Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
8 1975. szeptember 14. KELET-MAGYäRORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET FIATALOK VAJÁN „Érzem, szükség van rám...” Szabad Ibolya Nemrég egyesült a vajai Béke és a nyírparasznyai Uj Élet Tsz. Most II. Rákóczi Ferenc nevét viseli az új, közös termelőszövetkezet. Nemcsak a tagok, hanem a vezetés összetétele is mutatja, hogy sok fiatal dolgozik itt. Diplomások, érettségizettek, szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők. Gebei Csaba, az ifjúsági bizottság elnöke elmondta, hogy az itt dolgozó fiatalok szinte mindannyian vajaiak. — Mindent megteszünk, hogy a szakmunkások és a jó munkát végzők ne menjenek el tőlünk. A mezőgazdaságban sok függ az időjárástól, így nyáron — amikor mindenki pihenni, üdülni menne — gyakran kell hajnalok hajnalán felkelni és nem ritkán éjszaka is dolgozni, mert a jó termés nem veszhet kárba. Olyan fiatal munkásokra van szükségünk, akik ezt megértik. tását fejezi be. Megtörli a kezét, úgy jön el néhány percre a géptől. Vántus András, a baktalórántházi ipari szakmunkásképzőben végzett, a tsz társadalmi ösztöndíjasa volt. — 1966-ban érettségiztem, akkor jöttem ide. Ez az első munkahelyem és nem is mennék máshová. A fizetésem is jó, 3200-at keresek. Igaz, nyáron volt olyan időszak, hogy 15—17 órát dolgoztunk naponta. Ha bárhol elromlott valamelyik gép, ott kellett lennünk, hogy ne legyen fennakadás. A szerelőműhelyben biztos kézzel igazítja egymáshoz a megfelelő huzalokat egy fiatal kislány. Néhány perc alatt készül el egy új tekercs. Igyekezni kell, teljesítmény után fizetnek. Szabad Ibolya két éve dolgozik a tsz szerelőműhelyében, mint tekercselő — Csengerben érettségiztem, a műszaki tárgyak, elsősorban a fizika nagyon érdekel. Jövőre jelentkezem főiskolára, tanulni fogok, hogy még jobban megismerjem a gépeket, a számításokat. Vaján lakik, az öt testvér közül ő a legfiatalabb. Jelentős részt vállal a mozgalmi munkából. A KISZ- alapszervezetben szervezőtitkár és idén áprilisban vették fel a pártba. Már egy éve a kultúrház gazdasági vezetője. Minderre a munka után kerül sor. — Reggel 7-től délután 4- ig dolgozom, éppencsak hazaszaladok és ötre kell menni a kultúrházba. Este kilenc körül érek haza, de nagyon szívesen csinálom. Jó együtt dolgozni a munkatársakkal a műhelyben és a kulturális munkában is. Kun András az imént érkezett egy hatalmas szállítókocsival. Siet, mert mennie kell a következő fuvarral. 1967-től dolgozik a tsz-ben, gépvezető a növényvédelmi csoportnál. — Szüleim is itt dolgoztak, családom van, két kislányom, a feleségem óvónő, itt lakunk. Nekem is itt a helyem — mondja, s mindez felér a munkahely dicséretével. A szocialista brigád helyettes vezetője, fiatal párttag. A mezőgazdasági munkáról szívesen beszél, nem hallgatja el a nehézségeket sem: — Előfordul, hogy nyáron 3 órakor kezdjük a munkát, hiszen például permetezni csak korán lehet. Ha a termést kell betakarítani, sokszor este tízkor is zúgnak a gépek, mert leszedve nem hagyhatjuk állni a zöldségét, gyümölcsöt. Megtaláltam a helyem, érzem, hogy szükség van a munkámra. Az egyik fiatalember éppen egy elromlott gép javíKun András Vántus András Gebei Csaba A nehéz napok közben jólesik néha a hosszabb pihenés is. A fiatal gépkezelő június elején az Adriai-tengerparton üdülhetett, a tsz fizetett számára egy Ex- pressz-utat... Tóth Kornélia ANTENNA A DIÓFAN KÉZFOGÁS AZ ÉTERBEN Az idegen számára titokzatosnak tűnő hangok szőrűdnek ki az MHSZ nyíregyházi rádióklubjának egyik szobájából, dolgoznak az amatőr rádiósok. „Figyelem! Figyelem! Általános hívás! HA OKLE” — hangzik a nyíregyháziak hívása. Nemsokára Dorogról érkezik a válasz, s kezdődik a beszélgetés. — Mindennap reggel 6-tól este 10-ig nyitva a klub, — mondja Venczel Miklós, az MHSZ megyei vezetőségének technikai főelőadója. Negyvenkét tagunk van, közülük néhányan mindig rádióznak. A nyíregyházi rádióklub hat évvel ezelőtt alakult, tagjai rövidhullámú, ultrarövidhullámú rádiók, rádióiránymérők, konstruktőri, rádió- többtusa szakosztályokban tevékenykednek. Országszerte a legjobbak között emlegetik őket, a legutóbbi országos nem feltétele a klubba lépésnek, a legszükségesebb kifejezések nagyon hamar elsajátíthatók, s akkor már kitárul a világ. Hosszú évek tapasztalata, hogy aki belekóstol az amatőrrádiózás szépségeibe, sikeres kapcsolatot létesít 3—4 külföldi rádióssal, menthetetlenül beleszeret a rádiózásba. így volt ezzel Huszár István is, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola tanára, aki már gyermekkorában kapcsolatba került a rádiózással. — Még 1941-ben Beregda- rócon egy barátommal rádiót építettünk. Az alaktrészek egy részét a boltokban vettük, másik részét pedig magunk készítettük. Az antennát kikötöttük az egyik diófa tetejére, megkezdődött a munka, ami még ma is tart. Nagyon sokszor előfordul, hogy még ma is éjfél után megyek haNagy Géza és Venczel Miklós adó-vevőt épít. (Hammel József felvételei) A rádiózás érdekes munka. Szerte a világon nagyon sok barátot lehet szerezni. Anélkül, hogy látnák egymás arcát, áthi— Nagyon sokan kérdeznek bennünket, hogy miről beszélünk a külföldi rádiósokkal. Először is üdvözöljük egymást, utána pedig elsősorban műszaki jellegű problémákat beszélünk meg: milyen az antennánk, hogyan szereltük össze a rádiót? Üzeneteket, kívánságokat nem közvetítünk, mint ahogyan azt néhányan hiszik. Tiltja a rádiósetika — mondja Nagy Géza, aki ót éve rádiózik.' Balogh Géza dalnak sok ezer kilométeres távolságokat, s az éterben kezetfognak. bajnokságban minden számban a nyíregyházi rádióklub tagjai győztek. Azt mondják a világ bármely országában működő amatőr rádiósával kapcsolatot tudnak teremteni. Libériái, malaysiai, mada'gasz- kári, új-zélandi, kambodzsai rádióállomásokkal váltottak már üzenetét. Néhány éve az MHSZ-klub egyik rádiósa, a szenvedélyes rádióamatőr Husszein jordániai uralkodóval is beszélt. — Természetesen ahhoz, hogy ilyen sikeres kapcsolatokat létesítsünk, sokat kell tanulni, gyakorolni — folytatja Venczel Miklós. — A klubunkba jelentkezők 3—6 hónapos tanfolyamon vesznek részt, ahol elsajátítják a morsejeleket, kellő műszaki és forgalmi ismereteket szereznek, utána pedig vizsgát kell tenniük. Az sem árt, ha néhány szót tudnak angolul, hiszen a társalgás ezen a nyelven folyik. Ez azonban za, • fél éjszakákat elrádiózok. A családban nem én vagyok egyedül rádiós, a fiam is a klub tagja. Beszélgetésünk közben a rádiósok hozzákezdtek a külföldi állomások kereséséhez. Először egy koppenhágai, majd stockholmi, és egy római rádiós neve került be á naplóba, miközben megtudjuk, milyen időjárás volt Dá- Halló! Itt ,,HA—OKLE” jelentkezik ... Venczel Mik- niában, Olaszországban. lósné és Szalontai István rádióösszeköttétést létesít. E gy vékonyka pálcát végighúznak a két fém találkozásánál, millió vakító szikra röppen szét, elhamvad a bűvös pálca nyomán íelízzó vörös fonal, s a fémdarabok elválaszthatatlanul eggyé válnak. Maticsák Zoltán leteszi a sötét üve- gű pajzsot, óvatosan elhelyezi a pisztolyt, tenyerét végigsimítja a durva bőrkötényen. Telt, szőke arca élesen kiválik a fekete falú hegesztőkamra sajátos félhomályából. Résnyire húzott szemmel nézi a munkadarabot, fordít rajta. (Az olvadt lémbe szerettem bele. Mintha egy apró kohó dolgozna a pálca végénél, amikor megömlik a fém. Tizenhat éves koromban, vagyis tizenkét évvel ezelőtt kezdtem dolgozni Pesten betanított munkásként. Aztán letettem a szakmunkásvizsgát, hegesztő lettem. Hét évig ingáztam Kántor- jánosiból, kéthetente jöttem haza. Nagyon lárasztó volt. Különösen a hétfői napok... Ot évvel ezelőtt aztán hazajöttem, azóta dolgozom itt Mátészalkán, az ISG-ben.) Újra felfénylik a három és fél ezer fokos ív, keményen serceg, szállnak a mikroszkopikus fémszikrák, röptűk íve megszakad, mintha a levegő szippantaná föl őket. Az utolsó varrat is a helyén van. Kész egy újabb rács. (Nagyon szép, de nem könnyű munka a hegesztés. Megfeszített figyelmet kivág, meg jó szemet. Nem elég a fogásokat tudni — úgy kell ismerni az anyagot, mint a tenyeremet. A szerkezetét, a tulajdonságait, hogy mikor miként viselkedik.. . De nincs is nagyszerűbb dolog annál, amikor a kezünk alatt ölt formát, válik egy darabbá. . . Persze, ez csak a kézi munkára érvényes. A félig automatizált hegesztés, amellyel nagy sorozatú munkákat végzünk, már egyhangúbb. . .) A PAJZS MÖGÖTT A helyiség másik felébe lép, fel- kattintja a hegesztőgép munkalámpáját, leemel egyet a mellig érőre tornyozott munkadarabok közül. A gyáregység egyik gyártmánya, a távfűtésben használatos elzárószerkezet. Behelyezi a gépbe, szeme elé emeli a hegesztőpajzsot. .. (Amit kézzel hegesztettem, az ide, a festőműhelybe készült, lecsöpögőrácsnak nevezik. Jólesik olykor ilyesmit csinálni. Változatossá teszi a munkát. Ezzel a masinával Pesten ismerkedtem meg, háromszor két hétig voltam fönt betanulásra. Most már megy vele a munka. Komoly kis gép, de akármennyire is automatizált, mégis csak figyelni kell mellette. . .) Mellélépek, az arcom elé tartja a pajzsot. Játékos zöld lángocskává tör- pül a vakító fehérségű izzás a kis ablak üvegén át. Rezzenetlenül rója köreit a cseppfolyós végű pálca. (Most már nyugodtabban figyelhetek. Egy hónapja megkaptuk az új lakást a Rácz-kerti lakótelepen. A feleségem műszaki rajzoló a MOM-ban, de most otthon van a gyerekkel, öthónapos a fiú. . . Leszurkoltuk a másfél szobáért a hatvannyolcezret. OTP-lakás. Nagyon örülünk neki. . . Most már szeretnék nekilátni a tanulásnak. Jelentkeztem az új gépipariba itt. Szálkán. De csak jövőre indul esti tagozat. Szeretném megszerezni a hegesztőtechmkusi oklevelet. Annyi tanulnivaió lenne még... a szakmunkás tudása csak az alap. Rengeteg újdonság születik napról napra a hegesztésben. Uj anyagok, technológiák... Éppen a napokban adtam be egy ötletet. Egy új, magasabb mangántartalommal rendelkező pálcát lehetne alkalmazni az egyik hegesztésnél. Nagyobb a kopásállósága. Én magam fogom kipróbálni. . .) Egy pillanatra még kibukkan az álarc mögül Maticsák Zoltán arca, s mozdulatára újra felcsapnak a szikrák. A sötét falon nagyra növekszik az imbolygó árnyék. Tamavölgyi György
