telepítés újdonságai Most, a telepítés időszakában érthetően különösen azok az újabb módszerek, vagy még csak próbálkozások tarthatnak számot érdeklődésre, amelyek ennek az évenként visszatérő feladatnak a sikeres megoldását elősegíthetik. Az eltelepíthető növényanyagnál az utóbbi években a legjelentősebb változások egyike, hogy mind nagyobb részüket cserépben, vagy egyéb, rendszerint műanyagból készült edényben, más néven konténerben nevelik elő. Ez a kezdetben csak a gyökérsérülésre különösen érzékeny örökzöld dísznövényeknél, a fenyőféléknél elterjedt nevelési mód, ma már az évelőkön, kúszónövényeken, díszcserjéken és rózsákon kívül a gyümölcstermő növényeknél, a fáknál is teret hódít. Ami a konténeres növények telepítésénél a viszonylag nagy földlabdájuk miatt eddig a legtöbb gondot okozta, az ültetőgödrük kialakítása, megoldhatónak látszik erre a célra szerkesztett gödörfúró gépekkel. Ismert már olyan gödörfúró géptípus, amelynek vízszintes helyzetű tartógerendáján több, egymástól a kívánatosnak tartott ültetési távolságoknak megfelelő • távolságokban rögzíthető csigaszerű fúróelemet helyeztek el. Ezek akár traktor erőleadó tengelycsonkjáról, akár más erőgép főtengelyéről kaphatnak meghajtást. Segítségével egyszerre több konténeres növény helye kimélyíthető, és továbbvontatva sorra egymás után előkészíthető vele az összes növény helye, a telepítésre egyébként a szokásos módon gondosan megmunkált területen. Ott, ahol ráhordás, eróziós kár, vagy bármilyen más okból annyira terméketlen, vizet nem tartó a talaj, hogy közvetlenül nem ültethetők bele növények, a „műanyaghabos” facsemeteültetési mód vehető számításba. Ennél az eljárásnál ugyanis a csemeték számára. Mivel a hab szervetlen anyagokból áll, a szükséges növényi tápanyagokról kell még gondoskodni a kedvező fejlődés érdekében. Ahol viszont a fertőzésveszély miatt, esetleg egyéb célból a telepítéshez kiszedett csemeték gyökeréről ajánlatos minden földet lemosni, a faiskolai mosógép tehet jó szolgálatot. Ez több atmoszférás nyomású vízsugárral — szükséges esetben előzetesen 30—40 Celsius fokra előmelegítve — a legapróbb földrögöket is eltávolítja a csemeték gyökeréről.
