Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1975. szeptember 14. HELYTÁLLÁS A VÍZEN Nevelőik a legjobb munkások Ketten a Jégvirágról A közeli ligetből, meg a Tisza partján húzódó fák közül kellemes levegő áramlik a tiszalöki erőmű Környékére. Még virítanak a rózsák, a duzzasztómű közelében lévő szelidebb hullámokban fürödni lehetne. Ki gondol ilyenkor a télre, meg a rianó jégre? Talán senki, csak a hajójavító üzem dolgozói. A Jégvirág IV. nevű jégtörő a parton vesztegel, kapitánya otthon pihenhet. Kolacsek János svájcisapkás fiatal motor- szerelő imbolygó pallón invitál az említett hajó fedélzetére, majd szűkebb munkahelyére, a géptérbe. A fiatalember a motorok bonyolult világában könnyen eligazodik. Ezen a helyen határozta el, hogy munkásőr lesz. Munkahelyének neve: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tiszalöki hajójavító üzeme. Tiszadadán lakik. Szívesen emlékszik arra, hogy a honvédségnél kétszeres kiváló katona volt, többszörös kiváló lövő és őrmesterként szerelt le. Tetszik neki az egyenruha, a karok ütemes lendülése, az alakiság, szereti a fegyelmezett közösséget — részben ezért jelentkezett munkásőrjelöltnek. — Mint a fegyveres testület leendő tagja vállalt-e ^plusz- feladatokat munkahelyén, „feszesebb” lesz-e magánélete? — Azzal kezdem, hogy magánéletemmel eddig sem volt baj, persze most már még jobban vigyázok, hogy ezután sem legyen. Egyenruhában és civilben is egy sor olyan dolgot nem engedek meg magamnak, amit esetleg régebben megengedtem... Munkahelyemen még jobban segítőkész leszek. A Haladás nevű szocialista brigádunk is vállalta, hogy megfelelő anyag- biztosítás mellett határidő előtt végez a tél előtti javítómunkákkal. Ebben is szeretnék kitűnni. Kolacsek János Cs. Nagy József Fiatal házas és nemrég választották KISZ-titkárnak. Tartalmas és mozgalmas élet áll előtte. Cs. Nagy József még nem volt katona. A szemüveges tiszalöki fiatalembertől ezt halljuk: — Egy kicsit feszélyezett is, hogy nem voltam katona. De már átestem a ^tűzkeresztségen”. Az előképzős munkásőrökkel lövészeten vettem részt és géppisztollyal kiválót lőttem. Ez megnyugtatott, bizalmat adott. Cs. Nagy József eredeti szakmája vízvezetékszerelő, később lakatos, majd hegesztő szakmát szerzett. Szinte univerzális mester a telepen, őt „nevezték ki” a művezető helyettesévé. Munkahelyén tagja a pártvezetőségpek, az egyik beszélgetésen határozta el végképp,, hogy pártmegbízatást a fegyveres testületben vállal. Brigádjában tizenket- ten dolgoznak. Társai önként vállalták, hogy helyette is dolgoznak, ha szolgálatba, vagy foglalkozásra kell mennie. — Három társamnak is segítettem a lakásában, a fürdőszoba elkészítését. Máskor és másoknak is segítek, ha szükség lesz rá. Itt, a telepen önként vállaltam, hogy segítem a munkaszervezést tanácsokkal és a gyakorlatban is. Három szakmám van, de néha az asztalosoknak is segítek a hajópadlón, hogy időben végezzünk. Vannak későbbi tervei is, ezekről még nem szól. Egy biztos: otthon és a munkahelyén a mércét ő is magasabbra állította... Nábrádi Lajos Külföldön garázdálkodtak „A munkásszállóról 17 óra körül mentem el a Burgkeller vendéglőbe. Ittam egri vörös bort, sört, vodkát és Martinit. Későn, 21 óra 45 perc körül kimentem a friss levegőre és szédülni kezdtem ...” Az idézet a kótaji Drenyóczki László rendőrségi vallomásában található, az említett vendéglő pedig Lipcsében, az NDK- ban. Galléron ragadta a lányt A 20 éves fiatalember alkoholos szédületében 1974. december 20-án garázdákodott a német városban. Pedig a mukásszállóról azzal ment ei, hogy egy kicsit derűsen szórakozik. A Burgkellerből kilépve meglátta, hogy a villamosmegállónál várakozik egy fiú és egy lány. Hozzájuk lépett és a lányt galléron ragadta. A fiúnak nem tetszett a jelenet és németül tiltakozott. Vesztére, mert Drenyócz- Tri háromszor arcul ütötte őt. Verekedés közben az egyik német járókellő csitítani akarta a kótaji fiatalembert, békítő tevékenységének azonban néhány pofon volt a „jutalma”. Néhány másodperc múlva a helyszínre érkezett Bíró Miklós nyírcsászári fiatalember, s látta, hogy honfitársa csapzott és feldúlt. Anélkül, hogy felmérte volna a helyzetet, ő is a békítő támadására indult. Ketten ütötték a német férfit, a földre esése után még néhányszor meg is rúgták. Végállomás a rendőrségen Közben megérkezett a villamos, a sértettek a két támadóval együtt felszálltak. A németek azonban nem voltak közömbös szemtanúi a jelenetnek, telefonáltak, és a rendőrség megérkezéséig nem hagyták elindulni a villamost. A két munkás — mindkettő 20 éves — karácsony előtt így került a lipcsei rendőrségre. Munkahelyi vélemény A rendőrség munkahelyi véleményt is kért a garázda fiúkról. A vélemények kedvezőek. Drenyóczkiról egyebek között ezt írták: „Jól beilleszkedett a Feul- ner brigádba. Segítőkész, nyílt és becsületes, munkájában lelkiismeretes. De igen hirtelen természetű ..Bírót „ügyes kezű kőművesnek”, jó munkásnak írták le a munkahelyén. A több száz szabolcsi fiatallal együtt ők is becsületesen dolgoztak, szakmai rutinra és nyelvtudásra akartak szert tenni. A magyar hatóságokkal soha nem kerültek összeütközésbe, ez természetes is, hiszen az NDK-ba csak azok a fiatalok mehetnek ki akiről a rendőrség és a környezetük megfelelő erkölcsi bizonyítványt állít ki. Bíróság elé kerülnek Miért vetemedtek hát garázdaságra, miért ejtettek csorbát a magyar munkásfiatalok tekintélyén 7 A kótaji fiú csak ezt hajtogatja: „Nem tudom, nem tudom... az alkohol miatt...” A nyírcsászári fiú vallomásából: „Hirtelen bosszút akartam állni a szaktársam miatt”. Az indoktól függetlenül — mint nem kívánatos személyeket — kiutasították őket az NDK-ból. Ügyük a Legfelsőbb Ügyészséghez, majd a megyei főügyészhez került. Ezt követően a rendőrség megkezdte a vizsgálatot. Itthon hamarosan bíróság mond majd felettük ítéletet. (nábrádi) Inasok kései utódaiból: középfokon képzett szakmunkások „Inas”. Mennyi megalázó és reménytelen tartalom sűrűsödött a szóba. Az inasokat nem tekintették a szakma jelöltjének, hanem kisegítőnek, aki minden alantos munkát elvégez, ha a főnöke úgy kívánja. Nagy utát tett meg a szakmunkásképzés megyénkben is, amíg az inasból szakmunkástanuló, a tanonciskolából szakmunkásképző intézet lett. A holnap munkásosztályát nevelik szakmára, életismeretre, helytállásra a szakmunkás- képző iskolákban. Nem mellékes. milyen az intézmények fejlődése, lépést tartanak-e a társadalom által igényelt követelményekkel. Több a tanterem Ennek szellemében került sor a közelmúltban a helyzetkép megrajzolására: hogyan valósul meg a szabolcsi szakmunkásképző iskolákban a közoktatási párt- határozat. A XI. pártkongresszuson is megerősítették; az általános iskolák fejlesztése mellett a szakmunkás- képzés színvonalának erőteljesebb növelése a cél. Hogyan valósulnak meg a megyei feladattervben foglaltak, milyen ütemben halad ,a szakmunkásképzés tartalmi feljesztése, tárgyi és személyi ellátottságának javítása. A megyében jelenleg 12 szakmunkásképző intézet van: hét ipari, 3 mezőgazdasági, egy élelmiszeripari, egy kereskedelmi. A párthatározatot követően — állaní- tották meg — javult a tanterem-ellátottság, mely elsősorban a megyeszékhelyen mozdította előbbre a képzést. 1974-ben 20 tantermes új iskolába költözött a 107- es ipari szakmunkásképző intézet, s ez év szeptemberében új 19 tantermes létesítménnyel gazdagodott a kereskedelmi szakmunkásképző. A fejlődés eredményeként jelenleg 123 tanterem áll az iskolák rendelkezésére, melyből 9 bérelt, 15 pedig szükségtanterem. Több éves gond a műhelytermi ellátottság, amely a szakképzés minőségét befolyásolja. Ebben is sikerült előbbrejutni; 1974-ben 264 tantermi hellyel bővült a korábbi, Nyíregyházán és Mátészalkán. Ennek ellenére a gyakorlati képzést nehezíti, hogy iskolai tanműhelyben az elsősöknek mindössze 18 százaléka tanulhatja a szakmát. Tovább javult a tanműhely-ellátottság az üzemekben is, a nagyobb üzemek jól felszerelt tanműhelyekkel fogadják a tanulókat. Nincs így a kevés tanulót foglalkoztató vállalatoknál, szövetkezeteknél és a kisiparosoknál. Ezért a tantervileg előírt tudnivalók elsajátításában nagyok a minőségi különbségek. Gyakoribb ellenőrzéssel valamelyest javítani lehet a gyakorlati képzés színvonalát. Mérsékelni a különbséget A szakmunkásképző intézetek felszereltsége a IV. ötéves tervben sokat fejlődött. A szakma elsajátítását szolgáló taneszközök rendelkezésre állnak, bár — különösen egyes iparágaknál és a mezőgazdaságban nem mindig követik elég gyorsan a tehcnika fejlődését. A jövőben elsősorban a területi különbségeket kívánják mérsékelni. Az ötödik ötéves tervben Kisvárdán az elavult, korszerűtlen iskola helyett modern tanügyi épület, kollégium, tanműhely, Mátészalkán kollégium, Nyíregyházán tanműhely és kollégium, Baktalórántházán tanterem és kollégium bővítését, illetve létesítését tervezik. Gondoskodnak a személyi feltételek állandó javításáról is. Az új tanévtől mindenütt megoldották az intézmények vezetését, de a tantestületek szakmai, pedagógiai, ideológiai felkészültségének erősítése állandó tennivaló. Bár az egyetemet végzett pedagógusok aránya 2 százalékkal nőtt, arányuk még így is csak 23 százalék. A képesítés nélküliek száma örvendetesen csökkent, de még — elsősorban a szakoktatók alacsony pedagógiai képesítési aránya miatt — mindig igen magas, 32 százalékos. A kettősség megszüntetése Melyek a legfontosabb tennivalók? A megye szakemberszükségletének jobb kielégítése érdekében felül kell vizsgálni a szakmunkásképzés és a szakközépiskolai képzés profilját. Ez küszöbölheti ki a kettősséget. A megye szakemberszükséglete távlatilag megkívánja, hogy a Egyre több helyen váltja fel az emberi munkát a gép. A vendéglátás területén is az utasok kiszolgálását nagyon sok helyen gép végzi el. Az állomásokon lévő automatákat az Utasellátó Vállalat üzemelteti. Működésükről Tóth Zoltánnal, a vállalat debreceni területi igazgatójával beszélgettünk. Miben látja jelentőségét az automatáknak? Az automatákkal növeljük az eladási helyek számát, csökkentjük a zsúfoltságot, s a létszámproblémánkra is kismértékben, de megoldást találunk. Vendégeink gyorsabb kiszolgálásban részesülhetnek, éjjel is tudunk ellátást biztosítani. Egyelőre még csak Nyíregyházán és Záhonyban működnek automaták, de szeretnénk tovább fejleszteni a megye más állomásain is. Nyíregyházán a meglévő automatákon kívül a MÁV-val közösen 1976-ban csomag- megőrző és egyéb szeszmentes árusítóhelyeket fogunk létesíteni. Jelenleg négy féle üdítő italt, szendvicset, cukrászárut, kakaót, presszókávét és gyümölcsöt értékesítünk. Bővítésre nagy lehetőségeink vannak, különösen a jó termelői adottságokkal rendelkező nyíregyházi üzemünkben, melyet igyekszünk kihasználni, s növelni az áru- választékot. Gyakran látunk üres, nem működő gépeket, vagy éppen tervezett intézetek, létesítmények minél előbb elkészüljenek. Az «gységesített szakmunkásképzéssel T- amely az új tanévvel kezdődött el —, megoldódik a fiatalok „oda-vissza” gondja; rendezték az érettségivel szakmunkásképzőben továbbtanuló és a szakmunkásképző után érettségizni szándékozók továbbtanulását. .Nincs zsákutca, nincsenek elpazarolt évek. Gördülékenyebbé válik a felnőttek számára is a szakmunkásképzők elvégzése, illetve a sikeres vizsga utáni továbbtanulás. Még egy fontos mozzanatra hívták fel a figyelmet, a megyei párt végrehajtó bizottságán is megvitatott témával kapcsolaban: jó lenne feleleveníteni a régi hagyományt; az üzemekben a legjobb dolgozók, művezetők vegyék gondjaikba a fiatalok nevelését. S ezért kapják is meg az őket megillető erkölcsi és anyagi elismerést. feltöltetlen büféautomatákat. Mi az oka? A kérdés jogos. Sajnos tudjuk, hogy szervizhálózatunk jelenlegi rendszerén változtatni kell. A budapesti központunk szervizszolgálata javít és karbantart. A kevesebb állásidő érdekében az automatakezelőknek hibaelhárító tanfolyamokat szervezünk. Sajnos sok esetben előfordul, hogy az érzékeny gép nem helyes vásárlói kezelés eredményeként meghibásodik. Ezek azonnal elhárítható hibák. Ha a kezelő nincs a helyszínen az üzemben megtalálható, s köteles intézkedni. Gyakran tapasztalni üresen álló automatákat. Ezek a hiányosságok nem egyeztethetők össze a vállalati üzletpolitikai célkitűzésekkel, mely belső ellenőrzési probléma, melynél feltétlen előrébb kell lépnünk. A nyíregyházi utasellátó automata bevétele 1972-ben egymillió 752 ezer forint volt, míg 1974-ben kétmillió 554 ezer forint. E két adat is azt bizonyítja, hogy érdemes a szeszmentes automaták beállítását növelni. Úgy gazdasági, mint társadalmi érdek egyaránt. Fő feladatuk a Jövőben a tej és tejtermék, a gyümölcs, üdítő ital és ételforgalom fokozott növelése, s a színvonalasabb kiszolgálás elérése. Előadás a Szovjetunióban a csernovici egyetemen p. G. GÉPESÍTETT A KISZOLGÁLÁS Két és fél millió automatából
