Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-09 / 237. szám
1975. október 9. KBLET-MAGYARORSZÁG 7 Új ausztráliai szőlőfajták Az elmúlt tíz év alatt az ausztráliai kutatók 10 000 új szőlőfajtát kísérleteztek ki. Ezek közül négy érdemel különös figyelmet sajátos tulajdonsága miatt. A tarrango szőlőből készült vörösbor speciális íze különösen újbor korában érvényesül. A goyura és a tulillah szőlő száraz fehér bort ad. Ami pedig az aprószemű mag nélküli carina feketeszőlőt illeti, kiválóan alkalmas mazsolakészítésre. Az új fajtákat a növények mesterséges megtermékenyítése révén sikerült kikísérletezni. A kísérleti szőlő magját elültetik, egy hónapig hibernálják, majd a melegházban mesterséges fényhatásokkal szimulálják az évszakok változását. Ezzel a módszerrel sikerült elérni, hogy az ültetéstől számított három éven belül szüreteljenek a tőről. Nyugaton egyre több Nemcsak múltja, jövője is van a mellrákos megbetegedés Lenfeldolgozó kombinát gépcsarnoka. A len közel ötezer éves kultúrnövény, már az egyiptomiak is termesztették, nemesítették, válogatták. A lenfonálnak sok előnyös tulajdonsága van: nem boly- hozódik, sima felületű szövetet ad. A lenvászon köny- nyen mosható, jól színezhető, nedvszívó képessége kitűnő. Egy ideig úgy tűnt, hogy a szintetikus szálak és az abból készült szövetek megjelenése „halálra ítéli” a lentermesztést és a lenipart, de nem így történt. A legjobb minőségű ponyvák, zsákok, munkaruhák, bútorszövetek, stb. ma is lenvászonból készülnek, no meg a leghíresebb lenipari készítmény: a világhódító farmer- nadrág. A farmernadrágok első példányait még az egykori marhapásztorok — cowboyok — szabták lenszövetből készült vitorlavászonból, ebből az elnyűhetetlen anyagból. A legjobb minőségű, rendkívül kopásálló farmeranyagok egy kevés szintetikus szálat tartalmazó lenszövetek. Hazánkban mintegy két évtizeden át elhanyagolták a len nemesítését, így a nálunk. termesztett fajta elkor- csosodott. A legutóbbi időben sikerrel jártak a lentermesztés és a lenipar -„talpra állítása” érdekében tett fáradozások. A Szovjetunióban a len a hűvösebb éghajlatú északi vidékeknek is fontos ipari növénye. A növény jól viseli el a kedvezőtlen éghajlati viszonyokat is és bő termést ad. Minden 25. nyugaton élő nő mellrákban hal meg. Az érett korú asszonyok halálozási okai között éppen a mellrák foglalja el az első helyet: évente mintegy 250 000 áldozatot követel. Az Egészség- ügyi Világszervezet Genfben kiadott jelentése rávilágít, hogy a helyzet egyre romlik szinte az egész világon. Számos országban nemcsak a mellrákos megbetegedések, hanem a mellrák okozta halálozások száma is jelentős mértékben megnövekedett. Bár a jelenleg ismert kezelésmódok bizonyos esetekben kitűnő eredményt adnak, globálisan nem igen jelentenek menekvést a nők számára. Franciaországban 1965 táján hirtelen felszökött a mellrák okozta halálozások száma, azóta azonban némileg stabilizálódott a helyzet. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint a mellrák sokkal inkább veszélyezteti a hajadonokat és a gyermekteleneket. Ügy tűnik, a betegség előfordulásában szerepe van annak is, hogy a nő hány éves korában Az Egyesült Államokban hajtóvadászatot indítottak a szentjánosbogarak ellen. A vegyiüzemek mellett begyűjtő állomásokat szerveztek, amely darabonként 10 centet fizet a bogarakért. A vegyészek kivonják a bogarak szervezetéből a luciferint és a luciferázt, amely tulajdonképpen a szentjánosbogár világító anyaga. A fényjelenség azonban kizárólag akkor tapasztalható, ha van a közelben egy másik vegyi anyag, az adenazintrifoszfát, amely minden élő szervezetben megtalálható. A szentjánosszül. Az Egészségügyi Világ- szervezet szerint kevéssé valószínű, hogy azok a nők kapnak mellrákot, akik 20 éves korúk előtt szültek. Azoknál viszont, akik 30 éves korúk után szülték első gyermeküket, igen gyakori a mellrákos megbetegedés. Egy időben úgy vélték, hogy a szoptatás gyakorisága és időtartama is szerepet játszik a betegség kiváltásában. Most azonban kimutatták, hogy a nők hathatós védelmet csak akkor élveznek a mellrák ellen,_ha fiatal korban szültek először. Van egy másik, igen fontos tényező, amit az Egészségügyi Világszervezet szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni: a táplálkozási szokások és a tápláltsági fok. A beszámoló leszögezi: a túlzott zsír- és cukorfogyasztás, vagy túlzott mérvű kalóriafelvétel erősen befolyásolja a peteérés folyamatát és a mellékvese funkcióját, aminek következtében a mellrák kialakulásához kedvező feltételek állnak elő. Mindez azonban egyelőre csak feltételezés. bogarak szervezetéből kivont luciferin és luciferázs segítségével az orvostudomány a vérben, vizeletben, a vízben kívánja kimutatni a patogén baktériumok jelenlétét. Lehetséges, hogy éppen a szentjánosbogarak tájékoztatják majd az emberiséget arról, vajon van-e élet a Marson. A vikingszonda szentjánosbogár-kivonatot juttat fel a világűrbe, a Mars bolygóra. Amennyiben a kivonat fényleni kezd, minden bizonnyal van az életnek valamiféle nyoma a vörös bolygón. B szentjánosbogár mint kisérleti alany Városka üveg alatt Ott ahol a kis Poluj folyócska vize beleömlik az Óbba, s ahonnan elindul 500 km-es útjára az „északi fény” földgázvezeték, ott messze az Északi-sarkkörön túl, tavaly olyan építkezés alapkövét rakták le, amelyre eddig nincs példa: ott épül a „városka az üveg alatt”. A távoli észak örökké fagyos földje hatalmas természeti kincseket rejt méhében. Ezért nem csoda, hogy ezzel kapcsolatban már egyre aktuálisabbá válik a kérdés: hogyan építhető fel az Északisarkkörön túl egy olyan város, amelyben huzamosabb időn át lehet élni és dolgozni. Az építészek olyan megoldásokat kerestek válaszként e kérdésre, melyek a fantasztikum határait súrolják, sőt azon is túlmennek, így például a harmincas években elkészült egy föld alatti városka tere, melyben a hőmérséklet sohasem esik 6—8 fok alá. Ezt követően a tudósok egy másik terv kidolgozásához fogtak hozzá, ez olyan város építését irányozza elő, ahol sajátos mikroklíma alakul ki, miután a várost műanyagtetővel fedik be... A távoli észak építői számára kétségtelenül a súlyos építőelemek jelentik a legnagyobb problémát. A szállítás ezekre a távoli területekre felemészti az építésre szánt költségek 50—60 százalékát. És mi a kiút? Köny- nyebb szerkezeteket kell találni, amelyek kibirják a legnagyobb hideget is... Milyen is lesz ez a Poluj? És ime, Alekszandr Sip- kov, a leningrádi intézet főtervezője megtalálta a megoldást Poluj városka felépítésénél. Ebben segített az a tapasztalat, melyet a messzi északon szerzett, amikor nyolc éven át Norilszkban dolgozott. „Tervezetem nem ház, egy egész település. De nem is település, mert tulajdonképpen ház” — mondja Sipkov mérnök. Másként szólva: az általa tervezett létesítmény komfortos lakásaiban 200 család él majd, azoknak a családjai, akik a Szibériát, s majdnem egész Európát átszelő, transzkontinentális gázvezeték „forrásánál” kezelik a kompresszorállomásokat. Vajon egy zárt objektum, amelyet üveg borít, s emellett néptelen síkság vesz körül, nem idéz-e elő majd a lakosok körében pszichológiai természetű, nem kívánatos problémákat? „Igen ez valóban komoly gond — válaszolja Sipkov mérnök. — Ezért a létesítmény jövendő lakóit úgy választják majd ki, hogy pszichológiai vizsgálatoknak is alávetik őket. Nem kerülhetnek oda olyan emberek, akik nehezen barátkoznak, nehezen illeszkednek bele a kollektívába, nehezen dolgoznak együtt más emberekkel. A kísérleti tervben figyelembe vettük azt is, hogy legyenek olyan csendes „zúgok” ahová elvo- nulhanak azok, akik pihenésre vágynak. Ezen kívül minden lakásban lesz elegendő hely a lakók számára. Törekedtünk a jó hangszigetelésre is”. Polujt földgázzal fűtik, következésképpen a meleg mindaddig biztosítva lesz, míg kitermelik a szibériai lelőhelyeket. Nem feledkeztek meg a napról sem. A települést könnyű fémszerkezetek segítségével üveg fedi majd, mely átereszti az ultr^iola sugarakat. A 4000 négyzetméteres tető alá örökzöld kertet ültetnek. A kert mellett — mely egyúttal a szellőztető csatorna szerepét is betölti — teraszos lakóhelyiségek épülnek. Innen lehet átmenni majd a fedett játszótérre, az üzletekbe, a mozikba és klub- bokba. „Néhány év múltán — Ígéri Sipkov mérnök — az Északi-sarkkörön túl nevelt virágokkal fogadhatjuk majd önöket....” (Hiliiliil Védekezés a málna vesszőloltossága ellen A málna didimellás vesz- szőfoltossága (Hidymella applanata) a málna legveszélyesebb kórokozója. Járványszerű fellépéséhez a málna számára kedvezőtlen körülmények (napsütötte, déli fekvés, túlzott nitrogéntrágyázás, besűrűsödött állomány) is hozzájárulnak. A málna eredetileg erdei növény lévén sík vidéken, napos domboldalakon sokat szenved, nem érzi jól magát, a betegségek iránt is fogékonyabb. Mindenesetre, ha a növekedési periódusban száraz meleg uralkodik, a vízellátásban zavarok lépnek fel és emiatt a fiatal hajtásokon ún. természetes repedések, sérülések keletkeznek, mintegy utat nyitva a kórokozóknak. Ugyancsak hangsúlyozni kell, hogy a spórák csak a levegő magas pára- tartalma mellett, vagy még- inkább cseppfolyós víz fe- lenlétében csíráznak. A megbetegedés legfeltűnőbb kórtünetei a hajtásokon látszanak. Rendszerint a hajtás egyik oldalán lila színű, barnuló elmosódott szélű foltok keletkeznek, többnyire a rügyek közelében. A foltok növekednek, majd körülölelik a hajtást. A leveleken barna színű foltok láthatók, kiterjedésüknek megfelelően a szövetek elhalnak, berepedeznek. Különösen feltűnőek a tünetek az áttelelt vesszőn, ahol az eredeti foltok ezüst- színűek lesznek, a kéreg felrepedezik. Sajnos, Szabolcsban sokszor találkozunk azzal a különös gyakorlattal, hogy a védekezés a málnaültetvény felszámolásával oldódik meg, illetve végződik. Ha rendszeresen és körültekintően védekezünk, semlegesíthetjük ezt a veszedelmes betegséget. Fontos a rendszeres permetezés. Jó hatású készítmények a kórokozó eile«: a Cobox 0,4—0,5%-ban, a Copper Lime 50 0,4—0,5%- ban, a Rézoxiklorid 50 WP 0.4—0.5%-ban és a Vitig- ran 0.4—0.5%-ban. A vegyszeres védekezés csak abban az esetben lesz eredményes, ha a fertőzött vesszőket szüret után kivágjuk. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be! Védekezés a meztelen csiga ellen A karcsú testű szántóföldi meztelen csiga (Agriolimax agrestis) hossza általában 35—40 mm, de elérheti a 60 mm-t is. Teste sárgásfehér, halvány okkersárga vagy húsvörös alapszínű, ezt szürke vagy fekete pettyek, foltok tarkítják, és olykor hálózatos rajzolatot alkotnak. A kifejlett és a fejletlen csiga a kitavaszodástól a késő őszi hónapokig károsíthat. A károsított növény levelein kezdetben érközi hámozgatások, majd átrá- gások, szabálytalan lyukak láthatók. Később a kártevő a vastagabb erek kivételével az egész levelet elfogyasztja. A húsos termésen (gyökér, gumó, paradicsom, paprika stb.) mély üregeket. szabálytalan berágáso- kat okoz. A károsítás helyét a fajra jellemző tejfehér színű, át nem látszó, gyöngyházfényű nyálka- csík jelzi. Az árnyékos, nyirkos búvóhelyek megszüntetésével, általános gyomirtással, a talaj helyes művelésével általában elejét vehetjük a kártevő tömeges elszaporodásának. Kertészetekben, házikertekben az öntözések vagy esőzések után rongyok, tökvagy uborkadarabok elhelyezésével, válamiht sör- csalétkes „csigacsapdák” kirakásával sokat összegyűjt- hetünk. A terület fertőzöttségétől függően négyzetméterenként 10—15 szemcse (3,5— 5,2 kg/ha) Limacid—Spola- na granulátum vagy Hela- rion granulátum használatos. Hatásosak a nedvességelvonó anyagok is, mint a porított szuperfoszfát (2— 3,5 q/ha), a mésznitrogén (1,0—1,7 q/ha) és a rnész- por (3,5—5 q/ha). Ezeket az anyagokat nem túl nedves viszonyok között az alkonyati órákban kell kiszórni a területre úgy, hogy a növényekre ne kerüljenek. A csigák a szerekkel érintkezve fokozott nyálkakiválasz- tás következtében elpusztulnak. Az eljárások foganatosításánál a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba, mezőgazdasági főiskola Új gyümölcsös adómentessége Az érvényben lévő rendeletek értelmében mielőtt gyümölcsöst telepítünk, engedélyt kell kérni a területileg illetékes községi tanácstól. A telepítés megtörténte után pedig adófizetési mentességet. Az adó- mentesség mértéke a telepítésre kerülő gyümölcsfajtól függ. Vadalanyon lévő alma és körte 8 év, ÉM IV-es alanyon lévő alma és körte esetében 5 év, őszibarack telepítésére 4 év, köszméte és ribiszkére 3 év, málnára 2 év adómentesség jár. Kajszi, szilva és meggy telepítésére 6 évig jár adó- mentesség. Az adómentesség 3000 négyzetméternél kisebb gyümölcsöstelepítés esetén vehető igénybe, szőlőtelepítésnél pedig az 1500 négyzetméternél kisebb terület esetében. Vegyes gyümölcsös telepítésekor fel kell sorolni az egyes gyümölcs- fajtákat, mert az adómentesség időtartamát a különböző gyümölcsfák arányának figyelembe vételével állapítják meg. Az adómentességre a kérelmet a telepítés évében kell benyújtani. Aki ez év őszen telepít gyümölcsöst, ebben az évben kérje az adómentességet. így az adó- mentességet a következő évtől megkapja. Aki később nyújtja be a kérelmet, az adómentességet a még le nem járt évekre lehet érvényesíteni, Karádi István ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
