Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 15. ŐSZ! CSÚCS AZ AUTÓBUSZON JA­RA­TOK­R ÓL, UTASOKRÓL A Jókai tér közepén a körépületben ül az állo- másvezető. A tér immár Nyíregyháza egyik köz­pontja. Harminchárom vonalon naponta 710—730 járat indul ki innen. A reggeli csúcskor, a leg- rosszabkor érkeztem. Ilyenkor nyílik legtöbbet az ajtó, kerül bejegyzés a szolgálati könyvbe, a buszvezetők egymásnak adják a kilincset. Hegtelt utak — Ma jó napunk van, na­gyobb fennakadás nélkül, panasz nem érkezett — mondja Bus Vilmos az állo­más vezetője. Az igazi csú­csot nálunk reggel 6,30— 7,30 óra- között, délután pe­dig 14 óra után találni. Az állomáson egy-egy napon közel 20 ezer utas is meg­fordul. Ide futnak be a tá­volsági és néhány helyi já­ratok. A kis helyiségben nagy a forgalom. Egymás után ér­keznek a buszvezetők, je­lentkeznek, megállnak az ajtófélfánál, figyelik miről beszélünk. Időnként órájuk­ra néznek, köszönnek, s mennek: indul a következő járat. — Az innen induló tö- megnyi autóbuszvonal közül az orosi, kálmánházi, nyír- szőlősi vonalon a legna­gyobb a gondunk. Ezek a já­ratok legzsúfoltabbak. De problémáink vannak a gu- szevi, a gumigyári járatok­kal, elsősorban a Tiszavas- vári úti sorompó miatt. Az utak telitődnek — folytatja az állomásvezető — ezekkel a hatalmas járművekkel a megállókba ki- és beállni, az állandó útjavításokat ke­rülgetni bizony nehéz. Gya­kori látvány — és sokszor ez okozza a késéseket — a busz hosszú percekig vesz­tegel a megállóban, mert az utasok lassan, kényelmesen végzik a le- vagy felszállást. A beérkező tucatnyi Ika­rus valósággal ontja magá­ból az utasokat, nagy a zsúfoltság a szűkre mérete­zett téren. — Sajnos akad késés is, ezt az utóbbi napokban a köd okozta. De a „pilótáink” is mind gyakrabban jelen­tik: nem tudják tartani a menetidőt. Sok a jármű a közutakon, s mind kisebb sebességgel tudnak csak ha­ladni. r Újabb buszok Az állomásvezető arca fel­derül amikor arról beszél, hogy a közeljövőben újabb buszok érkeznek. — Egyik szemünk sír, má­sik meg nevet. Azaz kapunk újabb Ikarusokat, de nem tudjuk hol elhelyezni. Az állomás már az átadáskor kicsinek, szűknek bizonyult. Az indítás gyorsaságán is igyekszünk időt nyerni. Ré­gen minden járathoz ki kel­lett menni, ezt a munkát azonban gépesítettük. — Milyen a gépkocsiveze­tő és az utasok kapcsolata? — Van, hogy hetek is el­telnek panasz nélkül. A kevés bejelentés legtöbbje is alaptalan. Pedig nem könnyű munkát végzünk. A legelső járatunk még éjsza­ka 3 óra 05-kor indul, a legutolsó pedig nem sokkal éjfél után érkezik. Buszve­zetőink két műszakban dol­goznak. Hanem csenget Kubik József, a nagyhalá­szi járat vezetője: — Védtelenek vagyunk az Utasokkal szemben, szidhat­nak bennünket, mi azonban nem állhatunk meg két ut­ca között vitatkozni. Nekém nemcsak egyetlen utasra, hanem még száz társára is vigyáznom kell. A menetidő nagyon szűk, tehát ha nem jelez senki, természetesen nem állunk meg. Egyik-má­sik utas nyugtalan, türel­metlen, pedig mindenkinek fontos, hogy minél pontosab­ban közlekedjünk. Lovas Mihály, egy Ika­rus 266 panoráma busz ve­zetője, ugyancsak a gondok­ról beszél: — Én legtöbbször a Déli ipartelep járatot végzem. A reggel 7 órakor befelé indu­ló járat, már a végállomá­son megtelik. Az első meg­állóban még nincs leszálló, de felszállásra újabb utasok várnak. Mit tehet az ember? A megengedett 66 férőhely­re esetenként 130 embert kell bepréselni. Mégis van aki lemarad. Joggal elége­detlenkedik miatta. Amikor leültem, a kis fül­kében még arról beszélget­tünk: nagy gondok nincsen- nek, jó szervezéssel sokat lehet segíteni. Aztán egy óra múlva már mindenki vi­tatkozik, mi a baj, mennyi sok a tennivaló. Kovács György Nemcsak kellemetlenkedők Meddig tart egy felújítás ? Az IKSZV statisztikája kedvező November 5-én Nyíregyhá­zán, az Arany János utca 38. sz. alatti épülettömb egyik lakásába becsengettek a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat mes­terei: „Festeni szeretnénk az ablakokat.” A háziasszony amikor felocsúdott meglepe­téséből, ezt mondta: „De ké­rem, nálunk két kicsi gye­rek van, az ablakot ilyenkor már nem hagyom kinyitni.” Hidegben festenek A ház asszonya érvelésé­ben még azt is elmondta a mestereknek, hogy a festést május és augusztus között kellett volna elvégezniük, nem pedig most, a hidegben. A nyári hónapokban ugyanis a vállalat dolgozói többnyire a házban tartózkodtak, fel­újítási munkákat végeztek. Persze kisebb-nagyobb meg­szakításokkal. Ennél a csa­ládnál csak a parkettacsiszo­lás két hétig tartott. Felújítás, tatarozás... Mi a kettő között a különbség, lakásonként meddig tart, meddig tarthat ' az egyik, meddig a másik? — kérdez­tük a vállalat főmérnökétől. Nagyobb felújítási munkák­ra általában 15 évenként ke­rül sor. A munkák során fel­újítjuk a főbb szerkezeteket, szinte új arcot kölcsönöznek a lakásnak. A vállalat javas­lata alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki évente a felújítandó laká­sokat. Kisebb tatarozásokra, az ajtók és az ablakok javí­tására kisebb ciklusokban, háromévenként kerül sor, sürgős bejelentésre hetek, vagy hónapok múltán kija­vítják a hibát. A vállalat ve­zetői a lakások felújításának átfutási idejét három hétben határozták meg, vagyis ezt az időt tartják ideálisnak. Persze gyakran túllépik. A Luther-ház és a Tanácsköz­társaság tér épületeinek fel­újítása közismerten sokáig tartott. Egy országos statisz­tika szerint azonban a nyír­egyházi vállalat felújításai­nak átfutási ideje az átlagos­nál jóval rövidebb. (Aki akarja, ezt elfogadhatja vi­gasznak.) Átmeneti lakások Létszámhiány, vagy rossz munkaszervezés miatt nyúlik hosszúra az átadási határ­idő? A kérdés mindkét ré­szére nemet mond a főmér­nök. Mi hát az ok? Szerinte az általuk el nem hárítható okok miatt tart sokáig néme­lyik felújítás. Létszámhiány­nyal nem küzdenek. Az üte­mezés, a szervezés különösen az idén sokat javult. De néha anyaghiány, vagy a gépek nem várt meghibásodása aka­dályt jelent. Néha a munká­sok átvezénylésére is szük­ség van. Előfordul, hogy a vízvezeték-szerelők a fürdő­kád cseréjével vannak elfog­lalva, amikor egész napra csőtöréshez vezénylik őket. Nem várt, vagy nem kért munkát is végeznek a meste­rek. Ha például észreveszik, hogy gombás, vagy szúette a parketta, akkor soron kívül kicserélik, hogy egy-két év múlva ne kelljen visszatér­niük. Némely felújításnál igazodni kell a technológiai sorrendhez, ami azt jelenti, hogy a kőművesek munkája, a malter száradása alatt nem jelenhetnek meg a villany- szerelők, vagy a parkettások. A felsorolt és a fel nem so­rolt okok miatt évente né­hány család hetekig felforga­tott otthonban, vagy a roko­noknál kénytelen lakni. En­nek elkerülése végett a vál­lalat a Guszev-telepen 20 szükséglakást, illetve átme­neti lakást vásárol. A laká­soknak már jövőre hasznát vehetik. A kisgépek segítenek A megszokott otthont sen­ki sem cseréli fel szívesen a Guszev nehezen megközelít­hető és valószínű rosszabb minőségű lakásaival. A köl­tözködés és a közlekedés gondjai külön figyelmet ér­demelnek. Ez a kezdeménye­zés — mint a nevében is benne van — szükséges rossz. De még mindig jobb és nyu­galmasabb annál a lakásnál, amelyben a felújítást végzik. A vállalat vezetői türelemre, megértésre kérik a lakókat. Mint mondják, a szóban for­gó lakások állami tulajdon­ban vannak, s a vállalatnak kötelessége a lakások állagát megóvni, kötelességük a hi­bákat kijavítani. Persze mi azt mondjuk, hogy . tegyék ezt, de a tűrés határán be­lül. De nemcsak a vállalat kér megértést — a lakók is megértést kérnek. Az IKSZV a következő években több kisgépet vásárol éppen a benti felújítási munkák meg­gyorsítására. Emellett még jobb munkaszervezésre és a lakókkal való jobb kapcso­latra van szükség ahhoz, hogy az átfutási idők ne le­gyenek ilyen hosszúak, vagy ne tűnjenek ilyen hosszúnak. Nábrádi Lajos A környezetvédelem 112 módja A KGST-országok környe­zetvédelmi tanácsa hozzálá­tott az 1980-ig terjedő közös munkánk programjának gya­korlati megvalósításához. A program felöleli 'a szociális, gazdasági, jogi, higiéniai szempontokat. Ezen belül kiterjed olyan kérdésekre, mint a víz- és a talajszeny- nyezettség elleni védelem, a víz biológiai tisztításának módszerei, a levegőtisztaság védelmére irányuló kísérle­tek, a zajártalom elleni harc, az élővilág és tájvéde­lem. A program továbbá előirányozza az új technoló­giai folyamatok bevezetését az iparba, amelyek lehetővé teszik, hogy minimálisra csökkentsék a környezet ipari szennyezettségét. összesen 112 témán dol­goznak. A munkában a KGST-tagországok és Ju­goszlávia 360 kutatóintézete és tervezőirodája vesz részt. K ét hónapja volt már jó forintunk. Alig hat hónapja szervezték meg az országban a 14 határvadász zászlóaljat és vonták kommunista ve­zetés alá. Ez szerves ré­sze a forradalmi erők — a Független Kisgazdapárt 1945-ös választási győzel­mét követő — ellentáma­dásának. Olyan fegyveres erő kellett, ami a forint védelmében véget vet a csempészésnek és amelyik szükség esetén a belső re­akció ellen is felhasznál­ható. A razzia célja a Csen- geren át irányuló csem­pészforgalom letörése, rajta ütni a kiépített csem­pész szervezeten, felku­tatni és elkobozni a csem­pészárukat, a szervezett csempészeknek nagy vesz­teségeket okozni, hogy el­vegyék a kedvüket a to­vábbi törvénytelenségek­től. A razziában részt vett a miskolci első, második határvadász zászlóalj ki­képző százada 130 fővel, a csengeri határvadász szá­zad állományából 130 fő, a fővárosi gazdaságLrend- őrségtől 60 nyomozó és rendőr, a nyírbátori rend­őrkapitányságról 8 fő, a csengeri járási kapitány­ságról 12 fő. összesen 340 fő. A vonatok ellenőrzésé­vel kezdték a razziát. Há­rom járőr utazott el no­vember 3-án Nyírbátorból a 19,30-kor induló sze­mélyvonattal Mátészalka felé. Egy járőr egy nyo­mozóból és két rendőrből állt. Mátészalkán a jár­őrök különváltak. Az 1. számú járőr Csenger felé, a 2. számú Fehérgyarmat —Zajta irányában, a 3. számú járőr pedig Nagy- ecsed—Tiborszállás felé utazott tovább. Az egyes Csengerben, a kettes Ga- csályban, a hármas járőr Tiborszálláson adta le az elfogott csempészeket és áruikat. A legközelebbi vonattal ezután visszain­dultak Nyírbátorba és út­juk során ismét ellenőriz­ték az utasokat. Az elfo­gott csempészeket ezút­tal Nyírbátorba kísérték, így folyt ez egész novem­ber 8-ig. A nagy akció Csenger és Tótfalu — a csempészek főfészke — körülzárásával kezdődött. A Csenger felé menő embereket visszatartották, A CSENGERI RAZZIA nehogy a razziáról idő előtt értesítést kapjanak az érdekeltek, ugyanakkor a két községet sem hagy­hatta el senki. A tervek szerint a ház­kutatásokat Csengerben 12, Komlódtótfaluban 6 kutató járőr egyidőben végzi. A Szabad Nép új­ságírója, Máté György a gazdasági rendőrséggel érkezett, részt vett a raz­zián. így tájékoztatta ol­vasóit az eseményről: „Még alig pirkadt, ami­kor a nyomozók megkez­dik a község átfésülését. Az állítólagos Joint veze­tő Berger Márton átszök­teti a Szamoson a Romá­niából Palesztinába kiván­dorolni akaró zsidó lakos­ságot. Rejtélyes utakon — persze egész vagyonukat elszedve tőlük — átcsem­pészi őket Ausztriába, ahol a közben teljesen kifosz­tott szerencsétlenek gyűj­tőtáborokba kerülnek, ahonnan néhány hét múl­va testileg és lelkileg ösz- szetörve visszatoloncolják őket Romániába. A Szent­föld prófétája nincs itthon, de már hozzák egyik fel- hajtóját, egy 70 esztendős szatmári embert, aki 120 ezer lejért hozott át két asszonyt a határon. Nyolc­vanhat ilyen eset volt a múlt héten! A hamis pa­pírokat Szatmárban a Kossuth utca 6. szám alatt Dadi néni árulja, de csak forintért! A forint oda át is érték.’ A hetipiacokon 50 000 lejt is fizetnek ma már egy 10 forintosért. a csengeri kisgazdapár­ti titkár — Meggy esy úr — se gondolta volna, hogy ilyen veszteség éri. Nagy mennyiségű tört ara­nyat, Napóleonokat, 500 ezer lejt, aranymérleget foglaltak le nála a nyo­mozók. Egy másik Megy- gyesinél, Lászlónál 135 vég vásznat és sok más csempészárut találtak. Bél- teki Arnold vasúti pénztá­ros félmillió lejt vásárolt forintért. Délutánra más­fél vagon só, 20 mázsa szódabikarbóna, több száz mázsa dohány, 1500 darab tűzkő, egy zsáknyi szacha­rin, 5 millió lej, sok rubel és dollár gyűlik össze. A két faluban 200 tiltott ha­tárátlépőt tartóztatnak lé és kísérik a nyírbátori laktanyába”... Szabad Nép 1946. XI. 8. A következő napokon a többi határ menti községet fésülték át a határőrök. Porcsalma, Tyúkod, Nagygéc, Zajta, Mérk, Vállaj, Tiborszállás, Méhtelek és a többi köz­ség csempészeinek örökre elment a kedvük a csem­pészéstől. Ez volt a ma­gyar határőrség első nagy akciója. Az itt szerzett ta­pasztalatokat hasznosítot­ták a Sopronban 1946 de­cemberében megtartott nagy razzián. Ez a razzia bebizonyí­totta, hogy a kommunista pártnak elég volt hat hó­nap arra, hogy egy ütőké­pes határőrséget létrehoz­zon. Kosa Pál A nyíregyházi Taurus Gumigyárban Mikulás Ferencné betanított mun­kás egy műszak alatt 240 kerékpárköpenyt készít. (Gaál Béla felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom