Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. január 1. A hideg időben sem szünetel a munka az új mátészalkai tejporgyár építésén. (Elek Emil felvétele) Iskolák, üzemek, rendezési tervek A megyében folyó beruházásokból igen soknak a tervét a megyei tanács tervező irodájában, a NYIRTERV-nél készí­tik. Ezért kerestük fel Kalocsai István igazgatót és Szarvadi László termelési osztályvezetőt, hogy tájékoztatást kérjünk a következő évek munkáiról. — Becslésünk szerint kapa­citásunk 1976—80-ig 17—19 millió forint között fog fel­futni. A tervek alapján meg­valósított beruházások értéke évente félinilliárd forint kö­rül alakul. — Hogyan kezdik az új évet? — Leszerződött és megbí­zásos munkáink értéke már meghaladja az évi kapacitá­sunk 60 százalékát. Ilyen kedvező indítás csak a IV. ötéves terv utolsó éveiben fordult elő. A beruházások előkészítésében a vidéki ta­nácsok jeleskednek. Elsősor­ban az országos iparosításra kijelölt városaink, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, vala­mint Vásárosnamény jár elöl jó példával. — Melyik területen készítik a legtöbb ter­vet? — Az oktatási és egészség­­ügyi intézmények tervezése fogja kapacitásunk legna­gyobb részét lekötni 1976-ban. A jövő évben 13 településen 107 tantermet tartalmazó is­kolát, 4 településen 360 gyer­meket fogadó óvodát és 3 te­lepülésen 200 gyermek elhe­lyezésére alkalmas bölcsőde terveit készítjük el. Kiemel­kedik az új nyírbátori okta­tási centrum. — Az ipari létesít­mények között mi­lyen tervek készül­nek? — Tervezzük 1976-ban a nagyatádi 600 vagonos silót, a kisvárdai vasöntöde kazán­telepét és öltözőjét, az ibrá­­nyi gumiüzemet, a nyíregy­házi Patyolat III. üteméi, a nyíregyházi távfűtőmű ka­zán- és műhelycsarnokait, a SZAVICSAV új vidéki telep­helyeit, a nyírbátori növény­olajgyár öltözőit és a MOM mátészalkai 600 adagos kony­háját. -oru­— Hogyan halad a a lakásépítés üteme? — Sajnos az előzőektől las­sabban indul a célcsoportos lakásépítés előkészítése. Ezen a téren a mátészalkai tanács volt a legfrissebb. Tőlük száz lakás tervezésére van már szerződésünk. Az előkészítés­sel az OTP is előrelátóan fog­lalkozott. A megyében eddig 300 lakásra adott tervezési megbízást. Ezek közül a má­tészalkai a legnagyobb 150 lakással. — 1975-ben néhány olyan beruházási tanulmányt és programot dolgoztunk ki, amelyek megvalósítására az V. ötéves tervben nyílik le­hetőség. E tanulmánytervek közül jó néhányat már elfo­gadtak. így a Csepeli Szer­számgépgyár nyírbátori gyár­egysége részére csarnokot ter­vezünk, Mátészalkán művelő­dési központot, Nyíregyházán a régóta várt vásárcsarnok kiviteli terveit készítjük el. — Üj profilja a ter­vező irodának a köz­ség- és városrendezé­si tervek készítése. — Legjelentősebb a megyei idegenforgalmi intéző bizott­ság részére szállítandó me­gyei üdülési és idegenforgal­mi regionális terv kidolgozá­sa, valamint Ujfehértó álta­lános rendezési tervének el­készítése. Városrendezési cso­portunk Hajdú megyének is besegít. Hajdúsámson részle­tes rendezési tervének. elké­szítésére kaptunk kijelölést. — Ki tudnak-e elé­t gíteni minden meg­bízást? — Célszerű lenne elősegí­teni néhány tervező szakem­ber letelepítését Nyíregyhá­zára. A következő évek feszített hatékonyságú munkatempója mellett nehéz lesz a szakmai tájékozottságot és a szakmai önképzést naprakészen tarta­ni, valamint az építészet ní­vóját javítani. Ilyen építé­szeti igények kielégítése csak elhivatott szakmai szeretetből eredő többletmunkával le­hetséges. L. B. Egy eldobott gyufaszál Beszélgetés a megyei tűzoltóparancsnokkal Három és fél millió fo­rintot faltak föl a lángok megyénkben 1975-ben — és negyvenmillió forint értéket mentettek meg a pusztulástól a tűzoltók. A tűzvédelmi munkájáról beszélgettünk Juhász La­jos alezredessel, a Sza­­bolcs'Szatmár megyei ál­lami tűzoltók parancsno­kával. — Szabolcs-Szatmár tűzvé­delmi helyzete tovább fejlő­dött 1975-ben. Az 1973-ban alkotott törvényerejű rende­let és az azt követő 1974-es belügyminiszteri rendelet — melyek a tűz elleni védeke­zésről és a tűzoltóságról ren­delkeznek — már éreztették hatásukat... Alapvető feladatunk a régi: a tűz megelőzése, elhárítása és a tűzesetek körülményei­nek felderítése. Változott vi­szont egy nagyon lényeges dolog: míg addig a tűzvéde­lem alapvetően a tűzoltóság feladata volt, ma már társa­dalmi feladattá vált! — A szervek, vállalatok tisztában vannak azzal az egyszerű ténnyel: a tűz meg­akadályozása saját érdekük. Egyre nagyobb értékek össz­pontosulnak a vállalatoknál, szövetkezeteknél, így a tüzek veszélyessége is lényegesen nagyobb. A legjobb példa er­re a tavasszal a nyíregyházi papírgyárban keletkezett tűz — 350 ezer forint kárt oko­zott... — A technikai fejlődéssel lépést kell tartania a tűzvé­delem fejleszitésének is. Ezért egyre nagyobb gondot fordí­tanak a dolgozók tűzvédelmi oktatására, vállalati tűzoltó­ságokat hoztak létre, fejlesz­tették azok felszerelését, na­gyobb figyelmet tanúsítanak a tűzrendészed szabályok megtartásában. Azt viszont nem állíthatjuk, hogy minden a legnagyobb rendben van! Egyes minisztériumi vállala­tok például még nem kapták meg fentről a tűzrendészed szabályzatukat. — A helyi tanácsok irányí­tásával látja el feladatát öt­ezer önkéntes tűzoltó. Az 1975-ben keletkezett tűzese­teknek csaknem a felénél az önkéntesek is részt vettek az oltásban — sőt, igen gyakori volt, hogy az állami tűzoltók érkezése előtt elfojtották a lángokat... A tűzoltás mellett a nagy munkát a megelőzés jelenti a tűzvédelemben. Egy példa: 1975-ben a fűtési idő­szak kezdete előtt a lakóhá­zak 80 százalékát vizsgálták meg, és nyolcezernél több hiányosságot derítettek fel... — A lakosság többsége megérti a tűzvédelem fontos­ságát, megtartja a szabályo­kat. Ha azonban a jellemző tűzkeletkezési okokat nézzük, megdöbbenünk: a tüzek dön­tő többsége hanyagságból, fe­lelőtlenségből keletkezett. Gyermekjáték, dohányzás, szivárgó gázpalack, olajkály­ha, vagy például az emléke­zetes papírgyári tűz, ahol egy eldobott égő gyufától lob­bant fel a láng. Sok mindenről szót ejthet­nénk még. Ennél a bizonyos gyufánál azonban meg kell állnunk. Az apró láng, mely pusztító tűzzé nőtt, rávilágít a legfontosabb dologra: az alapvető felelősség a miénk, az egyes embereké... Jobban kell vigyáznunk! Tarnavölgyi György Zöldség és gyümölcs tavaszra ünnepek után sem csökken a me­gye lakosságának étvágya. Vajon lesz-e elegendő burgonya, zöldségféle és gyü­mölcs tavaszig? A MÉK-től nyert tájé­koztatásunk arról győzött meg, hogy a primőrök megjelenéséig főleg belföldről, s részben importból biztosítják Sza­bolcs-Szatmár ellátását. Hagyományai­hoz híven a MÉK tárolási szerződést kötött a megyei tanáccsal az új cikkek megjelenéséig. Nyíregyháza megyeszék­hely, a városok és az egész tájegység burgonyával tör­ténő ellátásának a biztosítá­sára mintegy 380 vagonnal tároltak, s a kisvárdai rózsa, a rózsa és a közkedvelt de­­ziré fajtákból szükség . sze­rint szállítanak. Almából mintegy 100 vagon az a mennyiség, amelyből az utánpótlást biztosítani tud­ják. Itt van a sertésvágás ideje. Éppen ezért vörös­hagymából és fokhagymából is megfelelően- gondoskod­tak az ellátásról, s mintegy 40—45 vagonnyi mennyisé­get tároltak. Van elegendő egyéb zöldségféle: fejeská­poszta, sárgarépa, fehér­gyökér, kelkáposzta, vörös­káposzta, cékla, a kedvelt feketeretek. Ezekből mint­egy 120 vagonnal áll ren­delkezésre. Ha az étvágy még foko­zódnék, akkor sem kell két­ségbeesni, mert a MÉK sa­ját kockázatra ezeken felül még csaknem 75—80 va­gonnyi zöldségfélét, burgo­nyát, almát biztosított a ta­vaszig. Előre gondoskodtak a primőrökről is. Fóliasát­rak alatt nevelt salátára, új­hagymára, karalábéra, hóna­pos retekre, paradicsomra és paprikára kötöttek szer­ződést elsősorban a város környéki tsz-ekkel, a Ságvá­­rival és a Dózsával, vala­mint a nyírtassiakkal és a vajaiakkal is. Addig is im­portból biztosítják és Buda­pestről, Miskolcról szállítják az üzletekbe a paradicsomot és a bolgár szőlőt, uborkát. Amennyiben a megyén belül termelt tavaszi primőrök nem biztosítják a szükségle­tet, úgy a hagyományokhoz híven elsősorban a déli me­gyékből Bács, Békés, Csong­­rád, valamint Hevesből szer­zik be a lakosság ellátásá­hoz szükséges korai zöld­ségféléket, az előre kötött megállapodások szerint. Teli éléskamrával várjuk a tavaszt, s a pímőrök meg­jelenését. JÖHET A NYÁR! Több tej, kóla és sör Az ünnepi asztalokon a pezsgő és a bor „uralkodik”, kint viszonylag hideg van, de az illetékesek már a sze­­lídebb és hasznosabb nyári folyadékok termeléserői és forgalmazásáról intézkednek. Tegyük mindjárt hozzá, hogy az utóbb említett italokból 1976-ra minden eddiginél jobb ellátást ígérnek a szakemberek A Szabolcs megyei Tej­ipari Vállalat bízik ab­ban, hogy az ösztönzők hatására több lesz a tejter­melés megyénkben. A fo­gyasztás növekedésére is szárítanak a tejipariak, ezért tesznek olyan intézke­déseket, amelyeknek első­sorban a fogyasztók veszik hasznát. A vállalat 10 szá­zalékos forgalomnövekedést tervezett 1976-ra tejből és tejtermékekből. A forgalom­­növekedéshez biztosítják a technikai feltételeket is. Je­lenleg 70 szakboltja van a vállalatnak, év végére már 75 lesz. Az új szakboltok mel­lett a kereskedelem boltjai is több árut kapnak a válla­lattól. A felvásárlás javítása érdekében felmérést végez a vállalat, január elején a Tiszavasvárihoz tartozó Szor­galmatos telepen új tejgyűj­tőt nyitnak a tejipariak. A szállítás zavartalansága ér­dekében 10 új gépkocsit ál­lít üzembe a vállalat. A demecseri kólaüzem­ből is biztató híreket kap­tunk. A tavalyi 25 millióval szemben az idén 30 millió palack hűsítő italt gyárta­nak az üzemben. A terv sze­rint Coca-Coláből 15 millió palackot gyártanak, és 15 millió lesz az egyéb hűsítők­kel töltött palackok száma. A termelés növekedése rész­ben annak köszönhető, hogy az elmúlt nyáron új, nagy teljesítményű gépsort állí­tottak üzembe a demecseriek. A bocsi sörgyár mátészal­kai üzemét a nyáron bőví­tették, a kisvárdai üzem bő­vítésére az idén kerül sor. A fagy felengedése után kezdik a kisvárdai építkezést, s ha minden jól megy június vé­gére beszerelik az új gépsort és megkezdik a próbaüze­melést. A teljesen automati­zált NDK-gyártmányú gép­sor óránként ötezer palack feltöltésére lesz képes. (A je­lenlegi palackozó teljesít­ménye óránként kétezer palack.) A terv szerint július közepétől, tehát a nyár kö­zepétől teljes kapacitással termel az új gépsor, A nyír­egyházi üzem bővítésére nincs lehetőség, ezért július­tól a sörgyár úgynevezett körzetátcsoportosítást hajt végre, ami azt jelenti, hogy a nyíregyházi járásban is javul majd a sörellátás. (n. 1.) (Fényképezte: Káré János) Tele a raktár. A NYÍRTERV JÖVŐ ÉVI MUNKÁIBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom