Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1976. január 20. Hz anyákért nz elmúlt évtized ta­lán legtöbbet vitatott szociálpolitikai intéz­kedése a gyermek­gondozási segély vqlt. Kez­detben — ahogy ez már ná­lunk szokás — mindenki mindennel egyetértett, min­denki örömmel s az akkor még világszerte feltűnést kel­tő kezdeményezésnek kijá­ró lelkesedéssel üdvözölte az intézkedést. Aztán — ahogy ez szintén lenni szokott — először csak szűkebb szak­mai körökben, később már nyilvánosan is megjelentek az ellenvélemények, az aggo­dalmak. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni: az ellenvéle­mények, az aggályoskodások nem voltak éppen alaptala­nok. A segély bevezetése gyakorlatilag egybeesett a munkaerőszempontból „hét szűk esztendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, népgazdasági méretek­ben is, de az egyes munka­helyeken is a munkaerőter­vek elkészítésekor figyelmen kívül hagyták a gyermek­­gondozási segély hatását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a segélyt, s közülük csak 380 ezren tértek vissza korábbi munkahelyükre, vagy — ez sem volt ritka — valamilyen más munkahelyre. Ebben a munkaerőinséges világban több, mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végle­ges kiválása a termelőmun­kából — persze, hogy érzé­keny, mi több: nehezen ki­védhető veszteség. Az sem vitatható, hogy egyes iparágakban — min­denekelőtt a textiliparban, de például a kereskedelem­ben is — a gyermekgondozá­si segélyt igénybe vevő anyák tízezrei szinte meg­oldhatatlan gondok elé állí­tották a munkaügyi vezető­ket. R gyermekgondozási se­gélyrendszeren — ahogy ezt a közel­múltban hozott kor­mányintézkedések is igazol­ják — időnként lehet módo­sítani, igazítani. Most lehe­tővé tették a segélyezés többszöri megszakítását, azt, hogy a segélyt igénybevevők, illetve a nyugdíjasok elvál­lalják mások gyermekeinek gondozását, s kísérletképpen megvizsgálják a gyermek­­gondozási szabadságon levők bedolgozói munkakörben való foglalkoztatásának tapaszta­latait. De a kormány — a kedvező tapasztalaitok alap­ján — egyértelműen és hatá­rozottan foglalt állást a se­gélyrendszer mellett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgondozási segély fölötti viták. Vagy ha úgy tet­szik: ideje valami egészen más munkaerő-gazdálkodá­si gyakorlatot alkalmazni. (V.) Jégpáncél a Tiszán A Tiszán Tokajtól az országhatárig kisebb meg­szakításokkal áll a jég. Ennyi a rövid, hivatalos jelentés lényege. Az Észak­­magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajói kifutottak, s naponta 10 kilométert haladva felfelé a Tiszán törik a jeget. Miért van erre szükség? Sári László szakaszmér­nöktől tudjuk meg a Jég­virág I. fedélzetén. A Sza­moson már korábban nagy jégdugók keletkeztek. Ezt valószínű csak rob­bantással lehet eltávolíta­ni, de addig nem kerül­het rá sor, amíg a Tiszát meg nem szabadították a jégpáncéltól. Zemlém Ist­ván a jégtörő flotta kapi­tánya elmondta, de ma­gunk is meggyőződhettünk róla, hogy nehéz a mun­kájuk, mert amit feltörnek délelőtt, az néhány kilo­méterrel lejjebb újból összeáll. Ezért vissza kell fordulni és ismét törni a jeget. Munkájukat jelenleg há­rom jégtörő hajóval vég­zik, s készenlétben a víz­ügyi igazgatóság robbantó alakulata