Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

LÁZÁR GYÖRGY MOSZKVÁBA ÉRKEZETT Megkezdődtek a szovjet —magyar tárgyalások Alekszej Koszigin és Lázár Gvőrgy beszéde a magyar küldöttség tisztele ére adott díszvacsorán Képünkön: a moszkvai repülőtéren (balról jobbra) Koszigin, Szolomen- cev, Lázár György és Leszecsko. (Kelet-Magyarország telefotó) Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Szovjet­unió minisztertanácsa el­nökének meghívására ked­den hivatalos, baráti lá­togatásra Moszkvába uta­zott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszter- tanács elnöke. Kíséretében van dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Marjai József kül- ügyminisztériumi állam­titkár, dr. Hetényi István, tervhivatali államtitkár és Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Kedden délben, moszkvai idő szerint pontosan 12 óra 30 perckor hivatalos baráti látogatásra a szovjet főváros­ba érkezett Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Moszkvában, a vnukovói kormányrepülőtéren a ma­gyar kormányfőt és a kísé­retében lévő személyiségeket Alekszej Nyikolajevics Ko­szigin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke, M. Sz. Szolomencev, az Oroszorszá­gi SZSZSZK minisztertaná­csának elnöke, M. A. Le­szecsko és í. V. Arhipov szovjet miniszterelnök-he­lyettesek fogadták. A magyar kormányfő tisz­teletére a vnukovói kormány­repülőteret szovjet és piros- fehér-zöld lobogókkal díszí­tették, s a várócsarnok hom­lokzatára „Üdvözöljük Lázár György elvtársat” szöveggel magyar és orosz nyelvű fel­iratokat helyeztek el. A re­pülőtér betonján felsorako­zott a moszkvai helyőrség díszszázada, s ott volt a moszkvai üzemek és tanin­tézmények képviselőinek egy népes csoportja is, akik kis magyar és szovjet zászlókat lengetve „barátság” felkiál­tásokkal üdvözölték a Buda­pestről érkezett vendégeket. A magyar kormány külön- repülőgépéből kilépő Lázár György miniszterelnököt el­sőként szovjet kollégája, Alekszej Koszigin üdvözölte, majd a többi vendéglátókkal és a magyar diplomatákkal fogott kezet. A moszkvai helyőrség ka­tonazenekara előbb a ma­gyar, majd a szovjet him­nuszt játszotta. Lázár György ezután Alekszej Koszigin ol­dalán ellépett a tiszteletére felsorakozott díszszázad sor­fala előtt. A fogadás ünnepé­lyes ceremóniája azzal feje­ződött be, hogy Lázár György és Alekszej Koszigin fogadta a díszszázad díszmenetben végrehajtott tisztelgését. A vnukovói repülőtérről Lázár György, valamint a kíséretében lévő magyar sze­mélyiségek fehér sisakos mo­toros rendőrök díszkíséreté­ben hajtattak a városba, a magyar kormányfőnek a Le- nin-hegyen kijelölt szálláshe­lyére. A repülőtérről a város- központ felé vezető utakat, valamint a Lenin sugárulat ugyancsak magyar és szovjet zászlókkal díszítették fel er­re az alkalomra. Kedden délután a moszkvai Kremlben a Szovjetunió mi­nisztertanácsának üléstermé­ben tárgyalásokra került sor Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnöke és Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a magyar kor­mány elnöke között. Szovjet részről a minisz­terelnök két oldalán foglalt helyet a tárgyalóasztalnál N. K, Bajbakov és M. A. Le­szecsko miniszterelnök-he­lyettes, N. Sz. Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter, N. N. Rogyionov külügyminiszter- helyettes, V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és V. F. Grubja- kov, a szovjet külügyminisz­térium 5., európai osztályá­nak vezetője. A magyar tárgyalóküldött­ség tagjai között volt Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes, Marjai József külügymi­nisztériumi államtitkár, He­tényi István országos tervhi­vatali államtitkár, Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Az ülésterembe lépő ma­gyar kormányfőt ismét Ko­szigin üdvözölte jelsőként, s már a hivatalos eszmecsere első perceiben tolmácsolta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökének üdvözletét. Koszigin hangoztatta, hogy hasznos eszmecserére, ered­ményes, gyors munkára szá­mít, mivel a felek előre ki­jelölt és egyeztetett munka­terv alapján látnak munká­hoz. A magyar kormányfő tolmácsolta Kádár János, az MSZMP KB első titkára, és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke üdvözletét a szovjet vezetőknek, majd kö­szönetét mondott a szovjet kormány meghívásáért és a szívélyes fogadtatásért. A megbeszélések további részében a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megér­tés légkörében a két ország közötti együttműködés meg­szilárdításának és elmélyíté­sének számos kérdését vitat­ták meg, különös tekintettel az időszerű gazdasági prob­lémákra, a IV. ötéves terv és a szovjet IX. ötéves terv végrehajtásával összefüggő feladatokra. A két kormány­fő egyetértett abban, hogy a szocialista integráció orszá­gaink gazdasági erősödésé­hez megbízható és ígéretes alapot jelent. A tárgyalópartnerek kife­jezésre juttatták azt a meg­győződésüket, hogy a nép- gazdasági tervek koordinálá­sának jelentősége egyre na­gyobb lesz, a tervkoordináció a magyar—szovjet együttmű­ködés nagy fontosságú szilár­dító tényezőjévé válik. A termelés szakosítása és a (Folytatás a 4. oldalon) ^—_——^— Mezőgazdasági kutatás, vetőmagtermesztés----- ■■ — . —......— 1 ■ 1 T udományos tanácsülés Nyíregyházán A tudományos tanácskozás résztvevői. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat Nyíregyházi Mezőgazdasági Kutató Inté­zete október 21-én tudomá­nyos tanácsülést tartott. A tudományos ülésen részt vett és előadást tartott Bronis­law Gotkowski, a lengyel Rzeszówi Vetőmagtermeszté- si Vállalat vezérigazgatója, Lapusan Aurel, a román Li- vadai Kísérleti Állomás igaz­gatója és L. S. Trop, a Kár- pátontúli Állami Mezőgaz­dasági Kísérleti Állomás tu- mányos igazgatóhelyettese. A vendégeket, az országból és a megyéből érkezett szak­embereket dr. Klenczner Im­re, a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Kutató Intézet igaz­gatója köszöntötte. Megnyitó előadást dr. Szabó József, a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat vezérigazga­tója tartott. Dr. Szabó József előadásá­nak bevezetőjében utalt ar­ra, hogy a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Kutató Intézet dolgozói közel félszázada szolgálják a magyar mező- gazdasági termelés fejleszté­sét. A mai kutatóbázis mag- vát Westsik Vilmos akadé­mikus, Kossuth-díjas tudós hozta létre. 1955-ben a Nyír­ségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyesítette a tájjelle­gű kutatóhelyeket, s az in­tézet neve 1970-től 75-ig Nyírségi Agrotechnikai Kuta­tó Intézet volt. Nem az elnevezés, a név fontos az intézet tevékeny­ségében, hanem az elért eredmények. Az intézet fenn­állása óta húsz burgonyafaj­tát, két rozs-, egy-egy szö- szösbükköny-, homoki lu­cerna-, napraforgó- és két édes csillagfürtfajtát adott a köztermesztésre. Jelentősen hozzájárult e növények, va­lamint a szabolcsi dohány- termesztés technológiájának kidolgozásához és üzemi el­terjesztéséhez. A talajvédel­met és a talajerőt zöldtrá­gyával, szalmatrágyával, ve­tési sorrenddel biztosító ho­moki • vetésforgórendszer nemcsak hazánk, hanem Eu­rópa egyik legrégibb tartam­kísérlete, s ezt kutatók, egye­temi oktatók klasszikus pél­daként emlegetik. Az intézmény 1971. január 1. óta a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat mező- gazdasági kutatóintézete. A hovatartozás kifejezi a szük­séges változást a tartalmi munkában, a .tevékenységi terület bővítésében. Az in­tézetnek más kutatóintéze­tekkel együttműködve meg kell oldani azokat a neme­sítést honosítási, fajtafenn­tartási termesztés és tárolás­technológiai problémákat, amelyek a vetőmag-szaporí­tás és -forgalmazás során keletkeznek. így többek kö­zött fontos a szolanumíélék kutatásterületén a középéré­sű, rövid tenyészidejű, nagy termőképességű élelmiszer- ipari és közvetlen fogyasztá­si igényeket kielégítő piros héjú, fehér, illetve sárga hú­sú, betegségekkel szemben ellenálló burgonyafajták elő­állítása. A mezőgazdasági üzemek, a mezőgazdasági dolgozók várják — mondta a továb­biakban az előadó — hogy a gyenge termőképességű ta­lajokon is megfelelő eredmé­nyeket szolgáltató naprafor­gófajtákat kapjanak. Ugyan­így továbbra is fontos fel­adat a csillagfürt, a homoki lucerna, a rozs, a szöszösbük- könyfajták fenntartása, a ve­tőmag-szaporítások színvo­nalának javítása. Gazdaság- politikai és feldolgozási prob­lémák megoldása érdekében szükségszerű, hogy Nyíregy­házán új zöldborsófajták előállítására — a vetőmag termesztéstechnológiájának kidolgozására — törekedje­nek. A nagy vonalakban vázolt feladatok, az elvárások tel­jesítése megkövetelik az in­tézet belső szervezeti rendjé­ben a koncentrálást és ko­ordinálást elősegítő egységek létrehozását. Korszerűsíteni szükséges a műszer- és gép­parkot, növelni a kutatóál­lomány szakosított létszá­mát. Bővíteni szükséges a nemzetközi kapcsolatokat, s ebben a jelenlegi tudomá­nyos ülésszak már jelentős szerepet tölt be — fejezte be előadását dr. Szabó József. Az előadói beszédet köve­tően a meghívott külföldi vendégek ismertették intéze­tük munkáját, eredményét, majd színvonalas előadáso­kat tartottak egy-egy kutatá­si témáról. A tudományos ülésszak befejező részében nyíregyházi kutatók tartottak előadásokat. (seres) Együttműködési megállapodások a megyeszékhely fejlesztésére Kedden ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Meg­tárgyalták a termelésellátás­felügyeleti osztály vezetőjé­nek beszámolóját a város ál­lattenyésztési, állategészség­ügyi és növényvédelmi hely­zetéről, majd tájékoztatót hallgattak meg a városi ta­nács és a város intézményei, társadalmi szervezetei között az elmúlt években kötött együttműködési megállapo­dásokról. Megállapította a végrehaj­tó bizottság, hogy a népfront­tal, KISZ-szel, MTESZ-szel, MHSZ-szel, valamint a nyír­egyházi tanárképző főis­kolával és a járási hivatallal kötött együttműködési meg­állapodások eredményesen segítették a városfejlesztési munkát. Tervbe vették, hogy a jövőben a megállapodások­ban minden intézménytől, szervtől annak arculatához szabott konkrét feladatok megoldásához kér támogatást a város tanácsa. Hamarosan a mezőgazdasági főiskolával is szerződést kötnek. Az igazgatási osztály teljes tevékenysége is napirendre került — részletes értékelés hangzott el az osztály külön­féle csoportjainak (gyámügyi, lakásügyi, szabálysértési stb.) munkájáról. Ezután a vb tájékoztatót hallgatott meg az 1975. évi pénzügyi előirányzatok vár­ható teljesítéséről és a taka­rékossági tervek végrehajtá­sáról. Határozott az ez évi fejlesztési terv néhány mó­dosításáról, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. Teljesítette IV. ötéves tervét a Nyíregyházi Konzervgyár Kedden, a reggeli műszak­kezdés előtt, rögtönzött mun­kásgyűlésen jelentette be Rudi Béla igazgató, hogy az éjszakai műszak gyártó- szalagjairól lefutott a 28 855. vagon konzervszállítmány s ezzel teljesítette negyedik ötéves tervének előirányza­tait a Nyíregyházi Konzerv­gyár csaknem két és fél ez­res munkáskollektívája. Szabolcs-Szatmár megye egyik legrégibb és legjelen­tősebb élelmiszeripari bá­zisa az év még hátralévő két hónapjában terven fe­li. 1 további 1100 vagon kon­zervet gyárt — ebből mint­egy 800-at exportra. A negyedik ötéves terv­időszakban a gyár dolgozói a termelés és értékesítés 28 százalékos, míg a termelé­kenység 30 százalékos nö­vekedését tervezték s mind­ezt sikerrel is teljesítették. XXXII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1975. október 22, szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom