Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-03 / 283. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december 3. Óránként 4700 köbméter gáz 862 új bekötés Állandó ügyelet E gy nyári hónapban — augusztusban — 2600 köbméter gázt használ Nyíregyháza óránként. Most télen a meny- nyiség 4700 köbméter. Novemberig több mint három és fél milliós lemaradásuk van a tervezett értékhet képest, amit elsősorban a nagyüzemi fogyasztók okoztak, mivel a bejelentett igényüknél kevesebb gázt használtak fel. A lakossági és a kommunális ,'vevők” az előre meghatározott meny- nyiséget használták fel. A kirendeltség eddigi eredménye azonban magasabb a vártnál, a 2,9 százalékos költségszint-megta- karítás tíz hónap alatt 959 ezer forinttal emelte az eredményt. A lakosságot a TIGÁZ munkájából közvetlenül az ipari szolgáltatásaik érintik. Nyíregyházán 862 új bekötést végeztek el, a legtöbb munkájuk az In- cédi soron, a Bocskai, az Ószőlő, a Krúdy és a Makarenko utcán volt. November 28-án adták át a Kodály Zoltán úti elosztó vezetéket, s ezután soron kívül elvégzik 40 vegyes fűtésű társasházban a gáz bevezetését. Még az idén elkészül a Jósavá- rosban egy 176 lakásos épületben és a Sóstói úti 89 lakásos OTP-házban a tűzhelyek üzembe állítása. A kirendeltség megszervezte állandó ügyeletét' azzal a céllal, hogv szivárgásoknál és egyéb üzemzavaroknál gyors segítséget tudjanak adni a lakóknak. A nyíregyházi TIGÁZ építőipari brigádja 8 millió 822 ezer forinttal növeli a bevételt. (— baju —) Házimuzsika N yíregyházán a Széchenyi István Szakmunkásképző Intézetben megindult a tanulók zenei alapműveltségének megteremtése. A kétezres diáksereg — leendő munkásaink — beavatása a zene szépségeibe, a hangszerek világába eredeti módszerrel folyik. A tanárképző főiskola zene- és énektanszékének lelkes tanárai és hallgatói hét magnószalagot készítettek, melyen 5—5 perces program található. Ezt játssza a szakmunkásképző iskolarádiója. Az első adásra a napokban került sor, tegyük hozzá igen nagy érdeklődés közepette. A zenei ismeretterjesztésnek ez a formája más nyíregyházi középiskolák vezetőinek is megtetszett, és már eddig is többen érdeklődtek, hogy hozzá- juthatnak-e ehhez a színvonalas, népszerű és jó szalaggyű j temény hez. Példamutató a tanszék kezdeményezése, a ‘szakmunkásképző segítése. Ilyen — talán nem is látványos — módszerek mutatják, hogy akikben él a felelősség a felnövekvő munkások művelésére, azok meg is találják a legjobb utat. Legyen az énektanszék és a szakmunkásképző együttműködése vonzó, másoknak is ötletet adó példa. (bürget) ÖT ÉY A FEHÉRGYARMATI TÁRÁSBAN ) ■ ■ Összkomfortos lakások 17 községben Új óvodák és tantermek— Tíz művelődési ház A fehérgyarmati járás 49 községében 48 ezer ember él — a legszélsőségesebb eloszlásban. A megye legapróbb községe, Nemesborzova mindösz- sze 160 lakost számlál — a járás székhelye, Fehér- gyarmat viszont hétezer embernek ad otthont. Ösz- szesen 17 tanács igazgatja a járás életét. Fehérgyarmat: új iskola és óvoda. W U jjászületett a járás — a víz által elsöpört épületek helyér 1971 óta újak nőttek. Közel kétezer lakás épült az elmúlt években. Zömükben családi ház, de a járási székhelyen több szintes épületek is emelkednek, 251 lakással. Az új lakások közül sokban csapból folyik a víz — míg öt évvel ezelőtt sehol a járásban, ma már 17 községben a lakosság harmada élvezheti. öt év alatt 25,5 kilométerrel hosszabbodott a villanyhálózat, több. mint félszáz kilométernyi új járdán kopognak a cipők, és összesen 22 kilométer hosz- szú falusi utca kapott aszfaltborítást. A járásban 19 orvosi körzet található — és mind betöltött! öt évvel ezelőtt négy körzet üres volt. Azóta új orvosi lakások és rendelők épültek, szám szerint hét. Harminchárom egészségügyi létesítményt felújítottak, illetve fejlesztették a felszerelésüket. . Rozsályban új gyógyszertár épült — nyolc község lakói örömére. A bölcsődés gyermekek száma kevés a járásban — á bölcsődei helyek 1971 óta negyvennel szaporodtak. Annál nagyobb a fejlődés az óvodahálózatban! Hét óvoda épült öt éven belül, kettő befejezés előtt áll Cégény- dányádon illetve Szatmár- csekén. összesen 550-nel nőtt a helyek száma, ma már 1400 hat éven aluli gyerek jár óvodába a járás községeiben. Az idősebb gyerekek második otthonai vis gyarapodtak: a negyedik ötéves terv idején 47 iskolai tanterem létesült és kétmillió forintot költöttek az oktatás korszerűsítésére, szemléltetőeszközök vásárlására. Fehér- gyarmaton egy 180 helyes középiskólai kollégium is épült. Négy új tornateremmel gazdagodott a járás iskolahálózata, az egyiket — Fehérgyarmaton — társadalmi munkával építették. A járás lakosainak művelődési lehetőségei is jócskán megnövekedtek: tíz művelődési ház épült, például Pe- nyigén, Tiszakóródon, Ti- szabecsen. Mozi, könyvtár, klubhelyiségek várják a betérőket. öt év alatt a járásban 32 ifjúsági klub jött létre — a fiatalok szórakozását, művelődését gazdag felszerelés biztosítja. 1971 óta harmadával nőtt a fehérgyarmati járásban az iparban dolgozók száma: ma már megközelíti a kétezret. E szám azért jelentős, mert a vidék mindössze két ipari üzemmel rendelkezik: a METRIPOND-gyáregység- gel és tavaly avatták a HÓDIKÖT modern üzemét. Mintegy kétezren ingáznak naponta a járás községeiből — Záhonytól Mátészalkáig utaznak munkahelyükre. A járás legégetőbb gondja is ez: új munkahelyek létePenyige: tanácsház, művelődési ház. Tiszabecs: a kultúra új otthona. Kölese: kenyérgyár épül. sítése. A felmérések szerint mintegy hatezer ember tudna még munkát vállalni — 90 százalékuk nő. Az ötödik ötéves tervben Fehérgyarmat iparfejlesztésre kijelölt község lesz a tervek szerint — így várható a helyzet javulása. Indokolt a téeszekben ésszerű melléküzemágak létesítése is, hogy javuljon a foglalkoztatottá ság. A mezőgazdaságban további koncentrálódás szükséges — még sok a kis terü(Hammel József felvételei) letű szövetkezet. Mindez a járás aprófalvas jellegéből adódik — akárcsak a gyermekintézmények ' körzetesítése. Nagyszekeresen már megvalósult az óvodai körzetesítés. Ezeken kívül sok gond vár megoldásra a kö vetkező tervidőszakban — a személyszállítás javításától a közművesítésig, a fogászati szakrendelés kiterjesztésétől gyógyszertárépítésig. T. Gy, A KEPERNTO ELŐTT 70 percben is kitűnő keresztmetszetet nyújtott Dorogi Zsigmondi szerkesztő és Bozó László rendező műsora Vörösmarty Mihályról, nagy nemzeti költőnk születésének 175. évfordulója alkalmából. A „Küzdeni erőnk szerint a legnemesbe- kért” c. összeállítás a Vö- rösmarty-életmű máig ható olyan tanulságait emelte ki, mint az egyes ember gondolatvilágának és személyes sorsának integrálódását a haza és az egész emberiség dolgaiba, az erkölcsi emelkedettséget és erőt, hitet az emberiség haladásában. De nem nélkülözte a műsor a bensőséges lírát és a költői paletta derűsebb színeit sem, a megzenésített versek interpretálása pedig, még változatosabbá tette a jó ritmusban pergő részleteket. A „jóhangú ötvenes”, az 50. születésnapját ünneplő Magyar Rádió dokumentumműsorral idézte — legilletékesebbként — saját történetét. Két „vérbeli” rádiós, Boros János és Rap- csányi László visszaemlékezések, interjúk és eredeti hangfelvételek dokumentumaival mutatta be az elmúlt öt évtized rádiótörté- netét. Akik 50 évvel ezelőtt műszakilag-technikailag is áldatlan körülmények között beleszerettek a rádiózásba (műszakiak és művészek egyaránt), tulajdonképpen a jövőbe szerettek bele, megsejtve a hallatlan lehetőséget, amit a rádiózás jelent. A műsor zöme azonban a második 25 évről szólt, teljes joggal. A sorsfordító 1945-ös esztendő krónikája és azt követő idők országos eseményei és rádiós műhelytitkai elevenedtek meg a visszaemlékezésekből és az előző periódusnál jóval számosabban fennmaradt hangdokumentumokból. A végre szabad Magyar Rádió magazin- és információs jellegű műsorainak születése, az irodalmi, zenei, művészeti és ismeretterjesztő sorozatok indítása is jelezte, hogy a rádió a népé lett, érte és neki szól. A Rádiószínház vasárnap éjjel (miért ilyen későn?) mutatta be Thurzó Gábor „Az egyetlen kivétel” c. hangjátékát, parádés szereposztásban. A téma rendkívül érdekes volt. A második világháborúban a dezertált 26 ezer amerikai katona közül csak egyet végeztek ki, a többi szökevény több-kevesebb szabadságvesztéssel megúszta, vagy a győzelem után megkegyelmeztek neki. Miért éppen egyedül Eddie D. Slovikot végezték ki? Ezt kutatta 25 év után egy újságíró. (Módi Szabó Gábor a hangjáték legjobb alakítását nyújtotta szerepében), s megszólaltatta a „kenyér- és rágógumilopásért” többször büntetett ártalmatlan kis tolvaj, Slovik egykori börtönigazgatóját, feleségét, katonabajtársait, bíráit és siralomházának a papját. A válaszokból az kerekedett ki, hogy Slovik végzetének az oka — a maga makacs és naiv boldogságvágya, ha- zatérni-akarása mellett — a priuszával szembeni polgári előítélet volt és az, hogy elrettentő példát akartak statuálni. A visszafogott tónusban, kissé lassú tempóban megrendezett (Varga Géza .munkája) hangjáték azonban többre exponált, mint amennyi végül is kiderült, s a részleteiben sem volt mindenütt eléggé meggyőző, főleg az ellenpontozásban. Merkovszky Pál Konsztantyin Szimonov nevének hallatán legelőbb is a háborúról írott nagy trilógiája— az Élők és holtak, a Nem születtünk katonának és Az utolsó nyár — jut eszünkbe a Nappalok és éjszakák mellett, meg — természetesen — híres verse, a Várj reám. Az írónak és nemzedékének legnagyobb, egész további életére kiható élménye a fasizmus ellen folytatott élet-halál harc, oka van tehát, hogy regényeinek, számos elbeszélésének háborús témája van. Egytémájú írónak kellene őt tartanunk ezért? Azt hiszem, semmiképp, mert a háborút idéző írásaiban is az élet sokszínűsége, sok- arcusága tűnik fel és uralkodik, mindenekelőtt pedig az ember, a szovjet ember nagyszerű jelleme. Szimonov írásainak egyik fő jellemzője a mozgás, a történés. Az öt nap háború nélkül címűben viszont nincs látványos, izgalmasan bonyolított eseménysor. Itt a lélek mozgásainak, az érzések, a gondolatok mozgalmasságának lehetünk tanúi. A tettek és helyzetek hátterét, indítóokait fedi fel Szimonov, mintegy azzal, hogy az öt háború nélküli nap megírása jó keretet ad arra, hogy mélyebben nézzünk az emberbe, nézzük meg mit tett vele a háború. Mert bár a hátországban, sok ezer kilométerre a fronttól, nincs elsötétítés, a lélek mélyére itt sem köny- nyebb lelátni. Uj ismeretségek, meghitt percek kellenek hozzá, bizalom és őszinteség, hogy világossá váljon hőse, Lopatyin számára : a háború senkit nem kerül el. Nagyon alkalmas ez a keret Szimonovnak arra is, hogy igaz dolgokaf fogalmazzon meg a háborúban mindennapos öldöklésről. Azt például, hogy a honvédő harcban sem okozhat személyes örömet, csak megelégedettséget, ha sikerül' elpusztítani az ellenséget, mert nem a gyilkolás a cél, hanem hazánk és önmagunk védelme, az ellenség kiűzése, a győzelem. Sorsokat kuszái össze, életeket borít fel a háború, nehezen gyógyuló vagy éppen gyógyíthatatlan lelki sebeket okozva. Ezek ellenére mindenki teszi a magáét. Ez áll ennek az írásnak a középpontjában. A rendezőnek a színészekkel együtt sikerült azt a hangulatot, légkört megteremtenie, amelyben a magánéletnek a háború okozta bajai, gondjai és újabb kérdései vannak a központban, de mégsem fedik el az itt ugyan háttérként szereplő, de a valóságban fő okként ható háborút. Nem lehetetlen, hogy négy-öt évvel ezelőtt a magyar drámairodalom akkori helyzete izgatta Hubay Miklóst és késztette a Finish megírására az angol Sheridan-ről. Ma ugyan már valamivel több a magyar dráma, de nem több a drámaíró, főként a fiatal tehetség, aki erre a kárhoza- tos pályára adná magát. Miért? Ezért talán érdekes „... ennek a különös, ritka fajnak a természetrajza. Miért nem tud igazán elszaporodni? Miért nem tud igazán kiveszni?” (Hubay). Valóban izgalmas lehet ez az irodalmárnak, a drámaíróknak (esetleg!), a kritikusnak, de ez végül is irodalmi belügy, nem sok embert érdekel. Miért kell ebből tévédrámát is írni, holott legfeljebb csak egy kis színház ínyenc közönségét és az irodalmi sznobokat vonzza. (Ha egyáltalán érdemes e darabban magyar analógiát keresgélni.) Seresri István A rtTíffil MELLETT
