Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 2. Kevés csillogás, sok jó ötlet Sikerrel zárult a Keleti lakótelep tervpályázata Nyíregyházán Az egyik szép pályamű makettje. (A kép jobb oldali alsó részén az Orosi út, a makett bal oldali részén a Család utca látható.) Szerény kiállítás zárta ka­puit a héten a nyíregyházi városi művelődési központ­ban: az érdeklődők tíz na­pig láthatták a megyeszék­hely leendő új városrészének terveit. A városi tanács vb ÉVM-mel közösen tervpályá­zatot hirdetett az év köze­pén, s a beérkezett legjobb pályaműveket bemutatták a közönségnek is: ismerkedje­nek az elképzelésekkel, mondjanak véleményt minél többen. A szakzsüri döntése egy kicsit befolyásolhatta is a látogatókat: a díjnyertes pá­lyamunkáknál már feltüntet­ték a helyezéseket. Jegyzetelek, érdeklődők A kiállítást sokan meg­nézték. Az érdeklődők há­rom csoportra oszthatók: ter­vezők, műszaki szakembe­rek, akik jócskán jegyzetel­tek is — a kiállítás közvetve is kamatozik. Iskolások, akik talán első lakói lesznek öt­nyolc év múlva a leendő Ke­leti lakótelepnek. És nagyon sokan jöttek el a Család ut­cáról és környékéről, amely­nek jövőjét a tervezők pa­pírra vetették. Arra voltak kíváncsiak legtöbben: eset­leg bontják-e már jövőre az ő házukat. A válasz nem mindenkinek volt kedvező, hiszen itt csak 1980 után kezdődnek az építkezések. Végeredményben jó ta­pasztalatai vannak a város történetében második terv- pályázatnak és az első nyil­vános „tervbírálatnak” — a városépítési kiállítás hasz­nos, állapíthatjuk meg első­ként. Tanulságai azonban vannak: eligazító szakember, vagy két-három mondatos — a „laikus szemlélő” számá­ra útmutató — felirat job­ban emberközelbe hozta vol­na az egyébként szemre tet­szetős, sokatmondó modell- fotókat, tervrajzokat, műsza­ki leírásokat. De nézzük magát a terv- pályázatot. A feladat az volt,- hogy a Család utcát és környékét — amelyet a vá­ros ' általános rendezési ter­ve új lakótelepként szere­peltet — kapcsolják be a városközpontba, illetve a város más részeivel alakít­sák ki a kapcsolatát, továb­bá tárják fel a tervezési te­rületet, a szerkezeti kialakí­tásra és beépítésre tegyenek a tervezők korszerű, gazda­ságosan megvalósítható ja­vaslatokat. Lényegében Nyíregyháza új, húszezer la­kosú városrészét építik majd fel ezen a részen — a hatodik ötéves tervben és az azt követő esztendőkben. Harminchét pályamű A pályázatra szépszámú pályamű érkezett: a 37 részt vevő kollektíva várako­zásokon felüli érdeklődést tükrözött. Budapestről, Pécs­ről, Győrből, Miskolcról, Debrecenből és természete­sen Nyíregyházáról is pá­lyáztak szakemberek, hiszen egy szinte Önálló város ki­alakítása megmozgathatja a tervezők fantáziáját — a le­hetőségek csábítóak. A pályaművek nagyon sok érdekes részmegoldást tar­talmaztak, amelyek ötvözé­se kitűnő lehetőségeket rejt magában — ám olyan, a többi fölé emelkedő pá­lyamű, amely a 90 ezer fo­rintos legmagasabb díjat kaphatta volna, nem érke­zett. Ezért a rendelkezésre álló öszseget 60, 45, 35, 25 és 20 ezer forintos díjakkal * összesen tizenegy kollektí­vának ítélték oda. (Érdemes megemlíteni, hogy az érté­kelés és díjazás után a pá­lyázók nevét tartalmazó bo­rítékok felbontását követő­en dprüH ki, hogy a legma­gasabb díjban részesített tervet az a Darnyik Sándor (a budapesti VÁTI tervező­mérnöke) nyerte, aki tíz esztendővel ezelőtt Nyíregy­háza első nyilvános tervpá­lyázatán, a városközpont tervezésével szintén első dí­jat nyert.) Közlekedés, zöldterület A városlakó és a leendő Keleti lakótelep lakóinak egyaránt legnagyobb kérdé­se: hogyan lehet majd meg­oldani a közlekedési kap­csolatot. A tervezők is gon­doltak erre és többféle meg­oldást javasoltak. Egy ré­szük csak a 41-es út — te­hát a Bocskai utca — fe­lől alakította a kapcsolatot, más részük további közúti kapcsolatok kiépítésére is javaslatot tett. Szinte min­den tervben igyekeztek a gyalogos forgalom számára jó lehetőségeket kialakítani — nemcsak a városközpont, hanem a leendő városliget (a Bujtos) felé is. A tömeg- közlekedés, az autóbuszjá­ratok sok javaslatot igé­nyeltek. A bíráló bizottság azokat a megoldásokat ítél­te jobbnak, amelyekben úgv tervezték meg a járatokat, hogy a lakótelep belsejét nem érintik, mégis minde­nünnen könnyen; kevés gya­loglással megközelíthetők. Érdekes, hogy a pályamű­vel^ egy része lényegében teljes mértékben igyekezett kikápcsolní a gépjárműfor­galmat a lakótelep belsejé­ből. Sokféle megoldási lehe­tőségre világítottak rá a zsákutcák, fürtös, hurkos utcatervezésekkel — ezek egybedolgozása látszik cél­szerűnek. Sok tervező gazdagon bánt á zöldterületekkel, nagy gondot fordított a szomszé­dos városligettel kialakítan­dó ilyen kapcsolatra is. Fi­gyelemre méltó, hogy majd­nem minden pályaműben a Nagy János hodászi lakos olyan bűncselekményt követett el, amely igen veszélyes a társada­lomra. Talán nem túlzás azt ál­lítani, hogy cselekménye nem­csak veszélyes, de életveszélyes is volt: hamis jogosítványokat állított elő és a jogosítványok tulajdonosai vizsga nélkül, tudás és gyakorlat nélkül vettek részt az országúti közlekedésben. Csalás és lopás miatt már többször ült börtönben Nagy, de úgy látszik, egyik büntetés sem bírta jobb belátásra. Egy tanfo­lyam után traktorvezetői enge­délyt szerzett, de unalmasnak, egyhangúnak tartotta a határban való közlekedést, minden vágya az volt, hogy részt vegyen az országúti közlekedésben egy mu­tatós tehergépkocsival. Tanulás­ra persze nem szentelt időt, gon­dolta, másként szerez jogosít­ványt^ Vezetői, engedélyén kör- fbélye£2őt Ós aláírást hafnisítött, majd 'több vállalatnál tehergép­kocsi-vezetőnek jelentkezett. A tervezési terület délnyugati részébe telepítették a leen­dő alközpontot, s ez, mint a belvároshoz legközelebbi rész, feltétlenül célszerűnek is látszik. Az új városrész építészeti kialakítás, beépítés szem­pontjából azokat a terveket ítélte jónak, amelyek a Csa­lád utca felől zöldbe ágyaz­va telepítették a többszin­tes épületeket, illetve ala­csonyabb intézményeket és innen fokozatosan emelték az épületek magasságát a terület belseje felé. A ter­vekben gondot fordítottak arra is, hogy a főút felé megfelelő védősávot telepít­senek. Sok érdekes szakmai ta­pasztalata van ezen kívül is a tervpályázatnak. A szá­mos értékes gondolat meg­érte a befektetést, most fel­tétlenül fontos, hogy a konkrét tervek készítésénél a díjazott pályaművek leg­raajdnem tökéletes hamisítvá­nyát mindenütt elfogadták, még a tömegközlekedésben is. Nagy rövidébb ideig autóbuszt veze­tett!! Ezek után érthető, hogy több régi utasa a bűncselekmény kiderülése után megborzongott... A „siker" a fejébe szállt, gon­dolta, jó pénzért másoknak is hamisíthat vezetői engedélyeket. A gépkocsiigénylőknél és az új tulajdonosoknál azzal kopogta­tott, hogy magas beosztásban lé­vő* rokonai, barátai néhány ezer forintért vizsga nélkül is sze­reznek jogosítványt az ő közve­títésével. Több ember felelőtlenül a feljelentés helyett elfogadta az ajánlatot. Még szerencse, hogy a legtöbb megbízója ismer­te a KRESZ-t és némi műszaki ismeretekkel is rendelkezett. Egy motorkerékpárra érvényes jogosítvánnyal rendelkező em­bernek 4500 forintért sz.emély- ,géPkoqsira és tehergépkocsira, ér­vényes jogosítványt hamisított. Traktorvezetőnek hatezer forin­tért pótkocsis tehergépkocsira is jobb ötleteit, kezdeménye­zéseit vegyék figyelembe. Csaknem öt esztendő van még az itteni építkezések kezde­téig, ez egyben azt is jel­zi: a nagyvárosi építkezé­sek gyermekbetegségeit — amelyek Jósavárosban pél­dául még zavaróak voltak — ki lehet kerülni. Az öt esztendő azonban azt is je­lenti, hogy közben az idő halad, a mai legjobb terve­ket is korszerűsíteni kell időközben. Emellett a város más részei is jelentős fej­lődés elé néznek — elég talán a kiskörutat vagy a 4-es főút, egyben a városi nagykörút új szakaszát em­líteni, nem is beszélve a városközpont átalakításá­ról.- A mai kiállítás, a mai pályázat Nyíregyháza jövő­jét, sok tekintetben az ez­redforduló Nyíregyházáját rajzolta meg. érvényes okiratot állított elő. A vizsgálat szerint ügyeskedésével 33 ezer forint jogtalan haszonra lett szert. ’ Nagy Jánost „hivatalos sze­mély megvesztegetésének látsza­tát keltő, üzletszerűen elköve­tett hivatali befolyással való üzérkedés miatt és tarstettes- ként elkövetett közokirat-hami­sítás miatt” mondták ki bűnös­nek. Háromévi fegyházbüntetést kapott halmazati büntetésként, három évre a közügyektől is el­tiltották. Ezenkívül 31 ezer forin­tot is elkoboznak tőle. Az ítélet­nél a megyei bíróság dr. Papp Sándor tanácsa enyhítő körül­ményként vette figyelembe, hogy a vádlottnak négy gyermeke van, felesége az ötödik gyermek­kel terhes, súlyosbító körülmény volt viszont, hogy már többször büntették. Az ügyet a „megbí­zók” sem úszták meg büntetle­nül. Elkobozták hamis jogosít­ványukat es súlyos pénzbünte­tést kell fizetniük. (nábrádi) Marik Sándor Pillanatfelvétel a milotai Tisza-parton a kavics­rakodásról. (Elek Emil felvétele) Fegyházban a hamisító MIBŐL JAVULT, MIBŐL NEM a lakosság áruellátása Hálózatbővítés A töltelék* Arából Hiánysó cikkek Aligha van még egy olyan nyitott területe gazda­sági életünknek, mint a kereskedelem. Az ok egysze­rű: minden előttünk történik, valamennyien vásárlók vagyunk, valamennyien örülünk egy új bolt, vagy áruház megnyitásának és együtt bosszankodunk, ha hiányzik a pultról valami. Nyitott könyv tehát, mégis hasznos dolog időnként áttekinteni a megtett utat. s megfogalmazni a legfontosabb tennivalókat. Ezt tették a héten a megyei tanács tagjai immár másodszor az ötéves tervben, hogy ezzel is jelezzék a téma fontos­ságát. Volt miről számot adni a testület előtt, hiszen csupán az utóbbi két évben 35 ezer négyzetméterrel bővült a kis­kereskedelmi hálózat és ma már eljutottunk odáig, hogy ha nem is túlságosan nagy az átlagos hűtőtérnagyság, az élelmiszerboltok 92—95 száza­léka rendelkezik valamilyen hűtési lehetőséggel. Legdinamikusabban az élel­miszer-fogyasztás nőtt, ehhez az utóbbi években egyenlete­sen és folyamatosan sikerült biztosítani a megfelelő áru­alapot. 1973-ban kilenc, egy év múlva'pedig már 13,4 szá­zalékkal több élelmiszer volt a boltokban. Jelentősen — 33,4 százalékkal — növekedett a hús- és húskészítmények forgalma, ehhez azonban hoz­zátartozik, hogy még mindig nem sikerült kielégíteni az igényeket, még mindig lénye­gesen kevesebb húst kap me­gyénk az országos átlágtól. Nem változtatott ezen alapve­tően az sem, hogy a kereske­delmi osztály 19 ÁFÉSZ ré­szére engedélyezte a sertésvá­gást és -forgalmazást, és az sem, hogy éventé 20—24 szá­zalékkal nőtt az egészséges táplálkozás szempontjából fontos szerepet betöltő ba­romfifélék forgalmazása. Alapvető változást csak a köz­ponti keret felemelése és új húsüzem építése hozhat. Jelentősen nőtt a tej és tej­termékek forgalma, s kerek 66 százalékkal több zöldség­gyümölcsöt vásárolhatott a lakosság 1974-ben, mint két évvel korábban. Az ellátás javításában fontos szerepe volt annak az 5—6 millió fo­rintos állami támogatásnak, amelyet a téli tárolásra vál­lalkozó vállalatok és szövet­kezetek kaptak. Egészségesebben táplálkoz­tunk mint korábban, ezt jel­zi, hogy — ha nem is a kívánt mértékben — de csökkent a zsír, a liszt, a rizs, ugyanak­kor növekedett a margarin, a tej és a zöldségfélék forgal­ma. Uj helyzetet teremtett a ruházati ellátásban, hogy a Nyíregyházán átadott két nagyáruház 35 millió forint készlettel gazdagította a vá­lasztékot. Jelentős helyet ka­pott ebben, hogy megnőtt az olcsó ruházati cikkek kínála­ta, valamint, hogy a kijelölt kilenc boltban rendszeres és folyamatos volt az ellátás a stabilizált áru gyermekruhá­zati cikkekből. Két év alatt 67 millió forint forgalmat bo­nyolítottak le a megye ruhá­zati boltjai a szezonvégi vá­sárokon, ami 22 millió forin­tos megtakarítást jelentett a lakosságnak. Az erőfeszítések ellenére sem volt tökéletes az ellátás lakástextiliákból, fér­fiingekből, gyermekruházati termékekből, a női és gyer­mekcipők egyes méreteiből. Bár a korábbi évekre jel­lemző dinamikus fejlődés mérséklődött, még így is 29 százalékkal növekedett a for­galom egyes iparcikkekből. A mérséklődés oka az volt, hogy itt volt a legtöbb hiánycikk, sokszor hiába keresték a vá­sárlók a gyermek- és női ke­rékpárokat, a kismotorokat, a villany-, vízvezeték-szerelési és fürdőszoba-felszerelési áru­kat. Hasonlóan nagy gondot okozott a mezőgazdasági áruk — kapa, kasza —, a napi vas- tömegcikkek és faáruk hiá­nya. Sem a kívánt, sem a terve­zett fejlődés nem következett be a háztartási tüzelőolaj- és a gázellátás forgalmazásában. Ennek oka, hogy az ÁFOR 16 helyett négy töltőállomást épített, így a helyzetet csak az enyhítette, hogy hét szövetke­zeti üzemanyagtöltő állomás épült és 29 községben szer­vezték meg a háztartási tü­zelőolaj forgalmazását. Más- félszeresére nőtt 1974-ben a bútorforgalom, ezzel a növe­kedéssel azonban nem járt együtt az értékesítés feltéte­leinek javítása. A Felső-Tisza-vidéki Inté­ző Bizottság megalakulása ót.a dinamikusan fejlődött, me­gyénk idegenforgalma, ezzel az igénnyel' azonban nem tartott lépést a vendéglátás fejlődése. Éttermi és konyha­kapacitás hiánya miatt nem volt kielégítő az ételforgalom növekedése, de az elavult szállodák — a régi Szabolcs, a Krúdy — is alkalmatlanok a vendégfogadásra. Most azon dolgoznak a me­gye kereskedelmét irányító szervek, hogy a következő öt­éves tervben fontosságuknak megfelelő sorrendben épülje­nek újabb áruházak, javuljon az áruellátás, korszerűbben lehessen kielégíteni a gyer­mek- és munkásélelmezés ma is feszítő igényeit és végre Nyíregyházán is felépülhessen a rég óhajtott'piád elárusító csarnok. B. J. Milliós megtakarítás HII Áruházban ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom