Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-26 / 277. szám
AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM. 277. SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. november 26, szerda Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 26-ra összehívták. A Politikai Bizottság a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésével foglalkozó jelentés, valamint az V. ötéves terv és az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslat megvitatását indítványozza a Központi Bizottságnak. (MTI) Folytatódtak Tripoliban a magyar—líbiai tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete kedden délelőtt Tripoliban megkoszorúzta az olasz gyarmatosítók elleni több évtizedes harc első, 1911. október 25-i csatájában elesett hősök tiszteletére el-Haniban emelt emlékművét. Az emlékmű két oldalán katonai díszőrség sorakozott fel. A nemzetiszínű szalaggal övezett koszorú elhelyezését követően a katona# zenekar eljátszotta a magyar és a líbiai himnuszt. A koszorúzásnál jelen volt Abdusszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke és Dzsoma Sza- leh Larbas villamosenergiaügyi miniszter. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke keden találkozott Moamer-el-Kadhafi ezredessel, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökével. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Kedden szakértői bizottságokban folytatódtak Tripoliban a hétfőn megkezdett magyar—líbiai tárgyalások. Losonczi Pál megkoszorúzza Tripoliban az Ismeretlen Katona sírját. A líbiai és a tunéziai kormány közös vállalatot hozott létre, amely a líbiai főváros, Tripoli és a tunéziai Sfax között mintegy 500 km hosszúságban — nagyjából a Földközi-tenger partvonalát közvetve — vasutat épít. A nagyszabású vasútépítés tanulmánytervének és műszaki terveinek elkészítésére 28 pályázó közül nemzetközi versenytárgyaláson a TESCO és az UVATERV kapott megbízást. A szerződés értelmében a terveket huszonhat hónap alatt kell átadni. A két országot összekötő vasútvonalat 1981-től kívánják működtetni. Gustav Husák Moszkvában ötnapos hivatalos baráti látogatásra kedden Moszkvába érkezett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége élén Gustav Húsúkkal, a CSKP főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A szovjet vezetők a hóborította vnukovói kormányrepülőtéren meleg fo(Folytatás a 4. oldalon) Javulnak a dohánytermesztés feltételei / . r I / r i i Országos tanácskozás megyénkben Országos dohánytermesztési tanácskozást tartottak november 25-én Nyíregyházán, a megyei növényvédő állomás tanácstermében. A tanácskozás megnyitóját dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, a bevezető előadást dr. Móger János, a Dohányipari Vállalat Trösztjének vezérigazgatója tartotta. Részt vett a tanácskozáson dr. Kasza Béla, a MÉM főosztályvezető-helyettese. A megnyitó utalt arra, hogy Szabolcs-Szatmár megye már több, mint egy évszázada az ország dohánytermesztésében vezető helyet foglal el. 1870- ben 5558 hektáron termesztettek dohányt ezen a tájon, az 1910-es években Szabolcs és Szatmár megyében összesen több. mint 15 ezer hektáron. Országosan a dohány jelentős hányadát továbbra is Szabolcs-Szatmár megyében termelik, s az elért eredmények mellett gondok is jelentkeznek. A nagyüzemi dohánytermesztés aránya az ösz- szes dohánytermesztésben más kultúrákhoz viszonyítva, nem kielégítő. Nagyobb az elmaradás a hozamok növelésében. Amíg más szántóföldi növényeknél az átlagtermést az utóbbi évtizedekben sikerült két-háromszorosára növelni, a dohány hektáronkénti átlagtermése nem növekedett. 1963-ban és 1968-ban értük el a legmagasabb átlagtermést, 13, illetve 12,2 mázsa hektáronkénti átlaggal. Azóta a termésátlag 12 mázsa alatt van. A negyedik ötéves tervidőszakban elért eredményekről, s az ötödik Ötéves terv feladatairól tartotta vitaindítóját dr. Móger János vezér- igazgató. A negyedik ötéves terv elejére annyira leromlott a dohánytermesztési kedv, hogy a beültetett terület országosan alig volt több 14 ezer hektárnál. A területcsökkenés okai a gazdaságtalan termelés, a kézi munkaerőhiány, az elmaradott technológiai és technikai színvonal. Az ellentmondások feloldása érdekében töli(b kormányhatározat és intézkedés segítette a megoldást. A dór hánytermesztő gazdaságok számottevő műszaki fejlesztést valósítottak meg. A korszerű dohányművelő és betakarító gépekkel, a Sirokkó szárítók alkalmazásával javultak a dohánytermesztés feltételei. Ennek ellenére a termesztési kedv számottevően nem növekedett, a termésátlagok nem érték el a kívánt szintet. A vitaindító előadásban a továbbiakban szó volt a dohánytermesztés jövedelmezőségének problémáiról, majd az ötödik ötéves terv fejlesztési céljairól. A dohánytermesztés legfőbb célja az országos dohányszükséglet hazai dohányból történő biztosítása. Ehhez 1976-ban országosan már 17 500 hektáron szükséges dohányt termeszteni, majd az ötéves terv végére fokozatosan el kell érni a 19 ezer hektáros területet. Számos kedvező tényező együtthatásaként növelni lehet a hektáronkénti átlagtermést úgy, hogy az a tervidőszak második felében meghaladja a hektáronkénti 13 mázsát. A dohánytermesztési kedv növeléséhez jó alapul szolgál az a központi intézkedés, amely a dohány felvásárlási árának emelését írjá elő. Az 1976. évi termésű dohányok beváltásától a felvásárlási ár átlagosan 1200 forinttal emelkedik. A szabolcsi és káliói, valamint a pál- monostori dohányfajták fel- vásárlási ára az átlagon felül áremelésben részesül. Kedvező lesz a termelőknek az új átvételi szabály is, amelyet 1976-tól léptetnek érvénybe. / A vitaindító előadást követően korreferátumokra került sor. Paszternák József, a má- riapócsi Rákóczi Mg. Tsz elnöke a Nyírségi Virginia Dohánytermesztési Társulás eredményeit, tapasztalatait ismertette, dr. Borsos János, a Debreceni Dohánykutató Intézet igazgatóhelyettese a korszerű dohánytermesztési technológia ökonómiai kérdéseivel foglalkozott. Dr. Péter István, a Nyírtassi Állami Gazdaság igazgatója a dohánytermesztés műszaki fejlesztését ismertette, Sziráki András, a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat igazgatója a dohány- termesztés komplex gépesítésének fejlesztési lehetőségeit mondta, el. (seres) r Uj vonalon a 4-es főút Nyíregyháza közlekedésfejlesztési tervét tárgyalta a városi tanács vb Nyíregyháza közlekedés- fejlesztési tervét fogadta el — több más napirend mellett — keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A megyeszékhely gyors ütemű fejlődése sürgeti a közlekedés korszerűsítését is. Eddig egy 1962-ben elfogadott közlekedéshálózat-fej- lesztési terv alapján döntöttek az útépítésekről, korszerűsítésekről és egyéb, közlekedésfejlesztési témákról. Egyebek között ennek alapján helyezték ki a városközpontból a kisvasutat, építették meg az erdei utat Sóstófürdőre, s az út leágazó szakaszát a Kemecsei út felé. Ugyancsak e tervben foglalt javaslatok alapján épült meg forgalmi út jelleggel a Nagykörút (Erdő sor—Északi körút—Mező utca—Vasgyár utca—Petőfi utca), ahol már folyamatos 2x2 sávos osztott pályás úttesten közlekedhetnek a járművek. Időközben több új lehetőség feltárására volt szükség, amelyre a tanács műszaki osztálya a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola útépítési tanszékét kérte fel. Ez év nyarán zajlottak le az utolsó egyeztető tárgyalások, s a javaslat ezek figyelembevételével került most a végrehajtó bizottság elé. A kedden elfogadott tervben a következő lényegesebb eltérések vannak: a 4-es főút a korábbitól eltérő útvonalon halad át a városon, s így a Nagykörút keleti félgyűrűjét jelenti majd. A Kiskörút a részletes rendezési tervvel összhangban (amely időközben készült el) főforgalmi út jelleggel épül ki, tehát a korábbi elképzeléseknél lényegesen nagyobb szerepet kap. Uj lehetőség a Balmazújváros—Nyíregyháza közötti út városi bevezető szakaszának kiépítése: a 4-es főút és a Tünde utca torkolata közelében csatlakozna a buda- pest—záhonyi főúthoz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Simái úti sorompó kiiktatásával jobb közlekedési feltételeket teremthetnek. A terv kétszintes forgalmi csomópont kiépítését javasolja a Bottyán János utca— Képünkön: Brezsnyev köszönti Husákot Moszkvába érkezésekor. Magyar-algériai tárgyalások Kedden Algírban megkezdődtek a tárgyalások az MSZMP KB és az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front küldöttségei között. A magyar küldöttséget, amely az ANFF országos vezetőségének meghívására érkezett hivatalos baráti látogatásra az északafrikai országba, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti. Földrajztanárok országos konferenciája Kétnapos országos konferencia kezdődött november 25-én délelőtt a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán az általános iskolai földrajztanárképzés eredményeiről és továbbfejlesztésének kérdéseiről. Az oktatás-módszertani konferencián felsőoktatási intézmények tanárai, meghívott egyetemi és főiskolai hallgatók, az Országos Pedagógiai Intézet, valamint a Tankönyv- kiadó képviselői vesznek részt. Ebből az alkalomból érkezett a főiskolára a csehszlovák Usti nad Labem-i testvériskola tanszékvezető docense, Vladislav Nemcek dékánhelyettes. A megnyitón dr. Margócsy József főigazgató üdvözölte a konferencia vendégeit, majd dr. Futó József, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárának elnökletével megkezdődött a tanácskozás. Bevezetőként tájékoztató hangzott el a földrajztanárképzés fejlődéséről, 1948-tól napjainkig. A keddi előadások között a földrajz oktatásának korszerűsítésével, a pedagógusok felkészültségével, a szocialista hazaszeretetre és proletár nemzetköziségre neveléssel kapcsolatos, valamint a gyakorlati képzést érintő témák hangzottak el. A program a Nyíregyháza földrajzáról szóló előadással zárult. Szerdán hasonló témákkal folytatja munkáját a konferencia. Móricz Zsigmond utca vonalában a vasútállomás déli részén. a jelenlegi „guszevi” gyalogos aluljáró környékén. Ismét napirendre került az autóbusz-pályaudvar ügye: a most elfogadott terv szerint a kisvasúti végállomás helyén, esetleg ideiglenesen a pályaudvar és a kisvasúti végállomás közötti területen berendezik az új autóbuszpályaudvart. Mindez természetesen több év nagy munkáját jelenti, ezért a javaslatban bizonyos sorrendiséget is meghatároztak. így a közlekedésfejlesztési terv szerint az ötödik ötéves tervben megvalósításra javasolt feladatok: a már említett ideiglenes autóbusz- pályaudvar helyének kijelölése az érdekeltek bevonásával; a Nagykörút továbbépítése a Kossuth utca—Marx tér, valamint az Arany János utca"—4-es főút közötti szakaszon; a Kiskörút megépítése a Rákóczi utca—Hunyadi utca, valamint a Bethlen Gábor utca—4-es főút közötti szakaszon. A közlekedésfejlesztési terv javaslatai egy másik tervvel együtt jelentik majd a teljes változásokat: jelenleg az Ut-, Vasúttervező Vállalat készíti Nyíregyháza tömegközlekedési tervét, amely várhatóan több forgalomszervezési újdonságot is hoz majd. A vb ezen kívül a műszaki osztály felügyelete alatt működő vállalatok 1971—75 közötti tevékenységéről és következő középtávú tervidőszakra szóló feladatairól tárgyalt; intézkedési tervet hagyott jóvá a gépkocsi tárolási problémák megoldására; több lakókörzet részletes rendezési tervével foglalkozott, majd pénzügyi és igazgatási kérdésekről tárgyalt.