is, hogyha szük­ség van rá, bevethessék. Elek Emil képriportja Zemlém István a jégtörő flotta kapitánya. Roham a jégtábláknak. Küzdelem a jégtáblákkal. Fotópályázatunkra érkezett TÉLI ZSÁKHÁNY Hal év - egy bőrkabátért Tejfel Árpád a tiszaadonyi cl-HOZZÁSZÓLÁS Á fogamzásgátlók hatása A Kelet-Magyarország 1976. január 4-i számának 11. oldalán jelent meg egy rövid cikk, mely a hormo­nális fogamzásgátlók és az emlőrák kérdésével foglal­kozik, egyik külföldi kutatócsoport eredményeiről adott számot. Bár hangsúlyozzák, hogy a hormonális fogam­zásgátlók és az emlőrák közti oki kapcsolat nem való­színű, az azonban bizonyos, hogy annak a nőnek, aki első terhessége előtt szedett fogamzásgátlót, háromszor nagyobb a kockázata arra, hogy 50 éves korára emlő­rákja legyen. A cikk közlése széles visszhangot váltott ki. Szüksé­gesnek látom, hogy a témához hozzászóljak. A cikk egy kutatócsoport vizsgálatát ismerteti csupán. A hormo­nális fogamzásgátlók és emlőrák közti összefüggést évek óta számos országban, számos helyen vizsgálják. A kaliforniai orvoscsoport, mint a közleményből kiderül, bizonyos összefüggést tételezett fel a két ténye­ző között, másrészt pl. egy angol orvoscsoport kétéves vizsgálat után kijelentette, hogy nincs összefüggés a hormonális fogamzásgátlók és emlőrák között. A kér­désnek ma már könyvtárra való irodalma van. Az eredmények és vélemények megoszlanak. A kérdés nem egyszerű, de véleményem szerint rövid időtartamú vizs­gálatból bármiféle messzemenő következtetést levonni nem lehet. Ilyen jellegű kérdés vizsgálatához sok évre, évtizedekre van szükség. Pár éve szedik csak a hormo­nális fogamzásgátlókat világszerte tömegesen, tehát még nem is gyűlhetett össze annyi tapasztalat, ameny­­nyi a kérdésre értékelhető választ adhat. Egy-egy kira­gadott cikknek az ismertetése a közvéleményben esetleg helytelen állásfoglalást alakíthat ki. Hazánkban né­hány éve használnak tömegesen hormonális fogamzás­­gátlót. Bár az eltelt idő messzemenő következtetések le­vonására nem alkalmas, egyet biztosan tudunk: az em­lőrákos megbetegedések száma megyénkben az utóbbi években semmi lényeges változást nem mutat! Dr. Juhász Lajos onkológus főorvos Szovjet és japán filmek a képernyőn Továbbra is jó néhány érde­kes filmbemutatót tartogat a sok milliós nézőtábor számára a televízió. A következő hetek­ben, hónapokban láthatjuk a tervek szerint a „Fedőneve Jégmadár” című szovjet if­júsági filmet, amelynek cse­lekménye a Nagy Honvédő Háború időszakában játszó­dik, főhőse, a Jégmadár ne­vű fiatal partizán azt a fel­adatot kapja, hogy a néme­tek háta mögött robbantson fel egy fontos vasúti hidat. A feladat teljesítése után azon­ban nem tér vissza csapatá­hoz. Sok-sok év elteltével egykori bajtársa, aki repülő­gépén annak idején a hely­színre szállította, visszatér erre a vidékre, hogy megtud­ja mi történt bajtársával. Ugyancsak a szovjet filmstú­diókban készült a Lányok, anyák” című színes szovjet film is, amelynek főszerepét Innokentyij Szmoktunov^ekij alakítja. A Szergej Bondar­­csuk által rendezett produk­ció témája a főváros és vidék, a távoli Szibériában felnőtt lány és egy moszkvai értelmi­ségi család összeütközésének konfliktusokkal téli találko­zásának drámája. A „Fekete gyertya fénye” című háromrészes NDK-film­­sorozat főhőse a spanyol pol­gárháborúban a Condor-lé­­gióban teljesít szolgálatot a Német Kommunista Párt megbízásából. így kerül bir­tokába a Fekete gyertya kísér­let eredménye, — egy ideg­gáz képlete. Annak megaka­dályozására, hogy a fasiszták ezt a félelmetes fegyvert be­vethessék, a formulát a Szov­jetunióba akarja juttatni. Megszökik különítményétől, hogy megkísérelje a lehetet­lent. A „Kitaszított” című svéd film egy zárkózott ember tra­gédiáját idézi elénk. Egy vi­lágváros nyomornegyedében játszódik az „Ok ketten" cí­mű japán film. A „Marié” cí­mű NSZK-tévéfilm egy 17 éves leány történetét meséli el, aki közöny és feszültség között váltakozó lelkiállapot­ban éli át legfogékonyabb éveit. Az események egyre inkább rádöbbentik, hogy anyjának valamiképpen köze van apja hirtelen halálához... gánytelep lakója, ám ritkán tartózkodik otthon: vagy bör­tönben ül, vagy valamelyik ci­gánytelepen Ígér örök hűséget a fiatal nőknek... Tejfel 35 éves, írni, olvasni nem tud, munkát ritkán vállal, a lopás és a rab­lás rizikóját annál inkább vál­lalja. Lopás miatt már állt a nyírbátori, a mátészalkai, a vá­­sárosnaményi, a tiszalöki, a baktalórántházi és a váci bíró­ság előtt. Legutóbb Ismét a Nyírbátori Járásbíróság előtt kellett felelnie tettéért. Máriapócs közelében ugyanis felszólított egy embert hogy adjon neki 5Ö forintot. Természetesen ő erre nem volt hajlandó. Erre Tejfel késsel fenyegetőzött, majd leütötte a meghökkent embert. A nyomaték kedvéért még bele is rúgott néhányat, majd levette róla a műbőr ka­bátját és kereket oldott. A rendőrök azonban hamar elcsíp­ték. A nyírbátori bíróság az elvetemült útonállót visszaeső­ként elkövetett rablás miatt öt év fegyházra ítélte és elren­delte a szigorított őrizetét. A közügyek gyakorlásától is el­tiltották hat évre. Fellebbezés után a megyei bí­róság dr. Margitics Imre taná­csa a főbüntetést hat évre emel­te, a közügyek gyakorlásától hét évre kell lemondania Tejfelnek. Az ítélet Jogerős. Cllesetí beszélgetések Tizenkettes au­tóbusz. Ködös, nyirkos idő. Két idősebb néni ül egymás mellett „Tudod drágám, évek óta alig bí­rok járni. Ezzel a buszvezetővel már kétszer akadt dől gom. Egyszer meg kértem arra, hogy tegyen le a házunk előtt, hiszen alig tudok járni. Meg­állt, az utasok le­segítettek. Máskor meg vagy 10 mé­terre voltam már a megállótól, ami­kor elindította a buszt. Integettem, újra megállt és fel tudtam szállni. Nagyon rendes ember.” A gépkocsiveze­tő neve: Nadzon György. Nyolcas. autó­busz. Két diáklány beszélget a félévi értesítő kiosztása utáni napon. Az egyik: — Képzeld, az a hülye tanár négyest adott fizi­kából, pedig négy ötös, egy hármas és egy kettes felele­tem volt. Kislányom! Az a tanár neked fi­zikából négyest adott, mert felele­teid alapján any­­nyit érdemeltél, de „viselkedésből” én megbuktatnálak! Áruház. Idősebb néni a rövidáru­részlegnél. „Tessék mondani, hol lehet venni fekete cipő­fűzőt? Válasz: Olyat mama sehol nem talál, hiány­cikk". Aztán felém for­dul. „Tessék néz­ni, már hetek óta az egyik cipőmben nincs fűző. így já­rok benne”. Pedig nálunk még általában olyan ci­pőket gyártanak, amelyekbe cipőfű­ző is kell. Vagy új divat van kialaku­lóban? (lengváryj

Next

/
Oldalképek
Tartalom