Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

2 / KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december-11. Hatvanmilliós támogatás Most a tervidőszak végén már megvonható a mérleg is: vajon a megkülönbözte­tett támogatással elérték-e a célt, a szolgáltatás gyor­sabb ütemű fejlesztését. 1971-ben, amikor 'a pályáza­tot meghirdette a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga, 81 szövetkezet, vállalat jelentete be igényét. Sok jó javaslatot tettek a gazdálko­dó szervek, de váíámennyi- hez támogatási üdni nem lehetett, mert az igenyelt ösz- szeg meghaladta a 130 mil­lió forintot. Hatvan „díjazott" Végül is hatvan pályázó­nak ítélték oda az állami tá­mogatást, a szolgáltatásfej­lesztési alapot így is nagyon szétaprózták: egy-egy egy­ségre átlagosan 900 ezer fo­rint jutott. A minisztériumi és a tanácsi vállalatok ese­tében az átlagosnál maga­sabb — 1,9 millió forintos — volt a juttatás. JSnnek oka, hogy fejlesztéseik lényegé­ben az egész megyét érintik (pl. GELKA, Patyolat, VA- GÉP-gépkocsiszerviz.) A szövetkezetek fejlesztései -zö­mében, helyi jellegűek vol­tak, ezért kisebb támogatást is kaptak. A szolgáltatásfejlesztési alapból összegszerűen mégis a szövetkezetek részesedtek a legnagyobb mértékben, mert a teljes összegnek csak­nem a felét kapták. (Egy in­dokolt is, mert a szövetkezeti szektor a szolgáltatásoknak mintegy 80 százalékát adja.) Ugyancsak nagy részt kap­tak a fejlesztési alapokból a tanácsi vállalatok (kb. 40 százalékot). A városok, a nagyközségek részesedése Nagyon sokféle szempontot vettek figyelembe a fejlesz­tési alapok elosztásánál. A vb a támogatással elsősorban a textiltisztítási, elektro­akusztikai (tv-rádió), a gép- kocsijavítás-és a lakáskar­bantartási tevékenység fej­lesztését támogatta. A telepü­lésenkénti megoszlás a váro­sok és a nagyközségek je­lentős részesedését mutatja: Nyíregyháza — mint megye- székhely és felsőfokú köz­pont —a fejlesztési alapok­nak csaknem a felét kapta. A középfokú központok — te­hát városaink és a legnagyobb községek — a támogatás ne­gyedét, a kisebb, de még több települést vonzó közsé­gek szövetkezetei a teljes összeg ötödét. A fejlesztések egy része már érezteti hatását. A IV. ötéves terv időszaka alatt kö­rülbelül másfélszeresére nö­vekszik az elvégezhető szol­gáltatások mennyisége. Ez — a jelentős támogatások el­lenére — kb. 18 százalékkal kevesebb, mint az eredeti cél volt. Legnagyobb lemaradás a textiltisztításnál van, alap­vetően a Patyolat-rekonst­rukció áthúzódása miatt. Ötvenhárom beruházás A gépkocsijavítás kapaci­tásainak fejlesztése nagyjá­ból a terv szintjén alakul: az emelkedés mértéke megkö­zelíti a 90 százalékot (két szerviz átadása azonban csak az V. ötéves tervben való­sul meg: Nyírbátorban és Rakamazon.) A tervezett szinten, esetleg azt is meg­haladó mértékben bővültek az elektroakusztikai és ház- tartásigép-javítások, vala­mint lakáskarbantartás. A szolgáltatásfejlesztési­alappal , támogatott beruhá­zások közül az év végéig 53 valósul meg, egy a textiltisz­títás, tizenkettő a gépkocsi ja­vítás, tizennyolc a lakáskar­bantartás, öt az elektroakusz­tikai és háztartásigép-javí- tás, 17 pedig az egyéb javí­tások területén. Mindez együttesen azt je­lenti, hogy az átlagosan egy főre jutó szolgáltatások ér­téke megyénkben az 1970. évi 456 forintról 1975. vé­géig 670 forintra emelkedik. Következik: Több felelős­séggel. Marik Sándor TEJ, KENYÉR — ESTE Kereskedelmi ellenőrrel a boltokban Egyre több vállalat, intéz­mény biztosítja dolgozóinak a szabad szombatot. Az üzle­tekben, boltokban azonban nehéz a rövidített munkaidőt megoldani. Sokszor még szombaton este 7—8 óráig is nyitva tartanak. Több bolt pedig vasárnap délelőtt is ki­nyit. Nemrég végeztek egy fel­mérést, általában mit vásá­rolnak vasárnap délelőtt, szükséges-e a nyitvatartás. Az eredmény meglepő: túl­nyomó többségében italárut, háztartási cikkeket vettek, amit hézközben is nyugodtan be lehet szerezni. Ahhoz, hogy a kereskedelmi dolgozók is élvezhessék a szabad szom­batot, rövidíteni kell a mun­kaidejüket. Ehhez pedig mi, vásárlók járulhatunk hozzá elsősorban. Az alapvető élel­miszereket mindenképpen, de a tejet, kenyeret is nyugodtan megveheti ük már pénteken délután. I Változtatni kell a vásárlás- bán az időbeosztáson. Ehhez azonban álljon megfelelő mennyiségű tej, kenyér és a legfontosabb élelmiszerek az üzletekben péntek délután. Különösen a peremkerületek ellátása fontos, mert itt mesz- sze vannak egymástól az üz­letek. Bodnár Istvánnal, a Nyíregyházi Városi Tanács kereskedelmi osztályának fő­előadójával ezt néztük meg december 5-én, pénteken dél­után néhány peremkerületi és a város központjában lévő ABC-ben, ÁFÉSZ- és élelmi­szerboltban. A Bocskai utcai 68. számú fűszer-csemegében bőven volt tej, tejfel, vaj és más tejtermék is. Kenyérből, pék­süteményből szintén szép vá­lasztékot találtunk. Még szombaton délután is lehet kapni ezeket a termékeket. Hasonló volt a helyzet a 24-es ÉKV-boltban is Borbányán. A 8-as számú ÁFÉSZ-bolt- ban, ugyancsak Borbányán, délután fél 4-kor egy fél li­ter lyukas zacskós tej volt mindössze. Kenyér egy deka­gramm sem. Az üzletvezető azt válaszolta, hogy itt úgy­sem vesz már tejet ilyenkor senki. A véletlen azonban nem igazolta őt. Sári András- né épp akkor szállt le a kerék­párról, Lászlócsere-dűlőről jött be tejért... — Ez bizony gyakran elő­fordul, hogy nincs itt tej, ke­nyér. Másodnaponként jövök ide vásárolni, és ha nincs, mehetek be egészen a város­ba. Két órával a zárás előtt mindenképpen lenni kellene ezeknek az áruknak. A Debreceni úti 11-es ÁFÉSZ-bolt vezetője is így gondolkozott. Százhúsz liter tejet rendelt ugyan aznapra, de 4 órakor már egy csepp sem volt. Két kilométerre a környéken nincsen más üzlet, és késő délután már senki áem indul be gyalog a város­ba ezért. Az üzletvezető azzal „érvelt”, miért fizessen ő rá, hogy visszaküldje az árut. így aztán nincs tej a gyerekeknek és kismamáknak, az időseb­beknek és mindazoknak, akik itt akartak vásárolni. Talán itt azért mégsem a kereskedelmi szempont lenne az elsődleges... A hat bolt csak kis része az üzlethálózatnak. A tapasz­talat azt mutatja, hogy több helyen keveset rendelnek a boltvezetők, hogy „ne marad­jon a nyakukon”. Ahhoz, hogy a kereskedelemben is rövidí­teni tudják a munkaidőt, ren­deljék a szombati mennyisé­get már péntekre, mi pedig legyünk több megértéssel a keresi edelmi dolgozók iránt, és mi se hagyjuk Szombat dél­után: i a vásárlást. T. K. Különkamionok hozzák a prágai műszaki múzeum kiállítását Nyíregyházára Az 1976-os év kiemelkedő múzeumi eseménynek Ígér­kezik a januárban megrendezendő — és két hónapig meg­tekinthető — műszaki-tudományos tárlat, melynek anyagát a prágai,műszaki múzeum bocsájtja a nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum rendelkezésére. A múzeum igazgatója, dr. Né­meth Péter a héten Prágában tartózkodik, hogy megbeszél­je a három nagytermet megtöltő, rendkívül érdekes műsza­ki-tudományos kiállítással kapcsolatos tennivalókat. Az anyagot külön kamionok szállítják Nyíregyházára. Legutóbb Moszkvában láthatta a szovjet közönség a prágai múzeum gazdag anyagát, a kiállítás idejét a nagy érdeklődés miatt meg is hosszabították. A januárban nyíló vendégtárlat anyagával együtt mu­tatják be a Jósa András Múzeumban a vásárosnaményi mú­zeum művészi vasöntvényeit, amelyek kapcsolódnak a cseh­szlovákiai anyaghoz. Esti fények Nyíregyházán Az üzletek, áruházak kirakatai mindig különös hangu­latot, nagyvárosi fényt árasztanak. így van ez Nyíregyházán is. A közelgő ünnepek még színesebbé, látványosabbá vará­zsolják a megyeszékhely belvárosát. Az utcákat nyüzsgő em­beráradat tölti be csomagokkal, vagy anélkül, futva vagy sé­tálva, kirakatnézéssel vagy éppen beszélgetéssel töltik ide­jüket az esti órákban. Felvételeink egy hétköznap este ké­szültek, Nyíregyháza centrumában. (Elek Emil képriportja) Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle legújabb száma A Szabolcs-Szatmári Szem­le, a megye gazdasági, társa­dalmi és kulturális folyóira­ta legújabb, novemberi szá­mában több tanulmány fog­lalkozik időszerű társadalom- poltikai, művelődési kérdé­sekkel. Dr. Kuknyó János me­gyei közoktatási és közműve­lődési távlati tervkoncepció­ját ismerteti és elemzi, Gu­lyás Emiiné dr. a népfront megyei titkára a tanyapoliti­kai feladatokkal foglalkozik. Szűcs Imre „Diákotthonok a tanyai gyermekekért” cím­mel írt tanulmányt. Vasvári Pál ifjúságáról Ta­kács Péter, a Rákóczi-jubile- umra való készülődésről Mol­nár Mátyás, Gvadányi József­ről Tidrenczel Sándor, a ma­gyar népmesék finnugor pár- húzamairól Erdész Sándor, a 75-ös sóstói művésztelepről Koroknay Gyula, Ófehértó művészeti emlékeiről Balogh István—Gerőné Krámer Már­ta, a megyei termékbemuta­tóról Tarnavölgyi György, az iskolaegészségügyi vándorgyű­lésről Márton Mihály írt. Könyvjegyzeteket találunk Katona Béla tollából Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymo- si Eszter című könyvéről, Vi- ga Gyula a néprajzi pálya­munkákról, Balogh Béla dr. Kuknyó János almatermesz­tési könyvéről, Antal József Fazekas Árpád „Orvosi em­lékek Szabolcs-Szatmárban” című könyvéről, Göőz Lajos egy szemelvénygyűjtemény­ről, Bachát László a „Pedagó­gia műhely” című új nevelési­módszertani kiadványról mond véleményt. A szemle Lakatos József, Csíki Tibor, Horváth János, Váci András, Imre György és a sóstói nemzetközi művész­telep külföldi résztvevőinek néhány képzőművészeti mun­kájáról készült reprodukciót tartalmazza. Noteszlapok „JÉGREVÜ" A kerékpárosok és a gyalo­gosok különféle produkciók­kal szórakoztatták a gyér kö­zönséget. Az esések számtalan változata után a talpaikat az úttesten csúsztató, csigalassú- ságú motorosok jelentettek változatosságot. Nem maradt elismerés nélkül az a gépko­csivezető sem, aki járművé­vel kifarolás nélkül képes volt befordulni a sarkon. A kőkeményre döngölt hó fény­lett, mint a tükör. Es ez nemcsak Csengerben volt így december 8-án, hétfőn, ha­nem a környező utakon is. Viszont Porcsalmától Máté-' szalka felé már homok feke- téllett az úttesten, felszórták. Úgy tűnik, bármennyire is fogadkoztak a közútiak, hogy jól felkészültek a havazásra — Porcsalmánál elfogyott a munició, s járműveik vissza­fordultak. Csenger és környé­kének ráérő lakosai pedig há­borítatlanul szemlélhették a látványos jégrevüt... MEGELŐZÉS Az eszpresszók, bárok ven­dégeinek nem egyöntetű a lelkendezése, ha a műsorok- ról esik szó. Sokan lesújtóan vélekednek egyes énekesek >, csiszolatlan előadásmódjáról stb. A „sóműsorok” ennek el­lenére zajlanak. Éppen ezért óriási meglepetést szerzett le­endő vendégeinek a Mátészal­kai ÁFÉSZ. Jókora hirdetést tett közzé a Kelet-Magyaror- szágban, s ebben tudtul adja: megnyílt Mátészalkán a „Már­ka” eszpresszó-bár egység (!). Ez még nem meglepő, annál inkább az a hirdetés egy mon­data: „A bárban szolid zene — énekes, esetenként színvo­nalas műsor.” Ezt nevezem! Bátran elébe megy a kritikának az ÁFÉSZ. Ha valaki a műsort szidni merészeli, s netán visszakö­veteli a pénzét, majd az orra alá dughatják a hirdetést: „Tessék, kérem, mi azt Ígér­tük, hogy csak esetenként lesz színvonalas a műsor! önnek peche van, ez nem az az i eset...” (tarnavölgyi) szottiíiiidiüs gonaiait-Dajaii ísmcriK «z nyék növekedését megközelítő utemu tejlesz- tést ezért jelentős összegekkel segítik. A IV. öteves terv idoszakaoau niegvenk a kozponn szolgáltatásfejlesztési alapból körülbelül 60 millió forinttal részesedett; a tanács ilyen összeggel segíthette a vállalatok, szövetkezetek vállalkozásait. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom