Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-19 / 220. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 19. NEW YORK Az Egyesült Államokban élő ciprusiak és a haladó amerikai közvélemény képviselői tüntetést tartottak a/. ENSZ épülete előtt a békéért és a nemzeti szuverenitásáért küzdő ciprusi nép támogatására. A tüntetők követelték az összes külföldi csapatok kivonását a szigetről és az imperialista támaszpontok megszüntetését Cipruson. valamint azt. hogy a ciprusi nép élhessen törvényes jogával és önállóan határozhassa meg sorsát minden külföldi beavatkozás nélkül. A tüntetők támogatásukról biztosították az ENSZ Ciprussal kapcsolatos határozatait, amelyek a ciprusi probléma igazságos rendezésére irányulnak. MEXIKÓVÁROS Három argentin politikai menekült, valamennyien a perónista baloldal tagjai, sajtóértekezletet tartott Mexikóvárosban. Arra hívták fel a figyelmet, hogy Argentínában jobboldali terror és új politikai elnyomó rendszer bevezetésének veszélye fenyeget. Argentin katonai körökben tervet dolgoztak ki .3000 politikai fogoly meggyilkolására. A terv értelmében „szökés közben" lőnék őket agyon. ATHÉN Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök csütörtökön Athénban Karamanlisz görög miniszterelnökkel tárgyalt. A tárgyalás befejeztével a francia elnök újságírók előtt következőképpen nyilatkozott Görögországnak az EGK-hoz benyújtott kérelméről: „Ismeretes, hogy a kilen- cek kedvezően bírálják el a kérelmet. Franciaország pedig nagyon kedvezően”. SZÓFIA Todor Zsivkov. a bolgár államtanács elnöke csütörtökön fogadta a Bulgáriában hivatalos látogatáson tartózkodó Robert lngersoll amerikai külügyminiszter-helyettest. A konstruktív légkörben lezajlott megbeszélésen megvitatták á két ország ipari, mezőgazdasági. tudományos-technikai .és kulturális kapcsolatainak időszerű kérdéseit. A tanácskozáson jelen volt Petr Mladenov bolgár külügyminiszter is. BUKAREST Csütörtökön Bukarestben Nicolae Ceausescu román államfő és Harold Wilson angol miniszterelnök román— angol nyilatkozatot írt alá. Ebből az alkalomból mindkét politikus rövid beszédet mondott. A tárgyalásokról közös közleményt, valamint a román-brit kapcsolatok fejlesztését célzó egyéb dokumentumokat írt alá. ■DnSHMHMHHMMi ODRIGUEZ KOSZIGINNÉL. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz- írtanácsának elnöke (a kép jobb szélén) fogadta Carlos Rafael Rodri- uezt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát, minisz- írelnök-helyettest (jobbról a második). A szívélyes, baráti légkörben le- fejlott találkozón jelen volt V. Novikov szovjet miniszterelnök-helyettes t S. Aguirre, Kuba moszkvai nagykövete. (Kelet-Magyarország telefotó) Moszkvába utaznak az amerikai űrhajósok Egy szovjet—amerikai megállapodás értelmében a történelmi jelentőségű Apollo—Szőj uz- ü rkísérletben részt vett amerikai asztronauták — Thomas Stafford, Donald Slaylon és Vance Brand — pénteken családtagjaikkal együtt kéthetes látogatásra a Szovjetunióba utaznak. — Rendkívül türelmetlenül várjuk a találkozást űrkollégáinkkal, Alekszej Leonovval és Valerij Kubászovval — mondotta Vance Brand, az Apollo-űrhajó személyzetének tagja, aki a houstoni űrkutatási központból telefonon válaszolt Vlagyimir Bajda- sinnak. a TASZSZ tudósítójának kérdéseire. „Nagy érdeklődéssel várjuk a találkozást a szovjet emberekkel azokban a városokban, amelyek felett haladt az útvonalunk.” — Együttes repülésünkről az az általános vélemény, hogy teljes volt a siker, űr- missziónk valamennyi célját elértük. — A szovjet és az amerikai földi irányító központok között tökéletes volt az együttműködés — fűzte hozzá Vance Brand, majd a következőket mondotta: — Számunkra, amerikai űrhajósok számára igen érdekes volt a szovjet kozmonautákkal végzett együttes űrrepülés, csakúgy, mint az útra való felkészülés az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban. Ami engem illet, elsőként fogom kérni, hogy vegyenek fel azok köze a jövendő űrhajósok közé, akik együttes kozmikus feladatokat hajtanak majd végre a Szovjetunióval. A szovjet kozmonautákkal és szakemberekkel könnyű és érdekes együttműködni. — Ugyancsak türelmetlenül várjuk Alekszej Leonov és Valerij Kubászov, valamint családtagjaik amerikai látogatását. Igyekszünk majd megmutatni kedves vendégeinknek az Egyesült Államok legszebb városait. — Vance Brand végezetül oroszul mondta az alábbiakat: „Nagy örömmel utazunk a Szovjetunióba, hogy sok újat és érdekeset lássunk és ismét találkozhassunk Alek- szejjel és Valerijjal. Kollégáim, Thomas Stafford és Donald Slayton nevében és a magam nevében kérem, hogy az önök hírügynöksége által szívélyes üdvözletünket küld- hessük az egész szovjet népnek. A közeli viszontlátásig.” Diplomáciai tárgyalások a Közel-Keletről A félhivatalos kairói A1 Ahram csütörtöki számában egv eddig nem publikált titkos dokumentumra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy már október folyamán korlátozott keretek között bizonyos kapcsolatokat létesít a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel a genfi közel-keleti békekonferencia felújítása érdekében. A lap szerint erről Kissinger amerikai külügyminiszter Szadat elnökkel a közelmúltban folytatott megbeszélésein adott biztosion tékot. Ugyanebben a megállapodásban — hangoztatja a lap — az Egyesült Államok arra is kötelezettséget vállalt, hogy szorgalmazni fogja Izrael és Szíria katonai megállapodását a Golan-fennsí- kon. ★ Az egyiptomi és izraeli katonai csoportok genfi megbeszéléseiről szerdán közzétett kommüniké szerint a delegációk a sínai megállapodás előírásainak többségét áttanulmányozták és várhatóan a hét végére befejezik a megállapodással kapcsolatos összes függőben levő részlet- kérdés tisztázását. Aiiel Sáron tábornokot, a miniszterelnök biztonsági tanácsadóját- bízták meg a Sí- nai-félszigeten kiépítendő új védelmi vonalak kidolgozásával — közölte szerdán a Tel Aviv-i rádió. ■mnananni Kubai-Amerikai kapcsolatok A z amerikai külügyminisztérium nemrég közölte: engedélyezték az amerikai társaságok külföldi leányvállalatainak, hogy Kubával kereskedjenek. Ezzel az amerikai kormány részben feloldotta a Kubával szemben 12 év óta fennálló kiviteli zárlatát. Külföldi megfigyelők a washingtoni lépést úgy értékelik, mint logikus következményét annak a határozatnak, amelyet az Amerikai Államok Szervezete a Costa Ricában legutóbb tartott értekezletén hozott: megszüntette a Kubával szemben elrendelt 1964-i szankciókat és szabad kezet adott tagállamainak az amerikai félteke első szocialista országával létesítendő kereskedelmi kapcsolatokban. A lépést a megfigyelők úgy értékelik, hogy megtört a jég, elmozdult holtpontjáról a két ország csaknem másfél évtizede (a kubai forradalom óta) elhidegült kapcsolata. Az Echeverria mexikói elnök legutóbbi kubai látogatásakor tartott sajtókonferencián Fidel Castro megjegyezte: „Az amerikai szenátoroknak az utóbbi időben tett kubai látogatásai semmi lényeges változást nem hoztak az USA és Kuba viszonyában”. A kubai vezető ezen kijelentése természetesen helyénvaló, mégis: Jacob Javíts köztársasági és Clairbone Pell demokrata szenátor kubai látogatása olyan esemény, amely egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Érdemes tehát, ha röviden is. megvizsgálni az USA kubai politikájában az utóbbi időben bekövetkezett változást, amelyet az USA-adminisztráció nem saját jobb belátásától vezettetve, hanem éppen a Kubában az utóbbi időben elért eredmények és a többi latinamerikai országra tett hatása kényszerítette kr. Ide' ki: vánkozik még Carlos Rafael Rodriguez kijelentése: „Nem vagyunk türelmetlenek, a legnehezebbjén múltúi vagyunk”. A kubai forradalom 1959-i győzelme után világossá vált, hogy a Castro-kormány kivonja magát az USA- val szembeni alárendeltségi helyzetből. Az USA-i monopóliumok megszüntették a Kuba számára életszükségletet jelentő olaj szállítását. Amikor pedig a Szovjetunió nyersolajat szállított Kubának, az USA havannai olaj feldolgozó üzemei megtagadták a finomítását. Ezt követően az USA megtiltotta a kubai cukor behozatalát, majd megszakította a diplomáciai kapcsolatot Havannával. Mindezen lépések betetőzéseként 1961 áprilisában az USA nyílt ellenforradalmi intervenciót szervezett a szigetország ellen. A Disznó-öbölben elszenvedett súlyos kudarca arra kényszerítette Washingtont, hogy taktikát változtasson: 1962-ben kierőszakolta, hogy Kubát kizárják az Amerikai Államok Szervezetéből, majd két évvel később az AÁSZ-országok (Mexikó kivételével) mindennemű kapcsolatukat megszakították Kubával. - ' A Kubával kapcsolatos politika felülvizsgálata az amerikai kongresszusban tavaly történt. A szenátus külügyi bizottságának ajánlása felszólította a Fehér Házat: az 1975. pénzügyi évben mondjon le a Kubával szembeni ellenséges tevékenységéről. A határozat szerint: elérkezett az idő, hogy az elnök és a kongresszus vizsgálja felül az USA kapcsolatait Kubával. Ahhoz, hogy Havanna és Washington között a diplomáciai kapcsolat ismét helyreálljon, elengedhetetlen a Kubával szembeni gazdasági blokád megszüntetése, amely egyébként bármilyen véleménycsere megkezdésének a feltétele is a két ország között — mondotta Fidel Castro a Kubába látogató Holt szenátornak, az USA szenátusa külügyi bizottsága elnökének. Az USA vezető politikusainak figyelembe, kell venniük a latin-amerikai államok többségének álláspontját, amelyek az utóbbi időben sokoldalú kapcsolatokat teremtettek Havannával. ; 1”; A A kubai kormány nem eg^sZer kifejezte törekvését a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére a kapitalista államokkal — egvenlőségi alapon. A szocialista ország sok látin- amerikai állammal folytat kölcsönösen gyümölcsöző kereskedelmet, szomszédaival együtt részt vesz a nemrég alapított Karib-tengeri Hajózási Társaságban. Az amerikai külügyminisztérium bejelentését Fidel Castro miniszterelnök kedvező lépésként értékelte, hozzátette azonban: csak az embargó teljes megszüntetése- vetheti meg az alapját a két ország közti építő tárgyalásoknak. Eajti Tibor A fenti cikk a napokban elhunyt Lajti Tibor nyugalmazott nagykövetnek, a munkásmozgalom régi harcosának utolsó írása. 60. A húsz ember elcsörtetett. Mindent úgy tesznek, ahogy az őrnagy utasította őket. Faágakat, szénát, rozsét szórnak nagy halomba az ablak elé. Akkora a hangzavar, mintha a pokol tüzét akarnák felgyújtani. Igazi részeg, duhaj hangulatban lehet csak ilyen ijesztő, kétségbeejtő ordítozás. Káromkodnak, mint a záporeső. Jó. hogy a szentéletű papot hazaküldte az ezredes. Nem győzné imádsággal, vezek- léssel. Dolgoznak az emberek, mint a hangyák. A két gazember észrevette őket, látják is a szaporodó tüzelőanyagot. De csak egymás között beszélgetnek. Faludi rajtuk áll. — Ezek a barmok képesek lesznek megsütni bennünket. Mit csinálunk, ha valóban alánkgyújtanak? — Pirosra sülünk, mint a malacok. Miattad van az egész, mert kötöd magad, mint egy barom. Azt hiszed van még egy szikrányi esélyünk is? Lásd be, hogy nem megy. Lépjünk le! — Jól állunk ■— szól az ezredes az őrnagyhoz. — Azt hiszem, beválik a taktikája. Figyel. Az asszonyok hangja. Erősítsd fel, fiam! — Gyújtsátok fel, Lajos. Ezek a vadállatok úgyis agyonlőnek. Dögöljenek meg ők is. Ne féljetek Lajos. — Kuss, te szuka, mert agyonverlek. Megmondtam, hogy egy szót se szóljatok, mert agyonlövünk benneteket. — Hé, gazemberek! Itt Pető Lajos beszél. Annak az asszonynak az ura vagyok, akit kínoztok. Itt van Lóri ncz István is. Még húsz gazda van velem. Csak azt mondom nektek, ha reggel nyolcig nem lesznek szabadok az asszonyok, akkor felgyújtjuk a tetőt, meg ezt a máglyát. Még benzint is öntünk be az ablakon, hogy bizonyosan megégjetek. Ha kijöttök onnan, hat vadászpuska vár rátok. Lelövöldözünk benneteket, akár a nyulakat. A parancsnok úr nekünk adott benneteket. Azt csinálunk veletek, amit akarunk. Gondolkodjatok, reggel nyolcig van időtök! Emberek gyerünk, mutassuk meg magunkat. Gyújtsatok lámpát! Ha lőni mertek, azonnal megrohanunk benneteket. Libasorban indulnak visz- sza, hogy az ablakból felfedezhessék őket. Lámpát is gyújtanak, hadd lássák, hogy nem tréfa a puska, a bárd. a kapanyél, a bunkó. — Várjanak, emberek. Tárgyaljunk! — ordít ki az ablakon az egyik. — Nekünk van egy megállapodásunk az őrnaggyal. Kétfelé nem lehet osztozkodni. — Gyertek ki, gyújtsátok meg a tüzet, tegyétek le a fegyvert, akkor tárgyalunk — ordított vissza Pető Lajos. — Nem jövünk ki. gyertek az ablak elé. — Nem megyünk, nem hiszünk nektek, mert rálőttetek a papunkra. Aki a vallást sem tiszteli, az szarember! — Majd délután kettőkor tárgyalunk a parancsnokkal. — Nem a parancsnok feleségét tartjátok fogva, hanem a miénket. Reggel nyolc. Ne feledjétek. Mi nem csinálunk a szánkból segget. Nem Húszán leszünk ám, hanem legalább százan. Itt lesz minden férfi, akiben becsület van, — kiáltoz Pető Lajos remegő szájjal, majdnem sírva, mert a szíve szakad meg az asz- szony után. Legszívesebben megállna ő. menne vissza, hogy a fejszével forgáccsá verje szét a pince vastag faajtaját. A többiek nem engedik. taszigálják magukkal tovább. Úgy kell tenni mindent, ahogyan az őrnagy mondta. Ez a látogatás a négy vállalkozónak tette a legjobb szolgálatot. Végre egy kicsit mozgathatták elzsibbadt tagjaikat. hogy erőt gyűjtsenek, felfrissüljenek. Még csokoládét is nyomott a markukba a pirosképű hentes. Tudja, hogy megéhezhetnek, ha nagyon sokáig tart a dolog. Suhajda káromkodik magában. Tekergeti a nyakát. Szeme előtt vörös karikák táncolnak. Már nem érez fáradságot, még nem ernyedt el. Pattanásig feszülnek az izmai. Egyre dühödtebb lesz, egyre haragosabban gondol arra, hová, mekkorát csap majd, ha megjelenik előtte az egyik bandita. Csik. A falnak támaszkodik. Fülét a kőhöz nyomja, hallja a hangfoszlányokal. Tudja, hogy fentről mindent látnak, mert a különleges lámpák fényében követni tudják mozdulataikat. Azt is tudja, hogy háromszor három bagolyhuhogás lesz a jel. ha az őrnagy utánuk küld valakit. Neki kell visz- szakúsznia a patak felé húsz métert. (Folytatjuk)
