Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 15. ŐSZ! CSÚCS AZ AUTÓBUSZON JARATOKR ÓL, UTASOKRÓL A Jókai tér közepén a körépületben ül az állo- másvezető. A tér immár Nyíregyháza egyik központja. Harminchárom vonalon naponta 710—730 járat indul ki innen. A reggeli csúcskor, a leg- rosszabkor érkeztem. Ilyenkor nyílik legtöbbet az ajtó, kerül bejegyzés a szolgálati könyvbe, a buszvezetők egymásnak adják a kilincset. Hegtelt utak — Ma jó napunk van, nagyobb fennakadás nélkül, panasz nem érkezett — mondja Bus Vilmos az állomás vezetője. Az igazi csúcsot nálunk reggel 6,30— 7,30 óra- között, délután pedig 14 óra után találni. Az állomáson egy-egy napon közel 20 ezer utas is megfordul. Ide futnak be a távolsági és néhány helyi járatok. A kis helyiségben nagy a forgalom. Egymás után érkeznek a buszvezetők, jelentkeznek, megállnak az ajtófélfánál, figyelik miről beszélünk. Időnként órájukra néznek, köszönnek, s mennek: indul a következő járat. — Az innen induló tö- megnyi autóbuszvonal közül az orosi, kálmánházi, nyír- szőlősi vonalon a legnagyobb a gondunk. Ezek a járatok legzsúfoltabbak. De problémáink vannak a gu- szevi, a gumigyári járatokkal, elsősorban a Tiszavas- vári úti sorompó miatt. Az utak telitődnek — folytatja az állomásvezető — ezekkel a hatalmas járművekkel a megállókba ki- és beállni, az állandó útjavításokat kerülgetni bizony nehéz. Gyakori látvány — és sokszor ez okozza a késéseket — a busz hosszú percekig vesztegel a megállóban, mert az utasok lassan, kényelmesen végzik a le- vagy felszállást. A beérkező tucatnyi Ikarus valósággal ontja magából az utasokat, nagy a zsúfoltság a szűkre méretezett téren. — Sajnos akad késés is, ezt az utóbbi napokban a köd okozta. De a „pilótáink” is mind gyakrabban jelentik: nem tudják tartani a menetidőt. Sok a jármű a közutakon, s mind kisebb sebességgel tudnak csak haladni. r Újabb buszok Az állomásvezető arca felderül amikor arról beszél, hogy a közeljövőben újabb buszok érkeznek. — Egyik szemünk sír, másik meg nevet. Azaz kapunk újabb Ikarusokat, de nem tudjuk hol elhelyezni. Az állomás már az átadáskor kicsinek, szűknek bizonyult. Az indítás gyorsaságán is igyekszünk időt nyerni. Régen minden járathoz ki kellett menni, ezt a munkát azonban gépesítettük. — Milyen a gépkocsivezető és az utasok kapcsolata? — Van, hogy hetek is eltelnek panasz nélkül. A kevés bejelentés legtöbbje is alaptalan. Pedig nem könnyű munkát végzünk. A legelső járatunk még éjszaka 3 óra 05-kor indul, a legutolsó pedig nem sokkal éjfél után érkezik. Buszvezetőink két műszakban dolgoznak. Hanem csenget Kubik József, a nagyhalászi járat vezetője: — Védtelenek vagyunk az Utasokkal szemben, szidhatnak bennünket, mi azonban nem állhatunk meg két utca között vitatkozni. Nekém nemcsak egyetlen utasra, hanem még száz társára is vigyáznom kell. A menetidő nagyon szűk, tehát ha nem jelez senki, természetesen nem állunk meg. Egyik-másik utas nyugtalan, türelmetlen, pedig mindenkinek fontos, hogy minél pontosabban közlekedjünk. Lovas Mihály, egy Ikarus 266 panoráma busz vezetője, ugyancsak a gondokról beszél: — Én legtöbbször a Déli ipartelep járatot végzem. A reggel 7 órakor befelé induló járat, már a végállomáson megtelik. Az első megállóban még nincs leszálló, de felszállásra újabb utasok várnak. Mit tehet az ember? A megengedett 66 férőhelyre esetenként 130 embert kell bepréselni. Mégis van aki lemarad. Joggal elégedetlenkedik miatta. Amikor leültem, a kis fülkében még arról beszélgettünk: nagy gondok nincsen- nek, jó szervezéssel sokat lehet segíteni. Aztán egy óra múlva már mindenki vitatkozik, mi a baj, mennyi sok a tennivaló. Kovács György Nemcsak kellemetlenkedők Meddig tart egy felújítás ? Az IKSZV statisztikája kedvező November 5-én Nyíregyházán, az Arany János utca 38. sz. alatti épülettömb egyik lakásába becsengettek a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat mesterei: „Festeni szeretnénk az ablakokat.” A háziasszony amikor felocsúdott meglepetéséből, ezt mondta: „De kérem, nálunk két kicsi gyerek van, az ablakot ilyenkor már nem hagyom kinyitni.” Hidegben festenek A ház asszonya érvelésében még azt is elmondta a mestereknek, hogy a festést május és augusztus között kellett volna elvégezniük, nem pedig most, a hidegben. A nyári hónapokban ugyanis a vállalat dolgozói többnyire a házban tartózkodtak, felújítási munkákat végeztek. Persze kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ennél a családnál csak a parkettacsiszolás két hétig tartott. Felújítás, tatarozás... Mi a kettő között a különbség, lakásonként meddig tart, meddig tarthat ' az egyik, meddig a másik? — kérdeztük a vállalat főmérnökétől. Nagyobb felújítási munkákra általában 15 évenként kerül sor. A munkák során felújítjuk a főbb szerkezeteket, szinte új arcot kölcsönöznek a lakásnak. A vállalat javaslata alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki évente a felújítandó lakásokat. Kisebb tatarozásokra, az ajtók és az ablakok javítására kisebb ciklusokban, háromévenként kerül sor, sürgős bejelentésre hetek, vagy hónapok múltán kijavítják a hibát. A vállalat vezetői a lakások felújításának átfutási idejét három hétben határozták meg, vagyis ezt az időt tartják ideálisnak. Persze gyakran túllépik. A Luther-ház és a Tanácsköztársaság tér épületeinek felújítása közismerten sokáig tartott. Egy országos statisztika szerint azonban a nyíregyházi vállalat felújításainak átfutási ideje az átlagosnál jóval rövidebb. (Aki akarja, ezt elfogadhatja vigasznak.) Átmeneti lakások Létszámhiány, vagy rossz munkaszervezés miatt nyúlik hosszúra az átadási határidő? A kérdés mindkét részére nemet mond a főmérnök. Mi hát az ok? Szerinte az általuk el nem hárítható okok miatt tart sokáig némelyik felújítás. Létszámhiánynyal nem küzdenek. Az ütemezés, a szervezés különösen az idén sokat javult. De néha anyaghiány, vagy a gépek nem várt meghibásodása akadályt jelent. Néha a munkások átvezénylésére is szükség van. Előfordul, hogy a vízvezeték-szerelők a fürdőkád cseréjével vannak elfoglalva, amikor egész napra csőtöréshez vezénylik őket. Nem várt, vagy nem kért munkát is végeznek a mesterek. Ha például észreveszik, hogy gombás, vagy szúette a parketta, akkor soron kívül kicserélik, hogy egy-két év múlva ne kelljen visszatérniük. Némely felújításnál igazodni kell a technológiai sorrendhez, ami azt jelenti, hogy a kőművesek munkája, a malter száradása alatt nem jelenhetnek meg a villany- szerelők, vagy a parkettások. A felsorolt és a fel nem sorolt okok miatt évente néhány család hetekig felforgatott otthonban, vagy a rokonoknál kénytelen lakni. Ennek elkerülése végett a vállalat a Guszev-telepen 20 szükséglakást, illetve átmeneti lakást vásárol. A lakásoknak már jövőre hasznát vehetik. A kisgépek segítenek A megszokott otthont senki sem cseréli fel szívesen a Guszev nehezen megközelíthető és valószínű rosszabb minőségű lakásaival. A költözködés és a közlekedés gondjai külön figyelmet érdemelnek. Ez a kezdeményezés — mint a nevében is benne van — szükséges rossz. De még mindig jobb és nyugalmasabb annál a lakásnál, amelyben a felújítást végzik. A vállalat vezetői türelemre, megértésre kérik a lakókat. Mint mondják, a szóban forgó lakások állami tulajdonban vannak, s a vállalatnak kötelessége a lakások állagát megóvni, kötelességük a hibákat kijavítani. Persze mi azt mondjuk, hogy . tegyék ezt, de a tűrés határán belül. De nemcsak a vállalat kér megértést — a lakók is megértést kérnek. Az IKSZV a következő években több kisgépet vásárol éppen a benti felújítási munkák meggyorsítására. Emellett még jobb munkaszervezésre és a lakókkal való jobb kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy az átfutási idők ne legyenek ilyen hosszúak, vagy ne tűnjenek ilyen hosszúnak. Nábrádi Lajos A környezetvédelem 112 módja A KGST-országok környezetvédelmi tanácsa hozzálátott az 1980-ig terjedő közös munkánk programjának gyakorlati megvalósításához. A program felöleli 'a szociális, gazdasági, jogi, higiéniai szempontokat. Ezen belül kiterjed olyan kérdésekre, mint a víz- és a talajszeny- nyezettség elleni védelem, a víz biológiai tisztításának módszerei, a levegőtisztaság védelmére irányuló kísérletek, a zajártalom elleni harc, az élővilág és tájvédelem. A program továbbá előirányozza az új technológiai folyamatok bevezetését az iparba, amelyek lehetővé teszik, hogy minimálisra csökkentsék a környezet ipari szennyezettségét. összesen 112 témán dolgoznak. A munkában a KGST-tagországok és Jugoszlávia 360 kutatóintézete és tervezőirodája vesz részt. K ét hónapja volt már jó forintunk. Alig hat hónapja szervezték meg az országban a 14 határvadász zászlóaljat és vonták kommunista vezetés alá. Ez szerves része a forradalmi erők — a Független Kisgazdapárt 1945-ös választási győzelmét követő — ellentámadásának. Olyan fegyveres erő kellett, ami a forint védelmében véget vet a csempészésnek és amelyik szükség esetén a belső reakció ellen is felhasználható. A razzia célja a Csen- geren át irányuló csempészforgalom letörése, rajta ütni a kiépített csempész szervezeten, felkutatni és elkobozni a csempészárukat, a szervezett csempészeknek nagy veszteségeket okozni, hogy elvegyék a kedvüket a további törvénytelenségektől. A razziában részt vett a miskolci első, második határvadász zászlóalj kiképző százada 130 fővel, a csengeri határvadász század állományából 130 fő, a fővárosi gazdaságLrend- őrségtől 60 nyomozó és rendőr, a nyírbátori rendőrkapitányságról 8 fő, a csengeri járási kapitányságról 12 fő. összesen 340 fő. A vonatok ellenőrzésével kezdték a razziát. Három járőr utazott el november 3-án Nyírbátorból a 19,30-kor induló személyvonattal Mátészalka felé. Egy járőr egy nyomozóból és két rendőrből állt. Mátészalkán a járőrök különváltak. Az 1. számú járőr Csenger felé, a 2. számú Fehérgyarmat —Zajta irányában, a 3. számú járőr pedig Nagy- ecsed—Tiborszállás felé utazott tovább. Az egyes Csengerben, a kettes Ga- csályban, a hármas járőr Tiborszálláson adta le az elfogott csempészeket és áruikat. A legközelebbi vonattal ezután visszaindultak Nyírbátorba és útjuk során ismét ellenőrizték az utasokat. Az elfogott csempészeket ezúttal Nyírbátorba kísérték, így folyt ez egész november 8-ig. A nagy akció Csenger és Tótfalu — a csempészek főfészke — körülzárásával kezdődött. A Csenger felé menő embereket visszatartották, A CSENGERI RAZZIA nehogy a razziáról idő előtt értesítést kapjanak az érdekeltek, ugyanakkor a két községet sem hagyhatta el senki. A tervek szerint a házkutatásokat Csengerben 12, Komlódtótfaluban 6 kutató járőr egyidőben végzi. A Szabad Nép újságírója, Máté György a gazdasági rendőrséggel érkezett, részt vett a razzián. így tájékoztatta olvasóit az eseményről: „Még alig pirkadt, amikor a nyomozók megkezdik a község átfésülését. Az állítólagos Joint vezető Berger Márton átszökteti a Szamoson a Romániából Palesztinába kivándorolni akaró zsidó lakosságot. Rejtélyes utakon — persze egész vagyonukat elszedve tőlük — átcsempészi őket Ausztriába, ahol a közben teljesen kifosztott szerencsétlenek gyűjtőtáborokba kerülnek, ahonnan néhány hét múlva testileg és lelkileg ösz- szetörve visszatoloncolják őket Romániába. A Szentföld prófétája nincs itthon, de már hozzák egyik fel- hajtóját, egy 70 esztendős szatmári embert, aki 120 ezer lejért hozott át két asszonyt a határon. Nyolcvanhat ilyen eset volt a múlt héten! A hamis papírokat Szatmárban a Kossuth utca 6. szám alatt Dadi néni árulja, de csak forintért! A forint oda át is érték.’ A hetipiacokon 50 000 lejt is fizetnek ma már egy 10 forintosért. a csengeri kisgazdapárti titkár — Meggy esy úr — se gondolta volna, hogy ilyen veszteség éri. Nagy mennyiségű tört aranyat, Napóleonokat, 500 ezer lejt, aranymérleget foglaltak le nála a nyomozók. Egy másik Megy- gyesinél, Lászlónál 135 vég vásznat és sok más csempészárut találtak. Bél- teki Arnold vasúti pénztáros félmillió lejt vásárolt forintért. Délutánra másfél vagon só, 20 mázsa szódabikarbóna, több száz mázsa dohány, 1500 darab tűzkő, egy zsáknyi szacharin, 5 millió lej, sok rubel és dollár gyűlik össze. A két faluban 200 tiltott határátlépőt tartóztatnak lé és kísérik a nyírbátori laktanyába”... Szabad Nép 1946. XI. 8. A következő napokon a többi határ menti községet fésülték át a határőrök. Porcsalma, Tyúkod, Nagygéc, Zajta, Mérk, Vállaj, Tiborszállás, Méhtelek és a többi község csempészeinek örökre elment a kedvük a csempészéstől. Ez volt a magyar határőrség első nagy akciója. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznosították a Sopronban 1946 decemberében megtartott nagy razzián. Ez a razzia bebizonyította, hogy a kommunista pártnak elég volt hat hónap arra, hogy egy ütőképes határőrséget létrehozzon. Kosa Pál A nyíregyházi Taurus Gumigyárban Mikulás Ferencné betanított munkás egy műszak alatt 240 kerékpárköpenyt készít. (Gaál Béla felv.)
