Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az Elnöki Tanács által adományozandó kitünte­tések 1976. évi keretszámait. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Befejeződtek a szovjet- török tárgyalások Politikai dokumentumot készítenek a két ország kapcsolatairól Szovjet—török közös közle­Gazdaságunk startja A népgazdaság 1976. évi terve az ötödik ötéves terv első ti­zenkét hónapjának célja­it, a népgazdaság startjá­nak teendőit tárja elénk. Az éves terv már hosszú ideje szerves része a kö­zép távú programnak, az­az főbb irányaiban meg­egyezik azzal. Ahogy az V. ötéves terv, úgy a jö­vő esztendei népgazdasági program is minden tekin­tetben a realitásokra ala­pozódik. Miért fontos a realitá­sokhoz való ragaszkodást ennyire hangsúlyozni? Azért, mert óhatatlanul számolni kell a közvéleke­désnek azzal a — jobb kifejezés híján — tehetet­lenségi erejével, mely el­mossa a választóvonalat a szükséges és a lehetséges, a lehetséges és a kívána­tos között. A terv, például a nemzeti jövedelem 5— 5,5 százalékos növelésé­nek előirányzatával azt számszerűsíti, amit. a gaz­dasági . növekedés törés nélküli fenntartásához, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához mindenképpen szükséges elérni. Ettől viszont elvá­laszthatatlan nemcsak az ipari és a mezőgazdasági termelés program szerinti bővülése — hat, illetve mintegy négy százalék —, hanem a nemzeti jövede­lem korábbinál szeré­nyebb mértékű felhaszná­lása is. Hajiunk arra, hogy en­gedve emberi gyengesé­günknek, csak azt jegyez^ zük meg. ami nekünk ked­vező, ami gyarapodást ígér. jó néhány ilyen al­kotóelemre lelhetünk az 1976. évi népgazdasági tervben — így például a 82 ezer felépítendő új ott­honra, a társadalombizto­sítási kiadások tízszázalé­kos növekedésére, a taná­csok fejlesztési alapjának 25 milliárd forintra rúgó összegére —, ám mivel al­kotóelemek, nem választ­hatjuk el azokat a többi­től. Attól, hogy — sok egyéb más mellett — a külkereskedelmi kivitelt nagy iramban. 11—12 szá­zalékkal szükséges bőví­teni, vagy attól, hogy a termelésnövekedés egé­szét a termelékenység emelkedésének kell fedez­nie. N em lehet eléggé _ _ hangsúlyozni: a gazdasági élet jó startjára az első naptól, január első hetétől szük­ség van! A tétlenül telt munkaórák ezrei, az elő­írtnál kisebb . eredményt felmutató műszakok szá­zai, a fölösen fogyasztott anyagra, energiára fordí­tott milliók valamennyi­ünk vesztesége. Ne véljük tehát úgy, hogy ami elil­lant a kezdő napokban, hetekben, majd meglesz később. A fegyelemnek — értve ezen mindenfajta fe­gyelmet — nincs órarend­je, hogy csak ettől eddig érvényes, s előtte, utána jöhet a szünet... menyt hoztak nyilvanossagra Alekszej Koszigin szovjet kormányfő december 26-a és 29-e között Törökországban tett látogatásának eredmé­nyeiről. A közleményben be­jelentik: a Szovjetunió és Tö­rökország elhatározta, hogy politikai dokumentumot ké­szít elő a két ország baráti kapcsolatairól és együttmű­ködéséről. A dokumentumot a legközelebbi jövőben legma­gasabb szinten megrendezés­re kerülő találkozón írják alá. A két kormányfő kijelen­tette, hogy a felek erőfeszí­téseket tesznek a szovjet—tö­rök kapcsolatok további ki- szélesítésére és megszilárdí­tására — hangzik a közle­mény. A jelenlegi világhelyzet időszerű kérdéseiről folytatott eszmecsere során a kormány­fők kijelentették, hogy a Szovjetunió és Törökország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonsági és A szocialista országokkal szerződésekkel alapoztuk meg a külkereskedelmi ter­vek teljesítését. Tőkés vi­szonylaté külkereskedel­münkben azonban sok az is­meretlen tényező. Ezért a Külkereskedelmi Miniszté­rium megköveteli a vállala­toktól: a piaci helyzetet ala­posan tanulmányozzák. Ta­pasztalataikról havonta a minisztérium tájékoztatást kér. A nehézipari ágazatban jövőre a vegyipar növeli a legdinamikusabban az ex- portermékek előállítását. E munkában rendkívül jelen­tős a magyar—szovjet olefin­egyezmény, amelynek alap­ján 1976-ban műanyagipar és a gumiipar ellátására többféle alapanyagot kapunk. A tervek szerint a vegyipar 1976-ban több mint húsz százalékkal, tehát.az ideinél jóval nagyobb mértékben bővíti tőkés exportját. együttműködési értekezlet eredményeinek. A tárgyaló felek az európai biztonság megerősítése szem­pontjából fontosnak minősí­tették a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentéséről folytatott tárgya­lásokat. A Szovjetunió és Törökor­szág állást foglalt amellett, hogy az enyhülést terjesszék ki a világ valamennyi térsé­gére. Törökország elnöke és mi­niszterelnöke elfogadta azt a meghívást, hogy tegyenek hi­vatalos látogatást a Szovjet­unióban. Alekszej Karsziginnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének vezetésével hétfőn hazaérkezett Moszkvába a szovjet kormányküldöttség, amely hivatalos látogatást tett Törökországban. A küldöttség — mint jelen­tettük — részt vett a szovjet —török gazdasági együttmű­ködés keretében épült isken- deruni kohómű ünnepélyes felavatásán is. A jó választékú belföldi ellátás elsődlegessége mel­lett a könnyűipar jövőre össztermelésének mintegy 40 %-át kínálja exportra. A szabályozók magasabb jövedelmezőséget biztosíta­nak az exportra termelő vál­lalatoknak. Ebbe az irányba hat a minden piacon értéke­síthető termékek gyártását elősegítő bankhitel is, amire eddig 36 könnyűipari válla­lat nyújtott be pályázatot. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium jegyzéket állított össze arról a mintegy 13 mil­liárd forint értékű gyárt­mányról, amit jelenleg gaz- daságtálanul állítanak elő a gépiparban. E cikkek előál­lítását fokozatosan felszá­molják, gazdaságos termé­kekkel helyettesítik. Fokozni kívánják a komplett gyárak és teljes gépsorok, nagybe­rendezések exportját is, első­sorban azokba a fejlődő or­szágokba, amelyek fontos nyersanyagokat szállítanak népgazdaságunknak. NÉGY TÁRCA INTÉZKEDÉSEI n külkereskedelmi egyensúly javításáért Fokozni szükséges a szolgáltatást TANÁCSÜLÉS NYÍREGYHÁZÁN A megyeszékhely ipari és kereskedelmi szolgáltatásáról tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács december 29-én, hét­főn. A beszámolóban elhangzott, hogy az ipari szolgáltatások — annak ellenére, hogy mennyiségben és minőségben egyaránt fejlődtek — nem tudtak lépést tartani a meg­növekedett igényekkel. Ez kü­lönösen érvényes a lakáskar­bantartási tevékenységre, melyet több vállalat és szö­vetkezet mellett 94 kisiparos is végez Nyíregyházán. A gépkocsik javítási ideje csök­kent a városban azáltal, hogy megnyílt a VAGÉP Vállalat új szervize. 1975-ben az AFIT és a vasipari szövetkezet is bővítette javítómunkáját. A különféle elektromos háztar­tási készülékek javítása is so­kat fejlődött a városban: a javítások 80 százalékát a helyszínen végezték a szere­tők, így csökkent- a javítások átlagos ideje. A GELKA és az ELEKTERFÉM Szövetke­zet mellett 34 kisiparos fog­lalkozik ezzel a munkával. A negyedik kiemelt szolgáltatási formában, a textiltisztításban sokat jelentő tény, hogy mi­nőségi kifogás a Patyolat munkája ellen nem érkezett a felügyeleti szervhez. A IV. ötéves tervben nagyarányú rekonstrukciót végeztek a Patyolatnál: immár évi ki- lencszáz tonna ruha- és ágy­nemű mosása és 75 ezer da­rab textilnemű tisztítása le­hetséges a vállalatnál. A kereskedelmi szolgáltatá­sokról megállapította a be­számoló: sokat jelentett a két nagy nyíregyházi áruház megnyitása, mivel több, mint tizenötféle új szolgáltatást ve­zettek be ezekben. Emellett azonban gondokkal is talál­kozhat a lakosság, például' a bútorok házhoz szállítása még mindig megoldatlan, és a megyeszékhely egyetlen kölcsönzőboltja nem képes kielégíteni az igényeket sem választékban, sem mennyi­ségben. A vita során elhangzott: több kisiparos előtérbe helye­zi a nagyobb volumenű közü­leti munkát, s bizonyos szer­vezetlenség mutatkozik a ke­reskedelemben. Az ünnepek előtt például sorba kellett áll­ni a húsért, egyes boltokban még az olcsóbb szaloncukor is elfogyott. A gépkocsi-ka­rosszéria javítása területén még mindig szűk a kapacitás. Többen is bírálták az illeté­keseket, hogy a Tisza étterem még mindig zárva tart. Határozatában a tanács felkérte a város ipari szövet­kezeteinek vezetőit, hogy a lakossági szolgáltatási igénye­ket jobban kísérjék figyelem­mel, törekedjenek a szükséges kapacitás biztosítására. Ha­sonló kéréssel fordult a ta­nács a város területén mű­ködő, szolgáltatással is foglal­kozó vállalatokhoz, kereske­delmi és vendéglátó üzemek­hez is. A városi tanács ülésén ezenkívül tájékoztató hang­zott el a tanácstagok javasla­tainak és interpellációinak intézéséről, a Nyíregyházi Já- rásbíróság tsvékcnységércl, ss a népi ülnökök munkájáról. * Elfogadta a tanács a vb és a saját jövő évi munkatervét, majd néhány utca elnevezé­séről döntött. Huszonöt éves a VOR nyíregyházi gyára Alapításának 25. évforduló­ját ünnepelte hétfőn a Vörös Október Férfiruhagyár nyír­egyházi gyáregysége. A gyár alapító tagjait, a meghívott vendégeket Salamon Mihály, a gyáregység igazgatója kö­szöntötte. Ott volt Varga Gyula, az MSZMP nyíregy­házi városi bizottságának el­ső titkára, György Károly, a VOR műszaki igazgatója, dr. Horváth József, a Könnyű­ipari Kutató Intézet főosz­tályvezetője. Az ünnepségen Hajdú Mik­lós, a pártszervezet csúcstit­kára mondott beszédet. Em­lékezett az 1950-ben alapított gyárra, ahol 78 nyíregyházi lakos talált munkaalkalmat és a 23 lábhajtós Singer-var- rógéppel, 8 kézi vasalóval már az első évben 48 ezer mikádót gyártottak. Az első évtizedben elsősor­ban egyenruhákat gyártottak, majd 1961-től — amióta a VOR gyáregysége lettek — kezdtek fokozatosan az egyé­ni igényeket kielégítő termé­kek gyártásához, amelyek véglegesen megmaradtak, s azóta népszerűek lettek a ba­ráti és tőkésországokban egy­aránt. A IV. ötéves tervben te­kintélyes gyárrá nőtt a gyár­egység, termel vásárosnamé- nyi telepük, a 920 dolgozó 700 ezer pantallót és 240 ezer za-r kőt gyárt évente, a termelés értéke idén elérte a 220 mil­liót. A számbeli változással együtt megváltozott a dolgo­zók összetétele: az egykor szinte kizárólag férfiakból álló üzemben ma a létszám 85 százaléka nő, közülük so­kan vezető beosztásban dol­goznak. A szakemberek szá­mának növeléséért helyben képezik szakmunkássá a fel­nőtt dolgozókat és ösztöndí­jat alapítottak a szakközép- iskolában tanulók számára. A most záruló ötéves terv alatt kétszer nyerték el a Kiváló vállalat címet, egy alkalom­mal pedig élüzem címet kap­tak a gyáregységek közötti verseny megnyeréséért. A feladatokról szólva Haj­dú Miklós elmondta: legfon­tosabb mind a jövő év, mind az V. ötéves terv időszakában a tervek teljesítése, pártunk XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtása. A fiatalok nevében Hen- zsel Anna, KISZ-csúcstitkár köszöntötte az alapító tago­kat, akik közül lgnácz Mik­lós és Kiss György a Könnyű­ipar kiváló dolgozója, Ba­logh Imréné, Balogh Mihály- né, Boda Zoltán, Boda Zol­tánná, Bogár János, Cuczor Olga, Ferenczi Györgyné, Hol- lósi János, Hurai Mihály, Nyizsnyik János, és Schmidt Béla a Szakma kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta. A ki­tüntetettek nevében Kiss György mondott köszönetét. Az ünnepség a gyáregység KISZ-szervezetének és a fel­sősimái művelődési ház cite- razenekarának műsorával ért véget. slxXAUL ÉVFOLYAM. 304. SZÁM ÁRA: 80 FILLEk 1975. december 30, kedd MA , Elítélték a rendőrök U> >a”anV? gázolóiát (2. old.) (5. oldal) „ , . Labdarúgóból Rugalmas vasasok atlota (3. old.) (8. oldal) » A nyíregyházi gyár csarnoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom