Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 12. HÉTFŐ: Az NDK párt- és kormányküldöttsége Moszkvába érkezett, hogy aláírja az új barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződést — Auszt­riában a választásokon megőrizte eddigi többségét a szocialista párt. KEDD: Az amerikai szenátus hozzájárult ahhoz, hogy 200 technikai szakértőt küldjenek ki a Sínai-félszigetre — Pekingben megkezdődtek a kínai—jugoszláv tárgya­lások. SZERDA: Elutazott hazánkból a Le Duan vezette vietnami párt- és kormányküldöttség — Brczsnyev-üzenet és Ford-nyilatkozat a szovjet—amerikai kereskedelemről. CSÜTÖRTÖK: Berlinben összeültek az európai kommunista és munkáspártok képviselői — Moszkvába érkezett Asszad Szíriái elnök — Varsóban lengyel—nyugatné­met egyezményeket írt alá Olszowski'.és Genscher. PÉNTEK: Izraelben aláírták a csapatszétválasztási megálla­podást — Portugáliában a kormány a fegyelem meg­szilárdításáról tárgyalt és a szélsőbaloldali csoportok ellen foglalt állást. SZOMBAT: Egyiptom képviselői is aláírták, a csapatszétvá­lasztási megállapodást — Az arab országok közös diplomáciai akciója a libanoni polgárháborús helyzet felszámolására. A héten a szovjet—ameri­kai viszonyról számos érde­kes és fontos megnyilatkozás hangzott el, több elemzés is napvilágot látott éppen a legérdekeltebbek tollából. Moszkvában és Washington­ban egyidőben tárgyaltak gazdasági és kereskedelmi szakemberek a két ország együttműködésének kiszélesí­téséről, a moszkvai üléshez Leonyid Brezsnyev is üzene­tet intézett. Ebben sürgette a két ország közötti kapcso­latok további jhörmaiizálását és a kölcsönösen előnyös.kér reskedelerri " folytatásához . . szükséges kedvezőbb feltété- • lék megteremtését. Ugyanak­kor Ford amerikai elnök, .‘la ■ Fehér •• Házban fogadta a - Washingtonban . tárgyaló ' ' szovjet és .amerikai küldött­séget.. Azt- ígérte,-.kotmányá ' , erőfeszítéseket tesz majd -■' a ‘ kongresszusban az 1-972-e.s: szovjet—amerikai ' .kereske­delmi egyezmény végrehaj­tása előtt álló akadályok ki­küszöbölésére. Gromiko szovjet külügymi­niszter a Kommunyisztnak, az SZKP elméleti folyóiratá­nak legújabb számában meg-' . állapította, hogy a két or­szág viszonya nem mentes a bonyolultságot előidéző té­nyezőktől és emlékeztetett ar­ra, hogy a Szovjetuniónak erélyesen vissza kellett uta­sítania tavaly az USA bizo­nyos köreinek kísérletét a gazdasági és kereskedelmi , kapcsolatoknak diszkriminá­ciós alapon való folytatására. Bonyolítják a két ország vi­szonyát az Egyesült Államok egyes külpolitikai cselekedem tei is — írta Gromiko, aki ugyanakkor aláhúzta, hogy a Szovjetunió a jövőben is a szovjet—amerikai kapcsola­tok megszilárdítására törek­szik. Az amerikai belpolitika egyre inkább magán viseli a tizenhárom hónap múlva ese­dékes elnökválasztás miatti izgalom jegyeit. Kezdve azon, hogy még nem dőlt el, kik lépnek sorompóba. A repub­likánus párt soraiban példá­ul Ford elnökkel, mint elnök­jelölttel szemben egyre töb­ben kezdik a kaliforniai kor­mányzó, az egykori filmszí­nész és a szélsőjobboldali po­litikai programot képviselő Ronald Reagan nevét emle­getni. (Ezért is érdekes a nagy Los Angeles-i lap előb­bi értékelése.) A demokra­táknál tucatnyi jelölt és ön­jelölt verseng: a jobbszélen a reakció vezére, az 1972-es szovjet—amerikai kereske­delmi megállapodás -kong­resszusi megtorpedózásával dicsekedni képes Jackson sze­nátor áll, a, „balszélen” az a Shriver, aki egy Kennedy- lány férje, -s' aki a minap járt