Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december 2. HOZZÁSZÓLÁS A honoráriumvitához T (Az orvosi honoráriumról szóló, szerkesztőségünk fenntartásait tartalmazó megjegyzéssel megjelent levélhez érkezett hozzászólások közül közöljük az alábbit.) "isztelt szerkesztőség! A Kelet-Magyarország „Mi a véleménye a borravalóról?” című vitájának legutóbbi nozzászólását megdöbbenéssel olvastam. Igaz, imponáló a bátorság, amellyel Csá- ky* Tünde ostorozza az orvostársadalom harácsolását, azonban a hozzászóló úgymond „elvetette a súlykot”. Nem állítom, hogy a Csáky Tünde által leírt orvostípus nem létezik. Szomorú, ha akad olyan orvos, aki „lelkiismeretlen munkáért búsás honorárium”-ot markol fel. Noha más szakmában is gyakran előfordul ez a magatartás, mégis az egészségügyben a legszembetűnőbb és a leginkább vérlázitó — hiszen emberek életéről, egészségéről van szó. Én azt hiszem, minden orvos tisztában van a felelősségével: gyakran élet-halál kérdése fölött kell döntenie. És aki ezzel a felelősséggel nem számol, annak a számára nincs semmilyen mentség. Bevallom, hallottam olyan orvosokról, akik honoráriumot fogadnak el. Olyanról azonban, aki — több beteg tapasztalata szerint — lelkiismeretlenül végezné a munkáját — sohasem. A Csáky Tündéhez hasonló háborgók talán még nem figyelték meg, hogy — a borbélyüzlettel ellentétben — az orvosi rendelők ajtaját a rendelési idő leteltekor a legritkább esetekben zárják be? Vagy sohasem jártak kórházi sebészeti osztályon, ahol a sebészek számára a munkaidő vége ismeretlen fogalom, mert állandó készenlétben kell lenniük sokszor életmentő műtétek elvégzésére? Ha egy orvos szabadságra megy (amikor teheti!) vagy akár csak kilép az utcára — akkor is orvos marad, hiszen adódik olyan helyzet, amikor az ő segítségére — vagy biztató szavára — van szükség. És lehetne példákat sorolni vég nélkül, amelyekből kitűnik: a munkáját tisztességgel végző, hivatását szerető orvost méltóan megfizetni — lehetetlen. A honorárium elfogadásáról pedig annyit: valóban a tisztességes orvosok feladata a „harácsoló” kollégák megfékezése (és a lelkiismeretlen munka? — ezt egyetlen orvoskollektíva sem tűri sokáig!). Az orvosok dolga a betegek meggyőzése is arról, hogy értük akkor is megtesznek mindent, ha azt „nem fizetik meg”. Régi, meggyökeresedett valami ez a „megfizetek”-szemlélet az emberekben, amelyet ki kellene irtani, de úgy, hogy, a beteg az ingyenes orvosi ellátást és bánásmódot Is bizalommal fogadja. És még egyet: súlyos és felelőtlen ítéletet mond az említett cikkíró az orvosi műhibákról és annak eltus- solásáról. Igen, orvosi műhiba is előfordul, mert az orvos is ember. Ám rendkívül nehéz egy műhiba okát feltárni és a büntetés mértékét megállapítani. Vajon hasznos lenne-e a társadalomnak, ha az egyébként kitűnő orvost hivatása gyakorlásától eltiltanák, mert egyszer műhibát követett el? összefoglalva: a lelkiismeretlenül végzett munkára és a céltudatos nyerészkedésre nincs mentség — mindkettő ellenkezik az orvosi (és emberi!) etika szabályaival. Szerencsére — Csáky Tünde véleményével ellentétben — ez a két dolog nem jellemző a magyar orvostársadalomra. Ú gy vélem, a cikkíró és az övéhez hasonló nézetet vallók e téren kellemesebb tapasztalatokat szereznének, ha a borravaló firtatása helyett utánanéznének: valójában miből is áll egy-egy orvos munkája, s közelebbről is megvizsgálnák, hogy mi mindenért tartozik felelősséggel. Tisztelettel: Mikecz Katalin ápolónő megyei kórház I. sebészeti osztálya Ipari üzem S Wegyven nőt foglalkoztat ™ a Budapesti Szíjgyártó és Sportszeráru Szövetkezet szakolyi részlegé. Létrejöttének az adott alapot, hogy a községben sok a munkaerő- felesleg, van főleg a családos, több gyermekes nők körében. Jelenleg a betanulás időszaka alatt tiszti derékszíjakat, masszíröveket készítenek. A tervek szerint a szövetkezet az elkövetkező években továbbfejleszti a kis szabolcsi üzemet. Mintegy ötmillió forintot ruház be különböző célokra, s így lehetővé válik, hogy 120—130 főre növeljék dolgozóik számát. MINT AZ ARANYÁSÓK Elindulnak a Mikulások Csokifigura, szaloncukor Ismét megjelennek ez utcákon a december első hetében az „élő Mikulások”. A megyeszékhelyen hét, Mátészalkán, Kisvárdán, Záhonyban és Ujfehértón pedig egy- egy fehér szakállas „öregúr” rója az utcákat a gyerekek nagy örömére. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat kijelölt boltjaiból a Mikulások az ajándékozás estéjén házhoz is szállítanak. Idén tehát több az élő Mikulás a megyében — úgy tűnik viszont nem ez a helyzet az édességgel. Érdeklődésünkre az ÉKV és a Csemege Vállalat áruházai egyaránt kissé borús választ adtak — tapasztalataik azt mutatják, GYÓGYÍTÓ növények Fecskefű, zsurló, bojtorján, kutya- benge és társai (Elek Emil felvétele) Az ungvári szimfonikus zenekar hangversenyei megyénkben A nemrég elhangzott B.ar- tók, majd a leningrádi szimfonikusok felejthetetlen hangversenye után most újabb kedves színfolttal gazdagodott megyénk és városunk zenei élete. Az uzsgoro- li (ungvári) városi szimfonikus zenekar adott hangversenyt november 28-án este 6 órakor Mátészalkán, 29-én Vá- sárosnaményban és 30-án vasárnap este Nyíregyházán. Az ungvári városi szimfonikus zenekar ezzel a hangversenysorozattal adta vissza a mi Szabolcsi Szimfonikus Zenekarunknak egy korábbi időpontban történt kárpátukrajnai látogatását. Felbecsülhetetlen értékű az ilyen cserehangverseny, mely nemcsak művészi tekintetben jelentős, hanem mert ismeretségek, barátságok szövődnek a látogatás alkalmával. A zenekar 1970-ben alakult a városi művelődési otthon keretében. Tagjai zenét szerető, tehetséges műkedvelők, zenetanárok és a helyi zeneiskola kiváló növendékei. A zenekar rendszeresen hangversenyez Ungváron és -a Kárpátontúli terület dolgozói előtt. Több díját nyert már, amit elsősorban Harcsák József kitűnő karmesternek köszönhetnek, aki nagy tudással, művészi érzékkel és erős kézzel fogja össze és vezeti ezt a korban és tudásban nagyon különböző együttest. Műsorukon orosz, ukrán, klasszikus és külföldi szerzők művei szerepelnek. A mátészalkai nyitó' hangversenyen Szemen Hulak-Artemovszkij ukrán zeneszerző operájából hallottuk a nyitányt, majd Haydn V. szimfóniája (c- moll).I—III—IV. tételét, Rossini: Tolvaj szarka c. operájának nyitányát, Csajkovsz-» kij második szimfóniájának zárótéfelét, és Dmitrij Kaba- levszkij: C-dúr hegedűversenyét. A hegedűversenyt Hatvani Pál hegedűművész játszotta, a zenekar koncertmestere,* az ungvári zeneiskola tanára. Játéka kitűnő technikai tudásról és muzikális- készségről tett bizonyságot. Kabalevszkij neve nálunk sem ismeretlen, az ifjúságnak szánt művei közkedvelt anyaga a zeneiskolák zongorista növendékeinek.. Különösen a második tétel romantikus hangvétele és kidolgozása tetszett. A mátészalkai hangversenyt a Rákóczi-indu- ló hangjaival fejezték be, melyet ellenállhatatlan lendülettel vezényelt a karmester és játszott a zenekar. A közönség forró lelkesedéssel ünnepelte a vendégzenekart és kitűnő karmesterét. Vikár Sándor hogy bár a tavalyihoz képest nem kevesebb a csokifigura, a szaloncukor, táblacsokoládé, mégis kevésnek tartják, mivel rendkívül nagy a kereslet! Az élelmiszer-kisker üzleteibe például harmincöt mázsa Mikulás-figura érkezett, negyven mázsa piros szaloncukor és hatvan mázsa táblás csokoládé várja a vásárlókat.. Kétszáz mázsára tehető az egyéb édességek mennyisége — s ez is kevésnek látszik. Elsősorban az egyébbel van baj — gyenge a választék az aprócsokiból, cukorkából. A megyeszékhely két Csemege-áruháza is hasonló gonddal küzd. A csokimikulások fogyóban vannak, (ösz- szesen mintegy negyvenezer darabot kaptak), nagy a kereslet az előre összeállított ajándékcsomagok iránt. Ez utóbbiakból a két áruházbap összesen tizennyolcezer darabot készítettek. 15, 20 és 25 forintos árban hozzák forgalomba a különböző méretű, illetve tartalmú csomagokat. Hatvan mázsa szaloncukorral készültek a vásárra. Ezzel a mennyiséggel nehezen tudnak eleget tenni a vállalatok, intézmények nagy tömegű megrendeléseinek, hiszen a papák-mamák közül szinte mindegyik szeretne vásárolni gyermekének csomagot. Ugyanezzel az árukészlettel tavaly kielégítették a vásárlók igényeit. A gyermekcipők nemCmaradnak üresen, az üzletek ésszerű beosztással tartalékolják áruikat, így nem kell attól tartani, hogy az ajándékozás előtti napokban üres polcok várják a vá-^« sárlókat az édességboltokban, j élelmiszerüzletekben. j (tgy) A természet nemcsak orvos, hanem gyógyszerész is: ezt már a régi korok emberei is felfedezték. A vadon termő gyógynövények napjainkban is nélkülözhetetlenek a modern gyógyászatban. A megyében hetven—nyolcvan különféle vadon termő gyógynövényt szednek és gyűjtenek, szárítanak gondos kezek és a felvásárló telepek útján továbbítanak a gyógyszergyárakba, Her- bária-telepekre. Egy év alatt 13 millió forint értékű vadon termő gyógynövényt szállítottak megyénkből a feldolgozó üzemekbe, gyógynövényfeldolgozó, -osztályozó helyekre, onnan egy részüket a boltokba és gyógyszertárakba. Gyógyszer és szépítöszer Gombos József, a Herbá- ria felügyelője, aki a vadon termő gyógynövényekkel foglalkozik, egy sor érdekességgel saolgált. Elsőként a fecskefüvet és ’fecskefűgyö- keret említette, amelyből 2100 mázsát gyűjtöttek a megyében nyers állapotban, megszárítva 300 mázsát tett ki ez a mennyiség. Főként az erdős részeken, zömében a baktalórántházi erdőben és környékén terem. Keresett gyógynövény a mezei zsurló, a bodzavirág, a maszlaglevél, nem beszélve az eléggé közismert akácvirágról, hársfavirágról, székfűről, a csipkebogyóról. Minden évszaknak megvannak az éppen szedésre alkalmas vadon termő gyógynövényei: a fehérmályva gyökerét a Tisza-parti részeken gyűjtik ősszel, télen. Lehámozva, kockára vágva, megszárítva továbbítják. A bojtorjángyökér, népi nevén a keserűlapu gyökere is igen kelendő, nagy mennyiséget vár ebből az ipar, a hajápoláshoz, a korpásodást csökkentő szer készül az alapanyagából. Egy-egy gyógynövény olykor huszonöt—harminc fáé gyógyszer- és gyógyszerfes- ték-alapanyagot is tartalmaz. A nyárfagyöngy, ami a mi szemünkben legfeljebb szép dísz, a gyógynövény szakembereinek nagy érték. Egyaránt felhasználja a gyógyszeripar, balzsamtartalma miatt a kozmetikai ipar Is kedveli. A fehér fagyöngy — akácokon, nyárfákon — vérnyomáscsökkentő gyógyszer alapanyaga, az idén 28—30 mázsát szállítottak a megyéből száraz állapotban. Egyes erdei aljnövények kérge is kapós, mint a kutyabengeké- reg, melynek legfőbb lelőhelye a bélteki erdő és környéke. A legjobb hashajtógyógyszer alapanyagát vonják ki ebből, világszerte nagyon keresett. / A gyógynövénygyűjtők egy kicsit hasonlók az aranyásókhoz — mondja találóan a szakember. Ismerniük kell az egyes tájak, vidékek vadon termő növényvilágát és szerencse is kell hozzá, hogy rátaláljanak a dúsabb „mezőkre”. Főként idősebbek, .magányosok, és olykor iskolás gyerekek gyűjtik, de nem gondtalan az összegyűjtött növények tárolása, szárítása. Sokszor „közelharcot” kell vívni a szakembereknek is egy-egy padlásért. Életmentő % „hadsereg” ■ A megyében több mint száz községben foglalkoznak vadon termő gyógynövények gyűjtésével, mintegy 45 fmsz-felvásárlótelepen fogadják az eladásra hozott növényeket. Kevés azonban a felvilágosító és népszerűsítő szó, milyen időszakban, milyen gyógynövények szedése időszerű. Különösen a vérzéscsillapító és más élet- és egészségmentő gyógyszerek előállításában van pótolhatatlan szerepe a vadon termő gyógynövényeknek. Érdemes, sőt szükséges jobban figyelni a szerényen meghúzódó, sokunk által ismeretlen kis növényekre. Páll Géza Új gyógyszer májgyulladás ellen Állatokon sikerrel kísérleteztek ki két májgyulladás elleni vakcinát. A vakcinák kidolgozásában elsősorban Baruch Blumberg Nobel-dí- jas orvos működött közre. A vírusos májgyulladás évente 600 000 amerikait sújt. Az Egyesült Államokban megkezdték az új vakcinákkal a kísérletezést önkéntes kísérleti alanyokon. NYÁRI EMLÉK (Fotó: Kádas Ferenc) Fotópályázatunkra érkezett
