Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-05 / 260. szám
4 kelet-magyarorszag 1975. november 5. Ezt az oldalt testvérlapunk, a Zakarpatszka- ja Pravda munkatársai állították össze. VÉDJEGYÜK — A HÉVJEGY Minőség — munkácsi módra EZ ÉV ELEJÉN A MUNKÁCSI MÜSZERGYÁR kollektívái a megye több üzemével együtt csatlakoztak a „Jobb minőséget és hatékonyabb termelést az ötéves terv befejező évében” jelszóval meghirdetett munkaversenyhez. Ezt a jelszót a megyei pártbizottság tette közzé. Az emberek ősidők óta tisztelik a szorgalmas munkát, a szép, értékes és jó minőségű tárgyakat alkotó mestert. Ilyen aranykezű munkás a Munkácsi Műszergyárban százával található. Közülük is kiemelkedik Valen- tyin Petrovics Gorbacsev szerszámlakatos, veterán, a második világháború egyik résztvevője, a I.enin-rend és a Munka Vörös Zászló érdemérem kitüntetettje. Az általa készített munkadarabokon „védjegyül” mindig ott díszük névjegyének bélyegzője. Az üzemben jelenleg 17 brigádban 120 olyan munkás szorgoskodik akiknek a termékei önmeózás után kerülnek forgalomba. A műszergyáriak jól tudják, hogy a termékek minőségének. a javítása- most különös jelentőségű. Az SZKP XXIV. kongresszusa leszögezte hogy a szocialista gazdálkodás követelménye a minőségjavítás, amely a termelés egyik fő iránya kell, hogy legyen. Az ötéves tervben a munkások, technikusok, mérnökök erőfeszítésének a segítségével eljutottunk addig, hogy emeltük termékeink megbízhatóságát és élettartamát, húsz termékünk pedig megkapta a „Kiváló minőségű áru” jelzőt. Egy újabb termékünket éppen most készítjük elő a „Kiváló minőségű áru” jelzés vizsgájára. A KŐVETKEZŐ, A TIZEDIK ÖTÉVES TERV a jó minőségű termékek előállításának és a termelékenység fokozásának az ötéves terve lesz. Az ötéves terv előkészítése meggyorsításának egyik ■mwi'iriniitTi mii i 11 n i ii 111 i fontos tényezője az SZKP Központi Bizottságának a sajtóban megjelent minőségre vonatkozó határozata a „Lvov megye élenjáró ipari üzemei pártszervezetei és üzemi kollektívái munkájának a tapasztalatairól a termékek minőségének a kidolgozására és a komplex módszer bevezetésére”. A lvovi- 'ak kezdeményezésének abban van az értéke, hogy a minőség fokozására egy komplex rendszer keretébe összpontosították a technikai, a köz- gazdasági, a szociális és szervezési rendszabályokat. Ennek eredményeként lehetővé vált a minőség javítása a termelés minden fázisaiban. A problémák, amelyek megoldásával sikeresen dolgoznak a lvoviak, jellemzőek a munkácsi műszergyári kollektívák tevékenységére is. 1971 óta fáradozunk megoldásukon. Éppen ezért tanulmányozzák műhelyeinkben és osztályainkon nagy figyelemmel a határozatot. 1973-BAN A TERMELÉS KONKRÉT HELYZETÉBŐL kiindulva a gyár mérnökei az Ös.sz-szövetségi Tudományos Technikai Kísérleti Intézettel közösen kidolgozták és sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban a gépalkatrészgyártás szabványosítását. A szabványosítás a gyár 268 fé le termékére terjed ki. Ezzel a módszerrel évente mintegy 800 ezer rubelt takarítunk meg. A TERMÉKEK EGYRE JOBB MINŐSÉGÉNEK az elérésére morális és anyagi tényezők is ösztönöznek. A kiváló minőségű árut készí tő munkások 10 százalékkal kapnak az alőírttól maga sabb bért. Azok a munkások pedig, akik minőségi „védjegyül” saját bélyegzőjüket használják, 20 százalékkal kapnak magasabb fizetést. A kifizetett prémiumok összege évről évre emelkedik. Eb ben az évben 1973-hoz viszo nyitva 53 ezer rubellel fizettek ki többet. V. Paulisinyec, a Munkácsi Műszergyár igazgatója Nemrég adták át Uzsgorodon az új Turiszt ette met. (Fotó: V. Tovta.) Gépesített kukoricatermesztés rekordokkal Kárpát-Ukrajna kukoricatermesztői nemrég még arról álmodtak, hogy miképpen érhetnék el hektáronként a hetven mázsás átlagtermést. Szorgalmas munkájuk hamarosan meghozta a hektáronkénti száz mázsát. A számok az utóbbi években még magasabbra szöktek: az élenjáró gazdaságokban hektáronként már a százhúsz mázsás átlagtermés betakarítása sem ritka. Néhány éve vezetem a járási, teljesen legépesített kukoricatermesztő munkacsapatot. Úgy tartom, hogy nemcsak azokért a száz hektárokért felelek, amelyeket az én munkacsapatom művel meg. Feladatomnak tartom a járás több ezer hektáros kukoricatermesztésének a segítését. Gyakran tanácskozom a többi gazdaságban működő kollégáimmal. Hol ők jönnek hozzánk, hol mi megyünk hozzájuk, örülünk az ilyen találkozásoknak. Nagyon sok gond megoldásában segítenek. Hol ők tanulnak tőlünk, hol mi tőlük. A járás néhány közös gazdaságában már nyolcvan, száz mázsás átlagtermésnél tartanak. Itt bátran élnek a jó tapasztalatokkal, hasznosítják a gépesített munkacsapat előírásait. Közülük való Jolán Korposa, „Druzsba” kolhozból, Mária Se- regij és Vaszilij Portos a „Sevcsenko” kolhozból, Iván Orosz a „Kárpát-Ukrajna” kolhozból és mások. Az élenjáró tapasztalatok iskolájában állandóan tartanak előadásokat a kukoricatermesztésről is. Ezeknek a foglalkozásoknak abban van a nagy jelentősége, hogy az előadásokat konzultációk követik, ahol őszinte beszélgetéseken mindenki feleletet kap minden kérdésére. A kilencedik ötéves terv idején jelentős mértékben emelkedett az élenjáró tapasztalatok propagandája. A pártszervezetek egyre nagyobb törődéssel szorgalmazzák a munkacsapatok, a szocialista brigádok tagjainak a továbbképzését. Gondjuk van arra is, hogy a tanultakat hasznosítsák is a gyakorlatban. A kommunisták javaslatára a szocialista verseny eredményeit már tíznaponként mérik és megállapítják, hogy a közelgő pártkongresszus tiszteletére tett felajánlást hogyan teljesítik? Ebben az ötéves tervben eredményeink biztatóak. A termelési és.a termékeladáséi tervet már a múlt évben teljesítettük mind szemes terményből, mind zöldségfélékből. Több mint egy hónappal ezelőtt az állattenyésztők is jelentették, hogy tej- és hústermelési tervüket teljesítették. Jelenleg az irsávai járásban két teljesen gépesített munkacsapat termel nagy területeken kukoricát. Ebben az évben csak a mi kolhozunkban három munkacsapat — a Marija Csorbáé, a Vaszilij Ljaké és az enyém — termeszt teljesen gépesítve. Valamennyi munkafolyamatot a gépek végzik. Én magam is most tanultam meg a gépsor valamennyi tagjának a kezelését. Természetesen ostobaság lenne azt állítani, hogy nem voltak, és nincsenek nehézségeink, hogy mindig minden simán, magától megy. A munka szüli a nehéz helyzeteket. . A járás mezőgazdasági szakemberei most azt állítják, hogy kukoricából meglesz hektáronként a százhúsz mázsás átlagtermés. Lassan az utolsó hektároknál tartunk. Mi is úgy látjuk, hogy gazdag termést takarítottunk be. De gondolatban minden ember azon reménykedik, hogy az új ötéves terv első évében ezt is túl fogjuk szárnyalni. J. Pitra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a Szocialista Munka hőse, az irsávszkiji járás „Uj Élet” Kolhozának a Munka Vörös Zászló rendjével kitüntetett munkacsapat vezetője Az első állomás: a Kijevi Divatcsarnok A huszti kalapgyárban új termelési helyiségek épültek. Az állam 1 360 000 rubelt irányzott elő a nagyszabású létesítményre, ebből majdnem félmillió rubelt új modern berendezésekre. A közeljövőben tehát a munka- körülmények is javulnak, a technológia is tökéletesebb lesz. Ámde a husztiak a régi szűk helyiségben is kitesznek magukért: az elmúlt év két negyedében egymás után vívták ki a második helyet a köztársasági versenyben. Most a husztiak sokat fáradoznak azon, hogy szép kivitelezésű, modern fazonú kalapok sikert arassanak a Kijevi Divatcsarnokban, a vásárlók körében. Lenin-rend a mosónő fiának A virágokkal díszített koncertteremben székek. A székeken énekesek ülnek és tekintetüket a karmesterre függesztik. Kezének finom mozdulataira lágy hangszínek kapnak szárnyra, amelyeket varázslatos harmóniává ötvöz a harmonikák muzsikája. Ezek a melódiák már ott szárnyalnak szívedben: feszítik érzelmeid húrjait, felemelnek a muzsika örök birodalmába, visszavisznek a gyermekkorba, az érzelmek világába. A karmester maga is énekes. A nehezebb dallamokat maga énekli. Iskola ez, amelyben látod a művészetet és a tudomány egyesülését. Mihail Mihajlovics Krecs- ko, az Ukrán Szocialista Köztársaság népművésze, művészeti vezető, az Ukrán Szocialista Köztársaság kitüntetett állami akadémiai kórusának, a ,,Dumka”-nak az igazgatója és karmestere itt nőtt fel a szemünk előtt. M űvészként először harminc évvel ezelőtt a kárpát-ukrajnai kórust kedvelő közönség előtt akkor mutatkozott be, amikor megszervezte Radványkán az öntevékeny énekkart. Ez az együttes lett a magva az állami népi együttesnek. A kárpát-ukrajnai kórus megalakulásának az első pillanatától az együttes vezető szólistája és karvezetője, Pjotr Petrovics Miloszlav- szkijnak,. a kórus művészeti vezetőjének a leghűségesebb segítője. A mosónő fia, aki gyerekkorában nemzeti és idegen elnyomás miatt sok szükséget élt át, vette az erőt és bátorságot a tanulásra. Tanító lett. A szovjet hatalom kitárta előtte a horizontot. És szállt mint a madár, egyre magasabban a tiszta égbolton. A kijevi konzervatóriumban egyszerre két szakon tanult, a karmesterin és az énektanszakon. Az utóbbin Iván Patorzsinszkij, a Szovjetunió népművésze volt a tanára, akinek tanításait ma is követi és igyekszik azokat kamatoztatni. 1954-ben Mihail Krecsko visszatér Uzsgorodra. Vezetése alatt a Kárpátukrán Népi Kórus új szárnyakat kap, magasra ível ajkukon a dal. Egyik írásában Mihail Krecsko arról beszél, hogy különös gondoskodással kell ápolni, éltetni a népdalt, keresni kell a gyökereit, hogy a nép hősi múltja és jelene ötvöződjék benne, hogy a néplélek lírai hangja hallassa mélységeit. Ezekben a népdalokban is kifejeződik az ukrán és az orosz nép örök, megbonthatatlan együ- vétartozása. A művész tehetsége az akadémia kórusban új eredményeket hozott. A kórus új műsorával az ország különböző városaiban tartott vendégszerepléseken átütő sikert értek el. A kritika a legnagyobb elismerés hangján szólt munkásságáról, a „Dumka” műsoráról. A zenében rejlő szépség minden ember „tulajdona. Minden embernek el kell jutni addig, hogy meríthes-. sen a muzsika varázslatos italából, hogy tartalmasabbá tegye életét. Öröm tudni, hogy a mi földünk, a népMihail Krecsko. művész, a Lenin-rend tulajdonosa, Mihail Mihajlovics Krecsko, aki éppen most tölti be ötvenedik évét, te hetségével és művészetével ehhez igyekszik hozzásegíte ni kortársait. Kárpátontúli színes üdítő ital Tizenkét féle szörppel ízesített üdítő italt gyártanak a Bustinszkiji Fakitermelő Kombinátban erdei növényekből és bogyókból. Felhasználják a nyírfát, a málnát, a ribizlit, a szedret. Ebben az évben újabb négyféle üdítő itallal bővítették termékeiket. Ezek segítségével négy hónappal a határidő előtt teljesítették ötéves tervüket. HÁZIIPARI KIÁLLÍTÁS Az Ukrán Szocialista Köztársaság kulturális minisztériuma a közelmúltban Kijevben háziipari munkákból rendezett kiállítást és vásárt, A kiállításon tizenkét hímzésével vett részt Husztról Mária André- jevna Gavriló hímzőnő. Munkáiból kilencet az Ukrán Képzőművészeti Alap vásárolt meg. PEDAGÓGUSLAKÁSOK Az Irsávai Kolhozközi Építőipari Vállalat nyolc pedagóguscsalád részére épített társasházat a községben. Az építkezést Iván Szkoblej építésvezető és Viktor Szidoren- ko kőműves irányította. Az építkezésen társadalmi munkával a gyerekek és a szülők is segítettek. A kárpát-ukrajnai Drámai Színház művészei új darabokat állítottak színpadra. A 29. szezon az októberi ünnepek előestéjén kezdődik. Színre viszik Vlagyimir Thitarjan komédiáját, Oleg Natjázsnij fiatal rendező a színészek egy csoportjával morálisetikai problémát feldolgozó színdarabon dolgozik. Az évad folyamán bemutatnak még öt hazai és külföldi klasszikus darabot. „BARÁTUNK, AZ ERDŐ” A fenti címmel nyitottak könyvkiállítást az Irsávai járási könyvtárban. A kiállítás három témakört ölel fel: „Lenin és a természetvédelem”; „Az erdő a mi gazdaságunk” és „Szeressük zöld barátunkat”. A kiállítás anyagát a Kárpátok erdőinek gazdagságáról szóló cikkek és fotók is színesítik.