Moszkvában, mintegy bemutatkozó látogatáson. Még vagy fel; évig tart a huzavona az' .egyes pártok­ban. aztán az ^amerikai ha­gyomány szériát az úgyne­vezett előválasztások, a pri- maryk kezdik majd eldönte­ni,. kinek is van a legnagyobb esélye a választók voksainak élhódítására. Közben- azon­ban a jelöltek egymásra lici­tálnak és főként annak az amerikai átlagpolgárnak a szája íze szerint akarnak be­szélni, -akit -T-. véleményük szerint áz enyhülés ke­vésbé érdekel, mint az Egye­sült • : Államok világhatalmi küldetése.- Az amerikai „vi- lágcsendöri”- szerep Viet- •námbari csúfos -bukással járt. mégis' az Egyesült" Államok- -barf most kockázatos elköte­lezettséget vállalt a kong­resszus:-' a .200 amerikai ;,szakértő”: jelenléte a Sínai- félszjgét hágóinál a radarké­szülékek-mellett már elhatá­rozott dolog, s az amerikai honatyák máris; arról beszél­nek, hogy ha egyszer vélet­lenül ezek a „sz.akértők” ha­dicselekmények,-folytán ve­szélybe kerülnének, akkor az , USA-riak biztosítania kell magának a jogot arra, hogy megvédhesse őket... A közel-keleti; szovjet ál­láspont. kifejtésére adott al­kalmat Asszad Szíriái elnök moszkvai látogatása. A szov­jet—-Szíriái viszony az utób­bi: években igén. szorosra fo­nódott; Mindezt-.' azért kell hangsúlyozni, -fneft az ame­rikai diplomácia - a „lépés­ről . lépésre” ; való. - rendezési elképzeléseiben — egyfajta szalámitaktikával ■/— most mai-'Szíriát szeretné meg­nyerni;. égy küjöh szír—iz­raeli' megegyezésnek. Asszad elnök ,'éppen aZ amerikai sajtónak adott legutóbbi nyi­latkozataiban kereken eluta­sította a washingtoni és Tel Aviv.-i tervekét' A héten tovább bonyoló­dott a helyzet áz Ibériai-fél­sziget országaiban. Spanyol- országban tovább tart a ter­ror, a fasiszta rendőrség újabb letartóztátásokat haj­tott végre, a vérbíróságok készen állanak újabb súlyos ítéletek kimondására. A nyu­gati országok nagykövetei viszont visszaszivárognak Madridba, láthatóan enyhül a diplomáciai nyomás ... Hja, ha egyszer az USA ar­ra érdemesíti Francót, hogy megállapodjon vele a tá­maszpontok fenntartásáról... Portugáliában egymást érik a tüntetések és ellentünte­tések. a hadsereg fegyelme mindinkább szétzilálódik. Mindez természetesen annak a következménye, hogy a de­mokratikus néppárt és a szo­cialista párt megpróbálja ki­szélesíteni a kormányzásra gyakorolható befolyását, ez vérszemet ad a jobboldali elemeknek, sőt a bukott fa­siszta rendszer megmaradt híveinek. Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára kije­lentette, hogy a párt nem tud együttműködni a de­mokratikus néppárttal, a szocialista pártot pedig ar­ra szólította fel, hogy for­duljon el a jobboldaltól. A héten előadódott olyan nemzetközi, esemény is, amely a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet szellemének megfelel: Var­sóban fontos lengyel—nyu­gatnémet megállapodások alá­írására került sor Genscher külügyminiszter látogatása alkalmával. A lengyel ál­lam igen tekintélyes összegű hitelt kap, a nyugatnémet kormány ugyancsak jelentős mértékben tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy a nácizmus lengyel üldözőt teinek kártérítést illetve nyugdíjt fizessen, Lengyelor­szágból pedig 12ő 000 német­ajkú költözhet át az NSZK- ba. Helsinkiben, az össz­európai konferencia végén Gierek és Schmidt nem ke­vesebb, miirt nyolc órán át tartó tárgyalása eredménye­ként jött létre a megállapo dás, amelyet most öntöttek nemzetközi jogi formába. Hogy mi a teendő Helsinki ulán, azt Berlinben az euró­pai kommunista és munkás­pártok küldöttei fontos ta­nácskozáson vitatják meg, előkészítve egy olyan nem­zetközi konferenciát, mint amilyennek 1967-ben Karlo­vy Vary volt a színhelye Érdemes elővenni a nyolc éve megfogalmazott kommu nista akcióprogramot: min­den pontja megvalósult! Pálfy József Kerekes Imre: vakáció iörféncie A nénémnek biztosan az járt a fejében, őt veszi el, de abból nem lett semmi. Aztán jött a gyerek, Keszler elmaradt a klubból, nem nős paliknak tartjuk fenn, most 21 éves. Gáz. Az asszony 19, mondom épp annyi, mint a néném. Szép a gyerek, csak nyomo­réknak született, a fogai hiá­nyoznak. Az Irén egyszer megmutatta, hogy mekkora kezei vannak. Fölényeskedik velem, ott van az arcán, leg­alábbis én úgy látom, na most mit szólsz hozzá, mit tudok én. Az egész környék apraja, nagyja az utcán hemzseg. Hét óra felé a*, apróbb srá­cokat behívják kajálni, az­tán otthon is maradnak, a tv megszelídíti őket. A le­vegő langyos, bennünk vala­mi forr. Pezseg az egész kör­nyék, bizsereg a levegő. A srácok kirajzanak, ilyen lét­szám tavaly óta még nem is volt a klubban. Ülnek a vaskorláton, zümmögnek a gitárral. A lányon, akivel a Mezei jár, most van először TELEX... BEIRUT A libanoni hadsereg egy­ségei Beirut központjában szombaton délelőtt lerom­bolták a barikádokat azok­ban a körzetekben, ahol az elmúlt napok során a leg­hevesebb tűzharcot vívták az egymással szembenálló keresztény és muzulmán cso­portok. Az akció során nem történt incidens és az út­akadályok szétbontásával a kormánynak gyakorlatilag először sikerült ütköző zó­nát létrehoznia a három he­te valóságos polgárháborút vívó vallási politikai cso­portok állásai között. BARCELONA Szélsőjobboldali tüntetők pénteken este megtámadták a barcelóniai portugál kon­zulátus épületét. Az Európa Press jelentése szerint tá­madást intéztek az Air France irodái ellen is. A tüntetők akciójának a rend­őrség vetett véget. MADRID A spanyol hatóságok bizo­nyítékok hiányában pénte ken kénytelenek voltak sza­badon bocsátani tizenegy baszk hazafit. Az AP ' hír- ügynökség szerint a Franco rezsim e döntése olyan po litikai manőver, amellyel a kormányon belüli mérsékel tek irányában tettek enged ményt. Meghozatalában azon­ban szerepet játszott a nem­zetközi szolidaritás. A spá nvol. kormány pénteki- ülé­sén Angel Campano tábor nokot, a madridi -.katonái körzet--éddigi parancsnokát nevezte • ki a csendőrség, or­szágos ’ parancsnokává. A tá­bornok. Franco tántoríthatat lan híve — a polgárháború első napjaitól kezdvé .a dik­tátor mellett harcolt. 1 NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottsága pénteki renkívüli ülésén is­mételten felszólította a dél­afrikai Vorster-rezsimet az összes bebörtönzött szabad­ságharcos szabadon bocsátá sára. A szolidaritás napján tartott ülésen felszólalt dr. Bányász Rezső, hazánk New York-i ENSZ-kép viseletének helyettes vezetője is.. A z elmúlt hetekben is- ^ mét harcok folynak Libanon különböző részein a keresztények és a muzulmá­nok között. Az összetűzések­nek eddig 400-nál több áldo­zata van. Ez év áprilisában, májusá­ban a „Libanon mindenek­előtt” elvet valló maronita- keresztény középosztály és kispolgárság reakciós színe­zetű pártjának -— a falan- gista pártnak — barna inges rohamosztagai palesztin har­cosokkal ütköztek meg. Az összecsapások hátterében a gazdasági élet nagy részét — az ipart, kereskedelmet és a pénzügyi életet — ellenőrző keresztény kisebbség és a muzulmán többség ellentétei húzódnak meg. Az ország déli része ellen végrehajtott izraeli támadá­sok az 1970 szeptemberében a jordániai bázisokról elűzött, működési lehetőségeiktől megfosztott, palesztin mene­kültek és erők dél-libanoni táborai ellen irányulnak. Az izraeli nyomás Libanon belső politikai és társadalmi egyen­súlyának megbontására tö­rekszik. Libanon a Földközi­tenger keleti partján Szíria és. Izrael között helyezkedik el, 10 400 km2 területű, 3,15 millió lakosú ország. A népesség 93"/»-a arab, a töb­bi görög, török, perzsa, ör­mény, kurd és cserkesz. Az országban élő 190 ezer pa­lesztin fele menekülttábo­rokban lakik. A lakosság két főcsoportra különül: mohamedánokra (csennita, síita stb.) keresz­tényekre (maronita, görög, ortodox, örmény, görög és római katolikus stb.). Ez a felekezeti megosztottság az ország politikai, állami, gaz­dasági életére is hatással van és 1943 óta az állandó ellen­tétek forrása. Az ország el­nöke maronitakeresztény, a miniszterelnök szunnita, a parlament elnöke pedig siita- mohamedán lehet. A meg­osztottság a hadseregben és a parlament összetételében is érvényesül. Az országot a kedvező köz­lekedési, stratégiai helyzete a népvándorlások állandó cél­pontjává tette. A 7. század óta területén keresztények és mohamedánok megtalálha­tók. 1516—1918 között az or­szág az Ozmán Birodalom része. 1918-tól — az 1916. május 16-án a Török Biroda­lom felbontásáról Petrográd- ban aláírt francia, brit, orosz titkos egyezmény alapján — a francia övezethez kerül. 1920—39 között Franciaország mandátumterülete. 1941-től formálisan függetlenné válik. A teljes önállóságot 1943. no­vember 22-én nyerte el. 1946 decemberében a II. világhá­borúban az országot megszál­ló brit és francia egységek elhagyták Libanont. Az ural­kodó osztály imperialistaoa- rát politikájának támogatá­sára és az iraki forradalom elszigetelésére 1958. július 15—október 25 között ameri­kai tengerészgyalogosok tar­tózkodtak az országban. 1966. február 18-án Libanon elítél­te a Szaud-Arábia által java­solt reakciós Iszlám Paktum tervét. Az 1967-es arab—izra­eli háború óta Izrael ismétlő­dő fegyveres akciókat folytat Libanon ellen, amivel szem­ben az alig 15 ezer fős had­sereg tehetetlen. Libanon fejlődő agráror­szág. A nemzeti jövedelem 40"/o-a a turizmusból és a tranzitforgalomból (75 millió tonna kőolajat szállítanak kikötőikbe), 30%-a kereske­delmi és a bankügyletekből származik. A gyengén fejlett ipar 21, a mezőgazdaság csak 9" „-kai részesedik, annak el­lenére, hogy az aktív mun­kaerő felét foglalkoztatja. Az ország területének kb. 20%- án folytatnak földművelést. A földterület 60%-a a nagy- birtokosok, az egyház és az állam birtokában van. A ter­melés a lakosság élelmiszer­szükségleteit nem elégíti ki, a citrus- és főzelékféléket ex­portra termelik. Természeti kincsek (szén, vasérc, man­gánérc, uránérc) kiaknázása a közelmúltban kezdődött meg. VSCaWMMHQUHUHRSaMMIBM mnmnaMHomHBm miniszoknya, még nem szok­ta meg, ahányszor leül, min­dig feláll. Rángatja a szok­nyát, a combjait összeszo­rítja. Mondom, idegesek va­gyunk. A srácok lerakják a gitárt, ülnek a pádon, a vas­korláton. Hallgatnak, fújják a füstöt, a Mandel szivarozik, a babák a táskájukba néz­nek, ott' kotorásznak. Tűnés, mondom, nincs itt senkinek jövője, de aztán a Kun Vili szövegelni kezd, mit magya­ráztak neki a suliban a mo­rálról. A Gábriel, a Mazura és a Harmat röhögnek, de a többiek is pofákat vágnak. Nem csodálom, mert ha ez elkezd szövegelni, azt úgy csinálja, hogy na most el­mondom a művelt világ szá­mára. Szóval úgy tudja mon­dani szó szerint, mint a ta­nár. Minden szöveg a fejébe ragad, de csak három napig. Utána mintha szellőztettek volna. Még a keze is úgy jár, mint a tanárnak a ka­tedrán, nem nektek dumá­lok én, elmondom az egész emberiségnek. Ezzel magára húzta a vizet. Közbepofáz­nak meg röhögnek. Megjátsz- szák magukat. Nem divat a komoly dolgot komolyan venni. Ez van. A fene tudja miért, amit a legkomolyab­ban vesznek, azon röhög­nek a legjobban. A Kun Vili szószerint nyomja a tanár szövegét. Jó fej, bár én tud­nám így összerakni. Végül is leléptetik, ebből elég. Forr a levegő, bírom az ilyen es­tét, de nem itt a pádon. Má­ra bezárom a hivatalt. Utolsónak Gábriel lép le, a park másik részén áll egy ház, a harmadik emeleti ab­lakból radarjelet kapott. Há­romszor fel-le villan a fény, a lány üzen, hogy most in­dul. A többiek is elhúznak korán, szürke az este, még egy pofa sör se esik le. Apámék el­mentek hazulról, a tv ma nem játszik krimit, ilyenkor a moziban ülnek. Tegnap az asztalnál az öreg hangosan felolvassa a mozistatiszti­kát, tíz év alatt mennyivel esett a mozinézők száma. Az öregnek már régebben is volt olyan dilije, miszerint ő hivatott arra, hogy megja­vítsa a rossz statisztikákat. Ahogy az ajtón belépek, még szét se néztem, a néném lekever egyet. Elrontottam a táskarádióját. Magam ré­széről szeretek harc nélkül győzni, úgy csinálok, mint­ha nem venném észre a tör­ténteket, odaülök a tv-hez. A képernyőt nézve egy ideig gyötörnek a gondolatok. Ag­resszió esetén minden világ- szervezet töksüket. Később mégis szóbaállt velem és elmondta, hogy anyám szü­lői értekezleten volt, ott összehaverkodott a matek tanárnővel, legalább negyed­órát tárgyaltak. A néném szerint bizonyára a nemzet­közi helyzetet vitatták meg, rólam szó se esett. Ez a szö­veg kiborított. Szíves figye­lembe ajánlom a baj nem jár egyedül. Decemberben még nem olyan cikisek ezek a szülői értekezletek. De így május közelében eltöröl­ném ezt a szokást. Egyes befolyásolható szülők haj­lamosak ilyenkor komolyan venni a szöveget, amit a tan­erők nyomnak. Az élet nem népünnepély. Balhéra balhé. Ez megy min­denütt. Üzennek értem, men­jek azonnal a Ramazuriba, a Lakinger fej lövést ka­pott. Szedem a lábam, mint titkárnak vállalnom kell a felelősséget. A srác elázott. Ha nem is dicsőség, de vala­mi a fejébe szállt, a karja lóg a székről. Díjazom az ilyen nőket, mint ez a Nelli, a srácnak a harmadik gint is kivitte. Nelli azt mondja csak kettőt ivott, de én job­ban hiszek a szememnek. Ne­kem ez a Nelli olyan gya­nús, mint egy luftballon jö­vője. A Lakingernek lelóg a karja, a szöveg, amit nyom fényes tanúbizonysága szü­letett tehetségének. Tejet ho­zok a Közértből, a mellék- helyiségben itatom vele, rá­ültetem a deszkára, ettől frankón kijózanodik. Pró­basétát teszünk, fogom a hónalját, mint a másnapos operáltnak. Elengedem, de úgy kóvályog az oszlop kö­rül, mint kémballon a lak­tanya fölött. Ha pályaválasz­tási tanácsot kérnek tőlem, most azt mondom, menjen a Lakinger éjszakai ápoló­nak a kijózanítóba. Ezt ját­szottuk, míg csak irányt nem vett az egyenesre. A többi már az ő dolga. Szólhattam volna a srácoknak, hogy dísz­kísérettel kalauzolják haza, de mire jó az. Lebeszélik az anyját az adminisztratív rendszabályokról. (Folytatjuk) 4 a W jjjÉ {Jj W . II p , ___ ffijy 1§ piSc^fgANONBAN 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom