Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-26 / 252. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 26. ADÓÜGYEK FEHÉREH-FEKETEH Százezer forint helyett — baráti kézfogás Avatás előtt Mátészalka városközpontjának legújabb lakóépületei. (Elek Emil felvétele) , VÁROSFEJLESZTÉS MÁTÉSZALKÁN Új lakásban minden harmadik család Aki mostanában Mátészalkán jár, túlzás nélkül hasonlíthatja feibojdult méhkashoz a városközpontot. Építők, parkosítok, berendezők, • tucatnyi Szakma képviselői dolgoznak, hogy a hónap végére átadhassák Mátészalka központjának új létesítményeit: lakásokat, üzleteket. A pénz önmagában nem boldogít — de azért nem árt, ha van belőle. Ki komolyan, ki élcelődve mondja ezeket a szavakat — hiszen a pénzhez évezredek sorún megszámlálhatatlan tiszta, de igen sok sötét ügy is tapadt. Mi a helyzet most, amikor az emberek nagy többsége hónap végén aláírja a fizetési szalagot, s felveszi a becsületes munkáért járó fizetést, részletes nyilvántartások alapján fizet adót, illetéket — ha erre van szükség. Vannak-e most pénz- és adóügyek? — kérdeztük'a Nyíregyházi Városi Tanácson. :— Az ötletek ma is kifogyhatatlanok, s lépést tartanak még a motorizációval is — kaptuk a választ. Negyedmilliós haszon Érdekes például, hogyan tett szert kb. negyedmillió forintra az egyik nyíregyházi kisiparos. Három éve vett egy lakást (60 ezer forintról szólt a szerződés; az adóhatóság 120 ezerre értékelte). Ez a lakás azóta már újra gazdát cserélt (szabálytalanul, mert őf éven belül nem lehetett volna eladni). A tulajdonos azonban úgy gondolta, érdemes egy kicsit „ráhajtani” a dologra, mert az új szerződés nem kevesebb, mint 440 ezer forintról szólt. Csak úgy nagy általánosságban utánaszámolva is olyan összeg vándorolt az illető zsebébe, amennyit egy jó szakmunkás kemény munkával sem tud megkeresni ennyi idő alatt. A szabálytalanságok mellett ezért figyelt fel az esetre a pénzügyi osztály is. Figyelembe vették a tatarozásra és a lakók kielégítésére fordított összegeket, s megállapították, hogy ez az egyetlen üzlet kb. negyedmillió forintos tiszta jövedelemhez juttatta az illetőt. Ennek felét most adó formájában elvonják — még így is jóval több, mint százezer maradt... Ha kérnek, ha kapunk Nagyon érdekes, hogy az emberek egy része minden hivatalos kifizetést hatszor meggondol, utánajár, nem lehetne-e kevesebb adót, illetéket fizetni, s közben vaskos összegeket nyugodtan tesz zsebre. így volt ezzel S. T. nyíregyházi lakos is, akinek vagyonmegosztás miatt illetéket kellett fizetni. Rossz anyagi helyzetére való hivatkozással azonban kérte az összeg mérséklését, elengedését. Egy rutinellenőrzés során nagyjából ugyanebben az időben azonban kiderült, hogy az egyik közeli nagyközségben almáért egy osz- szegben csaknem húszezer .forintot vett ' fel.; A rossz, anyagi helyzet persze relatív . A városi tanács pénzügyi osztályának munkatársai mostanában gyakori vendégek a környező községekben. Sokan ugyanis a megtermelt gyümölcsöt nem nyíregyházi, hanem gyakran távolabbi községek, városok átvevőszerveinél adják el, azzal a hiedelemmel, hogy az adóhatóság látóköréből így kikerülnek. Érdemes ezen a ponton kicsit részletesebben utalni arra, hogy nem a kiskertek tulajdonosainak megadóztatásáról van szó. Sokkal nagyobb tételekről. Ingyen tervezett házak Az ötvenezer forint alatti jövedelem ugyanis nem adóköteles. Az adóhatóság munkatársai az ennél, pontosabban a százezer forint körüli, azon felüli be nem vallott jövedelmeket keresik és adóztatják. így volt ezzel D. M. nyíregyházi lakos- Is, akinél megállapították,- hogy a különböző gyümölcseladásokból nem kevesebb, mint 90 ezer forint tiszta jövedelme volt azon kívül, amit bevallott (a bevétele természetesen ennél lényegesen nagyobb). A kirótt jövedelem- adó és a városfejlesztési hozzájárulás 25 ezer forintos összegének kifizetése után is tekintélyes összeg — több, mint hatvanezer forint — maradt. C. J. juhász például bevallott bizonyos összegű jövedelmet, de rövid idő alatt kiderült, hogy ez bizonyítható 72 ezer forint tiszta jövedelemmel kevesebb, mint amennyiről szó. volt. Aztán vannak még érdekességek. Á.-éknak egyetlen almafájuk sincs, de egyetlen tételben, húszezer forintért adtak el almát. N. nyíregyházi tervező ötemeletes épületben összesen húsz lakást tervezett teljesen ingyen — baráti szívességből. Úgy látszik: van, akinek egyszerűen lesz pénze, s van, aki baráti szívességből lemond százezer forintról. Ilyen dolog - a pénz... M. S. Ez az állapot idestova öt esztendeje tart —. de érdekes módón -itt inkább öröm- . mel fogadják az ■ „ásatásokat”, mint ■ bosszúsággal. ,A titok nyitja:, ‘az. - eredmény - elég jól ’ ‘látható, az. építkezések elég- gyorsan halad- ' nak, a városközpont - teljes átalakítása lényegében két Őtév.es terv alatt • megtörténik. Az első helyen takarnak — mondja Lánczi János tanácselnök. — Mindenegyes munkahelyért, beruházásért meg kell küz- denünk, de az a véleményünk: ha most ilyen sikeres időszakban nem teszünk meg mindent a városfejlesztésért, az eddigi eredményeink dőlhetnének halomra. Túlteljesített tervele kell, mert a hagyományos módszerek nem célravezetők. A mai mátészalkai képek már valóban várost jeleznek. Hatalmas energia kellett ahhoz, hogy egy tucat üzemet kitelepítsenek a város- központból — szinte egyedülálló eredmény ez megyénkben. S nemcsak kitelepítették ezeket az üzemeket, hanem már be is építették helyüket: ezért kerülhet sor olyan gyakran avatási ünnepségekre a város központjában. A fejlesztések közepette is gyakran nézik át a tanácsi vezetők a lakásigénylők névsorát: négyszázan várnak most lakásra. Az ütem jó: 1733 lakást építettek a város- avatás óta — minden harmadik család új otthonba VAN, AKI MEGTESZI... Pulóver a gyerek alatt — Jött egy vevő ide a pulóverekhez, nézelődött, aztán elment. Én átmentem a gondola túlsó oldalára, s mire visszajöttem, ismét itt állt. Feltűnt egy üres nylontasak... Aztán az, hogy a pulóvere furcsán domborodik. Gyereket tartott egyébként a karján, azzal takargatta... Odaléptem, félrehúztam a pulóvert — egy piros garnitúrát rejtegetett... Nem vettem el tőle, így kísértem a rendészhez. Szilágyi Lenke beszéd közben sem veszi le a szemét az áruval megrakott pultokról. Nem egy hasonló esettel találkozott már... .— A filléres dolgoktól a több ezer forint értékűig sok mindent próbálnak fizetés nélkül elvinni — mutat körül Rása Imre, az áruház fő- rendésze. — De a gondolák, a polcok rendjével, a pénztárok helyének megválasztásával, a dolgozók megfelelő felkészítésével elejét tudjuk venni a lopások elharapózá- sának. Egy évvel ekelőtt, amikor a Nyírfa megnyílt, sokan meglepődtek- úgy tűnt, az új, nyílt rendszerű áruházban szabad kezet kaphatnak a tolvajok, hiszen . a külső •szemlélő számára, áttekinthetetlennek' Látszott a hatalmas eladótér. — Valóban' nem volt kóny- nyű dolgunk — mondja Szász Gyula igazgatóhelyettes. — Ez a szabadpályás rendszer tényleg sok veszélyt rejt magában, nagyobb a rizikó. Naponta öt-hatezren fordulnak meg az áruházban. Az első fél évben voltak is ki- sebb-nagyobb lopások sorozatban — most már azonban alábbhagyott. Legtöbbjüket nyomban lefüleltük... — Persze lopások most is vannak. Az erre specializálódott egyének végtelen agyafúrtsággal találnak újabb és újabb módszereket... Az esernyőbe pottyantott fehérneműtől a vállfára csempészett használt nadrágig. Az is megesett, hogy egy nyolctagú társaság végigcserkészte mindhárom szintet, összeszedtek vagy tízezer forint értéket. Csakhogy mi az elejétől kísértük őket, nem dőltünk be a falazóknak. A távozás előtt aztán fülöncsíp- tük a jómadarakat... — Gyakran elhangzik a hangszórókból a figyelmeztetés, hogy a vevők őrizzék meg a blokkot, míg az áruházban vannak... Volt, aki vásárolt valamit, kivitte, pólóra múlva' visszatért, s azzal a blokkal • akarta kivinni a lopott dolgot... Aztán csodálkozott, amikor a blokkról megállapítottuk, hogy azt mikor ütötték a gépbe — mondja Rása Imre. ■Kik közül, kerülnek ki az áruházi lopások elkövetői? A válasz nem könnyű — tanárnőtől akissrácig széles a skála. .Sokszor nem is tudják megmagyarázni tettüket... Gyakran aztán a fiatalok tette: „balhéból” csinálják általában. Éz persze nem mentesíti őket a következmények alóL . • • — Kétszázötven dolgozónk van, egy kisebb üzemmel felér—■' magyarázza-Száz Gyula. — Tavály,' a nyitás előtt nem volt könnyű ennyi embert. összeszedni, így aztán meglehetősen vegyes volt a társaság. Akadtak köztük enyveskezűek is... A hatvanhét pénztárunk folyamatos ellenőrzését nekünk is meg kellett tanulni. Az eltelt idő alatt viszont „nagytakarítást” csináltunk, a gyakori ellenőrzések által felfedett visz- szaélések elkövetői nem sokáig maradtak köztünk. Né- hányan a rendőrséggel is ismeretségbe kerültek... — A dolgozóink között kialakult az a szellem, amely nem tűri a közömbösséget — egyre kevesebben mennek el szó nélkül társuk visszaélései mellett. És kialakult az eladókban a többnyire csalhatatlan ösztön is: legtöbbjük megérzi, ha valami „lóg a levegőben”. Tóth Jánosné elárusító szerint ilyenkor fokozott figyelem és tapintat szükséges. — ...Már negyedszer jött vissza egy hölgy, és itt téblá- bolt, látszólag válogatva. Cserélgetett, hozta-vitte a próbafülkébe a ruhákat. Én szépen odaálltam a közelébe, hogy lásson... Ennyi elég is volt, nem történt semmi... így, ha tévednék, nem bántom meg a gyanusítgatással. Van aztán eset, amikor a természet szól közbe — figyelmeztet, hogy jó lesz vigyázni. Például egy hirtelen zápornál. Körülfut az áruházban a mondat: „Vigyázz, esik odakint!” Mert jócskán akad olyan, aki ilyenkor esernyővel szeretne távozni, holott anélkül jött. Tarnavölgyi György Közismert, hogy hazánkban az egyetemeken, főiskolákon tanuló ifjúság körében a munkás és paraszt származásúak aránya a kívántnál kedvezőtlenebb. Sok tehetséges fiatal kerül hátrányos helyzetbe egy-egy rosszul felszerelt vidéki gimnázium miatt, vagy azért, mert szülei otthon nem tudták segíteni a tanulásban. Ennek az állapotnak a megszűntetése társadalmi összefogást sürgető feladat, mert megegendhetetlen és szocialista társadalmi rendünkkel összeegyeztethetetlen, hogy a fizikai dolgozók családjaiban a hátrányos helyzet örökölhető legyen. Vajon mit tesznek ebben az ügyben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép■ Mindez természetesén nem függétlen, a . Mátészalkán zajló iparfejlesztéstől: öt esztendő alatt, több, mint 3700 új '‘munkahelyet létesítették a városban. Az ipar- telepítésért .reálisan versengő 12. magyar város közül jelenleg Mátészalka áll az első helyén: a még szabad ipari birtok egy részével a lehető legkedvezőbb feltételeket tudja kínálni a Budapestről kitelepülő iparvállalatoknak. A város ipari és általános fejlődése érezhető a lakosság ■ számának növekedésében, is: a városavatás óta . 11-ről 16 ezerre nőtt a mátészalkaiak száma. Ez a 83 magyar • város adatait ; ismerve is kiemelkedő: a vá- \rosok ‘ lakossága évenként átlagosan. 1,5 százalékkal nő, . Mátészalkáé 5—6 százaléK- ■kal.- .Emellett 54 településről ■4200 bejáró is a városhoz tartozik- —r munkájukkal a .feltételek javításával szintén száfnólni kell. — Ezek elsősorban eredmények, mégis sók gondot Stúdium ző- Főiskolán? A főiskola KISZ-bizottságán megtudtuk, ebben a tanévben is megkezdte munkáját a „Studium generale”, a főiskolára készülő, hátrányos helyzetű középiskolásokkal foglalkozó diákszervezet. Az immár négy éve működő „diáktanárok” munkájának fő célja a fizikai munkások gyermekeinek segítése, a családi, vagy iskolai környezetből adódó hátrányok megszűntetése, a sikeres felvételi vizsgára való felkészítés. Jelenleg mintegy négyszázan •"állalták a főiskola hallgatói közül, hogy tesztlapokat Igaz, Mátészalkán mérce lett az eddigi fejlődés, nem nagyon van mód lazításra. Nehezen, sok élesztéssel gyúlt lángra a lokálpatriotizmus, s most egyre többen jelentkeznek: látják, szépen fejlődik a város, ők is tenni akarnak érte. Számokat sorol az elnök: a tervezett 30 helyett 56 kilométer vízvezetéket építettek, már minden mátészalkai utcában vezetékes víz van. 10,5 helyett 15,5 kilométer szennyvízcsatornát helyeztek üzembe, s egyedülálló megoldással működő tisztítótelepet építenek. Célutazásnál aligha veszi észre a vendég, városnézésen már inkább: nagyon sok az új aszfaltos út (az adat: 1,8 helyett 13,9 kilométert építettek. Nem is gondoltak arra, hogy a város első éveiben a parképítésre is futja majd, nem is terveztek; mégis öt hektár épült, a parkerdő, zöldövezet húsz hektáros. A gondot most az jelenti, hogy a park és erdő ápolását gépesíteni generale állítanak össze, ezeket elküldik a középiskolásoknak, majd a visszaküldött íveket kijavítják. A főiskolához közelebb tanuló diákokhoz kijárnak, csoportos foglalkozásokon veszik át a felvételihez szükséges anyagot. Nyaranta kéthetes táborba gyűjtik a fiatalokat, ahol intenzív tanfolyamon mélyítik el a megszerzett tudást. A táborozáson és a levelezésben is csák 'fizikái dolgozók gyermekeivel foglalkoznak, számukra a felkészítés ingyenes. Ez évben 120 középiskolából több mint 1100 tanuló költözött. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy jó hangulat van Mátészalkán. Az ifjúságért Oldalakon lehetne sorolni a nagyobb és kisebb eredményeket: az új óvodákat, a diákotthonokat, zeneiskolát, úttörőházat, ifjúsági klubokat, a múzeumot, s sportuszodát — 2,7 milliárd forinttal fejlesztették, gazdagították a várost. A következő öt év tervei most készülnek. Minden jelentősebb beruházásra van már építő, indul az országút városon átvezető szakaszának építése — kétoldalún lakásokat emelnek. Üzletek, szolgáltatóházak avatására kerül sor hamarosan — s kezdődik a már megépített létesítmények (köztük a vízmű) bővítése. Az ezredfordulóig érvényes városrendezési terv va- lóraváltása — ez most a fő cél Mátészalkán. Marik Sándor kérte a hallgatók segítségét. Az oktatás kilenc tantárgyban folyik, harmadikos és negyedikes középiskolásoknak szánt tananyagot állítanak össze. A hallgatók munkáját a tantárgyakkal érintett tanszékek is támogatják. Rendelkezésre bocsátják az elmúlt évek felvételi tesztlapjait, hasznos tanácsokat adnak a sokszor életük első tanári feladataival birkózó pedagógusjelölteknek. Főiskolás és gimnazista fiatalok közös munkájának értékelésére évente egyszer, a felvételi vizsgákon kerül sor. Ott azonban a Studium generálén való részvétel már nem jelent előnyt. A bizottság előtt megszerzett tudás a döntő. György Péter
