Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 25. JÁTSSZUNK BÁBSZÍNHÁZÁT Gyermekbá­bosok feszti­válja Nyíregy­házán Ebben az évben negyedik alkalommal hirdették meg Játsszunk bábszínházát cím­mel az országos televíziós bábfesztivált, öt tájegységi döntőn ezeken a bemutatókon választják ki azokat a szerep­lőket, akik a televízióban va­sárnap délelőttönként, egy ti­zenháromszor 40 perces soro­zatban mutatják be műsoru­kat. Nyíregyházán, a megyei művelődési központ épületé­ben november 23-án rendez­ték meg a tájegységi döntőt, amelyen három nyíregyházi óvodai, három szabolcsi és három Hajdú-Bihar megyei iskolai bábcsoport mutatko­zott be a szakembereknek, majd a közönségnek. A 13., 14. és 17. számú nyíregyházi óvodák bábosait, s mindenek­előtt a csoportok vezetőit azért illeti dicséret, mert nem vállalkoztak a gyerme­kek erejét meghaladó pro­dukcióra, a mesevilág meg- elevenedését, a mondókák és a gyermekdalok előadását nem megjátszották, csupán eljátszották. A nagyobb gyerekek pro­dukciói közül is azokat érez­A „Létrácska" című jelenetet a 14. számú óvoda együttese adta elő. (Gaál Béla felv.) tűk sikerültebbeknek, ame­lyek az óvodásokéhoz hasonló­an, az életkori sajátosságok­hoz, a gyermeki világhoz al­kalmazkodtak. A bárándi, a hajdúhadházi és az ebesi, il­letve a nyíregyházi úttörő­házi, a gávavencsellői és a vásárosnaményi együttesek műsorait figyelve az volt az érzésünk, hogy a gyerekek örömüket lelték a játékban, s éppen ezáltal tudtak a kö­zönségnek is örömet okozni. Ügyes ölet volt báb- és gyermekrajz-kiállítással ki­egészíteni a programot, de nagy sikert aratott a helyszí­ni bábkészítés is, hiszen lát­hattuk, hogyan lesz főszerep­lő egy tervből. A csoportok vezetőinek Hollós Róbertné, a Népművelési Intézet munka­társa tartott szakmai tanács­kozást. Elmondta, hogy a csoportok közül négy-öt esé­lyes a tévészereplésre, a meghívásokról ké^pbb dönte­nek. A rendezvény Géczl Fe­rencnek, a megyei művelő­dési központ igazgatójának zárszavával és az oklevelek, valamint az ajándékok át­adásával ért véget, majd a legsikeresebben szereplő együttesek a nagyközönség­nek mutatták be kétórás mű­sorukat. Jamil és a többiek Jemeni est a főiskolán Folklórműsorral, dalok­kal, táncokkal szórakoztatta 14 jemeni fiatal szombat es­Hozzászólás // Önmaguk // oromere... Nagyon kifejező címet választott a cikk írója, mikor a szabolcsi színját­szók nívódíjas versenyé­ről írva, úgy jellemezte a a bemutatót, hogy a részt­vevők a maguk örömére játszottak. Ezt csak az tudja iga­zán megítélni, aki részt vesz egy ilyen bemutató előkészítésében. így lehet látni, mennyi fáradság, odaadás és a játéknak mekkora öröme rejlik a csoport munkájában. Ép­pen ezért még fájóbb, az egész csoport munkáját visszahúzó, egységét meg­bontó probléma, ha az utolsó pillanatban a hosz- szas előkészület ellenére vissza kell lépni a ver­senytől. Ez történt a túristvándi csoporttal a megyei szer­vezés miatt, amely a vég­sőkig nyitva hagyta a be­mutató színhelyének és feltételeinek kérdését. Azért fogtam tollat, hogy támogassam azt a javas­latot, amely szerint a be­mutató körülményein vál­toztatni kell: a szervezést határozottabbá, minden­ki számára elérhetővé tenni. Elérni, hogy a sze­replők ne csak önmaguk, hanem a nézők örömére tudjanak játszani, előre- vive az aktív művelődő közönség létrehozásának ügyét. Márton István, a túristvándi műkedvelő csoport vezetője te a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola diákjait. Buda­pest egyetemeiről, főiskolái­ról érkeztek, s valamennyien részt vesznek a Magyarorszá­gon tanuló jemeni diákok egyesületének munkájában. Az egyesület 11 éves. Meg­alakulása óta szinte hagyo­mánnyá vált, hogy tagjai a különféle ifjúsági és KISZ- klubok, szervezetek meghí­vására járják hazánkat, s ízelítőt adnak népük sajátos folklórjából. Ma már annyi meghívást kapnak, hogy ne­hezen van idejük valameny- nyit teljesíteni. Nyíregyházá­ra egy itt tanuló társuk, Ja­mil Ahmed meghívására ér­keztek. — A jemeni est megrende­zése az én gondolatom volt — mondja Jamil. — Az isko­lai KlSZ-szervezet-és a diák- bizottság segítségével végez­tem a szervezőmunkát. A kapcsolatfelvétel, az időpont egyeztetése, az elhelyezés megoldása sok időt igényelt. Szívesen csináltam. Mióta Magyarországon vagyok, s ennek bizony már három éve, nem voltam otthon. Itt Nyíregyházán ritkán van mó­dom honfitársaimmal talál­kozni. így nagy örömmel ké­szültem társaim fogadására, jó érzés volt' beszélgetnem velük. A fiatalok Ahmed Abdul­la, a jemeni diákegyesület kultúrosa vezetésével jöttek megyénkbe. Műsoruk gazdag és érdekes volt. Bevezetőt és összekötő szöveget Ahmed Abdulla mondott, néha kicsit törve a magyart. Röviden is­mertette Jemen gazdasági és politikai életét, de kitért a hagyományokra és a szoká­sokra is. Minden előadott számhéfz magyarázatot fűzött, s lefordította a dalok szöve­gét. Beszélt arról, hogy né­pük gazdag folklórkin­csének ők 14-en csu­pán a töredékét tudják most felvillantani. Szívvel, átéléssel mutatták be a pro­dukciót, s vastapsot kaptak. Különös hangzású táblán (kettős dob) kísérte forradal­mi és népdalaikat. Egzotikus, csupa ritmus, páros és cso­portos táncaik nagy sikert arattak. Velük együtt énekelt Jamil, a Nyíregyházán tanuló jemeni diák, s velük együtt tapsolta a ritmust az egész közönség. Rövid itt-tartózkodásuk idejére mini kiállítást is ren­deztek. Tablóikon fényképek segítségével szemléltették ha­zájuk jelenét. KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL Kétszázhúszezer juh Szabolcsban A juhtenyésztés időszerű kérdéseiről tanácskoztak a múlt héten Nyíregyházán me­gyénk mezőgazdasági nagy­üzemeinek állattenyésztési szakemberei. A tanácskozá­son részt vettek a szomszé­dos megyék állattenyésztési felügyelőségeinek, tsz-szö- vetségeinek a szakemberei is. E kérdés napirendre tűzésé­nek időszerűségét mutatja, hogy a szabolcsi juhtenyész­tés eredményei országosan számottevőek. Amíg az or­szág mezőgazdasági területé­nek 7,1 százaléka jut a me­gyére, az anyajuhoknak 11 százalékát Szabolcs-Szatmár- ban tartják, az értékesített vágójuhnak pedig több mijit 13 százaléka a megyéből szár­mazik. Ebben a mutatóban — területi egységre számolva — Szabolcsot csak egy megye előzi meg. A megyében hagyományai vannak a juhtenyésztésnek, a mezőgazdasági nagyüzemek is gyenge termőképességű ta­lajuk egy részét juhtenyész­téssel hasznosítják. így, elté­rően az országos jelenségek­től, amikor egyes helyeken stagnált vagy visszaesett a juhtenyésztés, itt az elmúlt években is egyenletesen fej­lődött. A megye juhállományának száma jelenleg meghaladja a 220 000-ret, s ebből több mint 140 000 az anyajuhok száma. A tenyésztési színvonal nö­vekedését mutatja, hogy amíg 1970-ben 100 anyajuh után 81 hízottbárányt értéke­sítettek, 1974-ben már 143 darabot. Élősúlyban 1970-ben 32 600 mázsa, tavaly 42 400 mázsa bárányt értékesítettek a megyében. A megye természeti adott­ságai kedvezőek ennek az ágazatnak a továbbfejleszté­sére, a tenyésztési színvonal emelésére. Fontos feltétel vi­szont a tartási körülmények, a takarmányozás javítása, a szakember-utánpótlás, s ösz­tönzőbb bérezések kidolgozá­sa, alkalmazása. (H. L.) A programozott oktatás Tanuljunk magnóval A magnó eszköze az alig húszéves múltra visszate­kintő programozott oktatás­nak. Ez az új .tudományág fiatalkora ellenére máris je­lentős eredményeket mutat föl. Bár módszere még nem tökéletes, mégis ,sikerrel al­kalmazzák a tanyák osztat­lan iskoláiban, a modern nyelvi laboratóriumokban. A gyerekek magnóról hallgat­ják a tananyagot, amely tö­kéletesen kapcsolódik a könyv és a munkafüzet feje­zeteihez. A diákok 'bizonyos időközönként kontroll kér­déseket kapnak. Ma még kevés a gondosan összeállított, jó programok száma. Ez nem csoda, hiszen csupán egyetlen óra anyagá­nak. elkészítése is sok mun­kát igényel. Tudományos munkatársak, pedagógusok dolgozzák ki a variációkat hosszas viták, próbálkozá­sok után. A programozott oktatás nem elvont tudomány. Ered­ményeit folyamatosan is­mertetni kell a pedagógusok­kal, a főiskolák, egyetemek tanárszakos hallgatóival. Ezt a célt szolgálta a nyíregyhá­zi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola — „Matema­tikus napok” rendezvényso­rozata, melyen a programo­zott matematika oktatás­ról dr. Gyaraki F. Frigyes docens, az Országos Pedagó­giai Intézet didaktikai tan­székének munkatársa tartott előadást. Beszélt a tudomány­ág kialakulásáról, módszerei­ről, jelentőségéről. Többek közt elmondta: — A programozott oktatás lényegében önálló tanulási rendszer. Jelentősége nagy. Részben, mert lehetővé teszi a diákok egyéhi ütemű tanu­lását. Másrészt módot ad ar­ra, hogy a pedagógus diffe­renciáltabban avatkozzon be a tanulásba. Több lehetőség van a tehetséges gyermekek patronálására, a gyengébbek korrepetálására. Becsléseik alapján a szá­zad végére hazánkban min­denütt megvalósul az új ta­nítási rendszer. Egyelőre persze még sok kérdés tisz­tázatlan. Pótolja-e a gép a tanárt? Hiszen a magnóval nem tud a tanuló személyes, emberi kapcsolatot kialakí­tani. Kiküszöbölhető-e a monotonitás? S mi a biz­tosíték arra, hogy a gyerek valóban figyelni fog? E kérdésekre egyenlőre fel­tételes válaszokat kapha­tunk. Az igazi feleletet csak a gyakorlat adhatja meg. Házi Zsuzsa JEGYZET Öröm és üröm A nyíregyházi, városma­jori óvodában az ablakok életveszélyesen kilazultak. A gyermekekre leselkedő ve­szély mellett a szobák fűt- hetetlenné váltak. A vezető óvónő hosszú kilincselésé végül is a Kelet-magyaror­szági Faipari Vállalat igaz­gatójánál megértésre talált. A vállalat műszaki dolgo­zói közül tizenketten, és né­hány ipari tanuló az egyik szabad szombaton úgy meg­erősítették az ablakokát, hogy az életveszély elmúlt és fűteni lehet. A gyors segít­ségért, a szabad időben vég­zett társadalmi munkáért el­ismerés, köszönet jár a fa­ipari vállalat dolgozóinak. Itt be is lehetne fejezni a ma már nem ritkaságszám­ba menő munkát megköszö­nő sorokat. Be lehetne, ha mondjuk egy harminc-negy­ven éves épületről lenne szó. De nem így van: a város­majori óvoda alig három­éves. Igaz, annak idején sok társadalmi munkával épül­tek az óvodák. Ez azonban a műszaki ellenőrzést végző, és a használhatóságot jóvá­hagyó akkori VABER szak­embereit nem menti. Sőt, a selejt hatványozottabban vet árnyat az ilyen munkára, amelyben a város lakóinak kötelezettség nélkül, önként adott forintjainak beépítésé­ről van szó. Ezért vegyült a hír hallatán örömünkbe üröm. Cs. B. Balra fordult — halált okozott Nagy Józséf baktalóránt- házi lakos, a gabonafelvásár­ló és feldolgozó vállalat te­hergépkocsiját vezette Bak- talórántháza és Levelek kö­zött. Öt követte egy motor- kerékpáros és egy holland állampolgár által vezetett személygépkocsi. Nagy egy baloldali dűlőútra akart be­kanyarodni, kanyarodási szándékát igen rövid ideig tartó indexeléssel jelezte, amely azonban az erős nap­fényben alig volt látható. Ezenkívül a mögötte haladó forgalomról sem győződött meg. Az előzésben lévő holland állampolgár már hiába féke­zett, nagy sebességgel neki­ütközött a tehergépkocsi bal hátsó kerekének. A baleset következtében a személygép­kocsiban ülő Horváth Zol­tán berettyóúj falusi lakos életét vesztette, felesége 8 napon túl gyógyuló sérülé­seket szenvedett, a gépko­csit vezető holland állampol­gár sérülése 8 napon belül gyógyult — az enyhe sérülés a biztonsági övnek is kö­szönhető. A tehergépkocsi vezetőjét halálos közúti baleset gon­datlan okozásának bűntet­tével vádolták. Az új KRESZ-ben már benne lesz: „Csak akkor kezdheti meg a balrakanyarodást, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését, vagy kikerülését másik jár­mű nem kezdte meg.” Na­gyot a régi szabályok szerint is bűnösnek találták, ezért őt a bíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa másfél évi szabadságvesztésre ítélte, egy évig a járművezetésről is le kell mpndania. Az ítélet nem jogerős. Fotópályázatunkra érkezett Székelykapu a mező- gazdasági főiskolán Fotó: Káré János, mezőgazdasági főiskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom