Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

1976. január 18. kelet-magyarország 3 A párttagsági könyv A tagsági könyvelt kicserélése bizonyos időszakonként ismétlődő a párt gya­korlatában. A felszabadulás után le­bonyolított tagkónyvcserék többségét tulajdonképpen a tagsági könyvek lejárta, iL- letve az ideiglenes tagsági igazolványok ki­cserélése tette szükségessé, csupán az 1949- es tagkönyvcsere volt revízióval öszekötve. Mindazonáltal az egyes tagkönyvcseréknek mindenkor megvolt a megfelelő politikai je­lentősége. Ez természetes is, hiszen a párt te­vékenységének bármely területét érintő legki­sebb szervezeti intézkedés sem különíthető el az általános politikai céloktól. Különösen így van ez a párttagsági könyv esetében, amely a politikai, a világnézeti hitvallás, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme melletti elkötelezettség, a kommunista maga­tartás és erkölcsi normák önként vállalt kö­vetésének dokumentuma. Parttagságunk idősebb generációja, a munkásmozgalom veteránjai súlyos megpró­báltatások árán az illegalitás körülményei kö­zött életüket is kockára téve harcoltak a nép, az osztály, — a párt ügyéért, fenntartották, védték-őrizték párthoz való tartozásukat. A felszabadulás utáni első tagkönyvcserét 1948-ban a Magyar Kommunista Párt politi­kai továbbfejlődésének igényével hajtottuk végre. A két munkáspárt egyesülése után az 1949-ben lefolyt tagkönyvcsere tulajdonkép­pen annak kifejezője volt, hogy egy politikai platformon a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erőinek tömörítése és ked­vezőbb politikai feltételek jöttek létre a szo­cialista építőmunka kibontakoztatásához. Az 1950-es években a párt vezetésével né­pünk kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. Kiépült a munkás-paraszt szövetségen alapuló államlia talmi-állam igaz­gatási rendszerünk: a tanácsrendszer, létre­hoztuk és fejlesztettük a szocialista part, ki­épültek a mezőgazdasági üzemek szocialista formái, a korábbiakban soha nem tapasztalt fejlődést ért el a tudományos-kulturális élet, népünk egészségügyi-szociális körülményei. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy ebben az időben a párt tevékenységé­ben súlyos hibák is jelentkeztek. Ugyancsak erre az időszakra esett, hogy népünk belső ás külső ellenségei támadást indítottak szocialis­ta vívmányaink ellen. S ez az 1956-os ellen­forradalomba torkollott. A támadás fő tüze a pártra irányult. Az elkövetett hibák és az elleniorradalmi támadás következtében a párt, a kommunis­ták nagy megpróbáltatáson mentek keresztül melyből a kivezető utat a párt újjászervezése, helyes politikai von iának kidolgozása és al­kalmazása jelentették. Ebben az időszakban le­bonyolított tagkónyvcserék (1952, 1957, 1967) sorából politikai jelentőségénél fogva különö­sen kiemelkedik az ideiglenes tagsági és tag­jelölt igazolványok 1957—1958. évi kicserélése \ égleges tagkönyvekre. Az ellenforradalom uláni időszakban a párt tagjának lenni egyet jelentett következetesen szembenézni az elkö­vetett hibákkal, vállalni azok kijavítását, hin­ni a kibontakozás lehetőségében, a párt sza­vában, a haladó erők erejében, a politikai konszolidáció lehetőségiben. Az azóta eltelt évek politikai és gazdasági eredményei a párt­ra, a kommunistákra vonatkoztatva is számos tanulságot hoztak. Mindenekelőtt abban a vo­natkozásban, hogy munkánkhoz az erőt, az önbizalmat a munkásosztálytól, dolgozó né­pünktől meríthetjük, hogy a tekintélyért, a nép bizalmáért nap mint nap újra és újra meg kell dolgozni, hogy a párttagsági könyv nemcsak az eredmények, a sikeres dolgok, ha­nem az úgynevezett népszerűtlen feladatok vállalására is kötelez, s hogy aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára nem elegen­dő a politika formális elfogadása, hanem nyíl­tan, önzetlenül kell kiállnia és dolgoznia an­nak képviseletében és végrehajtásában. A hatodik tagkönyvcserét pártunk XI. kongresszusa olyan helyzetben határozta el, amikor a párt vezető szerepe az élet minden területén töretlenül érvényesül, tömegkapcso­latai jók, a pártegység biztosított, a párt tag­jainak túlnyomó többsége következetesen dol­gozik a határozatok végrehajtásán, a párt taglétszáma és összetétele egészségesen fejlő­dik. Egyszóval semmiféle indok nincs arra, hogy általános tagfelülvizsgálatot, illetve tag­revíziót hajtsunk végre. A szocialista építőmunka közeli és távo­labbi programja ugyanakkor szükségessé te­szik, hogy a XI. kongresszus által felvázolt célkitűzések tükrében a párt egy olyanfajta önvizsgálatot végezzen el, melynek lényege: a kongresszusi határozatok végrehajtására történő felkészülés, mozgósítás. A Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata a most sorra kerülő tagkönyvcsere céljául az előbbi­ekkel összefüggésben tűzte ki. A párt egyes megyei vezető szerveinek e jelentős politikai feladat lebonyolítására meg­felelő intézkedési terve van. Ezekben megfo­galmazódott, hogy a tagkönyvcsere sokoldalú politikai-szervezeti és technikai feladatait jól szervezett és koordinált munkával kell vég­rehajtani, biztosítva azt, hogy más fontos po­litikai célkitűzések, a gazdasági-társadalmi és állami feladatok törésmentesen megvalósulja­nak. A tagkönyvcsere céljának elérését biz­tosító feladatok sorából jelentőségé­nél fogva kiemelkednek azok a sze­mélyes beszélgetések, melyet minden alapszervezetben le kell folytatni a párttag­sággal 1976 márciusa és júliusa között. Fon­tos követelmény, hogy ezekre a beszélgeté­sekre nyílt, őszinte, közvetlen elvtársi légkör­ben, jól átgondolt és megalapozott vélemény­­alkotás mellett kerüljön sor, mert csak így le­het biztosítani, hogy a párt politikájából adó­dó feladatok, az alapszervezet tevékenysége, a párttagok munkája, képzettsége, a XI. kong-, r essz un határozatainak végrehajtására és az alapszervezet munkájára vonatkozó vélemé­nyek, javaslatok reális számvetését tudjuk el­végezni. A Kemecsei Állami Gazdaságban Bunkóczi Sándor esztergályos a felújításra kerülő erő- és munkagépekhez perselyeket, csapszege­ket készít. (Elek Emil felv.) A MEMfiV „Intergas” hnszti építkezéséül«« Orosz Pál, Ignáth János távfűtésveseték­­csórendszer előkészítését, hajlítását végzi. (H. J.) Korszerű célgépeken végzik a pulóverek pánt ozását és a gallérok felvarrását Nyíregyhá­zán, a házipari és népi iparművészeti szövetkezet kőtő-konfekció műhelyében. (Gaál Béla felvétele) Dr. Latos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Jegyzetek a porcsalmai Dózsa tsz-ről Tíz éve mérleghiány nélkül Az Ecsedi-láp tizennyolc község, termelőszövetkezet dol­gozóinak munkáját nehezíti. Évről évre nagy kérdőjel, mi­lyen lesz az időjárás; keserűséget vagy áldást oszt-e a föld. A küzdelem azonban nem reménytelen, ebben az emberi lelemé­nyesség, a gazdálkodás rugalmassága a döntő. A porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezetben tizedik éve már, hogy sikerrel vívják a harcot. — Utoljára 1966-ban volt mérleghiányos a termelőszö­vetkezet, 2 millió 800 ezer fo­rint szanálási hitellel kezd­tünk újra a munkához. A mérleghiány nagy tanulságul szolgált. Nehéz volt kigazdál­kodni a veszteséget, ezért is vigyázunk kettőzött figyelem­mel, hogy az az emlékezetes év meg ne ismétlődjön. Egyedül a lápon A porcsalmai határ nem sokban, vagy kevésbé tér el a többi lápi termelőszövetke­zet területétől. Mint más tsz­­el^et, ugyanúgy sújtotta őket is az 197Q-es árvíz, az azt kö­vető vizes esztendő, az 1974. évi rossz időjárás, de az el­múlt évi esőzések is tetemes károkat okoztak. Vasas Sán­dorral, a termelőszövetkezet elnökével beszélgetésünkben arra kerestünk választ, mi az a plusz, amellyel kivédték a természeti csapásokat és mint annyi lápi termelőszövetke­zet, ők nem lettek mérleghiá­nyosak, alaphiányosak? — Termelőszövetkezetünk 2300 hektáron gazdálkodik, fő ágazatai a növénytermesztés, az állattenyésztés. A már em­lített mérleghiányos esztendő előtt ez nem így volt. Min­dent a növénytermesztésre alapoztak. Hogy ez mennyire nem felelt meg a mi viszo­nyainknak, arra az elmúlt esztendő is példa. Kenyérga­bonát 540 hektáron termel­tünk, a hektáronkénti termés 16,4 mázsa volt. 1973-ban 38,3 mázsás átlagtermést arattunk. A 200 hektár kukorica ta­valy hektáronként csak 43 mázsát termett, két évvel ko­rábban 56 mázsát. Fő növé­nyünk még a napraforgó, ab­ból az 1973. évi 16,4 mázsás terméssel szemben az ősszel csak 6,7 mázsát tudtunk hek­táronként betakarítani. így történt meg, hogy a növény­termesztésben a tervezetthez viszonyítva 6 millió forint volt a veszteségünk. Millión felüli megtakarítás A termelőszövetkezet elnö­ke ellentétként az állatte­nyésztést említette, amelyet tudatosan és folyamatosan alakítottak, fejlesztettek a je­lenlegi szintre. — Az állattenyésztésünk két ága a szarvasmarha- és juhtenyésztés. Szarvasmarhá­ból az éves átlag 1290, ebből 280 a tehén. A juhállomány, 500 anya, évi 750—800 bá­rányszaporulattal. A tejter­melésünk ma még nem éri el a kívánt szintet, ennek egye­düli oka, hogy a tehenészeti telepet 14 millió forintos költséggel teljes egészében saját erőből építettük és ar­ra, hogy jól tejelő tehenekkel telepítsük be az istállókat, nem futotta a pénzünk. így is a marhahízlalás, az inter­venciós üszőnevelés, a pecse­­nyebárány-értékesítés jól jö­vedelmezett, a növényter­mesztés veszteségét másfél millió többletbevétellel eny­hítette. Ezenkívül a terven felüli aprómagtermesztés fél­millió forintot, a cukorrépa 150 ezer forintot, a terven felül vetett bab 110 ezer fo­rintot hozott. A takarékosság eredménye 1 millió 20 ezer forint. Éltünk azzal a 'kedve­ző helyzettel is, hogy gép­parkunk korszerű, a munká­val aránylag mindenütt gyor­san végeztünk, így gépeinket kölcsönadtuk. A gépkölcsön­zés 600 ezer forintot jelentett terven felül. A jó eredmények bizonyí­tásához, a termelőszövetkeze­ti tagok szemléletváltozását érintve az elnök és a tsz párttitkára használt olyan ki­fejezéseket is: „Elmúlt az a világ, amikor az járta, ka­parj kurta, neked is jut”, vagy „a munkaképes ember ma nem igen kacsintgat más­felé”. Ha ez igaz, vajon mi­ért is ne neveznénk nevén a gyermeket? Az anyagi érdekeltség- Volt idő, amikor a ter­melőszövetkezeti tagok úgy érezték magukénak a közöst, hogy a szekér tengerit, vagy lucernát nem a tsz-major­­ban, hanem a saját portáju­kon pakolták le. Ma már más dologért kell fegyelmit osz­tani. A jólétből adódnak a fegyelemsértések, ilyen pél­dául az ittasság. Mert ittasan álltak munkába, három-négy embernek ezért kellett fe­gyelmit adni. Zsírosat esznek és jót isznak rá egyesek. De nem ez az általános. A termelőszövetkezeti ve­zetők akarata a több terme­lésben, a jövedelmezőség nö­velésében önmagában kevés. Még az sem minden, hogy a porcsalmai tsz az amortizá­cióból származó minden fo­rintot új gépekre, a termelő­­eszközök korszerűsítésére költötte. A tervek, elgondolá­sok valóraváltásához kell a tagság támogatása, munkain­tenzitása. Kállai Mihály párt­­titkár ezekkel kapcsolatban nagyon is reális és alapvető példákat említett. — A szemlélet változásához a közösből származó jövede? lem járult hozzá leginkább. A tagok, a tsz-t ma sokkal inkább magukénak tekintik, mint tegnap, vagy azelőtt. Ebben az anyagi érdekeltség játszott szerepet. 1967-ben a tagok egész évi részesedése 4 millió 300 ezer forint volt, ma 10 millió 400 ezer forint. Nyolc éve az alig több mint 4 milliót 470 termelőszövet­kezeti tag kapta, most a 10 millió 290 tag között oszlik meg. A szövetkezeti iroda tárgya­lóasztala körül kimutatások sokaságából idézte fel a szá­mokat az elnök és párttitkár. Említettek olyan traktoroso­kat, akiknek a keresete az elnöki fizetéssel volt meg­egyező, vagy meghaladta azt. — A 36 traktoros átlagke­resete az elmúlt esztendőben 35 ezer forint volt. Tordai Bálint viszont, aki nemcsak jó traktoros, de jó szerelő is, 56 ezer forintot keresett. A termelőszövetkezetnek azzal, hogy kombájnolt Kocsordon, Matolcson, Nyírmeggyesen 220 ezer forintot keresett. Tordai Bálint tavaly új házat épí­tett, de még rajta kívül ti­zenhárom traktoros. A mérleg nyelve A számok, a bizonyítások, az érvek sokaságából kiala­kul az az összkép, amely mindennél többet mond A porcsalmai Dózsa Termelő­­szövetkezet tagsága is évföl évre megküzd azért, hogy az év végi zárszámadás ■ mérle­gének nyelve a pozitív irány­ba lendüljön. Nemcsak a kedvezőtlen adottságokkal kell megküzdeni, de olyan gondokkal is, hogy nem meg­alapozott a szakember-után­pótlás, a hozamok fokozásá­ban az üzem- és munkaszer­vezés bőséggel tartalmaz fel­adatokat. A beszélgetés a zárszám­adással kapcsolatban történt Lesz egy február 7-én és volt már egy úgynevezett kis zár­számadás az elmúlt év végén a két ünnep között. A Ids zárszámadás nagyon ' íny eg es volt, kiosztották a húsz szá­zalék részesedést. 2 millió forintot. Nem érdemtelenül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom