Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-10 / 263. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 10. Magyar századok — táncban, népzenében Jelenet az Állami Népi Együttes műsorából. (Hammel József felvétele) r Áz Állami Népi Együttes Nyíregyházán A november 7-i ünnepi rendezvények sorában sokáig emlékezetes esemény marad az Állami Népi Együttes háromnapos vendégszereplése megyénkben. Az évforduló előestéjén a nyíregyházi színházban mutatták be Magyar századok című produkciójukat. Ritkán nyúl a táncművészet olyan témához, mint amilyenre az Állami Nép Együttes vállalkozott. A produkció címe is kifejezi, a magyarság egész útjának, sorsfordulóinak történetét dolgozták fel népi zenére koreografált táncokkal. Hatalmas időszakot fog át a mű, hiszen a kezdő jölenetekben visszautal az ős- magyarokra, a sámánok és varázslók korára, majd fokozatosan közeledve a mához, végigviszi a századok eseményeit a honfoglalás és a kalandozások korától a kereszténység kialakulásán át a török hódoltság korán, a szabadságharcokon át a legújabb század két legfontosabb eseményéig, a szimbolikusan összefoglalt világháborúkig. Az együttes kiváló összteljesítményének érdeme, hogy e meglehetősen nagy korszakok betétszerű megjelenítése nem tette szaggatottá a művet, kerek egész maradt, mert egy jelképpel — bölcsőtől a bölcsőig — egy emberöltőként fogta fel a századok történetét. Az előadás szünetében, az első fergeteges tapsvihar után kerestük meg Létai Dezsőt, a produkció szerkesztőjét, rendezőjét és koreográfusát. — Célunk az volt — mondta Létai Dezső —, hogy a magyar művelődéstörténetből feldolgozzuk a táncművészet fejlődésének fordulópontjait, tulajdonképpen nem történelmi-kronológiai szempontok, hanem a tánc stílustörténetének korszakai szerint. Olyan hagyományokhoz nyúltunk, amelyek egy része jól ismert, más része azonban csak reprodukálható. Az első rész, s főleg az ősmagyarokra vonat-, kozó jelenetek nagy része egyfajta fantáziakomponálás terméke, hiszen kaukázusi, ural-altáji táncokat vettünk alapul. A tánc ugyanis nem olyan, mint egy régészeti tárgy, amelyet ki lehet ásni múlt századokból, ezredekből. Az együttes a jövő év áprilisában ünnepli fenállásá- nak 25. évfordulóját. Milyen újabb produkciókkal készülnek a jubileum megünneplésére? — Száznyolcvan tagú együttesünkről kialakult az a vélemény, hogy világjárók vagyunk. Tény, hogy sok országban megfordultunk, legutóbb például a Szovjetunióban, Mongóliában, Koreában jártunk, célunk azonban az, hogy itthon legyünk ismertek. Évi kilencven hazai fellépésünk van. Nyolc teljes estét betöltő programunkhoz az évfordulóra három újabb csatlakozik. Fő feladatunk a bartóki és a kodályi koncepció alapján olyan műsorok ösz- szeállítása, amelyek találkoznak a közönség igényeivel, s feldolgozásuk tisztaságában méltók az eredeti népművészet tisztaságához. (be) Centenáriumi tárlat, találkozók, szórakoztató program a kiállítási csarnokban Sóstón Alig egy hónapja zárta be kapuit a sóstói kúltúrpark- ban a jubileumi ipari és mezőgazdasági termékbemutató kiállítás. Harmincegyezer látogató fordult meg a kiállítási pavilonban. amely több mint 1200 négyzetméteres alapterületével legalább olyan elismerést váltott ki, mint a bemutató.- Nem csoda tehát, hogy már azóta is sokan érdeklődtek, mi lesz a sorsa az erdő pihentető környezetében elkészült épületnek? A kiállítás befejeztével a kulitúrpark dolgozói hozzáláttak a csarnok belső átalakításához, s rövid idő alatt alkalmassá tették arra, hogy a közelebbi és a távolabbi jövőben is a város köz- művelődési céljainak megvalósítását szolgálja. A hatalmas alapterületű épület ideális kiállítóterem, ezért azt tervezik, hogy évente két-három hosszabb időn át nyitvatartó kiállítást rendeznek, elsősorban olyan bemutatókat, amelyek hazánk csgy-egy jeles évfordulójához kapcsolódnak. így ünnepük például az úttörőszövetség megalakulásának jubileumát, illetve a megyeszékhely centenáriumát. A csarnok másik feladata lesz helyet adni a kultúr- parkkal rendszeres kapcsolatot tartó vállalatoknak, iskoláknak, nagygyűlések, baráti találkozók és más nagy rendezvények lebonyolításához. Fő funkciója pedig az ifjúság szórakozásához helyet adni. Az ifjúsági park Hivatalos személy elleni erőszak és garázdaság miatt mondták ki bűnösnek a méhtelek! Márton Gézát. A Fehérgyarmati Járásbíróság két év szabadságvesztésre ítélte a fiatalembert és három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották őt. Az ítélet után azonban védőjével enyhítésért fellebbezett. Egy augusztusi estén Méhteleken nemcsak a levegő volt meleg — a hangulat is. A kultúrotthonban táncmulatságot tartottak, az italboltban is nagy volt a forgalom. Márton szinte indok nélkül belekötött a kocsmá- rosba és ütlegelni kezdte. Percek alatt a helyszínre érkezett a rendőrség körzeti zárása után és nyitása előtt, egyelőre az őszi és tavaszi hónapokban itt folytatódnak majd az ifjúsági parkban szokásos programok. Később, ha a csarnok fűtését megoldják, ez a pavilon ad majd helyet a szórakozni vágyó fiataloknak a téli időszakban is. megbízottja, aki távozásra szólította fel a már lecsillapodott Mártont. Nem engedelmeskedett a felszólításnak, dulakodott a rendőrrel, néhány másodpercre még a gumibotot is megszerezte magának. Amikor ismét a rendőrhöz került a gumibot, Márton futásnak eredt, de később elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték. A vádlott súlyos testi sértésért és verekedésért már kétszer volt büntetve, munkahelyét többször változtatta, életét, viselkedését gyakran lehetett kifogásolni. Ezért a megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa az első fokú ítéletet helyben hagyta. Garázda a kocsmában GAZDA: A NYIRGYEP Pecsenyebárány, anyajuh Az állattenyésztés eddig eléggé ki nem használt ágazata a juhtenyésztés. Adottságaink és lehetőségeink alapul szolgálnak ahhoz, hogy gazdaságosabban, több pecsenyebárányt, gyapjút és más a juhtenyésztésből származó árut termeljünk. A . juhtenyésztés hatékonyságának növelésével azonban szükséges, hogy gazdaságaink változtassanak a hagyományos módszereken, korszerűsítésre törekedjenek. A megyében elsőként a társulásos alapon történő juhtenyésztés előnyeit a nyírségi termelőszövetkezetek ismerték fel. A közelmúltban a nyírbogáti Rákóczi Termelő- szövetkezetben juhtenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek szakemberei tanácskoztak és megállapodás született egyszerűbb gazdasági együttműködési szerződés megkötésére, amely nyírségi gyepre alapozott juh- tenyés2tési társulás létrehozására vonatkozik. A NYIRGYEP rövidítésű társuláshoz az alakuló ülést követően eddig tíz termelő- szövetkezet jelentette be csatlakozását. A tíz termelő- szövetkezetben több mint húszezer az anyajuh. A társuláshoz csatlakozó termelő- szövetkezetek vállalták, hogy szellemi és anyagi erőforrásaikat egyesítve törekednek gyenge homokterületeik egy részének gyepesítésére, meglévő gyepterületük felújítására, intenzív hasznosítására. A gesztor, nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet irányításával növelik a juhtenyésztés termelési színvonalát, a juhállományt olyan szintre fejlesztik, hogy a legfejlettebb technika és technológia alkalmazása hatékony legyen. Az együttműködés lehetőséget ad ahhoz, hogy újabb piacok felkutatásával javuljon az értékesítés, a magasabb termelési eredmények mellett jobb legyen a minőség és kedvezőbben alakuljon az önköltség. A későbbiekben közös hizlaló- és tenyészanyanevelő telep létesítésére is sor kerül. A nyírségi gyepre alapozott juhtenyésztési társulás kezdete lehet annak, hogy a nyírségi részen kialakuljon és fejlődjön az iparszerű juhtenyésztési ágazat. Erre azért is nagy szükség van, mert a Nyírségben viszonylag nagy az olyan terület, amelynek hasznosítása a juhtenyésztésen kívül nem gazdaságos. A nyírségi részen jelenleg több mint 70 ezer anyajuh van, s az ezek után értékesíthető pecsenyebárány, gyapjú, bőr százmilliókat jelent. Korszerűsítéssel, az erők egyesítésével, tudatos fejlesztéssel az eredmény megduplázható. Eltűnő és új csomagolóanyagok A környezetvédelmi szempontból egyre több gondot okozó hulladék kétségtelenül jelentős részét, egyes országokban 30—40 százalékát teszik ki a csomagolószerek, és ezen belül tekintélyes mennyiséget, éppen az élelmiszerek csomagolásához használt anyagok jelentenek. Környezetvédelmi érdekből azonban csomagolásnak még csak a korlátozása sem járható út, már azért sem, mert egyedül az ésszerűsített heti bevásárlások alapját nyújtó, úgynevezett „kényelmi csomagolások”, mint a mélyhűtött, a félkész- és készételek csomagolása, a bevásárlást végzőknél napi egy óra időmegtakarítást eredményezhet. Előtérbe kerülnek viszont a csomagolóanyagok hulladékhatását csökkentő lehetőségeik, ha ma elsősorban inkább még csak elméleti, kutatási, kísérleti szinten is, de már biztató eredményekkel. Az egyik ilyen fejlesztési irányzat az ehető és vízben oldható műanyagfóliák alkalmazása a hagyományos csomagolóanyagok helyett. Már 1967-ben előállítottak vízben oldható és emészthető kukoricakeményítő alapú fóliát. Ez forró vízben jól oldódik, nedvesség hatására pedig duzzad. Olaj- és zsírállandósága kitűnő, a széndioxidot, a nitrogént és az oxigént csak kis mértékben ereszti át. Jól nyomható és hőzárható. Tulajdonságaiban némileg elmarad a japán szakemberek által kidolgozott rizskeményítő alapú fólia. Az ehető fóliák cellulóz alapú csoportjának nyújthatósága, hajlékonysága és más kedvező tulajdonsága mellett az is nagy értéke, hogy színezhető. A friss bőr irharétegében található anyagokból készült húskészítményekhez, műveletekhez használatos kollagénfóliák emésztihetők, viszont vízben nem oldódnak. Újabban azonban sikerült előállítani 70 C°-on már vízben is oldható kollagén származékot, amelyek jó gáz- és vízzárók, valamint alacsony hőmérsékleten is hajlékonyak és könnyen hőzárhatók. A legtöbb ehető fólia vízoldható, de ismertek vízben oldható és el nem fogyaszthatok is, mint amilyenek, a polivinilalkohol és a polieti- lénoxid alapú csomagoló- anvagok. Évek óta igyekeznek megoldani a biológiailag lebomló plasztikgyártás kérdését is, amivel elkerülhető lenne, hogy az évekkel korábban eldobott étolajos, tormás és más műanyag palackok, tubusok, dobozok, tasakok csaknem épen megmaradjanak a hulladékban. A jelenleg ismert biológiailag lebomló műanyagokat fém ditiokarbonátok adagolásával állítják elő. Az ezekkel kezelt műanyagok ugyanis kezdetben megtartják eredeti tulajdonságaikat, a napfényen azonban a bekevert adalékanyagok hatására bomlásnak indulnak. Az állóképességük legalább három hónap és ezután átlagosan egy éven belül végbemegy a bomlásuk, aminek megindulását megfelelő elszíntelene- dő pigmentfestékkel végzett színezésükkel lehet érzékelhetővé tenni. A bomlás első fokozatában a napsugárzás ibolyántúli tartománya által kiváltott reakció során kis molekulájú vegyületekké esik szét az anyag, amelyeket már a levegő oxigénje, majd a talajban lévő mikroszervezetek képesek a második szakaszban tovább bontani és végül is vízzé, valamint széndioxiddá oxidálni. Mivel a ditiokarbamátok nem túl költségesek, köny- nyen beéépíthetők a műanyagokba, nem mérgezőek, a velük kezelt műanyagok felhasználhatók az élelmiszeripari csomagolás területén. Csúcstartó Két hegymászó, az olasz Messner Reinholt és az osztrák Peter Habeler megmászta a világ 11. legmagasabb csúcsát a közép-ázsiai Karakorum hegység Gahserbrum 1. elnevezésű, 8068 méteres magaslatát. Reinholt az egyedüli élő alpinista a világon, aki három 8000 méteren felüli csúcsot hódított meg. Pályázati felhívás a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira A Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira azokat az ifjakat várják, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják, és a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei kívánnak lenni. Azok jelentkezhetnek, akik középiskolai tanulmányaikat az 1975/76. tanévben befejezik, illetőleg korábban már befejezték. A jelentkezés feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, középiskolai érettségi, nőtlen családi állapot, 21 évnél nem magasabb éleikor. A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, a korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt. Az erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges nyomtatvánnyal a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság látja el a pályázókat. A jelentkezési lapot és a mellékleteket a folyó tanévben végző pályázók az iskola igazgatójának, a korábban végzettek a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig a parancsnokuknak adják át. A jelentkezők pályázhatnak: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, rakétatüzér, műszaki vagy határőr; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyi védelmi, híradó, rádiólokátor, "jármű, fegyverzeti vagy hadtáp; a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülő műszaki, vagy repülőgép-vezetői szakára. Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, a felvételi vizsgán a pályázó elért eredményeinek, valamint kérelmének figyelembevételével történik döntés. A pályázók 1976. márciusában felvételi vizsgán vesznek részt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, amelynek időpontjáról értesítést kapnak. A felvételi vizsga tárgyai: egészségi alkalmassági vizsgálat, képességvizsgálat, matematika (repülőgép-vezető jelölteknek helyette orosz nyelv), fizika (szakközépiskolát végzők esetében az azt helyettesítő géptan, elektrotechnika, mechanika stb.) ismeretek felmérése. A katonai főiskolák I. évfolyamán a tanulmányi év kezdete: 1976. augusztus 1—5. A főiskolai hallgatók teljes ellátásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket. a főiskola parancsnoksága térítésmentesen biztosítja és gondoskodik a hallgatók kulturális és sportigényeinek kielégítéséről. A tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók részére 24 nap szabadság jár. A tanulmányi idő négy év. A főiskolát sikeresen befejező és felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei lesznek. A katonai főiskola — a katonai szakképesítéssel egyidejűleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgazdászt vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt. Pályázati határidő: 1976. Január 31. (A repülőgép-vezetői szakra: 1975. november 30.)
