Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
I MA Mister Alkohol 1 232 változatban Farmer Kocsordon (2. oldal) (5. oldal) Fiatalításra szorul Bajnoki labdarúgóÍ Szabolcs aranya mérkőzések (3. oldal) (12. oldal) Gyárak falun Bevezetőként egyetlen adat: az ország lakosságának 20 százaléka él a fővárosban, de itt, a kétmilliónyi ember lakókörzetében van az ország iparának 40 százaléka. Még rosszabb az arány, ha azt is figyelembe vesszük, hogy néhány nagyvárosunk a fővároshoz hasonló mértékben rendelkezik iparral. A következmény: Budapesten és a nagyvárosokban kevés a munkaerő, gépek állnak kihasználatlanul, a két- három műszakban termelni képes üzemek egy részében még az is gondot okoz, hogy egyetlen műszak létszámigényét biztosítsák. A megoldás már évek óta közismert: ipartelepítés vidékre. Több nagyobb településre jutott el így munkalehetőség, megyénkbe is. A több éves tapasztalatok bizonyítják azt is, hogy a vidéki ipartelepítés, a nagyüzemek részlegeinek, műhelyeinek meghonosodása a falvakban, mindkét fél számára hasznos, előnyös. Nem is az akaratban van a hiány. Inkább az a baj, hogy sok helyen nem készülnek fel megtel lően a vidéki ipartelepítés „következményeire". Röviden megfogalmazva, sokkal többről van szó a vidéki ipartelepítésnél, minthogy azt csupán gazdasági mutatókkal mérhetnénk. Emberek tíz- és százezrei válnak ipari munkássá, s egyéni életük is ezzel párhuzamosan változik. Nem lehet közömbös egyetlen család számára sem. hogy a helyi ipar létrejötte után megszűnik a fizikailag, idegileg fárasztó napi-heti ingázás, megszilárdul a családi élet, az eddig utazásra fordított idő szabaddá lesz, művelődésre, szórakozásra is jut idő. A családok életének változása egyre inkább kihat a társadalomra. És erről a tényről sem a helyi vezetőknek, sem az ipartelepítőknek nem szabad megfeledkezniük. Mindezek azonban azt is bizonyítják, hogy az ipar megtelepülése a falvakban nem csupán egyszerűen, forintban mérhető tennivalókat sürget. Tapasztalat például, hogy az ipartelepítés első évei után érzékelhetően megváltozik a település közösségi arca. Felgyorsul a községben a társadalompolitikai, kulturális fejlődés, a fiatal pályakezdők közül egyre többen válhatnak szakmunkássá, elindulhatnak a társadalmi, közéleti ranglétrán. Az az igazság, hogy nincs falusi család, amely az ipar megtelepedésének anyagi haszna mellé, ne tudna felsorakoztatni forinttal nem mért, dé az életüket szebbé, jobbá formálódó tényeket Az MSZMP XI. kongresz- szusán az ipartelepítésnek az a forintokkal nem mérhető haszna így fogalmazódik meg: „Azon munkálkodunk, hogy tovább csökkenjenek a különbségek az azonos jellegű települések, valamint a város és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásában. Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embernek mind kedvezőbb feltételeket.” íme, az ipartelepítés így éri el igazi célját. Giscard d’ Estaing hazautazott Moszkvából ■ Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovI jet kormány meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, szombaton hazautazott Moszkvából. A vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos szovjet személyiségek búcsúztatták a vendégeket. Or. Bíró József Tokióban Szombaton délelőtt Tokióba érkezett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, hogy aláírja a magyar—japán kereskedelmi és hajózási egyezményt. A minisztert elkísérte egyhetes tokiói látogatására Sziklai Ede, a KKM államközi osztályának vezetője, Sarkadi Sándor, a pro- tokollosztály vezetője és Fe- renczy András, a Külkereskedelmi Minisztérium japán referaturájának vezetője. A küldöttséghez csatlakozik a japán fővárosban Horváth Ernő, hazánk tokiói nagykövete es Kozma Miklós kereskedelmi tanácsos. Dr. Bíró Józsefet és a küldöttség tagjait Tokió nemzetközi repülőterén Tacsiba- na Maszatada, a japán külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint Furukava Kijosi nagykövet, a minisztérium szocialista országokkal foglalkozó osztályának vezetője fogadta. Japáni tartózkodása során a magyar külkereskedelmi miniszter találkozik Miki Ta- keo miniszterelnökkel, Mija- zava Kiicsi külügyminiszterrel, Ohira Maszajosi pénzügyminiszterrel, Komoto To- sio külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel, valamint a japán gazdasági és üzleti élet vezető kép'isaiői-vel \ klii döttség ellátogat a Hitachi-és a Toshiba-cég néhány nagyüzemébe és kutatólaboratóriumába, illetve kerekasztal- értekezleten vesz részt a japán kereskedőházak és nagy- vállalatok képviselőivel. BEFEJEZÉS ELŐTT AZ ALMASZÜRET Megyénk almáskertjeiben egy hét múlva befejeződik a szüret. A legnagyobb őszi munkát folyamatosan több mint tízezer iskolás segítette, ezenkívül jelentős meny- nyiségű almát takarítottak be társadalmi munkában kommunista szombatokon, vasárnapokon a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói. Az alma szedésével október 17-én 93 százaléknál tartottak és több mint 33 ezer vagon gyümölcs került le a fákról. Szüretelésre még mintegy 1200 vagon alma vár. Az alma szüretelésével egy- időben jó ütemű volt az osztályozás, a szállítás, az exportálás. Exportra eddig megyénkből közel 15 ezer vagon almát küldtek a gazda- jágok. Szovjet exportra 12 ezer, csehszlovák, NDK-ex- portra 2200 vagon almát, tőkésexportra 150 vagont szállítottak a gazdaságok. A belföldre értékesített alma eddig 1500 vagon. A többi almát a MÉK-, állami gazdasáThököly-emlékünnepség, szoboravatás Vaján Október 18-án délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézete, a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága és a vajai Vay Ádám Múzeum Thököly-emlékünnepséget rendezett a múzeum Rákóczi- termében. A tudományos emlékülést Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára mondott bevezetőt, melyet Ben- czédi László előadása követett Thököly Imréről. A délelőtti programban kapott helyet Esze Tamás előadása „Thököly Imre és Vay Ádám” címmel. Köpeczi Béla és Vorga Imre előadását követően Molnár Mátyás, a vajai múzeum igazgatója ismertette a Rákóczi-évfordulóra való készülődést. Az emlékünnepségen a kuruc korban született dalokat adott elő Béres Ferenc, a műsorban fellépett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola énekkara és a Vajai Általános Iskola kórusa. Délután 3 órakor a községi művelődési ház kertjében folytatódott az ünnepség, ekkor avatták fel Martsa István szobrászművész „Kuruc talpasok” című bronzszobrát. A résztvevőket Helmeczi Miklós, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte, Hársfalvi Péter, a tanárképző főiskola főigazgató-helyettese mondott szoboravató beszédet. A szobrot a község nevében Sólyom Gyula, a Hazafias Népfront nagyközségi elnöke vette át. Ezt követően tekintették meg az ünnepség résztvevői a művelődési házban megnyílt Rákóczi-emlékkiállítást. Minden erőt a búza vetésére A tiszadobiak példája — NyújtótJ műszakban szükséges üzemeltetni a gépeket gi, illetve termelőszövetkezeti tárolókban helyezték el, helyezik el. Az őszi mezőgazdasági munkában változatlanul a legsürgősebb tennivaló a vetés. Az árpa, rozs vetése után mezőgazdasági üzemeink ma minden erőt a búza vetésére összpontosítanak. Népgazdasági elvárás, megyei és egyben üzemi érdek is, hogy az eredetileg elhatározott 57 ezer hektáros búza vetésterülettől többet, megyei szinten 65 ezer hektárt vessünk. A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet ezt az elvárást megértéssel fogadta, és a felszabadulási munkaverseny keretén belül elhatározták, hogy a vetést legkésőbb október 20-ig befejezik, az 1973. évi területhez viszonyítva 6 százalékkal több búzát vetnek. A termelőszövetkezet ilyen értelmű versenyre hívta ki a Tisza menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó valameny- nyi termelőszövetkezetet. A búza vetésterületének növelése nem minden termelőszövetkezetben talált megértésre. A fehérgyarmati, mátészalkai, nyíregyházi, vásárosnaményi járásban az elvárástól kevesebb terület bevetését irányozták elő. Néhány termelőszövetkezet az elmúlt évihez viszonyítva 2— 300 hektárral csökkentette a búza vetéstervét. Arra van szükség, hogy felülbírálva a korábbi elhatározásokat, termelőszövetkezeteink növeljék a vetésterületet, ugyanakkor törekedjenek jó magágykészítéssel a búza vetését határidőre befejezni. Az egyéb szántóföldi növények betakarítása a korábbi évek eredményéhez viszonyítva jobb ütemű. A fővetésű silókukoricát 212172 tonnás megyei összesített eredménnyel már betakarították. A kukorica törésében a legtöbb üzemben már túljutottak a terület felénél, de vannak gazdaságaink, ahol a betakarításban már 70—8C százaléknál tartanalj. A cukorrépa szedése a cukorgyári felhívásnak megfelelően mérséklődött, de így is eddig több mint 90 ezer tonna répát szedtek fel és szállítottak el. Bár nem számottevő a rizstermesztés megyénkben de jó eredmény, hogy aratásában 90 százaléknál tartanak. Október elején a korább kedvező időjárás némileg megváltozott, a néhány napos eső által feláztatott talaj nehezíti a betakarítást, a szállítást. Komoly segítséget jelent, hogy a megye termelő- szövetkezeteiben és állam gazdaságaiban a honvédség is segít a munkában. A cukorrépa szedését és szállítását 70 tehergépkocsival végzik a katonák. Várható, hogj az időjárás tovább romlik ezért arra van szükség, hogj a szántásban, betakarításbar részt vevő gépek . nyújtott műszakban, a kombájnok éjszaka is dolgozzanak. Jt üzem- és munkaszervezéssel az anyagi érdekeltség megteremtésével mindez elérhető (se-e«; XXXII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ÄRA 1 FORINT 1975. október 19, vasárnap Naponta átlag 1000 mázsa cukorrépát szállítanak a katonák az Esze Tamás Tsz-ben. Kuruc talpasok. (Elek Emil felvétele) _____ ______________« •
