Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁO 1975. október 1. Hogyan kamatozik? Mindenki örült a nem min­dennapos beruházásnak, a vásárosnaményi művelődési központ sok éves munkássá­gával rászqlgált a 20 milliós „ajándékra”. Akadtak azon­ban kétkedők, akik megkér­dőjelezték: hogyan fog majd kamatozni a tetemes összeg, megérte-e ilyen nagy anyagi áldozatot hozni -a művelődé­sért. ..? Sereg központjában Vásárosnamény a hozzá­tartozó két társközséggel, Gergelyiugornyával és Vitká- val együtt 11 ezer lakost számlál. A nagyközség erősen iparosodik, arculata az utób­bi 10—15 évben szinte telje­sen megváltozott. Nyári ide­genforgalma a megyeszék­hellyel vetekszik — a kiváló ugornyai-naményi Tisza- part a fürdőzők, kirándulók tízezreit vonzza. Bereg központja ezekben az években alakítja, saját és köz­ponti támogatással, szellemi arculatát is. A beregi múze­um híre, gyűjteményeinek, kiállításainak sikere messze túljutott a járás határán. S ebben az évben, a múzeum tőszomszédságában, a Rákóczi utca 9. sz. alatt megnyitotta kapuját a városi igényeknek is, megfelelő új művelődési ház. Véget ért egy sok éves, év­tizedes kényszerállapot, ami- koris a régi művelődési ház egy 14x30 négyzetméteres külső alapterületű, egykori vasüzletből átalakított épület­ben dolgozott. A mostoha kö­rülmények között alapozták meg Sánta Miklós és munka­társai az új épületben kibon­takozó művelődési életet. Karmester a háttérben S hogy alig fél év alatt megtörtént a „honfoglalás” és valóban élet költözött a falak közé, arról a váratlan látoga­tó is könnyűszerrel meggyő­ződhet. Egy-egy napon 3—400 ember fordul meg a művelő­dési házban: énekesek, tánco­sok, barkácsolók, kertbarátok, kisállattenyésztők, bábosok, zenészek, fafaragók, fotósok, filmesek, honismereti szakkö­rösök, gép- és gyorsírók, nyelvtanfolyamra, balettre, Bereg központjá­ban, Vásárosnamény- ban ez év áprilisában adták át a művelődő, szórakozó közönség­nek a 20 millió forin­tos költséggel épült, kétszintes szemre is tetszetős művelődési központot. Jelenleg ez a megye legmoder­nebb művelődési há­za. Húszmilliós ajándék Seregnek zeneoktatásra járók, nyugdí­jasok. Bábeli zűrzavarra gya­nakodna az idegen, ha nem tudná, hogy a háttérben ná- gyon is figyelmes és állandó­an résen lévő „karmester” áll, a művelődési ház igazga­tója, Sánta Miklós és három hivatásos népművelő munka­társa. Konyha a művelő­dési házban? Kezdjük tapasztalni azt, amit a legjobban szeretnénk elérni — magyarázta a műve­lődési ház igazgatója —: so­kan úgy jönnek már ide, mint haza. Virágokat hoznak, beregi keresztszemes térítőkét varrnak és elhozzák díszítő­nek. A nyugdíjas klubtagoka ház előtti virágos „vályúkat” gondozzák. Minden napnak megvan a menetrendje, min­denki tudja és megszokja, me­lyik teremben mit talál. Végre tarthatnak a négy­száz fős színházteremben ha­vonként előadásokat, koncer­teket, az emeleti teremben pedig állandóan cserélődnek a tárlatok, jelenleg Vincze László festőművész munkáit tekinthetik meg a ház látoga­tói. Egy-egy rendezvényük messze túlmutat a nagyköz­ség határán, a környező járá­sok községeiből sokan jönnek el egy-egy színházi előadásra, hangversenyre. Azt szeretnék, ha minél több család keresné fel együt­tesen a művelődési házat, s a gyermekek éppúgy megta­lálnák a nekik megfelelő szó­rakozást, művelődést, mint a nagyapák, nagymamák. Töb­bek között ezért vásároltak konyhafelszerelést és egyéb háztartási kellékeket. Mi szükség van erre egy művelő­dési házban? Hogy megtanít­sák a leendő háziasszonyokat a praktikus és korszerű fő­zésre, a táplálkozás fogásai­ra. .. Valamilyen szálon ez is kapcsolódik a művelődéshez. Időszerű házasság összeházasítják a művelő­dést és a sportot: a művelő­dési ház mellett tenisz-, asz­talitenisz-pályát terveznek a nagyközségben lévő üzemek segítségével, télen korcsolya­pályát. A tánc- és kiállítóter­met is megnyitják, amikor er­re lehetőség lesz, a terem­sportoknak, játékos sportve­télkedőknek, az NDK-beli példá alapján. Jövőbeni tervük, hogy meg­szervezik a felnőttek iskolára előkészítő tanfolyamát, azok­nak, akik szívesebben beül­nek a művelődési házba, mint az iskola padjaiba... Kamatozik a 20 millió Vá- sárosnaményban, az óra min­den percében. Igaz, nem pénzben, a legértékesebb va­lutában: tudásban, gondolko­dásban, ízlésben, magatartás­ban. P. G. AHOL RITKÁN KARAMBOLOZNAK Lány a magasban A hatalmas befőttel meg­rakott raklapot könnyedén emeli fel a villástargonca. Egy-két gombnyomás és máris a másik raklap tetején van. Még egy kell rá. A já­rókelőnek nagyon kell vi­gyázni a Nyíregyházi Kon­zervgyár gyümölcsüzemében: az elektromos targoncák úgy száguldoznak az áruval telt raklapokkal, mint az úttes­ten az autók. Itt viszont min­den meghatározott rend sze­rint történik, az egyik targon­ca vezetője most fejezi be a rábízott áruk gulázását. — Hat éve jöttem a válla­lathoz, nemsokára indítottak egy targoncavezetői tanfolya­mot. Még iskolás koromban is sofőr akartam lenni, de a szüleim nem engedtek. Most itt az alkalom gondoltam, megpróbálom. A tanfolyamon könnyen el­sajátította a szükséges isme­reteket és jött az igazi próba, fel kellett ülni az elektromos targoncára. — Először bizony szorongva néztem a nagy gépre. Tor­komban dobogott a szívem, amikor elindítottam a jár­művet, de azóta jó néhány év telt el és nagyon megszeret­tem. A szülei még ma sem örül­nek annak, hogy a lányuk „sofőr” lett. ö elégedett. No­ha jogosítványa nincs, az elektromos targoncára meg­kapta a vezetési engedélyt. Jó három méter magasra kell felrakni az árut az akkumu­látorral működő targoncával. Büszke a vezetésére: eddig még soha nem karambolo­zott. Bár itt a karambolt nem a közúti értelemben kell ven­ni, csak apróbb koccanásról lehet szó. — Ha bármilyen veszélyt észlelnénk, az áramtalanítók- kal, vagy a kézifék meghúzá­sa után azonnal leáll a gép és áramtalanítjuk is egyúttal. A közfelfogás szerint nem lányoknak való az elektromos targonca vezetése. — Mindenképpen ennek a „rakodásnak” van jövője. A fizikai munkát teljesen ki­kapcsolja, a feldolgozó hely­ről egyenesen a raktárba ke­rül az áru. Most csak beszélgetni állt meg néhány percre, azonban a mozgás, a munkaközi torna, a néhány perces pihenés mindennapos ebben a szak­mában. — Még nem kötelező a tor­na, de hamarosan hivatalosan is bevezetik. Mégis mindany- nyian végezzük, mert szükség van rá. — Szeretek olvasni, sokszor varrók is itt. A brigádtagok­kal — a Martos Flóra szocia­lista brigád tagja — sokszor tartjuk itt az összejövetele­ket. Még a KISZ-gyűléseken is adódik mindig valamilyen intéznivaló. Még beszélgetnénk, de Pos­ta Erzsébet elnézést kér, most ő dolgozik, míg a munkatársa pihen néhány percet. T. K. Üjfehértóról jár be három műszakban dolgozni. A vo­natindulás előtt gyakran tölti idejét az üzemi klubban, könyvtárban. TIT-HYELVISKOLA Évnyitó 400 hallgatóval Megkezdődött az új tanév a TIT nyelviskolájában. An­gol, orosz, francia és német nyelvet tanulhatnak a részt­vevők a tanfolyamokon, me­lyekre mintegy négyszázan jelentkeztek. A TIT több ki­helyezett tagozatot is indított. Három szinten tanulhatnak a ' jelentkezők — attól függően, hogy eddig milyen fokon sa­játították el a nyelvet. Alap­fokú, középhaladó és haladó tagozat indult. A féléves tan­folyam négyszáz forintjába kerül a résztvevőnek — több vállalat KISZ-szervezete azonban az Állami Ifjúsági Bizottság által nyújtott tá­mogatásban részesítette arra érdemes tagjait, ők csak a felét fizetik. A jelentkezők többsége egyébként fiatal — diákok, fiatal értelmiségiek és ifjúmunkások egyaránt ta­nulnak a heti kétszer két órás foglalkozásokon. Több újdonság is van a TIT-nyelvoktatásban. A Gu- berina professzor és csoport­ja által népszerűsített audio­vizuális nyelvoktatás 1970 óta folyik e tanfolyamokon — a technikai eszközök egy része azóta elavult, így-újakat vá­sároltak helyettük. Jelentős változás, hogy a hallgatók idén már nyelvvizsgát tehet­nek, s ez több téren egyenér­tékű az állami nyelvvizsgával. Emellett hivatalos igazolást kapnak az egyes szemeszte­rek elvégzéséről is, ha sikere­sen levizsgáztak a félév vé­gén. Nyelviskolai leckekönyv­vel is rendelkeznek a hallga­tók. Az idei négyszáz jelentke­zőből is bizonyára lemorzso­lódnak majd menet közben — az eddigi évek tapasztalatai azt mutatják, sokan meggon­dolatlanul vágnak neki a nyelvtanulásnak. Ám a szor­galmasak a tanulás befejezté­vel bizonyára magukon érzé­kelik a régi mondás igazsá­gát : „Ahány nyelv, annyi em-. bér...” (kirják) Az igen termékeny, nálunk is jól ismert erdélyi magyar író, Páskándi Géza „Tornyot válasz;- tok” c. színmüvéből készített tévéjátékot láttuk pénteken. A 350 éve született Apácai Csere János, a magyar nevelés és a magyar nyelvű tudományosság egyik legnagyobb képviselője, sajnos ilyen jelképes értelmű tornyot: a kegyvesztettség, a íélreállítottság tornyát választ­hatta csak magának a korabeli társadalmi viszonyok között, — s még ebből is csaknem levetet­te az ellene való áskálódástól is tápot kapott íejedelmi önkény. A darab középpontjában a töl • ténés síkján Apáczai 1655. szép* 24-i vitája állt, melyet az egyik akkori, a hivatalostól demokra­tikusabb református egyházi irányzat, a puritanizmus és a descartesi racionalizmus védel­mében folytatott Basire (Basi- rius) Izsákkal, a kivégzett angol király, I. Károly hajdani udvari papjával, tulajdonképpen azon­ban II. Rákóczi Györggyel. (A vita — ha persze nem is darab­beli lefolytatásban — történel­mi tény, mint az is, hogy Apáczai ennek következtében elveszítette professzori állását a gyulafehérvári akadémián.) A dráma gondolati kötőszöve­tét jelentő vitában voltaképpen nem hitkérdésekről, egyház­szervezeti formákról volt szó, hanem ezeknek a köntösében Apáczai európai színtű felvilá- gosodottsága csapott össze a fe­jedelem hatalmi előjogait féltő konzervatizmusával. Ezt az ösz- szecsapást növesztette az író Apáczai személyes drámájává az I. és III. felvonásban, a fe- jedelmi ítéletre várás félelem­teli légkörében. Azonban való­ban drámai csak a ír, felvonás volt. A korfestő funkciójú elő­játék túlságosan hosszúra nyúlt, és stilizáltságával elütött a rea­lista igényű II. felvonástól. A III., a dráma leginkább filozo­fikus része lett volna hivatva Apáczai ’ emberi-tudósi nagysá­gát, szelleme erejét, igazságához vívódásaiban is töretlenül ma­radt hitét bemutatni, de inkább csak keserűségét és csalódott­ságát érzékelhettük. A tévéjá­tékon belüli stíluskeverés sem­miképpen nem vált hasznára a produkciónak. Valami egészen különleges le­hetősége van a televíziónak portréfilmekkel és a film- vagy mágnesszalagon rögzített me­moárokkal. A szemünk láttára, fülünk hallatára megnyilatko- zók egyéniségük erejével és va­rázsával teszik semmi más kom­munikációs úton el nem érhe­tő közvetlenségűvé mondaniva­lójukat. Merkovszky Pál A gondolkodásban, az érzel­mekben bekövetkezett társadal­mi jelentőségű változást leste meg és rögzítette hangszalagra Maráz László a Megbékélés cí­mű dokumentumjátékában. Vannak olyan témák, amelyek bizonyos látnivalók miatt szin­te megkövetelik a képben való közlést. Ebben a dokumentum műsorban is akadt volna elég látnivaló, a hívogató, az esketé- sl szertartás, a lakodalmi tán­cok, mégis jobbnak tartom, hogy a rádió, dolgozta fel ezt a témát, mert íR>a látványosság csak ballaszt, túlsúly lett vol­na. így, ebben a formában csak arra voltunk kénytelenek fi­gyelni. amiről Mándics Mihály és a többiek szavai szóltak, ami­ről a tények beszéltek: a szo­cialista termelési mód, a meg­változott társadalmi rend képes megszüntetni a múltban gyöke­rező nemzetiségi gyűlölködést, nemcsak Csávólyon, hanem másutt is, ha őszintén és komo­lyan csinálják a lenini nemze­tiségi politikát. A vizualitás hi­ánya is segített abban, hogy a dokumentumjáték egyedi példá­ja általános tanulság leszűrésé­re váljon alkalmassá. Példaképek. Akár ezt a címet is adhatták volna a szerkesztők a Szolgálat egyenruhában, a Bemutatjuk és még több más állandó rovatnak — ha nem tudnák, hogy a fiatalok nem szívlelik a példabeszédeket, s bizonyos ellenérzéssel fogadják az eléjük állított élő szobrokat. Márpedig az előbb említett — a fiataloknak szánt — állandó műsorok olyan emberekről szoktak szólni, s maguk is meg­szólalni, akiket példaképül lehet állítani nemcsak a fiatalok, ha­nem bárki elé is. Ezen a héten egy rendőrtisztet és egy mun­kásnőt, aki párttitkár, mutattak be. Az természetes, hogy ezek­ben a műsorokban azokról szól­nak akik már jókora életta­pasztalattal rendelkeznek, tehát már nem egészen fiatalok. Azt hiszem azonban, hogy használ­na e műsorok céljának, ha időnként olyan fiatalokat is be­mutatnának ezekben a rovatok­ban, akik éveik csekély száma ellenére is jó példát mutatnak a munkában, a közösségi és a magánéletben. így még von­zóbbak lehetnének ezek a mű­sorok a fiataloknak. Az öregség olyan - állapot, amelyet elsősorban a betegek és azok viselnek el nagyon ne­hezén, akik egészséges létükre valami okból tétlenségre van­nak kárhoztatva. Tények bi­zonyítják, hogy az érdemes; a család és a társadalom szá­mára hasznos tevékenységgel' színesített öregkor jieragsijk' megszépíti ezeket az évékelj., hanem meg is-hosszaljítja-'őÜat.- Nagy Piroska vasárnap; ethang»' zott. Értelmet az . éveknek c.i-' mű műsorában — égy. kiééfelj- lel — értelmiségi nyugdíjasok' beszéltek meggyőző érövéi af-' ról, milyen sokat jelent nékik az a munka, amit kedvtelésként' végeznek ugyan, de társadalmi haszna is van. E műsor nem beszélt arról, hogy nemcsak szellemi munkás találhat ma­gának hasznos elfoglaltságot — bár egy példa erre is volt ben­ne — nyugdíjas korában, ha­nem a fizikai munkás is meg­lelheti a szakmájához, eddig ki nem élt hajlamához illő tevékenységet. Jó lett volna, ha erről is beszél ebben a műsor­ban Nagy Piroska, ha ehhez is megkeresi a megfelelő riport­alanyokat, mert bizonyára nem csupán tényfeltáró céllal készí­tette az összeállítást, hanem okulásul és kedvcsinálóul. Ugyanis nem könnyű egy ne­héz, fizikai munkában eltöltött élet utolsó szakaszában azt a tevékenységet megtalálni, amely az addig szerzett ismeretszint­nek az egészségi állapotnak és a hajlamnak egyaránt megfe­lel. Többet k'.llene szólni ró­luk és lehetőségeikről. Seregi István HképernyőETiiéiI A ITTiTiTTil MELLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom