Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-03 / 283. szám
1975. december 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szerkesztői üzenetek Postabontás Magányosak A levelek között nagyon sok olyan akad, amelyben nem kérnek tanácsot, segítséget, csak azt, hogy olvassuk el. Magányos levélírók. akik azért fognak tollat, mert gondjukat, bajukat valakinek el kell mondaniuk. Ami mindannyiszor gondolkodásra késztet bennünket, az a sorok mögül kicsendülő magányos szomorúság. Mintha nem volnának körülöttük ismerősök, kollégák. Pedig vannak! Mégis keresniük kell valakit — egy idegent —, aki meghallgatja őket, akinek elmondhatják munkahelyi, vagy családi problémájukat. Mindannyian voltunk már úgy, hogy szinte roskadoztunk gondjaink súlyától. Alig vártuk. hogy valakivel megoszthassuk. Olyankor rádöbbenünk, milyen gyengék, erőtlenek vagyunk egyedül. S ha mások bajáról van szó, gyorsan elfelejtjük, és megmagyarázzuk: mindenkinek megvan a maga baja. A közelmúltban egy idős asszony az öregek megbecsüléséről szóló cikkünket köszönte meg levelében, és közben elmondta, neki milyen sanyarú sorsa van. Mennyit szenved gyermekei, unokái rosszindulata miátt. Nem védelmet („mert még kegyetlenebbek lennének” — jegyezte meg) csak meghallgatást kért. Sajnos, nem ritkák az ilyen esetek. Pedig természetes volna: a gyermek szüleit tiszteli, idős korára sem hagyja magára. Még az sem lenne baj, ha ebben egy kis önzés vegyülne, hogy tudniillik azért is tisztelem és gondoskodom öreg szüléimről, hogy jó példát mutassak gyermekeimnek, hiszen egyszer én is megöregszem. Egy özvegyasszony három tíz éven aluli gyermeket nevel. Panaszkodott, hogy munkahelyén nem értik meg. Ö nem akar lazsálni, de mit tegyen, ha gyermekei egyik betegségből a másikba esnek. Nem tudja kire hagyni őket, kénytelen ő otthon maradni. Emiatt gyakran megjegyzést tettek rá. „Bajomat még ezzel is tetőzik, nem elég a betegség, hogy kevesebbet keresek? Ha jutalmazásról van szó — hiába ismerik el pontos munkámat — mindig hozzáteszik: sokat hiányzik. Igaz, segélyt minden évben adnak, mikor mennyit. Csak az a bántó, hogy kérni kell. Pedig tudják főnökeim, kollégáim, hogy egye- rül küszködök.” Az ismerősöktől, munkatársaktól egy kicsivel több figyelmet, baráti érdeklődést, törődést érdemelnek az ilyen emberek. Soltész Ágnes Zsúfolt, füstös Nagykálló, Kállósemjén, Máriapócs és Nyírbátor helységekbe mindig sokan utaznak. Különösen az esti órákban zsúfolt ez a vonal. Alapos késéssel indul Nyíregyházáról — háromnegyed hatkor — a vonat. Viszont csak öt kocsit kapcsolnak a mozdonyhoz, és abból mindig 2 —3 I. osztályú! Az akkor hazainduló munkások, diákok pedig inkább a másod osztályt választanák, — ha lenne mindig hely a kocsikban! Terhes anyáknak, kisgyerekekkel utazóknak nagyon nehéz és egészségtelen a .túlzsúfolt, dohányfüstös, poros,, elhasznált levegőjű kocsikban utazni. Miért nem állít be a MÁV több kocsit erre a vonalra, és azok se első osztályúak legyenek — írja T. K. Az illetékes válaszol „Figyelmeztettem...” Megvizsgáltam Balogh János nyíregyházi lakos panaszát, s megállapításomat, valamint intézkedésemet az alábbiakban közlöm: 1975. november 16-án 22 órakor Balogh János 7 hónapos Orsolya nevű beteg gyermekével kórházunk gyermekosztályát kereste fel, mivel nem volt róla tudomása, hogy 1975. október 1-től a Vöröshadsereg út 14. szám alatti központi orvosi ügyeletén gyermekgyógyász szakorvos is teljesít ügyeletes szolgálatot a nyíregyházi illetőségű beteg gyermekek részére. Megállapítottam, hogy az ügyeletvezető gyermekszakorvos vizsgálat nélkül a központi ügyeletre irányította g panaszost. Függetlenül attól, hogy október 1. óta, éppen a gyermekosztályunk ambulanciájának tehermentesítése érdekében vezettettük be a gyermekgyógyászati ügyeletet a központi ügyeletén, helytelenül járt el, mert egészségügyi intézményből vizsgálatlanul beteget elküldeni nem lehet. Figyelmeztettem a szakorvost eljárásának helytelenségére, s egyben felhívtam az osztályvezető főorvosok figyelmét hasonló esetek^ elkerülése érdekében. Meg kell azonban jegyeznem, hogy á betegek érdeke is azt kívánja, először a központi ügyeletén jelehtkezze- nek, mert ha nem igényel kórházi felvételt a beteg állapota, akkor a vizsgálaton kívül ' gyógyszert számukra nem tudunk felírni. Az ez év július 1-én életbe lépett új társadalombiztosítási törvény sem ruházta fel a kórházakat vényírási joggal sem a kibocsátott, sem pedig az ambulancián ellátott betegek számára. Dr. Uray György igazgafó főorvos Megjegyzésünk: a válaszból is kitűnik, hogy az életbe léptetett új intézkedésekről szélesebb körben és többször értesíteni kell a lakosságot. Ideiglenesen hasznosítják Az Északi körút 29. szám alatti felvonulási épülettel kapcsolatosan közöljük, hogy azt a SZÁÉV 1966-ban építette. A kivitelező, az Északi körúti építkezések befejezése után, a megyei KÖJÁL, valamint a MüM. 110, számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumi épületének kivitelezési munkáit vállalta el, így az épületre továbbra is szükség volt. Tekintettel arra, hogy a Búza tér—Rákóczi utca által határolt munkaterületen ilyen építmény felállítására nincs lehetőség, így a városi tanács és a SZÁÉV megállapodtak, hogy a munkáslakások felépítésének időpontjáig a létesítményt a kivitelező ideiglenes felvonulási épületként hasznosítja. A fentiek ismeretében — mivel esztétikailag nagyon rontja a városképet — az építkezési munkák I. ütemének befeje- ■ zése után a felvonulási épület szanálásra kerül. Városi tanács vb műszaki osztály Nyíregyháza Védett név Perényi-tanya megállóhelyet a vásárosnaményi községi tanács kérésére 1972. december 1-én helyezte át a MÁV. Az új megállóhely megnyitásával egyidejűleg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti főosztályától kértük a névváltoztatást Petőfi-tanya megállóhelyre. A vasúti főosztály a névváltoztatáshoz nem járult hozzá, azzal az indoklással, hogy Petőfi tanya mh. megnevezés csak akkor alkalmazható, ha igazolják, hogy Petőfi Sándor a nevezett helységben járt, tartózkodott, illetve lakott, mivel a Petőfi név védett. Fentiek ellenére ismételt kéréssel fordult a MÁV Igazgatóság a KPM vastúi főosztályához, a névváltozás engedélyezése érdekében. MÁV Igazgatóság forgalmi osztály Debrecen * „Ajánlott” a szekrényben Évek óta megszoktuk, hogy az ajánlott levelet aláírva kellett átvenni a postástól, sőt mi több, csak a címzett vehette át személyesen. Az utóbbi időkben azonban az ajánlott levél is a levélszekrénybe kerül. Elgondolkodtató, hogy melyik levélforma a megbízhatóbb. Akár egy forintot, akár négyet fizetünk, a levél csak a levélszekrénybe kerül. De mi van akkor, ha az ajánlott levél nem jut el a címzetthez? Ki lesz a felelős? — tette fel a kérdési Krauszmann József Nyíregyháza, Eperjes u. 10. sz. alatti lakos levelében, melyre a megyei postahivataltól a következő választ kaptuk: A posta 1972. szeptember 1-től levélszekrény útján is kézbesítheti a belföldön feladott, nem tértivényes vagy nem utánvételes ajánlott küldeményt, ha az alakjánál fogva gyűrődés és szakadás nélkül a levélszekrénybe helyezhető. Ezzel az intézkedéssel a posta a lakosságot a felesleges utánajárástól kívánja megkímélni. Megyei pdstahivatal Nyíregyháza Gyorsítsák meg! Nyíregyháza és Kállósemjén közötti szakaszon hónapok óta tart a vágányjavítás. Ezen az útvonalon is nagyon sok bejáró dolgozó van, akik bizony általában reggel 5—6 óra között indulnak el otthonról, s nagyon ritka, ha 8 órára bent vannak a munkahelyen. A késések indoklása, és az igazolások kérése kellemetlen mindannyiunknak. Nem lehetne meggyorsítani az építkezési munkákat, hogy a bejáró dolgozók végre idejében beérjenek munkahelyükre? — panaszolják az utasok. Serbán László győrteleki lakos ügye időközben elintézést nyert, a családi pótlékot visszamenőleg megkapta. Sinkovics Józsefné nyíregyházi lakos címe a nagy- halászi termelőszövetkezet előtt ismeretlen volt, ezért a járadék összegét csak később tudták postázni. Nemes András büssüi lakos részére a föld járadékot ezentúl is évente fogja fiBulyáki Lajos kisvárdai lakos panaszával kapcsolatosan a debreceni posta- igazgatóság válaszolt, hogy olvasónknak a törzsgárda fokozati díjat munkabérével együtt kifizették. Gajdos Jánosné nyírma- dai olvasónk az építési engedélyt megkapta. Potornai László tiszalöki lakos telkéből 6 métert fognak kisajátítani. Közöljük, hogy a megmaradó terület építésre alkalmas. Jött a kenyereskocsi... November 29-én, szombaton délután négy órára elfogyott a kenyér a jósaváro- si fűszer- . és csemegeboltban. Sokan — akik vásárlásaikat egyszerre szeretik elintézni — elégedetlenül és bosszankodva' távoztak az üzletből. Bár azzal a reménységgel, hogy később lesz, mert a bolti dolgozóknak is gyors szállítást ígért a kenyérgyár. Sokan a helyszínen várták a kenyereskocsi megérkezését, amely nem sokáig váratott magára, de mindenki csalódására; kenyeret nem hozott. Amint a kocsiból egy férfi — két kenyérrel a hóna alatt — kiszállt, nyomban - vissza is fordult. A kenyérre várakozók pedig felháborodva távoztak az üzletből. Jogosan méltatlankodtak, hiszen megengedhetetlen, hogy egy ilyen nagy körzetet ellátó üzletben — a kenyérgyár miatt — ne legyen kenyér, éppen szombaton délután — teszik szóvá a jósavárosi lakosok. Integető Mikulás A reklámfeliratok, dekorációk mindig emelik városunk hangulatát. Minden ötletes, ügyes megoldást értékelni tudok, és felfigyelek rá. Már évek óta megszokott például, hogy a Centrum Áruházát decemberben villanyégőkkel tarkított fenyőfák díszítik. A karácsony közeledtét jelzik. A napokban egy új ötletre bukkantam. Arra figyeltem fel, hogy a Kelet Áruház környékén sok kisgyermekes szülő álldogál, nézelődik. És nem volt kevésbé feltűnő a gyerekek arcán látható boldogság sem. Az áruház tetején lévő integető Mikulást figyelték. Az öjlet szerzőjét és kivitelezőjét dicsérje a gyerekek örömteli kacagása, vidámsága, amely a sikef leghűbb tükre, és egyben a legnagyobb elismerés — írja Nagy Jánosné nyíregyházi olvasónk. PARAGRAFUS fl házastárs öröklési joga Szalontai Sándorné olvasónk férje öt évi. házasságuk után váratlanul elhalálozott. Házasságukat idősebb korban kötötték, a házasságbók-gyermek nem származott, elhalt férjének szülei sem élnek már és a féyje a házasságuk megkötése előtt készített egy végrendeletet, amelyben minden vagyonát az egyik testvérére hagyta, akinél addig étkezett és az gondozta, mert férje saját lakással rendelkezett, melyei saját jövedelméből épített. Ezen túlmenően körülbelül negyvenezer forint készpénz maradt utána, melynek túlnyomó részét a férje még a házasság megkötése előtt gyűjtötte ösz- sze. A végrendeletről csak akkor szerzett tudomást, amikor a hagyatéki tárgyaláson megjelent és sógornője azt felmutatta. Egész őszintén megírja, hogy nem értette meg a közjegyzői felvilágosítást, hogy ezek után tulajdonképpen ő örököl-e valamit, vagy sem, van-e haszonélvezeti joga, mint túlélő házastársnak, vagy nincs. Meg kell jegyeznünk, hogy olvasónk helyzete sajátos. A Polgári Törvénykönyvünk ismeri a végrendeleti öröklést és a törvényi öröklést. A törvényi öröklésnek akkor van helye, ha nincs végrendelet, és így ha férje nem készített volna végrendeletet, olvasónk örökölte volna a teljes vagyont, mert az örökhagyó után sem leszármazó, sem felmenő nincs és ez esetben a házas társ örököl. Ha lett volna leszármazó, vagy felmenő, az esetben olvasónk a teljes vagyon vonatkozásában haszonélvezeti jogot örökölt volna, de egyebet nem. A törvényes öröklés csak akkor foghat helyt, amennyiben nincs végrendelet. Az adott esetben tehát a törvényes öröklésről nem lehet szó, mert az örökhagyó után érvényes végrendelet maradt. Az alapvető elv az, hogy mindenki a vagyonával szabadon rendelkezhet. akár életében, akár halála esetére, vagyis végrendeletilég arra hagyja vagyonát, akire akarja. A törvény mégis tartalmaz bizonyos megszorításokat, amikor az örökösök szűk körét kiemeli és azt mondja] hogy ezeket az örökségből teljes egészében'kizárni nem lehet, kivéve ha az örökhagyó jogérvényesen őket kitagadja az örökségből, á kitagadásnak ismét megvannak a szigorú törvényei, feltételei. Amennyiben ilyen kiemelt személy végrendeleti juttatásban nem részesül, az esetben kötelesrészre tarthat, igényt és a kötelesrész mértéire megfelel a törvényes örökrész felének. Például ha egy örökhagyónak van három gyermeke és végrendelet nélkül meghal, a három gyermek egyenlő 1/3—1/3-ad arányban örököl. De ha az örökhagyó végrendelettel a vagyonát két gyerekére hagyja, a harmadikra pedig semmit, a harmadik gyermek kérheti,a törvényes örökrészének a felét, az adott esetben a teljes vagyon 1/6- od részét. A Polgári Törvénykönyv 665. §-a szerint kötelesrészre jogosult személyek: a gyermek, a szülő és a házastárs. * Olvasónk esetében törvényes öröklésről nem lehet szó, mert az örökhagyó után végrendelet maradt. A végrendelettel olvasónk sem haszonélvezeti jogot, sem az örökséget nem örökölte. Ilyen körülmények között kötelesrészre jogosult, mert végrendelet hiányában ő lenne az örökös házastársi öröklés címén és a törvény felsorolja a kötelesrészre jogosultakat, tehát megilleti a kötelesrész, az. adott esetben a teljes hagyaték fele, mert végrendelet hiányában az egész hagyatékot ő örökölte volna. Felvetődhet az a gondolat, hogy a másik vagyoni részre haszonélvezet illeti-e meg, erre azonban a fent kifejtettek szerint nem kerülhet sor, mert a végrendelet miatt törvényes öröklésnek semmilyen fórmájában nincs helye, tehát a hagyatéki vagyon másik fele minden korlátozás nélkül a. végrendeleti örököst illeti meg. Dr. Juhász Barnabás |;| j! «íj i gjj A ] STV] |3 Kajor Menyhért nyíregyházi, Bodnár István ófehértói, Varga Zsigmond mátészalkai, Kádár Gyuláné nyírmeggyesi, Tóth Lajos szamoskéri, Blanár Sándoi máriapócsi, Török János mátészalkai, Katona Ids kocsordi, Tarapcsák Józsefné vajai, Borbély Józse: komorói, Dicső Béláné ara nvosapáti, Orosz János győrteleki lakos ügyében a: illetékesek segítségét kértük. Hallgató Sándor tiszada dai lakosnak üzenjük, hogj harmadéves ipari tanuk után nem jár családi pótlék. zetni a vasmegyeri termelőszövetkezet. Kovács P. Balázs papi latos nyugdíját helyes beso- -olás alapján állapították meg. Barta László nagyszeke- resi lakost a szerviz szakembere ismételten meg fogja keresni,'a televíziójának javítása érdekében.
