Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

XXXII. ÉVFOLYAM. 284. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. december 4, csütörtök Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága december 3-án kibővített ülést tar­tott. Az ülésen részt vettek a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a megye társa­dalmi és tömegszervezeteinek vezetői és a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács osztályve­zetői. Ott volt Orosz László, a Központi Bi­zottság munkatársa. Az. ülés napirendjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 26—27-i üléséről szóló tájékoztató szerepelt. A napirend előadója dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára volt. A pártbizottság ezt követően személyi kér­dést tárgyalt. Hosszú Lászlót, az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának tagját, a Tisza- löki Állami Gazdaság igazgatóját a megyei pártbizottság titkárává választotta. KGST-programban dolgozik Kollektív szerződések I tt az ideje az 1976— 80-ig szóló kollektív szerződések készí­tésének is. Sokasodnak te­hát a feladatok, amelyek jól összehangolt munkát követelnek a párt- és szakszervezeti szervek, gazdasági vezetők részé­ről. Igaz, az új kollektív szerződéseket 1976. május 31-ig kell megvitatni, de addig rengeteg a teendő. Olyan tanácskozások, vi­ták előzik meg mire elfo­gadásra és kifüggesztésre kerülhet, amelyek feltétle­nül igénylik az alapos, gondos munkát. Előrelátóbb üzemeink­ben már megkezdődtek az előkészületi munkák. Igaz, nagyon fontos a tervek alapos ismerete a vezetők, dolgozók által, mert csak ezek alapján, a feladatok tudatában lehet igazán jó~ a magasabb követelmé­nyeknek megfelelő a dol­gozók érdekeit, a népgaz­daság, az üzem céljait tükröző kollektív szer­ződéseket készíteni. A vállalatok, üzemek egy ré­szénél azonban az előké­születeket még meg sem kezdték, vagy felületesen végzik. Az elkészült be­számolók egy része alkal­matlan, nem képezheti alapját a dolgozókkal folytatott vitának. Ennefi ellenére á szakszervezeti szervek megtárgyaltak — s mint néhány üzemben történt — kiegészítések nélkül is elfogadták! A gondosabb helyeken a szakszervezeti szervek le­vették a napirendről. Nagyon fontos, hogy az új, 1976—00-ig' érvényes kollektív szerződések reá­lisan, tükrözzék a mai és az 5 évre szóló valóságot, azokat a célokat, amelye­ket a XL- pártkongresszus, a párt 1974. december 5-i, s az MSZMP KB 4.975 no­vemberi határozatai tar­talmaznak. Ezek szelleme akkor tükröződik helye­sen, akkor fog érvénye- ■ sülni, ha a kolléktívszer­ződéseket széles körű vita előzi meg. Ha tanácskoz­nak a vállalatok dolgozói­val, ha olyan eszmecseré­ben kristályosodik ki a legjobb álláspont minden kérdésben, amely a közös ügyet szolgálja, s előreha­ladásunkat, a kitűzött cél­jaink elérését segíti. A kollektív szerződés megkötésének elő­készítése egyik leg­fontosabb módszere lehet az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesíté­sének. Illik- is, kötelesség is ezzel jól sáfárkodni. F. K. Hatékonyság, minőség Folytatja a tervvitát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szerdán a moszkvai Kreml­ben folytatta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka. A par­lament több mint 1500 kép­viselője meghallgatta az or­szág 1976. évi népgazdaság­fejlesztési tervéről szóló kor­mánybeszámolókat, majd a parlament két kamarája — a szövetségi tanács és a nem­zetiségi tanács — részéről hangoztak el korreferátumok. Az előterjesztések vitájában szerdán több tucat képviselői hozzászólás hangzott pl, me­lyekben a Legfelsőbb Tanács tagjai egybehangzóan támo­gatásukról biztosították a kormány javaslatait. A vita alapján azt mutat­ta, hogy a, legmagasabb szov­jet népképviseleti testület tagjai egyetértéssel fogadták az állami tervbizottság által kidolgozott, a kormány és a pártvezetés által jóváhagyott tervmutatókat, melyek néme­lyike, mindenekelőtt az ipari termelés növekedési előirány­zata — mint az expozé is rá­mutatott — alacsonyabb a megszokottnál, az előző évek növekedési üteménél. A jövő évi terv szerint a Szovjetunió ipari termelése 4,3 százalékkal emelkedik az idei 7,5 százalékkal szemben. Ennek okát Nyikolaj Bajba- kov kedden az ez évi gyenge terméssel, a mezőgazdasági nyersanyagok ebből szárma­zó elégtelenségével, yalamint az új termelési kapacitások belépésének késlekedésével magyarázta. Ilyen körülmé­nyek között, mint a TASZSZ szovjet hírügynökség parla­menti tudósítója szerdán rá­mutatott, a szovjet állam „re­álisan mérlegelte lehetőségeit, s nem óhajt „ugrást” produ­kálni a látszat kedvéért”. A képviselői hozzászólások­ból egyszersmind kitűnik, hogy a jövő évi szovjet ter­vet csak egészében lehet vizs­gálni és értékelni, tekintetbe véve például azt, hogy a ter­melés hatékonyságának növe­lésére (ez egyben a tizedik ötéves terv egyik fő célkitű­zése a Szovjetunióban) elő­irányzott intézkedések az ipa­ri termelés viszonylagosan alacsony növekedési üteme mellett is lehetővé teszik a nemzeti jövedelem 5,4 száza-, lékos emelését. Tovább növe­kednek a bérek és a fogyasz- tusi alapok, s nem csökken az előző évekhez képest a la­kásépítkezés üteme sem. Többen hangsúlyozták a szerdai felszólalók közül, hogy két fő. célnak — a haté­konyság és a mi,nőségi muta­tók javításának van aláren­delve a terv minden mutató­száma, ide értve az ipar és a mezőgazdaság, fejlesztésé­nek belső ágazatközi és ága­zaton belüli arányait is. Ez azt jelenti, hogy az ipar kor­szerűsítését és rekonstrukció­ját közvetlenül szolgáló ága­zatok, így a gépipar, a vegy­ipar, a számítógépgyártás jö­vőre is lényegesen gyorsabb ütemben fejlődik a többi iparágnál. a nyíregyházi VAGÉP A vasszerkezeti és gépipari vállalat háromnegyedéves termelési tervét 113 százalék­ra teljesítette, IV. ötéves ter­vét pedig — amelynek telje­sítését november 7 tisztele­tére vállalták —, már október végére túlteljesítették. A vállalat — termékszer­kezetéből adódóan — jelentő­sen hozzájárult a népgazda­sági szinten is kiemelt beru­házási program megvalósítá­sához: futódaru és hengerműi berendezéseket, alkatrészeket gyártottak az Ózdi Kohászati Üzemek rekonstrukciójához, a KGST-program keretében pe­dig nagy volumenű vasszer- kezetet készítettek csehszlo­vákiai megrendelésre. Az or­szágos lakásépítési program keretében betonelemgyártó sablon készítését kezdték meg az. Alsózsolcai Beton- és Vas­beton Művek részére, s to­vább folytatták a gyermek- intézményekhez szükséges vasszerkezetek gyártását. Meggyorsult a munka a szolgáltatások területén is, amelyben döntő szerepet ját­szik az autószerviz-üzem. Itt ma már nemcsak a Szovjet­unióból érkező tehergépko­csik, mikrobuszok és egyéb járművek nullrevizióját, ha­nem a lakosság részére szov­jet gyártmányú, valamint Trabant személygépkocsik garanciális javítását, motor­tekercselést és mérlegjavítást is végeznek. Uj szolgáltatás­ként ez év második felében helyezték üzembe a személy- gépkocsik fényezéséhez és szárításához szükséges szárí­tófülkét, amellyel pormente­sen lehet fényezni és megfe­lelő hőfokon szárítani. A szolgáltatások terén a vállalat termelési értéke a múlt évihez viszonyítva 143 százalékra emelkedett, amely­hez hozzájárult, hogy az óra­javítás mellett tovább bővült az ékszerjavítás és vésnöki tevékenység. A vállalat az év első há­romnegyedére vállalt 684 ezer forint értékű anyag-, energia- és élőmunka-megtakarítási tervét közel egymillióra tel­jesítette. Tárgyalások Prágában, Berlinben A Köznevelés szerkesztőbizottsági ülése Nyíregyházán Befejeződtek a magyar— csehszlovák külügyminisz- tériumi megbeszélések. Mar­jai József külügyminiszté-1 riumi államtitkár a két or­szág közötti kapcsolatok fe.j4esztésének feladatairól és aktuális nemzetközi kérdé­sekről folytatott eszmecse­rét Prágában Zjantisek Krajcirral, a csehszlovák külügyminiszter első he­lyettesével és a csehszlovák külügyminisztérium vezető munkatársaival. Az államtit­kárt fogadta Vasil Bilak. a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára. ★ Roska István külügymi- niszterhelyettes december 2-án és 3-án Berlinben meg­beszélést folytatott dr. Her­bert Krplikowski államtit­kárral, az NDK külügymi­niszterének első helyettesé­vel. Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tartották szerdán a Közneve­lés — az Oktatási Minisztéri­um oktatáspolitikai folyóirata — kihelyezett szerkesztőbi­zottsági ülését. A tanácskozá­son dr. Gosztonyi János, ok­tatási minisztériumi állam­titkár elnökletével a szer­kesztőbizottság közel harminc tagja vitatta meg a lap szer­kesztésével kapcsolatos aktu­ális kérdéseket. Az értekezlet elnökének köszöntő és bevezető szavai után dr. Margócsy József, a tanárképző főiskola főigazga­tója foglalta össze a főiskola tanárainak javaslatait a lap témáiról, a minőségi munkád járói és szerkesztési módsze­reiről. Ennek a lapércékelés- nek elsősorban az volt a cél­ja, hogy segítséget nyújtsa­nak a folyóirat összeállításá­nak sokrétű munkájához. A tanszékek véleménye alapján kialakult javaslatok a folyó­irattól a gyors és pontos tá­jékoztatást, a pedagógusok közéleti szereplésének, élet- és munkakörülményeinek részletesebb ismertetését, a pedagógusképzés és tovább­képzés feladatait és eredmé­nyeit bemutató írásokat vár­nak. Elhangzott az a véle­mény is, hogy érdemes lenne olyan minőségi változásokat bevezetni, amelyek az általá­nos iskolai pedagógusképzést közelebbről is érintik. A szerkesztőbizottsági, ülés a lap következő számában megjelenő írásokat is megvi­tatta, s ebből az alkalomból mutatta be a tanácskozás el­nöke a vendégeknek Tóth Lászlót, a lap új főszerkesz­tőjét. Hatvan külföldi küldöttség a szakszervezetek kongresszusán Zsiguli-kooperációs egyezményt írtak alá Moszkvában öt nemzetközi szövetség és szervezet és több mint 50 ország különböző irányzatú szakszervezeteinek képvise­lői jelezték, hogy részt vesz­nek a magyar szakszerveze­tek hétfőn kezdődő XXIII. kongresszusán — tájékoztat­ták az MTI munkatársát a SZOT-ban. E nagy érdeklő­dés is kifejezi a magyar szak- szervezetek iránt megnyilvá­nuló megbecsülést. Szakszer­vezeteinknek fontos törekvé­sük, hogy mind szélesebb és elmélyültebb kapcsolatokat építsenek ki a világ minden olyan szervezetével, amely kész a világ dolgozói, mun­kásosztálya egyetemleges ügyének közös szolgálatára. A SZOT, illetve szakmai szakszervezeteink a legutób­bi kongresszus óta újabb 134 szervezettel létesítettek kap­csolatokat és jelenleg már 104 ország- 937 szervezetével van kontaktusuk, illetve ala­kult ki, mélyült el együtt­működésük. Jelen lesznek a kongresz- szuson a Szakszervezeti Vi­lágszövetség, a Latin-ameri­kai Egység Kongresszus, az Afrikai Szakszervezeti Egy­ségszervezet, az Arab Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magas szintű képviselői. A szocialista országokból V. I. Prohorovnak, a Szák- szervezetek Központi Taná­csa titkárának vezetésével a Szovjetunió, Miso Misevnek, a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésé­vel a bolgár, Karel Hoff- mannak, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom Köz­ponti Tanácsa elnöksége el­nökének vezetésével a cseh­szlovák, Harry Tischneft, a Szabad Német Szakszerveze­ti Szövetség elnökének veze­tésével az NDK, valamint a jugoszláv, a lengyel, a ro­mán, a KNDK-beli, a kubai, a mongol, a VDK-beli és a Dél-vietnami Köztársaság­beli szakszervezeti delegá­ciók jelezték 'érkezésüket. Az európai tőkésországok­ból Budapestre várják Georges Séguy főtitkár ve­zetésével a francia CGT, Pekka Oivio elnök vezetésé­vel a finn (SAK), Heinz Os­car Vetter elnök vezetésé­vel a Német Szövetségi Köz­társaság-beli (DGB), Aldo Bonaccini titkár vezetésével az olasz (CGIL, UIL és CISL), Alfred Ströer vezető titkár vezetésével az oszt­rák (ÖGB), valamint a cip­rusi, az ír, a luxemburgi, a portugál, a skót, a soanyol (illegális) szakszervezet, va­lamint a keresztény irányza­tú (CEDT) francia küldöttsé­get. Az arab országokból Al­géria, Egyiptom, Irak, Észak- Jemen, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, Li­banon, Marokkó, Szíria, to­vábbá Jordánia és Paleszti­na szakszervezeteinek kép­viselői, Afrikából a Benin Népi . Köztársaság (Daho­mey), Etiópia, Felső-Volta, Ghana, Guinea, a Kongói Népi Köztársaság, Mali, Ni­géria, Szomália, Tanzánia és Zambia, Ázsiából India és Sri Lanka, Latin-Ameriká- ból Argentína, Chile (emig­ráns), Ecuador, Mexikó, Pa­nama, Peru és Venezuela szakszervezeteinek képvise­lői jelezték részvételüket a magyar szakszervezetek kong­resszusán. Moszkvában, a magyar ke­reskedelmi kirendeltségen szerdán aláírták a magyar és szovjet külkereskedelmi vál­lalatok 1976. évi gépkocsi ex­port-import szerződéseit és az 1980-ig szóló Zsiguli-koo­perációs megállapodást. A magánjogi szerződéseket Ará­nyi Sándor, a MOGÜRT ve­zérigazgatója, illetve Nyiko­laj Dmitrijev, az AVTŐEX- PORT szovjet külkereskedel­mi egyesülés megbízott elnö­ke látta el kézjegyével. Az aláírás után Kadala Miklós, hazánk moszkvai ke­reskedelmi kirendeltségének vezetője az MTI moszkvai tudósítójának elmondotta, hogy az 1976-ra szóló szerző­dés értelmében a Szovjet­unióból jövőre 33 ezer sze­mélygépkocsit és négyezer tehergépkocsit hozunk be. A magyar export legjelentősebb tétele 6200 Ikarus-autóbusz. A most aláírt szerződésen kí­vül további hétszáz Ikarus- buszt szállítunk a szocialista országok közreműködésével épülő orenburgi gázvezeték építőinek. Fontos exporttéte­lünk a pótalkatrészek kivite­le és a Zsiguli-kocsikba be­építendő részegységek szállí­tása. Autóbuszexportunk je­lentékenyen kibővül az idei­hez képest, amikor összesen 5900 Ikarust szállítottunk a Szovjetunióba. A másik, szerdán aláírott megállapodás — mondotta a kereskedelmi kirendeltség vezetője — a mindkét ország számára rendkívül hatékony­nak és ^előnyösnek bizonyult Zsiguli-kooperáció újabb öt­éves ' meghosszabbítását je­lenti. A szerződés értelmében 1976—1980-ban összesen 75 ezer Zsiguli gépkocsit ka­punk 110 millió rubel érték­ben ugyanilyen értékű be­építendő alkatrész és rész­egység ellentételeként. Im­portáljuk a Togliatti-autó- gyár valamennyi jelenleg gyártott gépkocsitípusát, köz­tük jövőre először a VÁZ— 21011 jelzésű 1300 köbcentis változatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom