Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

1975. október 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 TANÁCSKOZTAK A MEGYE JOGÁSZAI A szocialista jogtudat fejlesztéséért A Magyar Jogász Szövetség me­gyei szervezete október 29-én tar­totta tisztújító közgyűlését. Az el­múlt négy esztendő munkájáról beszélgettünk a megyei szervezet újjáválasztott elnökével, dr. Ko­vács Pállal, a megyei bíróság el­nökhelyettesével. Amint ön elmondta, Szabolcs- Szatmár 400 jogászából 272 tagja a szövetség megyei szervezetének. Mi a feladatuk, tevékenységi kö­rük hogyan alakult? — A szövetség feladata, hogy a jogászok politikai szakmai képzését folyamatosan biz­tosítsa, számukra a társadalmi megbecsülést kivívja. Arra törekedtünk az elmúlt négy esztendőben is, hogy a jogászi munka szín­vonala minden területen fejlődjék. Részben már elértük, de cél továbbra is, hogy a sző vétség a társadalmi igényeknek megfelelően önálló arculattal közvetlen kapcsolatba ke­rüljön az állampolgárokkal. Döntő szerep hárul ránk a lakosság szocialista jogtudatá­nak kialakításában. Ha jól tudom, jelenleg 200 jo­gász hiányzik a megyében. Ugyanakkor a XI. kongresszus határozatai alapján a szocialista törvényesség megszilárdításának követelményeiből jelentős fel­adat hárul a jogászokra. Az ál­lam és a jog szerepe fokozódik a fejlett szocialista társadalom építése idején. Milyen megoldást lát ön? — Megyénk jó kapcsolata a szegedi jog- tudományi egyetemmel ez év januárjától olyan kezdeményezés, amely hozhat előnyös változást. Ez vonatkozik mind a fiatal jogá­szok pályázat útján megyénkbe hozására éppúgy, mind jogászaink képzésére, szakmai színvonalának állandó emelésére. Itt jegyez­ném meg, ennek ellenére a jogi egyetemek területi elhelyezése ma sem kedvező, ezt szóvá is tettük, és előnyös változás remél­hető. A megnövekedett feladatok megoldása érdekében ugyanakkor szövetségünk is ered­ményes erőfeszítéseket tett. Néhány pél­dát: — Kisvárdán és Mátészalkán megalakul­tak területi csoportjaink. Hat szakosztályunk rendszeres munkája látható eredményeket hozott a Hazafias Népfronttal, a TIT-tel, a MTESZ-szel végzett együttes tevékenység­ben. A jogalkalmazás irányelveinek még ha­tékonyabb érvényesülése érdekében úgy ér­zem nagy eredményeket mondhatunk sajá­tunknak. — Pozitívan. Nagyon hasznos tagjai a jogásztársadalomnak. Igaz viszont, hogy a fiatalok nem szívesen mennek vidékre. így itt vannak hiányzó emberek bőven. Többek között ebből eredően úgy érzem, hogy szö­vetségünk egyik nagy feladata, hogy a jog- propaganda terén ezen a fronton nyújtson hatásos segítséget. Abból következően ugyan­is, hogy a jogászszövetség a különböző te­rületen működő jogászok társadalmi és szak­mai szervezete, tág terünk van a szocialista jogtudat fejlesztésére. Bírák, ügyészek, ügyvédek, vállalati és szövetkezeti jogászok, államigazgatásiak alkotják a szö­vetség tagságát. Van-e valami érdekes alakulás a pályán dol­gozók összetételében? — Van. Elsősorban az, hogy a harminc éven aluliak száma csapán töredék. A má­sik: az ügyvédi pálya iránti érdeklődés megcsappant. A harmadik: jóllehet ma még a nők száma nem döntő többségű, de a jo­gászi pálya elnőiesedése megkezdődött. Mindebből úgy vélem kiolvasható a jövő problematikája is. Fiatalítani kell, és időben fel kell készülni arra, hogy a kolleginák problémáit számba vegyük. Mert mint min­den területen a családanyai szerep, az anya­ság hátrányos helyzetbe hozhatja a jogász­nőt is, ha nem ügyelünk, hogy szakmai fej­lődése, megbecsülése és hangsúlyoznám bére biztosított legyen. Milyen feladatokat szabott meg a tisztújító közgyűlés a kö­vetkező négy évre? Lesz-e mód, hogy a szövetségben végzett munka erkölcsi megbecsülése is kifejezésre jusson? — A szakmai kultúra növelése áll az első helyen. Erre a szakosztályok adnak jó lehetőséget. Sok új törvény látott napvilá­got, ezek értelmezése és egységes alkalmazá­sa követelmény. Tovább szeretnék bővíteni a jogászok közéleti tevékenységét, ami egyben módot ad arra, hogy az állampolgárok kö­rében kifejtett hatásuk növekedjék. Ehhez megadjuk a politikai és szakmai irányítás hatékonyabb módszereit. így érhető el, hogy szövetségünk társadalmi rangja is növekedJ jék. Ami az egyes tagok egyéni elismerését illeti, itt változatlanul gond, hogy más szer­vezetektől eltérően még egy plakettel sern tudjuk honorálni a végzett jó munkát. Ezért javasoltuk, hogy egy Münnich-emlékérem alapításával növeljük ilyenképpen is tagsá­gunk legjobbjainak megtisztelését. — De e formai — bár egyáltalán nem másodlagos — elismerés mellett azt tartjuk a legfontosabbnak, ha a jogászok általános megbecsülése nő, és ezen belül érezhető ha­tóerővé nő megyei szervezetünk, ezzel is szolgálva a párt által megkívánt állampol­gári jogtudat növekedését, a szocialista tör­vényesség további szilárdulását — fejezte be Hogyan ítéli meg az állam- igazgatásban dolgozók munká- nyilatkozatát dr. Kovács Pál ját, szerepét? A Taurus-szisztéma A takarékosság „fortélyai A decemberi határozat nyomában (fi Érdemes szemügyre venni, elemezni az összehasonlító táblázatot, amely a Taurus Nyír­egyházi Gumigyárban készült, s azt reprezen­tálja, valójában mennyi tartalékkal is rendel­kezik egy-egy üzem, ha feltárják és okosan hasznosítják. Ez a táblázat az MSZMP KB 1974. év december 5-i határozata alapján kidolgo­zott takarékossági intézkedési terv eredményeit tükrözi. Bürget Lajos A gyár kollektívájának ez évi vállalása 10,2 millió forint megtakarítás volt. Ennek többségét az anyag­gal, az energiával és az im­porttal való takarékosság teszi ki. Ezzel szemben a féléves értékelés során megállapították. hogy az egész évre vállalt kötelezett­ségét teljesítette a gvár kol­lektívája. Vagyis a takaré- kossággaL 10,9 millió pluszt értek el. Alap: jó intézkedési terv Hogyan csinálták? Érde­mes a számok mögé pillan­tani, mert ebből az is kide­rül, hogy a gyár tömegpoli­tikai munkája jó, áthatja a Taurus Gumigyár egész munkás- és műszaki gárdá­ját, a szocialista brigádok magukénak vallják. Ez tör­tént a párt 1974. évi decem­beri határozatával is. Ennek alapján a Taurusnak már 1974 december 19-én jól körvonalazott, megfogalma­zott intézkedési terve volt. Érdemes nyomon követni a helyi politika útját. Nem mellékes, hogy irányelveket dolgoztak ki. Ezeket az irányelveket írásban eljut­tatták a gyár dolgozóihoz. Tárgyalták termelési tanács­kozáson, brigádértekezlete­ken. Több fórumon vitatták a tennivalókat, s így állt „össze” a dolgozók észrevé­telei, javaslatai alapján a Taurus takarékossági intéz­kedési terve 1975. februárjá­ban. Ez már meghatározta a pontos feladatokat. Tanul­ságként érdemes megemlíte­ni, hogy kulcsfontosságú be­osztásban dolgozó párttago­kat, pártonkívülieket (főosz­tályvezetők, osztályvezetők, üzemvezetők) külön is meg­bíztak. Ilyen feladatot ka­pott 27 vezető. Több mint A szőlőpásztor háza még áll. Igaz, falai már több helyen beomlot­tak, az ablakokban rég nincs üveg, és a szalmatető nagy részét is elhordta a szél. Nagyon régen nem lakik már ben­ne senki. Van tán húsz éve is. Legalább­is az öregek így mondják, akik a vihar és az eső elől szoktak behúzódni az eresz alá, ha a szőlőben éri őket az idő... Ilyenkor aztán egy pipadohány elszívá­sa közben különböző régi kis története­ket mondanak el egymásnak. A törülközőkről az öreg Szűcs Sán­dor bácsi úgy kezdte, hogy valamikor a 40-es évek végén történt, kora ősszel... — Ilyen jó meleg ősz volt akkor is, mint most. Már a szüretet befejezték, úgyhogy a gyerekek szabadon szalad - gálhattak a szőlősorok között. Az öreg Somogyinak (ő lakott akkor a szőlő- pásztorházban) gyerekből meg volt any- nyi, hogy este ha kettő-három hiány­zott, észre se vette. Szép, piros pozsgás gyerekek, olyanok, hogy majd kicsat­tantak az egészségtől. De, hát nem is lehetett rajta csodálkozni, hiszen jófor­mán kint nőttek fel a friss levegőn, a szőlőtőkék mellett. — Szóval, ezzel a Somogyival tör­tént — folytatta Sándor bácsi, miköz­ben újratömte pipáját —, hogy egyszer az urak nagy vadászatot tartottak a szőlőben. Részt vett azon minden föld- birtokos, aki számított valakinek. Des- sewffy, Kállai Gencsi, Molnár báró... A Törülközők — Az, kegyelmes uram — válaszol­ta az öreg szőlőpásztor. — Aztán mondd csak, fiam. Mitől ilyen pirosak? — Mitől? — kérdezett vissza ijed­tében az öreg Somogyi, de válaszolni már nem tudott. Megnézte a gyerekeket, mint aki most látja először, hogy tény­leg olyan pirosak-e, majd a tekintete a feleségét kereste, remélve, “hátha mond valamit az asszony. De az szegény iz- gett, mozgott, a kötőjét gyűrögette, de­hogy is mert volna megszólalni. — Na, fiam! Hát, mondj már vala­mit — nógatta cselédjét Kállai kegyel­mes is, de Somogyinak nem jutott eszébe semmi. Törte, forgatta szegény a fejét jobbra balra és így vette észre a A gróf beszélgetett valamit a többi urakkal, majd visszafordult az öreghez. — Tudnál adni egy törülközőt, fiam? És vizet húztak a kútból, jó hideget, mert a szőlőskutakban a víz tudvalé­vőén nagyon hideg. Ebben aztán a gróf megmosdott. Az öreg meg nekiesett, kezében a törülközővel. Kicsit ijedten is, meg aztán erős ember is volt, úgy megdörzsölte a gróf képit, hogy az ami­kor szembefordult az urakkal, tényleg majd kicsattant a pirosságtól. A vége az lett — állt fel Sándor bácsi —, hogy az urak mind elvitték a Somogyiék törülközőjét. Annyi sem ma­radt, amivel este a mosdás után a gye­rekeket ledörzsölték volna... Aztán Sándor bácsi mosolyogva, már csak a küszöbről visszafordulva így fejezte be: — Még szerencse, hogy abban a nagy szegénységben nem is mosdottak a gyerekek este... Faicsik Ferenc száz konkrét feladatban je­lölték meg, most már az egész kollektíva által elfoga­dott terv alapján a tenniva­lókat. Elsősorban olyan ponto­kat, területeket érintettek, amelyek befolyásolják az egész gyár termelését, ered­ményeit. Ez a takarékossági intézkedési terv felöleli a gyár teljes struktúráját, a termeléssel, a beruházással, a fejlesztéssel, a munkaerő­gazdálkodással az üzemszer­vezéssel, valamint a munka- és egészségvédelemmel kap­csolatos pontosan körvonala­zott tennivalókat. Havi anyagelszámolás Emellett számos feladatot megkülönböztetett gondos­sággal kezel. Itt említendő a 67 szocialista brigád, csak­nem ezer (!) dolgozó, akik­nek a vállalásai e tervbe épültek be — annak részé­vé váltak. A takarékosságot célzó feladatok részévé vál­tak a munkaverseny egyéni formáinak is. így a részje- gves mozgalomnak, a kiváló dolgozó és a kiváló műveze­tő cím elnyerésének is fon­tos feltételei. S a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetés 1975 elejétől folyamatosan vizsgálja, s ellenőrzi, hogy a vállalások teljesítésében hol tartanak, s milyen gondok gátolják a megvalósulást. Érdemes a következetességet figyelni. A gumigyár tevé­kenységét alapvetően befo­lyásoló és meghatározó üze­mekben : a kerékpárköpeny, a pneutömlő, a kemping, a kerékpártömlő stb üzemek­ben mintegy 31 darab, a gazdaságosságot alapvetően meghatározó alapanyag fel- használására havi ányagel- számolást készítettek!' így rendszeresen figyelemmel kísérhetik a főbb, fontosabb anyagok felhasználását és a normával szembeni eltéré- seketet, a hibákon így idő­közben javítani tudnak. Jutalmazás „menet közben“ Fontos emelője a takaré­kossági intézkedési tervnek, hogy a versenyben részt vevő brigádok havonta értékelik munkájukat. Látják hol tar­tanak, mit kell tenniök. Fi­gyelemre méltó, hogy a vál­lalások teljesítésében kie­melkedő eredményt nyújtó brigádokat már menetköz­ben jutalmazzák. Ezen a cí­men az első fél évben 81 ezer forintot fizettek ki ré­szükre. Üzemenként minden hó­napban energiamérleg ké­szül. Kimutatják, mennyi energiát használtak, volt-e értelme, hogyan csökkent, miért növekedett stb. A ta­karékossági • intézkedések eredményeit nyilvánosság­ra hozzák. Úgy tűnik, mintha a DH- munkamódszer megújhodna. Ezt alkalmazzák a gyár nyolc üzemében, öt üzem­ben e munkarendszer hatá­sára a reklamáció és a se- lejtveszteség 4 százalékkal csökkent. Ezek között van a kerékpártömlő, a présle­mez, a padlóburkolati, a ta- uril és a körfutózó üzem. A gyár 9,6 milliót ért el anyagmegtakarításból. Kü­lönösen kiemelkedő sikere­ket értek el a tauril, a szö­vetgumizó és a hengerüze­mekben. És ha ismerjük, hogy mi­lyen fontos a valutával va­ló helyes gazdálkodás, akkor csak dicsérni lehet azt a tö­rekvést, amely e területen tapasztalható. A párthatá­rozat után mind jelentősebb a törekvés, hogy a szocialis­ta országokból beszerezhető anyagokkal helyettesítsék a korábban tőkés importból vásároltakat, amiért kemény valutát kellett volna fizetni. A jórészt tőkés exportra kerülő cikkek gyártásához tőkésországból beszerzett természetes kaucsuk helyett például szovjet műkaucsuk felhasználásának a feltétele­it teremtették meg, amely- lyel több mint 1 milliós megtakarítást értek el. Millió gőzből, gázból Energia-megtakarításuk csaknem 1 millió volt az el­ső fél évben. Ez két ténye­zőből áll: gőz- és gázenergi­ából, s csaknem az egész éves vállalásnak felel meg. A második fél évben továb­bi módszéreket dolgoztak ki az energiatakarékosság­ban. A leminősítési érték­veszteség csökkentéséből valamivel kevesebbet értek el, mint amennyit vállaltak. Az 500 ezer helyett 405 ez­ret teljesítettek. Ennek fő­leg az az oka, hogy ebben az esztendőben jelentősen gyengült a kempinggyártás­ban felhasznált borítószövet minősége. Ezt sem szervezé­si, sem műszaki intézkedé­sekkel nem lehet ellensú­lyozni. Hamarosan vége az 1975- ös esztendőnek. A Taurus Gumigyár eddig vállalt kö­telezettségeit becsülettel tel­jesítette. Minden reményük megvan arra, hogy a párt múlt évi decemberi határo­zatából az idei évre eső ré­szét teljesítik. Farkas Kálmán A szakmunkásképző intézetek kulturális életéből Megyénk mezőgazdasági szakmunkásképző intézetei­ben arra törekszenek, hogy a lehetőségeket kihasználva segítséget nyújtsanak a ta­nulók szabad idejének hasz­nos eltöltéséhez. Tiszaber- celen a kollégiumi ebédlő­höz tartozó kisméretű pó­dium adta az ötletet az iro­dalmi színpad megszervezé­sére. Mátészalkán az egyko­ri aula kettéválasztásával könyvtárat és olvasótermet alakítottak ki, ahol a film­vetítést is meg tudják olda­ni. Baktalórántházán a kol­légiumi lépcsőház oldalában találtak egy szabad területet, itt kapott helyet a könyv­tár és olvasóterem. Egy szek­rényben pedig már gyűlnek a szabolcsi és szatmári gaz­dálkodás régi eszközei, amelyekből egy honismereti gyűjtemény összeállítását tervezik. Ebben a tanévben először — heti egy órában — kezdi meg rendszeres fog­lalkozásait a líonishnereti szakkör. vadászat úgy délután 2—3 óráig tar­tott, és amikor lefújták, a gyülekező éppen a szőlőpásztorháznál volt. Az urak megálltak, beszélgettek, iszogattak a ház előtt az udvaron, a gyerekek és Somogyiné tisztes távolságba húzódtak az udvar végébe. Egyszer csak a gróf odainti magához az öreg Somogyit és megkérdi. — Mondd csak fiam! Mind a tiéd ez a sok gyerek? kerítésre kiteregetett sok vászontörül­közőt, amit éppen aznap mosott ki az asszony; és már mondta is: — Hát, a törülközőtől, kegyelmes uram. Igen, igen... a vászontörülközők­től... — Hm — mosolyodott el a gróf. — Aztán, hogy csináljátok? — Nagyon egyszerű, kegyelmes uram. Megmosdunk hideg vízben, aztán ezekkel a törülközőkkel jól ledörzsöljük magunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom