Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
1976. január 18. kelet-magyarország 3 A párttagsági könyv A tagsági könyvelt kicserélése bizonyos időszakonként ismétlődő a párt gyakorlatában. A felszabadulás után lebonyolított tagkónyvcserék többségét tulajdonképpen a tagsági könyvek lejárta, iL- letve az ideiglenes tagsági igazolványok kicserélése tette szükségessé, csupán az 1949- es tagkönyvcsere volt revízióval öszekötve. Mindazonáltal az egyes tagkönyvcseréknek mindenkor megvolt a megfelelő politikai jelentősége. Ez természetes is, hiszen a párt tevékenységének bármely területét érintő legkisebb szervezeti intézkedés sem különíthető el az általános politikai céloktól. Különösen így van ez a párttagsági könyv esetében, amely a politikai, a világnézeti hitvallás, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme melletti elkötelezettség, a kommunista magatartás és erkölcsi normák önként vállalt követésének dokumentuma. Parttagságunk idősebb generációja, a munkásmozgalom veteránjai súlyos megpróbáltatások árán az illegalitás körülményei között életüket is kockára téve harcoltak a nép, az osztály, — a párt ügyéért, fenntartották, védték-őrizték párthoz való tartozásukat. A felszabadulás utáni első tagkönyvcserét 1948-ban a Magyar Kommunista Párt politikai továbbfejlődésének igényével hajtottuk végre. A két munkáspárt egyesülése után az 1949-ben lefolyt tagkönyvcsere tulajdonképpen annak kifejezője volt, hogy egy politikai platformon a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erőinek tömörítése és kedvezőbb politikai feltételek jöttek létre a szocialista építőmunka kibontakoztatásához. Az 1950-es években a párt vezetésével népünk kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. Kiépült a munkás-paraszt szövetségen alapuló államlia talmi-állam igazgatási rendszerünk: a tanácsrendszer, létrehoztuk és fejlesztettük a szocialista part, kiépültek a mezőgazdasági üzemek szocialista formái, a korábbiakban soha nem tapasztalt fejlődést ért el a tudományos-kulturális élet, népünk egészségügyi-szociális körülményei. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy ebben az időben a párt tevékenységében súlyos hibák is jelentkeztek. Ugyancsak erre az időszakra esett, hogy népünk belső ás külső ellenségei támadást indítottak szocialista vívmányaink ellen. S ez az 1956-os ellenforradalomba torkollott. A támadás fő tüze a pártra irányult. Az elkövetett hibák és az elleniorradalmi támadás következtében a párt, a kommunisták nagy megpróbáltatáson mentek keresztül melyből a kivezető utat a párt újjászervezése, helyes politikai von iának kidolgozása és alkalmazása jelentették. Ebben az időszakban lebonyolított tagkónyvcserék (1952, 1957, 1967) sorából politikai jelentőségénél fogva különösen kiemelkedik az ideiglenes tagsági és tagjelölt igazolványok 1957—1958. évi kicserélése \ égleges tagkönyvekre. Az ellenforradalom uláni időszakban a párt tagjának lenni egyet jelentett következetesen szembenézni az elkövetett hibákkal, vállalni azok kijavítását, hinni a kibontakozás lehetőségében, a párt szavában, a haladó erők erejében, a politikai konszolidáció lehetőségiben. Az azóta eltelt évek politikai és gazdasági eredményei a pártra, a kommunistákra vonatkoztatva is számos tanulságot hoztak. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy munkánkhoz az erőt, az önbizalmat a munkásosztálytól, dolgozó népünktől meríthetjük, hogy a tekintélyért, a nép bizalmáért nap mint nap újra és újra meg kell dolgozni, hogy a párttagsági könyv nemcsak az eredmények, a sikeres dolgok, hanem az úgynevezett népszerűtlen feladatok vállalására is kötelez, s hogy aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára nem elegendő a politika formális elfogadása, hanem nyíltan, önzetlenül kell kiállnia és dolgoznia annak képviseletében és végrehajtásában. A hatodik tagkönyvcserét pártunk XI. kongresszusa olyan helyzetben határozta el, amikor a párt vezető szerepe az élet minden területén töretlenül érvényesül, tömegkapcsolatai jók, a pártegység biztosított, a párt tagjainak túlnyomó többsége következetesen dolgozik a határozatok végrehajtásán, a párt taglétszáma és összetétele egészségesen fejlődik. Egyszóval semmiféle indok nincs arra, hogy általános tagfelülvizsgálatot, illetve tagrevíziót hajtsunk végre. A szocialista építőmunka közeli és távolabbi programja ugyanakkor szükségessé teszik, hogy a XI. kongresszus által felvázolt célkitűzések tükrében a párt egy olyanfajta önvizsgálatot végezzen el, melynek lényege: a kongresszusi határozatok végrehajtására történő felkészülés, mozgósítás. A Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata a most sorra kerülő tagkönyvcsere céljául az előbbiekkel összefüggésben tűzte ki. A párt egyes megyei vezető szerveinek e jelentős politikai feladat lebonyolítására megfelelő intézkedési terve van. Ezekben megfogalmazódott, hogy a tagkönyvcsere sokoldalú politikai-szervezeti és technikai feladatait jól szervezett és koordinált munkával kell végrehajtani, biztosítva azt, hogy más fontos politikai célkitűzések, a gazdasági-társadalmi és állami feladatok törésmentesen megvalósuljanak. A tagkönyvcsere céljának elérését biztosító feladatok sorából jelentőségénél fogva kiemelkednek azok a személyes beszélgetések, melyet minden alapszervezetben le kell folytatni a párttagsággal 1976 márciusa és júliusa között. Fontos követelmény, hogy ezekre a beszélgetésekre nyílt, őszinte, közvetlen elvtársi légkörben, jól átgondolt és megalapozott véleményalkotás mellett kerüljön sor, mert csak így lehet biztosítani, hogy a párt politikájából adódó feladatok, az alapszervezet tevékenysége, a párttagok munkája, képzettsége, a XI. kong-, r essz un határozatainak végrehajtására és az alapszervezet munkájára vonatkozó vélemények, javaslatok reális számvetését tudjuk elvégezni. A Kemecsei Állami Gazdaságban Bunkóczi Sándor esztergályos a felújításra kerülő erő- és munkagépekhez perselyeket, csapszegeket készít. (Elek Emil felv.) A MEMfiV „Intergas” hnszti építkezéséül«« Orosz Pál, Ignáth János távfűtésvesetékcsórendszer előkészítését, hajlítását végzi. (H. J.) Korszerű célgépeken végzik a pulóverek pánt ozását és a gallérok felvarrását Nyíregyházán, a házipari és népi iparművészeti szövetkezet kőtő-konfekció műhelyében. (Gaál Béla felvétele) Dr. Latos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Jegyzetek a porcsalmai Dózsa tsz-ről Tíz éve mérleghiány nélkül Az Ecsedi-láp tizennyolc község, termelőszövetkezet dolgozóinak munkáját nehezíti. Évről évre nagy kérdőjel, milyen lesz az időjárás; keserűséget vagy áldást oszt-e a föld. A küzdelem azonban nem reménytelen, ebben az emberi leleményesség, a gazdálkodás rugalmassága a döntő. A porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezetben tizedik éve már, hogy sikerrel vívják a harcot. — Utoljára 1966-ban volt mérleghiányos a termelőszövetkezet, 2 millió 800 ezer forint szanálási hitellel kezdtünk újra a munkához. A mérleghiány nagy tanulságul szolgált. Nehéz volt kigazdálkodni a veszteséget, ezért is vigyázunk kettőzött figyelemmel, hogy az az emlékezetes év meg ne ismétlődjön. Egyedül a lápon A porcsalmai határ nem sokban, vagy kevésbé tér el a többi lápi termelőszövetkezet területétől. Mint más tszel^et, ugyanúgy sújtotta őket is az 197Q-es árvíz, az azt követő vizes esztendő, az 1974. évi rossz időjárás, de az elmúlt évi esőzések is tetemes károkat okoztak. Vasas Sándorral, a termelőszövetkezet elnökével beszélgetésünkben arra kerestünk választ, mi az a plusz, amellyel kivédték a természeti csapásokat és mint annyi lápi termelőszövetkezet, ők nem lettek mérleghiányosak, alaphiányosak? — Termelőszövetkezetünk 2300 hektáron gazdálkodik, fő ágazatai a növénytermesztés, az állattenyésztés. A már említett mérleghiányos esztendő előtt ez nem így volt. Mindent a növénytermesztésre alapoztak. Hogy ez mennyire nem felelt meg a mi viszonyainknak, arra az elmúlt esztendő is példa. Kenyérgabonát 540 hektáron termeltünk, a hektáronkénti termés 16,4 mázsa volt. 1973-ban 38,3 mázsás átlagtermést arattunk. A 200 hektár kukorica tavaly hektáronként csak 43 mázsát termett, két évvel korábban 56 mázsát. Fő növényünk még a napraforgó, abból az 1973. évi 16,4 mázsás terméssel szemben az ősszel csak 6,7 mázsát tudtunk hektáronként betakarítani. így történt meg, hogy a növénytermesztésben a tervezetthez viszonyítva 6 millió forint volt a veszteségünk. Millión felüli megtakarítás A termelőszövetkezet elnöke ellentétként az állattenyésztést említette, amelyet tudatosan és folyamatosan alakítottak, fejlesztettek a jelenlegi szintre. — Az állattenyésztésünk két ága a szarvasmarha- és juhtenyésztés. Szarvasmarhából az éves átlag 1290, ebből 280 a tehén. A juhállomány, 500 anya, évi 750—800 bárányszaporulattal. A tejtermelésünk ma még nem éri el a kívánt szintet, ennek egyedüli oka, hogy a tehenészeti telepet 14 millió forintos költséggel teljes egészében saját erőből építettük és arra, hogy jól tejelő tehenekkel telepítsük be az istállókat, nem futotta a pénzünk. így is a marhahízlalás, az intervenciós üszőnevelés, a pecsenyebárány-értékesítés jól jövedelmezett, a növénytermesztés veszteségét másfél millió többletbevétellel enyhítette. Ezenkívül a terven felüli aprómagtermesztés félmillió forintot, a cukorrépa 150 ezer forintot, a terven felül vetett bab 110 ezer forintot hozott. A takarékosság eredménye 1 millió 20 ezer forint. Éltünk azzal a 'kedvező helyzettel is, hogy gépparkunk korszerű, a munkával aránylag mindenütt gyorsan végeztünk, így gépeinket kölcsönadtuk. A gépkölcsönzés 600 ezer forintot jelentett terven felül. A jó eredmények bizonyításához, a termelőszövetkezeti tagok szemléletváltozását érintve az elnök és a tsz párttitkára használt olyan kifejezéseket is: „Elmúlt az a világ, amikor az járta, kaparj kurta, neked is jut”, vagy „a munkaképes ember ma nem igen kacsintgat másfelé”. Ha ez igaz, vajon miért is ne neveznénk nevén a gyermeket? Az anyagi érdekeltség- Volt idő, amikor a termelőszövetkezeti tagok úgy érezték magukénak a közöst, hogy a szekér tengerit, vagy lucernát nem a tsz-majorban, hanem a saját portájukon pakolták le. Ma már más dologért kell fegyelmit osztani. A jólétből adódnak a fegyelemsértések, ilyen például az ittasság. Mert ittasan álltak munkába, három-négy embernek ezért kellett fegyelmit adni. Zsírosat esznek és jót isznak rá egyesek. De nem ez az általános. A termelőszövetkezeti vezetők akarata a több termelésben, a jövedelmezőség növelésében önmagában kevés. Még az sem minden, hogy a porcsalmai tsz az amortizációból származó minden forintot új gépekre, a termelőeszközök korszerűsítésére költötte. A tervek, elgondolások valóraváltásához kell a tagság támogatása, munkaintenzitása. Kállai Mihály párttitkár ezekkel kapcsolatban nagyon is reális és alapvető példákat említett. — A szemlélet változásához a közösből származó jövede? lem járult hozzá leginkább. A tagok, a tsz-t ma sokkal inkább magukénak tekintik, mint tegnap, vagy azelőtt. Ebben az anyagi érdekeltség játszott szerepet. 1967-ben a tagok egész évi részesedése 4 millió 300 ezer forint volt, ma 10 millió 400 ezer forint. Nyolc éve az alig több mint 4 milliót 470 termelőszövetkezeti tag kapta, most a 10 millió 290 tag között oszlik meg. A szövetkezeti iroda tárgyalóasztala körül kimutatások sokaságából idézte fel a számokat az elnök és párttitkár. Említettek olyan traktorosokat, akiknek a keresete az elnöki fizetéssel volt megegyező, vagy meghaladta azt. — A 36 traktoros átlagkeresete az elmúlt esztendőben 35 ezer forint volt. Tordai Bálint viszont, aki nemcsak jó traktoros, de jó szerelő is, 56 ezer forintot keresett. A termelőszövetkezetnek azzal, hogy kombájnolt Kocsordon, Matolcson, Nyírmeggyesen 220 ezer forintot keresett. Tordai Bálint tavaly új házat épített, de még rajta kívül tizenhárom traktoros. A mérleg nyelve A számok, a bizonyítások, az érvek sokaságából kialakul az az összkép, amely mindennél többet mond A porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezet tagsága is évföl évre megküzd azért, hogy az év végi zárszámadás ■ mérlegének nyelve a pozitív irányba lendüljön. Nemcsak a kedvezőtlen adottságokkal kell megküzdeni, de olyan gondokkal is, hogy nem megalapozott a szakember-utánpótlás, a hozamok fokozásában az üzem- és munkaszervezés bőséggel tartalmaz feladatokat. A beszélgetés a zárszámadással kapcsolatban történt Lesz egy február 7-én és volt már egy úgynevezett kis zárszámadás az elmúlt év végén a két ünnep között. A Ids zárszámadás nagyon ' íny eg es volt, kiosztották a húsz százalék részesedést. 2 millió forintot. Nem érdemtelenül.
