Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-26 / 277. szám

1975. november 26. KELET-MAGYARORSZÄG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Érzékenység? Egymás után többször is elolvastam annak a fi­atal munkásnak a leve­lét, aki jelentős anyag- mcgtakarílást eredménye­ző újításáról számolt be. Olyan szenvedélyesen és lelkesedéssel írt munká- jáiol, bogy élmény volt olvas ni. Szerényen ugyan, de érezhetően kitörő öröm­mel adta tudtunkra: mennyire jól esett neki, hogy észrevették teljesít­ményét, hogy főnökeinek, munkatársainak elismeré­sét kiérdemelte. Legyen valaki bármi­lyen komoly poszton, vagy végezzen valaki napról napra kevésbé lát­ványos, de a maga terü­letén nagyon is fontos és nélkülözhetetlen apró munkát az eredmények, a kimagasló teljesítmények elérése, az elismerés (ami esetenként elég ha egy jó szó, s pénzbe se kerül) megújuló erőt, kedvet, lendületet ad az elkövet­kezendő időre, a jövő fel- ' adataihoz. Egyik levélírónk, „a ke­nyerem javát már meg­ettem” jeligével érzékel­tette velünk, hogy élete delén már túl van. és hogy komoly élettapaszta­lattal rendelkezik. El­mondta, hogy munkahe­lyén nagy többségben olyanok vannak, akik sze­rényen, pontosan végzik feladataikat, mégis kevés jó szót, biztatást kapnak, „Már volt olyan kollé­gám — hangzik a levél — aki megpróbálta kifür­készni: ha becsületes munkával nem, akkor hogyan lehet másként az elismerést kiérdemelni? És rájött a nyitjára: ap­ró szolgálatokkal, a mun­kától független, mellékes dolgokkal is szert lehet tenni dicséretre, elisme­résre. Én azonban val­lom — fejezi be levelét hogy így csak ideig-óráig — csak az erőnk és szel­lemi képességeink maxi­mumát adó munkával összefüggő teljesítmény az, ami elégedetté teheti az embert, amiért elis­merést, figyelmet várha­tunk”. Huszonhatodik éve dol­gozik egy munkahelyen másik levélírónk. Pana­szolja, hogy nem kapta meg a 25 év után járó ju­bileumi jutalmat. Egy da­rabig várt, majd kérte, de ekkor már nem tudta takargatni, hogy a figyel­metlenség milyen rosszul esik neki. Kérésére Ígér­ték, hogy augusztus 20- án, majd hogy november 7-én ünnepélyes keretek között átadják. Erre a mai napig sem került sor. Mi több: a vállalat vezetői megjegyezték; ne legyen olyan érzékeny. Az ember általában érzékeny. Főleg a nyers szóra, a mellőzöttségre és ?a figyelmetlenségre. Soltész Ágnes Veszélyes Nyíregyházán, az Árok ut­cán, az új nyomda épülete előtti részen nincs járda. Igen forgalmas utca, mivel sokan járnak arra a közeli bölcső­débe és óvodába, munkahely­re. Az utca másik oldalán munkáslakás-építkezés fo­lyik, amely szintén nagy te­rületet foglal el. Nagy a gép­járműforgalom is a benzin­kút miatt. Vagy járdát épít­senek, vagy sebességkorláto­zást vezessenek be, mert így életveszélyes a közlekedés — panaszolják a környék lakói. „Patyolat” Nyíregyházán, a Petőfi ut­cai Patyolat helyiségében az utóbbi napokban kellemetlen szag fogadja a lakosokat. A parketta felázva, s buckákon keresztül lehet közlekedni a helyiségben. Kellemetlen dohszag van. Arra is kellene gondolni-, hogy a dolgozók napi nyolc órát töltenek ott el, ilyen környezetben bizony nem a legkellemesebb és nem is egészséges dolgozni. Az il­letékeseknek több figyelmet kellene fordítani erre az üz­letre, hogy méltó lenne ne­véhez, s patyolattisztaság lenne bent — teszik szóvá a környék lakói, Őrzési díj Baktalórántházán ez évben adták át az új, korszerű ÁBC-áruházat. Azonban, akik itt vásárolnak — előfor­dul, hogy napjában többször is — az áruház előtt kifüg­gesztett táblának megfelelő­en a kerékpárért 1 forintot, gépkocsiért és motorkerékpá­rért 2 forint őrzési díjat kell fizetniük, — hasonlóan az iparcikkáruház előtti par­kírozáshoz. Még városban is ritka, hogy a parkírozásért fizetni kell, nem túlzás ez a mi községünkben? — kérde­zik a község lakói. Váró­dé hol? Ilonatanyán szép autó­buszvárót építettek az uta­soknak. Sajnos hiába, mivel az autóbusz nem a megálló­ban áll meg, hanem odébb pár méterre. így az utasok kénytelenek a szélvédett he­lyet otthagyni, ha nem akar­nak kilométereken keresztül gyalogolni a Nyírtura—Nyír- pazony—Sényő és Nyírbog- dány községekbe utazók. Jó lenne, ha az autóbuszvezetők megállnának a rendes megál­lóban, vagy ha ez nem megy, akkor a megállót helyezzék át, csak az utasok ne marad­janak le más ember felelőt­lensége miatt az autóbuszról — teszi szóvá Füle József. Az illetékes válaszol Bűz a pultnál Napkoron, a 20. sz. italbolt­ba betértem, hogy igyák egy üveg sört. Mikor rám került a sor, fertelmes bűz csapta meg az orromat. A pult fel van szakadva, a víz befolyik, s így az egész pult rohad. Olyan kellemetlen a szag, hogy nem bír bennmaradni az ember, hogy valamit elfo­gyasszon. Állítólag — a ve­zető elmondása szerint — már többször jelentették az illetékeseknek, de nem intéz­kednek. Nem hiszem, hogy olyan nagy munkát jelentene a pult kicserélése — írja Ja­kab Ferenc, Napkor, Orosi u. 61. sz. alatti lakos. Panaszára a Szabolcs-Szat- már megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomástól kaptunk választ. „Köszönettel vettük Jakab Ferenc észre­vételét. A közelmúltban so­ron kívüli ellenőrzést tartot­tunk, s a jogos kifogás alap­ján az italbolt további üze­melését azonnali hatállyal megszüntettük mindaddig, amíg az árusításhoz a kultu­rált körülményeket nem biz­tosítják. Egy-egy kirívó hiá­nyosságra, ha a közvélemény is ráirányítja figyelmünket, akkor a súlyos mulasztásokat lényegesen korábban meg tudjuk szüntetni.” Szerkesztői üzenetek Kovács Pál ajaki, ősz Bertalanná berkeszi, Olasz István nyírpazonyi, Molnár Károlyné szatmárcsekei, Nagy Jánosné tiszavasvári, Hallgató Sándor tiszadadai, Béres István vásárosnamé- nyi, Balogh István ibrányi. Szabó Jenő nyíregyházi. Nagy Ferenc dombrádi, Medves Ferencné jándi, Gi- lányi Imre balkányi, Varga Lajos tiszamogyorósi, Gé- gény Simonná ibrányi, Tut- kovics József dombrádi, Varga István jánkmajtisi lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Balogh Béláné baktaló- rántházi olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Erdei Lajos császlói la­kosnak üzenjük, hogy mo­sógépét valóban anyaghiány miatt nem tudták eddig megjavítani. A csengeri szö­vetkezet közölte, hogy az alkatrész megérkezése után a kért munkát elvégzik. Xiszabercel, Rózsa utcai lakosoknak üzenjük, hogy az utcában a villanyvezeté­ket 1976 I. negyedévében fogják elkészíteni. Demeter Mihály ópályi lakosnak válaszoljuk, hogy a működési engedélyéről nem kell lemondania. Mun-; kaviszonyban álló személy­nek állandó lakhelyén foly­tatott ipar gyakorlására iparigazolványt lehet kiad­ni, amennyiben ehhez a munkáltatója is hozzájárul. Kérésével a községi tanács­hoz kell fordulnia. Tamási István jármi ol­vasónk amennyiben a kér­déses csekket az illetékhi­vatalnak megküldi, az ösz- szeget visszatérítik. Szabó Józsefné géberjéni lakos panaszát a Győrteleki ÁFÉSZ elismerte, s a szük­séges intézkedést megtette. Szilágyi Istvánná máté­szalkai lakos ügyében a TI- GÁZ arról értesített ben­nünket, hogy november 20- ig a kért bekötést elvégzik. Reméljük, időközben meg is történt. Vízelvezetés Ez év szeptember 3-án „Víz és szúnyog” címmel köz- -'érdekű bejelentés érkezett, melyre az alábbi tájékozta­tást adjuk. Az Öz u.—Öz köz vízelvezetését az ötödik öt­éves terv soyán megoldjuk. A , kivitelezéshez szükséges ter­vet megrendeljük és a szük­séges pénzügyi fedezetről gondoskodni fogunk. Városi tanács vb műszaki osztálya Nyíregyháza visszaállította. A nyomvona­lon húzódik a „Barátság II” távvezeték elektromos jelző­kábele, melynek áthelyezését a Miskolci KBF 1974 nyarán végezte, így a helyreállítás is az ő feladatuk lett volna. A nyírteleki bekötő vezeték sár­rázóit felülvizsgáltuk és ahol hibásnak találtuk, helyreállí­tottuk. Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Nyíregyháza Tűzhely A nyáron tűzhelyet szeret­tem volna venni, de csak jobb oldalas volt, az nem volt jó a konyhámba. Gondoltam, hogy majd a későbbiek során kapok, ezért vártam. És az­óta is várok, mivel nincs megfelelő. Azaz, hogy van a drágább tűzhelyből. Sajnos, kis fizetésemből nem áll mó­domban drágább áron vásá­rolni — írja Szilágyi Sándor- né Nyíregyházáról. „Higiénia” a strandon Az „Együtt Nyíregyházá­ért” társadalmi munka ered­ményeként újabb sportléte­sítményeket fognak létrehoz­ni: 'Javaslom-; Hogy a már meglévő szép stadion hiá­nyosságaiból vonnának le az illetékesek megfelelő követ­keztetéseket. Például a sta­dion befogadóképességét nem vették figyelembe a mellék- helyiségek építésénél, s bi­zony, amikor sokán vannak kint egy-egy meccsen, elég gyakran adódnak problémák. Talán utólag is lehetne vala­milyen megoldást találni, hogy a szép stadion és kör­nyékének higiéniáját ne rom­bolják a türelmetlen rend­bontók — teszi szóvá K. S. nyíregyházi olvasónk. Nyitvatartás Kovács Józsefné Nyíregy­háza, Szarvas u. 54. sz. alatti lakos levelében sérelmezi, hogy az Arany János utcai ruházati boltok nyitása és zárása nem megfelelő, mivel az egységek kilenc órakor nyitnak, délben félórás ebéd­idő, szerda 'és* szötribat kivé­telével 17,30-kor bezárnak. Korábban a 44 órás munka­hét megkövetelte a nyitva­tartás szűkítését. Jelen eset­ben a nyitrvatartáson egy fél órát tudunk és kívánunk vál­toztatni. így egy félórával a délutáni zárást 18 órára mó­dosítjuk. A továbbiakban — amennyiben indokoltnak lát­szik, esetleg a forgalom fel­futása szükségessé -teszi —, és itt elsősorban gondolunk a nyári hónapokra — kísérlet­képpen újabb létszám bizto­sítása mellett visszatérünk a hosszabbított nyitvatartásra. Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet Nyíregyháza Reggeli „Reggelizni szeretnének” című cikkükre az alábbiak­ban válaszolunk. 1975“. július 21-én levélben kerestük fel a sütőipari vállalatot, mely szállítási problémára való hi­vatkozással a korábbi idő­pontban az áruszállítást nem vállalja. Hasonló választ kaptunk a tejipari vállalattól is az~~áruszállításra vonatko­zóan. Intézkedtünk, hogy az egység nyitásakor a saját ké­szítményeink (hurka, kol­bász, lacipecsenye stb.) az üz­letben kaphatók legyenek. A lakosság ellátását elsőrendű feladatunknak tekintjük, de szeretnénk, ha a fent emlí­tett szállítóvállalatok is segít­ségünkre lennének, időben ellátnák áruval az egységün­ket. Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet Nyíregyháza Sárrázó „Válasz sem érkezett” cím­mel jelent meg észrevétel szeptember 3-án, melyre az alábbi tájékoztatást adjuk. A II. vízmű, víztávvezeték e szakaszon történő építése 1974 tavaszán befejeződött és a megbontott sárrázót válla­latunk eredeti állapotába PARAGRAFUS Hz „áthelyezés“ bejegyzésről Kucsmár Frigyes több, mint hat éven keresztül tag­ja volt az egyik ipari szövetkezetnek, ahol szakképesí­tésének és különleges tudásának megfelelően speciális munkálatokat végzett. Kivételes tudására felfigyelt az egyik ipari vállalat, több esetben hívták, hogy helyez­kedjen el náluk, ő azonban a vállalat vezetőit a ktsz vezetőihez utasította. Több hónappal később a ktsz ve­zetői hozzájárultak ahhoz, hogy átmenjen a vállalathoz dolgozni, az utóbbi tárgyalásba őt is bevonták és miután a vállalat elfogadható feltételeket biztosított, vállalta, hogy a vállalatnál dolgozik, ehhez a ktsz vezetői is hoz­zájárultak. Az átlépéssel természetesen a munkaköny­vét is ki kellett adni, amit az adott esetben közvetlenül küldtem meg a vállalatnak és pár hónap eltelte után szerzett tudomást arról, hogy a ktsz munkakönyvébe „a munkaviszony megszűnt” bejegyzést alkalmazta, annak ellenére, hogy kifejezetten áthelyézésről tárgyaltak min­dig. Sérelmesnek tartja a munkakönyvi bejegyzést, ké­relemmel fordult a ktsz vezetőihez, hogy ezt javítsák ki és áthelyezés bejegyzést írjanak a munkakönyvébe, a ktsz vezetői azonban ezt megtagadták, mondva, hogy erre nincs törvényi lehetőség. Olvasónk szeretné tudni, hogy jogosan jártak-e el vele szemben, vagy pedig az ő igényé jogos, és ez esetben a munkakönyv kiigazítása iránt kihez fordulhat. Az ipari szövetkezetek működését az 1971. évi 32. sz. törvényerejű rendelet szabályozza és ennek értelmé­ben olvasónk az ipari szövetkezettel tagsági viszonyban volt. Olvasónk, miután vállalatnál helyezkedett el, tag­sági viszonya megszűnt és az adott esetben a tagsági viszony megszűnéséhez a hivatkozott rendelet 17. pa­ragrafusa szerint a ktsz vezetőségének hozzájárulása szükséges, mert amennyiben azt nem adják meg és a tag mégis kilép, úgy kell tekinteni, mintha kizárták volna a tagok sorából és annak jogkövetkezményeit viselni tar ­tozik. A vállalat és a ktsz vezetősége között éppen ezért folyt a tárgyalás, mert olvasónkat a kizárás jogkövet­kezménye alól akarták mentesíteni és ez esetben a ktsz vezetőségének a hozzájárulása nem áthelyezést jelent, hanem azt, Jiogy hozzájárulnak a tagsági viszony meg­szüntetéséhez. Az eddigiekből is kitűnően olvasónk jogi helyzete is megváltozott, mert a ktsz-nél nem munkaviszonyban, hanem tagsági viszonyban volt, s munkáját nem mun­kaszerződés, hanem munkamegállapodás alapján vé­gezte. Vállalatnál viszont munkaviszonyban van és te­vékenységi körét a munkaszerződés szabályozza. A munkakönyvi bejegyzésnél az adott esetben a 8/1973. sz. rendelettel módosított 21/1971. Mü. M. sz. rendeletet kell alkalmazni, melynek 8. paragrafusa szabályozza a ta­gokra vonatkozóan a munkakönyvi bejegyzéseket. Ugyancsak ezekről a kérdésekről rendelkezik a 12/19.67. Mü. M. sz. rendelet. Ezeknek értelmében amikor a tagsági viszony megszűnik és a tag munkaviszonyt létesít, át­helyezésről nem lehet ázó, a tagok esetében az áthelye­zés bejegyzést nem lehet alkalmazni. Az áthelyezés be­jegyzés az ipari szövetkezeti törvény alapján sem le­hetséges, mert ez a törvény sem ismeri a tagsági vi­szonynak ilyen megszűnési módját. Mindezek alapján a munkakönyvi bejegyzést a ktsz helyesen alkalmazta, de megnyugtatjuk olvasónkat, hogy ebből őt semmi" hátrány nem éri. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom